Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-03-10 / 10. szám
90 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 90 VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. A tengeri nyul életmódja és kártékonysága. Tisztelt Szerkesztőség! Becses megkeresésükre, a tengeri nyul (lepus cuniculus) életmódját illetőleg, értesíthetem, hogy néhány évvel ezelőtt a vacsi pusztán, tenyész-czélokra tengeri nyulak lettek kibocsátva; mai napon már — a nagy szaporaság miatt — e vad állománya olyan, hogy itt minden lehetőt elkövetünk, hogy a tengeri nyulakat — melyek ugy az erdészetre mint a mezőgazdaságra rendkívül ártalmasak — teljesen kiirthassuk. A tengeri nyul kedveli a dombos, homokos vidéket, hol sok a szakadék, sziklarepedések s alacsony bozót, — röviden szólva oly helyeket, hol legkönnyebben találhat rajthelyeket. A vacsi vadászterület egy része, mely futóhomokból áll, kiválóan kedvez e vadnak ; itt ássák a tengeri nyulak kotorékaikat, legszívesebben a nap verőfényének kitett, magasabb száraz helyeken. Magok a kotorékok egyszerű, de mély fekvésű és több kijárattal ellátott csatornák. A tengeri nyulak táplálékát illetőleg, ez nyáron át egyezik a közönséges mezei nyul táplálékával : ellenben télen át e vad különféle fák, cserjék és fa-gyökerek kérgével tartja fenn magát. S ebben rejlik a tengeri nyulak nagy kártékonysága. A vacsi erdőkben néhány év óta a tengeri nyulak ugy az ültetvényekben mint a fiatalabb vágásokban jelentékeny károkat okoztak ; — a vágásokban ezer számra találhatók az elszáradt fa-csemeték és bokrok, melyek a miatt száradtak ki, mert a tengeri nyulak megrágták kérgüket. Későbben, ha több érkezésem leend, majd alkalmat v eszek magamnak, leírni a tengeri nyulak életmódját, tenyésztését, vadászását stb.* mi jelenleg nagymérvű hivatalos elfoglaltságom miatt lehetetlen. Vájjon a tengeri nyulak valamely vidéken tenyészni fognak-e, azt a vidék ismerete nélkül eldönteni nem lehet ; — mindenesetre szükséges, ott, hol a tengeri nyulakat kibocsátjuk, magasabb fekvésű helyeken lyukakat ásni, melyek a tengeri nyulak ideiglenes rajthelyeit képezék ; e lyukak két meter hosszú csatornák, fél meter mélységgel, azonban csak hat hüvelyk átmérőjű bejárattal. Tenyész-czélokra legczélszerübb ápril közepén kibocsátani a tengeri nyulakat. P.-Vacs, 1887 február 23. Müller R. Mire képes a gordon-setter ? — Folyó hó 21-én a sport terén ismert Szalatsy Sándor ur sződi kastélyából egy kis társaságban kivonultunk a mü-rétek kiöntésére korcsolyázni s útközben vettük csak észre, hogy Sz. S. ur által tenyésztési czélra bérbe vett híres gordon-setter utánunk szökött és előttünk gyönyörű actióval keres és tőlünk távolabb egy nagy avarfüves réten, mintegy villámtól sújtva, festői positióban eláll. Tudva azt. hogy háziurunk mily kényes vizsláira, a setter állásában való gyönyörködés után elkezdtünk korcsolyázni. Befejezvén a jégsportot, a setter még mindig állt, mint Sión begye és a mi helyzetünk kritikussá vált, a mennyiben, a hideg és előhaladt idő miatt itt maradni sem akartunk tovább, — másrészt pedig a setter állásába sem akartunk beavatkozni, vagy plane őt itt hagyni. Ekkor érkezett meg háziurunk, a gyönyörű és rendkívül jó liatal gordon szukája kíséretében. (<A z se m látott ily nagyszerű dolgot», mondjuk, «várja, ki a végét». «Szívesen, de otthon, a meleg étteremben a teritett asztal mellett.» «No hát jöjjetek utánam, filiszter népség.» A jéggel borított vizvezető árkokat elkerülve, a még mindig álló setterhez közeledtünk és a «master»"Flóráját is kieresztette; egy