Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-10 / 10. szám

90 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 90 VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. A tengeri nyul életmódja és kártékonysága. Tisztelt Szerkesztőség! Becses megkeresé­sükre, a tengeri nyul (lepus cuniculus) életmód­ját illetőleg, értesíthetem, hogy néhány évvel ezelőtt a vacsi pusztán, tenyész-czélokra ten­geri nyulak lettek kibocsátva; mai napon már — a nagy szaporaság miatt — e vad állománya olyan, hogy itt minden lehetőt el­követünk, hogy a tengeri nyulakat — melyek ugy az erdészetre mint a mezőgazdaságra rendkívül ártalmasak — teljesen kiirthassuk. A tengeri nyul kedveli a dombos, homo­kos vidéket, hol sok a szakadék, sziklarepe­dések s alacsony bozót, — röviden szólva oly helyeket, hol legkönnyebben találhat rajt­helyeket. A vacsi vadászterület egy része, mely futóhomokból áll, kiválóan kedvez e vadnak ; itt ássák a tengeri nyulak kotorékaikat, leg­szívesebben a nap verőfényének kitett, ma­gasabb száraz helyeken. Magok a kotorékok egyszerű, de mély fekvésű és több kijárattal ellátott csatornák. A tengeri nyulak táplálékát illetőleg, ez nyáron át egyezik a közönséges mezei nyul táplálékával : ellenben télen át e vad különféle fák, cserjék és fa-gyökerek kérgével tartja fenn magát. S ebben rejlik a tengeri nyulak nagy kártékonysága. A vacsi erdőkben néhány év óta a tengeri nyulak ugy az ültetvényekben mint a fiatalabb vágásokban jelentékeny károkat okoztak ; — a vágásokban ezer számra találhatók az elszá­radt fa-csemeték és bokrok, melyek a miatt száradtak ki, mert a tengeri nyulak megrág­ták kérgüket. Későbben, ha több érkezésem leend, majd alkalmat v eszek magamnak, leírni a tengeri nyulak életmódját, tenyésztését, vadászását stb.* mi jelenleg nagymérvű hivatalos elfoglaltságom miatt lehetetlen. Vájjon a tengeri nyulak valamely vidé­ken tenyészni fognak-e, azt a vidék ismerete nélkül eldönteni nem lehet ; — mindenesetre szükséges, ott, hol a tengeri nyulakat kibo­csátjuk, magasabb fekvésű helyeken lyukakat ásni, melyek a tengeri nyulak ideiglenes rajt­helyeit képezék ; e lyukak két meter hosszú csatornák, fél meter mélységgel, azonban csak hat hüvelyk átmérőjű bejárattal. Tenyész-czélokra legczélszerübb ápril köze­pén kibocsátani a tengeri nyulakat. P.-Vacs, 1887 február 23. Müller R. Mire képes a gordon-setter ? — Folyó hó 21-én a sport terén ismert Szalatsy Sándor ur sződi kastélyából egy kis társaságban kivo­nultunk a mü-rétek kiöntésére korcsolyázni s útközben vettük csak észre, hogy Sz. S. ur által tenyésztési czélra bérbe vett híres gor­don-setter utánunk szökött és előttünk gyönyörű actióval keres és tőlünk távolabb egy nagy avarfüves réten, mintegy villámtól sújtva, festői positióban eláll. Tudva azt. hogy háziurunk mily kényes vizsláira, a setter állásában való gyö­nyörködés után elkezdtünk korcsolyázni. Befe­jezvén a jégsportot, a setter még mindig állt, mint Sión begye és a mi helyzetünk kritikussá vált, a mennyiben, a hideg és előhaladt idő miatt itt maradni sem akartunk tovább, — másrészt pedig a setter állásába sem akartunk beavatkozni, vagy plane őt itt hagyni. Ekkor érkezett meg háziurunk, a gyönyörű és rend­kívül jó liatal gordon szukája kíséretében. (<A z se m látott ily nagyszerű dolgot», mondjuk, «várja, ki a végét». «Szívesen, de otthon, a meleg étteremben a teritett