Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-17 / 11. szám

11. szám. Budapest, 1887. márczius 17. XXXI. évfolyam. megjelenik e lap minden csütörtökön. VÁDÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTEN YÉSZTÉS LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET>, A VIDÉKI VERSEN YEGYLK­TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYESZBIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. előfizetés: egész évre 12 FORINT, félévre 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. HIVATALOS. Közlemény. Az e lap mai számához csatolt melléklet, melynek tartalmát a két Jockey-Club igazgató­ságai által javasolt Uj versenyszabályok képe­zik, e mai szám «Hivatalos» rovatának kiegé­szítő részeként tekintendő. Budapest, 1887. márczius 16-án. A «Magyar Lovaregylet» verseny titkársága : Masjon. Magyar Lovaregyleti tagokul ajánltatnak élethossziglan : 1887. márcz. 4. gr. Batthyány Lajos ajánlják : br. Üchtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér, 1887. márcz. 4. gr. Keglevich Gyula ajánlják : br. Üchtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér, 1887. márcz. 6. br. Radvánszkv Géza ajánlják : gr. Batthyány Elemér és ifj. gr. Aiinásy Kálmán, 1887. márcz. 8. br. Radvánszky Béla ajánlják : ifj. gr. Almássy Kálmán és gr. Batthyány Elemér. Budapest, 1887. márczius 8-án. Sárkány Ján. Ferencz s. k. egyleli titkár és fó'pénztárnok. Nevezési zárlatok. Márczius 31. Az 1888-dik évi br. Wenek­Budapest. heim emlék-versenyre. Versenytit- (Lásd e lap ('. évi í-ső kárság. számát.) Nevezés. Este 10 óráig. Az 1887-dik évi Egyesült Nemzeti és Hazafi-dij és Oaksra. Kisbánatjel. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkársága : Masjon. TELIVÉRE K ÉS JERSENYEK. Budget—Totalisateur— Telivértenyésztés. и. Első közlésünket azzal végeztük, hogy a telivértenyésztés állami gyámolitásával, illető­leg a kisbéri ménessel, mint telivér-importunk eddigi legjelentékenyebb tényezőjével még fog­lalkozni szándékunk. Midőn ezt ma teszszük, először is nézzük azt, miként áll az országos lótenyésztésnek legközelebb megszavazott budgetje, miután az állami gyámolitásnak ma már csupán ez az alapja. Az 1887-ik évi budgetben az összes ál­lami lótenyész-intézeteknek fentartására, vala­lamint az országos lótenyésztés külső serken­tésére és fejlesztésére mindösszesen kerek­számban 3.500,000 forint kiadás mellett 2.550.000 forint bevétel szerepel, s igy az a készpénz-javadalmazás, melylyel az állam a lótenyésztést támogatja, majdnem egy millió forintra rug. Emez összegből tartatik fenn a mezőhe­gyesi, bábolnai, fogarasi és kisbéri ménes, mintegy 800 anyakanczávai, de a 4 ménes­intézet a gazdasági üzem folytán nemcsak fen­tartja magát, sőt évenkint még mintegy 150 ezer forint jövedelmet szolgáltat be. Fentartatik továbbá e budgetből a négy állami méntelep jelenleg 2430 fedező ménnel, mely létszám fentartása és kiegészítése 940,000 forinttal van előirányozva saját jövedelmén felül, s igy a méntelepek intézménye az, mely az egy milliónyi készpénz-javadalmazást majd­nem egészen igénybe veszi. Ezenkívül gondoskodva van még a bud­getben lótenyésztési jutalomdijosztásokról 15,000 írttal, méntartási segélyekről és közös csikó­legelők segélyezéséről 20 ezer forinttal, egy­éves méncsikók vásárlásáról 45 ezer forinttal, s végre a lóversenyek államdijairól 28,000 forinttal. Ez utolsó összegből azonban 3000 Irt ügető versenyekre lévén szánva, csupán 25,000 frtnyi államdij fordittatik a telivértenyésztés serkentésére versenydijak alakjában, de a te­livértenyésztés további hathatós pénzbeli tá­mogatásának alapját képezi a méntelepek lét­számának kiegészítésére, illetőleg magántenyész­tőktől vásárlandó fedező mének vételére meg­szavazott 80,000 forint, mely összegnek leg­alább egyharmad része, sőt némelykor fele is a \ erseny-carriére-t bevégzett telivérmének vá­sárlására szokott fordíttatni. Végre még a telivértenyésztés gyámoli­tásához kell számitanunk amaz öszeget is, me­lyet a kisbéri ménes budgetjében a jelenleg 7 ménből