remek kettős állást láttunk most, sajnálkozva. hogy nem vagyunk festők; néhány perez után háziurunk megsimogatván gyönyörűen álló kedvenczeit, mintegy 80—90 lépésnyire guggoló nyolez db foglyot rebbentett fel, mire a setter-pár hasra vágta magát. — Mi pedig elindultunk nemcsak a szemnek, de a gyomornak is örömet szerezni. Számitásunk szerint a gordonsetter mintegy öt negyed óráig állt, tehát azt hiszem, hogy eme kilencz szemtanú által látott eset «Jägerlatein»-mentes közlése, a vadászközönséget érdekelni fogja. (íődi-Sződ, 1887 február 22-én. Szontagh Árpád. TÁRCZA. Léghaj ózási-sport. Az első léggömb Európában történt fölszállásától kezdve mostanig 103 év mult el ; az ó-, közép- s uj-korban rövid időtartam, hogy ez idő folytán jelentékeny tökélyesbülést várhattak az uj találmány terén ; ámde hosszú időköz a legujabb-korban : mert, például, a gőzhajózás, a vasutak, a táviratozás, a fényképezés, az iramgépezés stb. rövidebb életűek mint a léghajózás, ennek daczára első alak ok sokkal inkább tökélyesbült, mint a léghajózásé. Mi ennek főoka, megmondhatjuk : a léghajózás rendkívül későn — életidejét tekintve — fejlődött sporttá. Egyébiránt, nincs találmányunk, melynek az előítéletek s az emberek butasága ellen kimerítőbb, nehezebb harezot kellett, s, fájdalom ! még mindig kell küzdenie, mint, a léghajózási sportnak. Kiváltkép áll ez a magyar társadalom közép- s alsóbb osztályairól, melyek között még mindig általánosan el van terjedve a meggyőződés, hogy még a «La France» is (a Renard-Krebs-léle találmány és gyártmány) egyedül akkor képes fólszállóhelyére visszaröpülni, lia teljes szélcsönd uralkodik. Ha kérdezzük az illetőket, miként hódolhatnak ily balvéleménynek, holott a franczia, a német, az angol, az orosz, az olasz és az északamerikai szakhirlapokból, a katonai szakközlönyökből és a sportlapokból, tehát oly újságokból, melyeknek közleményei szavahihetőség s alaposság tekintetében föltétlenül megbízhatók s igy végtelenül fölötte állanak az örömest túlzó, képzelődő, tolditó, sőt füllentő politikai napilapok közleményeinek, minden olvasni tudó ember arról értesülhet, hogy a «La France» gyorsasága 8—9 méternyi másodperczenkint : tehát 7.9—8.9 fokú szél ellen is képes haladni, — azt nyerjük válaszul : hírlapom ezt állítja. Bizony, ha nem volna közművelődési ok miatt sajnos, rendkívül nevetséges volna, hogy nálunk még találkoznak ily hírlapok. Neveket nem emiitünk, mert nomina sunt odiosa. Igaza volt tehát Biedenfeld bárónak, mikor 1851-ben kitűnő szakmunkájában ezeket irja a léghajózásról: «Man hat dem Genie, welches das Kind bei seinen ersten Versuchen leitete, seinen Pfennig verweigert, man bat gleich bei den ersten wankenden Schritten voll wohlfeilen Hochmuthes spöttisch gelächelt; man bat aus schmutzigem Geize das Kind am Hunger verkümmern lassen ; man hat es mit schalem Witze und rohem Hohngelächter sich selbst überlassen. Dieses Kind, welches einst Franklin mit seinem Blick gesegnet hat, wurde von seiner Mutter, der Wissenschaft, so hart und unverzeihlich misshandelt, dass es jetzt die ihm früher entzogene Brust meidet und Seiltänzer geworden ist um nicht Hungers zu sterben.» Örvendetes, hogy e sorok kelte óta a léghajózás rendkívül emelkedett, a mit főleg a léghajózási-egyletek fáradozásainak köszönhet az emberiség. Sajnos azonban, hogy a kötéltánezosok, akrobaták és üzleti czélból néhány ezer méternyi hosszú légutat tevők, kikre Biedenfeld báró föntebbi kárhoztatásának befejező sorait vonatkoztatta, még mindig sokkal, de sokkal többet ártanak a léghajózási