asztal mellett.» «No hát jöjjetek utánam, filiszter népség.» A jéggel borított vizvezető árkokat elke­rülve, a még mindig álló setterhez közeled­tünk és a «master»"Flóráját is kieresztette; egy remek kettős állást láttunk most, sajnál­kozva. hogy nem vagyunk festők; néhány perez után háziurunk megsimogatván gyönyö­rűen álló kedvenczeit, mintegy 80—90 lépés­nyire guggoló nyolez db foglyot rebbentett fel, mire a setter-pár hasra vágta magát. — Mi pedig elindultunk nemcsak a szemnek, de a gyomornak is örömet szerezni. Számitásunk szerint a gordonsetter mint­egy öt negyed óráig állt, tehát azt hiszem, hogy eme kilencz szemtanú által látott eset «Jägerlatein»-mentes közlése, a vadászközön­séget érdekelni fogja. (íődi-Sződ, 1887 február 22-én. Szontagh Árpád. TÁRCZA. Léghaj ózási-sport. Az első léggömb Európában történt föl­szállásától kezdve mostanig 103 év mult el ; az ó-, közép- s uj-korban rövid időtartam, hogy ez idő folytán jelentékeny tökélyesbülést várhattak az uj találmány terén ; ámde hosszú időköz a legujabb-korban : mert, például, a gőzhajózás, a vasutak, a táviratozás, a fény­képezés, az iramgépezés stb. rövidebb életűek mint a léghajózás, ennek daczára első alak ok sokkal inkább tökélyesbült, mint a léghajózásé. Mi ennek főoka, megmondhatjuk : a lég­hajózás rendkívül későn — életidejét tekintve — fejlődött sporttá. Egyébiránt, nincs talál­mányunk, melynek az előítéletek s az emberek butasága ellen kimerítőbb, nehezebb harezot kellett, s, fájdalom ! még mindig kell küzdenie, mint, a léghajózási sportnak. Kiváltkép áll ez a magyar társadalom közép- s alsóbb osztá­lyairól, melyek között még mindig általánosan el van terjedve a meggyőződés, hogy még a «La France» is (a Renard-Krebs-léle talál­mány és gyártmány) egyedül akkor képes fólszállóhelyére visszaröpülni, lia teljes szél­csönd uralkodik. Ha kérdezzük az illetőket, miként hódolhatnak ily balvéleménynek, holott a franczia, a német, az angol, az orosz, az olasz és az északamerikai szakhirlapokból, a katonai szakközlönyökből és a sportlapok­ból, tehát oly újságokból, melyeknek közlemé­nyei szavahihetőség s alaposság tekintetében föltétlenül megbízhatók s igy végtelenül fölötte állanak az örömest túlzó, képzelődő, tolditó, sőt füllentő politikai napilapok közleményeinek, minden olvasni tudó ember arról értesülhet, hogy a «La France» gyorsasága 8—9 méter­nyi másodperczenkint : tehát 7.9—8.9 fokú szél ellen is képes haladni, — azt nyerjük válaszul : hírlapom ezt állítja. Bizony, ha nem volna közművelődési ok miatt sajnos, rendkí­vül nevetséges volna, hogy nálunk még talál­koznak ily hírlapok. Neveket nem emiitünk, mert nomina sunt odiosa. Igaza volt tehát Biedenfeld bárónak, mikor 1851-ben kitűnő szakmunkájában ezeket irja a léghajózásról: «Man hat dem Genie, welches das Kind bei seinen ersten Versuchen leitete, seinen Pfennig verweigert, man bat gleich bei den ersten wankenden Schritten voll wohlfeilen Hochmuthes spöttisch gelächelt; man bat aus schmutzigem Geize das Kind am Hunger verkümmern lassen ; man hat es mit schalem Witze und rohem Hohngelächter sich selbst überlassen. Dieses Kind, welches einst Franklin mit seinem Blick gesegnet hat, wurde von seiner Mutter, der Wissenschaft, so hart und unverzeihlich misshandelt, dass es jetzt die ihm früher entzogene Brust meidet und Seiltänzer gewor­den ist um nicht Hungers zu sterben.» Örvendetes, hogy