Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-03-17 / 11. szám
11. szám. Budapest, 1887. márczius 17. XXXI. évfolyam. megjelenik e lap minden csütörtökön. VÁDÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTEN YÉSZTÉS LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET>, A VIDÉKI VERSEN YEGYLKTEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYESZBIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. előfizetés: egész évre 12 FORINT, félévre 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. HIVATALOS. Közlemény. Az e lap mai számához csatolt melléklet, melynek tartalmát a két Jockey-Club igazgatóságai által javasolt Uj versenyszabályok képezik, e mai szám «Hivatalos» rovatának kiegészítő részeként tekintendő. Budapest, 1887. márczius 16-án. A «Magyar Lovaregylet» verseny titkársága : Masjon. Magyar Lovaregyleti tagokul ajánltatnak élethossziglan : 1887. márcz. 4. gr. Batthyány Lajos ajánlják : br. Üchtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér, 1887. márcz. 4. gr. Keglevich Gyula ajánlják : br. Üchtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér, 1887. márcz. 6. br. Radvánszkv Géza ajánlják : gr. Batthyány Elemér és ifj. gr. Aiinásy Kálmán, 1887. márcz. 8. br. Radvánszky Béla ajánlják : ifj. gr. Almássy Kálmán és gr. Batthyány Elemér. Budapest, 1887. márczius 8-án. Sárkány Ján. Ferencz s. k. egyleli titkár és fó'pénztárnok. Nevezési zárlatok. Márczius 31. Az 1888-dik évi br. WenekBudapest. heim emlék-versenyre. Versenytit- (Lásd e lap ('. évi í-ső kárság. számát.) Nevezés. Este 10 óráig. Az 1887-dik évi Egyesült Nemzeti és Hazafi-dij és Oaksra. Kisbánatjel. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkársága : Masjon. TELIVÉRE K ÉS JERSENYEK. Budget—Totalisateur— Telivértenyésztés. и. Első közlésünket azzal végeztük, hogy a telivértenyésztés állami gyámolitásával, illetőleg a kisbéri ménessel, mint telivér-importunk eddigi legjelentékenyebb tényezőjével még foglalkozni szándékunk. Midőn ezt ma teszszük, először is nézzük azt, miként áll az országos lótenyésztésnek legközelebb megszavazott budgetje, miután az állami gyámolitásnak ma már csupán ez az alapja. Az 1887-ik évi budgetben az összes állami lótenyész-intézeteknek fentartására, valalamint az országos lótenyésztés külső serkentésére és fejlesztésére mindösszesen kerekszámban 3.500,000 forint kiadás mellett 2.550.000 forint bevétel szerepel, s igy az a készpénz-javadalmazás, melylyel az állam a lótenyésztést támogatja, majdnem egy millió forintra rug. Emez összegből tartatik fenn a mezőhegyesi, bábolnai, fogarasi és kisbéri ménes, mintegy 800 anyakanczávai, de a 4 ménesintézet a gazdasági üzem folytán nemcsak fentartja magát, sőt évenkint még mintegy 150 ezer forint jövedelmet szolgáltat be. Fentartatik továbbá e budgetből a négy állami méntelep jelenleg 2430 fedező ménnel, mely létszám fentartása és kiegészítése 940,000 forinttal van előirányozva saját jövedelmén felül, s igy a méntelepek intézménye az, mely az egy milliónyi készpénz-javadalmazást majdnem egészen igénybe veszi. Ezenkívül gondoskodva van még a budgetben lótenyésztési jutalomdijosztásokról 15,000 írttal, méntartási segélyekről és közös csikólegelők segélyezéséről 20 ezer forinttal, egyéves méncsikók vásárlásáról 45 ezer forinttal, s végre a lóversenyek államdijairól 28,000 forinttal. Ez utolsó összegből azonban 3000 Irt ügető versenyekre lévén szánva, csupán 25,000 frtnyi államdij fordittatik a telivértenyésztés serkentésére versenydijak alakjában, de a telivértenyésztés további hathatós pénzbeli támogatásának alapját képezi a méntelepek létszámának kiegészítésére, illetőleg magántenyésztőktől vásárlandó fedező mének vételére megszavazott 80,000 forint, mely összegnek legalább egyharmad része, sőt némelykor fele is a \ erseny-carriére-t bevégzett telivérmének vásárlására szokott fordíttatni. Végre még a telivértenyésztés gyámolitásához kell számitanunk amaz öszeget is, melyet a kisbéri ménes budgetjében