sportnak. mint közönséges matrózokénál nem többre becsülendő munkájúkkal hasz iáinak. Hiába! a léghajózási sport a szédüléstől mentes főn kivül oly fejet is követel, a melyben elég szakértelem lakozik ; mert a léghajózási-sport nem abból áll, hogy valaki a beléptijegyet váltott közönség előtt egészen csöndes időjáráskor, például, a városligeti állatkertben közönséges ódonszabásu léggömbjén fölszáll, hogy már szerfölött rövid idő múlva a Széchenyihegy normafájánál leszálljon : hanem azt tekinthetni valódi léghajózási-sportnak, ha irányitható-léghajóban röpülünk előre kitűzött czélunk felé s azt szakértőleg vezetjük ; az esetleg útközben elénk tornyosuló akadályokat legyőzzük, és a netáni rossz időjáráskor kikerülhetetlen veszélyekkel bátran megküzdünk. A léghajózási sport követelményeit jórészt kielégíti az is, ha a sportsman nem valamely ódonszabásu (mely talán hü másolata a legelső Charliére-nek), hanem a legújabb vívmányok szerint készült léggömbbel száll föl s e léghajóját oly ügyesen, szakavatottan vezeti, hogy szép hosszú időn át is képes a felhők honában fönlebegni. A léghajózási-sport szakszerű gyakorlásának egyik főismérve : a kezelés által kivívott lehetőség hosszú időn át is fönlebeghetni léghajónkkal. Renard Károly műszaki őrnagy, a hires föltaláló a léghajózás terén, a jeles léghajózó-sportsman szakértelmének nyilvánulását első sorban ama körülményben keresi : képes-e az illető sportsman hosszú ideig szállani. A szakszerű és minden veszélytől mentes léghajózás folylonos konbinácziók eredményes müve, melyeket szakadatlanul kell támogatniok : fejlett szakértelenmek, gyors észlelésnek, rögtöni elhatározásnak és a netáni veszélyekkel való rettenthetetlen daczolásnak. — Hogy a szédülést nem ösmerő fej, hatalmas idegzet, nagy izomerő s egészséges gyomor szintén, az első nélkülözhetetlenül ! oly tulajdonságok, melyekkel a léghajózó-sportsmannek bírnia kell. fölösleges hangsúlyoznunk. A léghajózó sportsmannek légutjakor legszükségesebb észlelő-eszközei : pontosan járó zsebóra másodpercz-mutatóval is ellátva, finom aneroid-légsulymérő, érzékeny hévmérő, iránytű, vízmérő, két-három különféle távcső, kis léggömböcskék töltve, papírszeletek, minél több osztálylyal biró szélerőmérő s egy nagyobb vezérkari-térkép, ha csak lehetséges legalább 1:100,000 arányban kidolgozva. Természetes, szüksége van a léghajósnak irónra és irópapirra is. A léghajó irányzását föl- és lefelé a fenéksuly kivetése, vagy a légszesz (illetőleg köneny) kibocsátása által eszközöljük ; az eddig használt léggömb-léghajóknál ez volt az egyetlen mód ; mert azok vagy épen nem, vagy ha vittek is gondolájokban sűrített légszeszt, az nem lett volna elégséges az által szabályozni az útközben történő fölfelé való emelkedéseket. A legújabb időben mindenkor viszünk magunkkal egy nyomtatott táblázatot is, a mely nagyon megkönnyíti az útközben történő pontos följegyzéseket. E táblázatot, például, én igy készíttettem : Léghajó :Léghajós : Fölszállot t : hely, év, nap, óra, perez. Időjárás. FenékHelyLégmérö. Hévmérő. Szélerő. suly kidobás. meghaLégmérö. suly kidobás. tározás. Megjegyzések. Eme táblázatot arra alkalmas helyre kifeszítem s az egyes rovatokba azután útközben öt-öt perczenkint, ha pedig valamely fontosabb észlelet, vagy esemény kívánja, előbb is bejegyzem, vagy bejegyeztetem az észlelteket és történteket ; az emiitett fontosabb észlelethez vagy eseményhez hozzáírván, illetőleg hozzáiratván az időt is: x perez, y másodperez. Viszek magammal levelezőlapokat is, melyeknek hátán következő áll :