és 24 kanczából, valamint azok sar­jaiból álló kisbéri telivértörzs évi administra­tiója és ellátása vesz igénybe. Ezzel nagy vonásokban átmenvén orszá­gos lótenyésztési budgetünkön, azt találjuk, hogy a méntelepek és ménesek jelenlegi létszámának fentartása és kiegészítése biztosítva van, még pedig a törvényhozás által 18 év óta nyújtott gyámolitás folytán a fejlettség oly fokán, mely az országos lótenyésztés minden hivének meg­nyugvására szolgálhat. Azt ugyan határozottan és megmásithat­lanul kimondotta a törvényhozás tavaly óta, hogy minden további terjeszkedést, illetőleg a lótenyésztési budgetnek eddig jóváhagyott át­lépését ezentúl meg nem engedi ; minek követ­kezményeként a budget már a mult évben is szigorúan megtartatott ; de ez előszabott keret ma már csak iassabbá teheti de nem zsibbasztja meg az országos lótenyésztés fej­lődését, csak az állami mének szaporításának vet gátat, s a fedező mének és méncsikók vásárlásánál szabja valamivel szűkebbre a vételárt. Van azonban egy intézmény, melyre a budgetben semminemű költséget megszavazva nem találunk, s ez — sajnos — épen a telivér­tenyésztés érdekeit sújtja. A kisbéri telivér­törzs eltartásáról ugyanis gondoskodva van a ménesek rovatán, de semmiképen nincsen gondoskodva eme törzs további szükséges kiegé­szítéséről, azaz : első rangú telivérmének és kanczák vételáráról ! igaz, hogy az erre szükséges költségek az intézetek átvétele vagyis 18 év óta soha egy budgetben sem voltak előirányozva, de eset­ről esetre minden oly évben, hol alkalom nyilt Angliából egy-egy Cambuscan, Verneuil, Craig Millar. Buperra, Doncaster classisu apalovat, vagy néhány jó anyakanczát a kisbéri telivér­törzs kiegészítése végett megszerezhetni, az erre kiadott tetemes költséget a törvényhozás minden egyes esetben utólagosan a zárszám­adásoknál készségesen jóváhagyta. ily módon csak az utolsó 13 év lefolyása alatt összesen majdnem négyszázezer forintért vásároltattak telivérmének, és mintegy 160000 forintért telivérkanczák Angliában a kisbéri ménes — s igy közvetve az országos telivér­tenyésztés számára. Honnan lehessen ezentúl fedezni az ilyen importok költségét, midőn a budgetben előirá­nyozva nincsen, a budgetet pedig túllépni egy­általán többé nem szabad ? Elég pedig egy pillantást vetni a kisbéri telivértörzs jelenlegi állományára, hogy arról meggyőződjünk, miszerint országos telivérte­nyésztésünk az import költségeit a legköze­lebbi években sem nélkülözheti a hanyatlás veszélye nélkül. Ä kisbéri létszám jelenleg a rendszeresí­tett harmincz kanczáról 24-re szállt le, s ezek közül is 7—8 részint magas kor, részint egyéb fogyatkozás miatt alig vehető számba. Ha tehát a telivértenyésztést magát Kisbéren fennakarjuk számbavehető kanezatörzszsel tar­tani, akkor a legközelebbi évek alatt jelen­tékeny számú kancza - importra van szük­ség, még pedig csupán első-rendü, tehát nagy áru kanczákra. Arról ugyanis különbözhetnek a nézetek, vájjon szükséges-e tovább folytatni a telivérkanczák tartását és yeariing-ek eladá­sát Kisbéren ; de abban, ugy hiszszük, nincs véleménykülönbség, hogy az esetben, ha fen­tartjuk a telivértenyésztést Kisbéren, ennek csupán első rangú anyaggal van létjoga. — Részünkről szükségesnek tartjuk ma még ama telivérkanczák létszámának fentartását Kis­béren, ha az lehetségessé válik, de ennél még sokkal fontosabbnak. sőt egyenesen az országos telivér-tenyésztés életkérdésének tartjuk azt, hogy a legelső rendű apalovak létszáma Kis­béren fentartassék oly számban és minőségben : melyet telivér-tenyésztésünk fejlesztése okvet­lenül igényel. S hogy állunk e tekintetben? Szegény öreg Buccaneer-ünk az utolsó időben teljesen harczképtelen lett, sőt tartunk attól, hogy alig láthatjuk már soká. Bois-Roussel is kivénült, s már régen nem számit a telivér-tenyésztés tekintetében, Gunnersbury és Kisbér-öcscse Melléklet: Magyarországon 1887. szervezett fedeztetési állomások s ezeken felállított valamint az egyes tenyésztők által kibérelt ménlovak kimutatása.

Next

/
Thumbnails
Contents