a jelenleg 7 ménből és 24 kanczából, valamint azok sarjaiból álló kisbéri telivértörzs évi administratiója és ellátása vesz igénybe. Ezzel nagy vonásokban átmenvén országos lótenyésztési budgetünkön, azt találjuk, hogy a méntelepek és ménesek jelenlegi létszámának fentartása és kiegészítése biztosítva van, még pedig a törvényhozás által 18 év óta nyújtott gyámolitás folytán a fejlettség oly fokán, mely az országos lótenyésztés minden hivének megnyugvására szolgálhat. Azt ugyan határozottan és megmásithatlanul kimondotta a törvényhozás tavaly óta, hogy minden további terjeszkedést, illetőleg a lótenyésztési budgetnek eddig jóváhagyott átlépését ezentúl meg nem engedi ; minek következményeként a budget már a mult évben is szigorúan megtartatott ; de ez előszabott keret ma már csak iassabbá teheti de nem zsibbasztja meg az országos lótenyésztés fejlődését, csak az állami mének szaporításának vet gátat, s a fedező mének és méncsikók vásárlásánál szabja valamivel szűkebbre a vételárt. Van azonban egy intézmény, melyre a budgetben semminemű költséget megszavazva nem találunk, s ez — sajnos — épen a telivértenyésztés érdekeit sújtja. A kisbéri telivértörzs eltartásáról ugyanis gondoskodva van a ménesek rovatán, de semmiképen nincsen gondoskodva eme törzs további szükséges kiegészítéséről, azaz : első rangú telivérmének és kanczák vételáráról ! igaz, hogy az erre szükséges költségek az intézetek átvétele vagyis 18 év óta soha egy budgetben sem voltak előirányozva, de esetről esetre minden oly évben, hol alkalom nyilt Angliából egy-egy Cambuscan, Verneuil, Craig Millar. Buperra, Doncaster classisu apalovat, vagy néhány jó anyakanczát a kisbéri telivértörzs kiegészítése végett megszerezhetni, az erre kiadott tetemes költséget a törvényhozás minden egyes esetben utólagosan a zárszámadásoknál készségesen jóváhagyta. ily módon csak az utolsó 13 év lefolyása alatt összesen majdnem négyszázezer forintért vásároltattak telivérmének, és mintegy 160000 forintért telivérkanczák Angliában a kisbéri ménes — s igy közvetve az országos telivértenyésztés számára. Honnan lehessen ezentúl fedezni az ilyen importok költségét, midőn a budgetben előirányozva nincsen, a budgetet pedig túllépni egyáltalán többé nem szabad ? Elég pedig egy pillantást vetni a kisbéri telivértörzs jelenlegi állományára, hogy arról meggyőződjünk, miszerint országos telivértenyésztésünk az import költségeit a legközelebbi években sem nélkülözheti a hanyatlás veszélye nélkül. Ä kisbéri létszám jelenleg a rendszeresített harmincz kanczáról 24-re szállt le, s ezek közül is 7—8 részint magas kor, részint egyéb fogyatkozás miatt alig vehető számba. Ha tehát a telivértenyésztést magát Kisbéren fennakarjuk számbavehető kanezatörzszsel tartani, akkor a legközelebbi évek alatt jelentékeny számú kancza - importra van szükség, még pedig csupán első-rendü, tehát nagy áru kanczákra. Arról ugyanis különbözhetnek a nézetek, vájjon szükséges-e tovább folytatni a telivérkanczák tartását és yeariing-ek eladását Kisbéren ; de abban, ugy hiszszük, nincs véleménykülönbség, hogy az esetben, ha fentartjuk a telivértenyésztést Kisbéren, ennek csupán első rangú anyaggal van létjoga. — Részünkről szükségesnek tartjuk ma még ama telivérkanczák létszámának fentartását Kisbéren, ha az lehetségessé válik, de ennél még sokkal fontosabbnak. sőt egyenesen az országos telivér-tenyésztés életkérdésének tartjuk azt, hogy a legelső rendű apalovak létszáma Kisbéren fentartassék oly számban és minőségben : melyet telivér-tenyésztésünk fejlesztése okvetlenül igényel. S hogy állunk e tekintetben? Szegény öreg Buccaneer-ünk az utolsó időben teljesen harczképtelen lett, sőt tartunk attól, hogy alig láthatjuk már soká. Bois-Roussel is kivénült, s már régen nem számit a telivér-tenyésztés tekintetében, Gunnersbury és Kisbér-öcscse Melléklet: Magyarországon 1887. szervezett fedeztetési állomások s ezeken felállított valamint az egyes tenyésztők által kibérelt ménlovak kimutatása.