e sorok kelte óta a léghajózás rendkívül emelkedett, a mit főleg a léghajózási-egyletek fáradozásainak köszönhet az emberiség. Sajnos azonban, hogy a kötél­tánezosok, akrobaták és üzleti czélból néhány ezer méternyi hosszú légutat tevők, kikre Biedenfeld báró föntebbi kárhoztatásának be­fejező sorait vonatkoztatta, még mindig sokkal, de sokkal többet ártanak a léghajózási sport­nak. mint közönséges matrózokénál nem többre becsülendő munkájúkkal hasz iáinak. Hiába! a léghajózási sport a szédüléstől mentes főn kivül oly fejet is követel, a melyben elég szakértelem lakozik ; mert a léghajózási-sport nem abból áll, hogy valaki a beléptijegyet váltott közönség előtt egészen csöndes időjá­ráskor, például, a városligeti állatkertben kö­zönséges ódonszabásu léggömbjén fölszáll, hogy már szerfölött rövid idő múlva a Széchenyi­hegy normafájánál leszálljon : hanem azt te­kinthetni valódi léghajózási-sportnak, ha irá­nyitható-léghajóban röpülünk előre kitűzött czé­lunk felé s azt szakértőleg vezetjük ; az eset­leg útközben elénk tornyosuló akadályokat legyőzzük, és a netáni rossz időjáráskor kike­rülhetetlen veszélyekkel bátran megküzdünk. A léghajózási sport követelményeit jórészt kielégíti az is, ha a sportsman nem valamely ódon­szabásu (mely talán hü másolata a legelső Char­liére-nek), hanem a legújabb vívmányok sze­rint készült léggömbbel száll föl s e léghajóját oly ügyesen, szakavatottan vezeti, hogy szép hosszú időn át is képes a felhők honában fönlebegni. A léghajózási-sport szakszerű gya­korlásának egyik főismérve : a kezelés által kivívott lehetőség hosszú időn át is fönlebeg­hetni léghajónkkal. Renard Károly műszaki őrnagy, a hires föltaláló a léghajózás terén, a jeles léghajózó-sportsman szakértelmének nyil­vánulását első sorban ama körülményben ke­resi : képes-e az illető sportsman hosszú ideig szállani. A szakszerű és minden veszélytől mentes léghajózás folylonos konbinácziók eredményes müve, melyeket szakadatlanul kell támogat­niok : fejlett szakértelenmek, gyors észlelésnek, rögtöni elhatározásnak és a netáni veszélyek­kel való rettenthetetlen daczolásnak. — Hogy a szédülést nem ösmerő fej, hatalmas ideg­zet, nagy izomerő s egészséges gyomor szin­tén, az első nélkülözhetetlenül ! oly tulajdon­ságok, melyekkel a léghajózó-sportsmannek bírnia kell. fölösleges hangsúlyoznunk. A léghajózó sportsmannek légutjakor leg­szükségesebb észlelő-eszközei : pontosan járó zsebóra másodpercz-mutatóval is ellátva, finom aneroid-légsulymérő, érzékeny hévmérő, iránytű, vízmérő, két-három különféle távcső, kis lég­gömböcskék töltve, papírszeletek, minél több osztálylyal biró szélerőmérő s egy nagyobb vezérkari-térkép, ha csak lehetséges legalább 1:100,000 arányban kidolgozva. Természe­tes, szüksége van a léghajósnak irónra és irópapirra is. A léghajó irányzását föl- és lefelé a fenéksuly kivetése, vagy a légszesz (illetőleg köneny) kibocsátása által eszközöl­jük ; az eddig használt léggömb-léghajóknál ez volt az egyetlen mód ; mert azok vagy épen nem, vagy ha vittek is gondolájokban sűrített légszeszt, az nem lett volna elégséges az ál­tal szabályozni az útközben történő fölfelé való emelkedéseket. A legújabb időben min­denkor viszünk magunkkal egy nyomtatott táblázatot is, a mely nagyon megkönnyíti az útközben történő pontos följegyzéseket. E táb­lázatot, például, én igy készíttettem : Léghajó :Léghajós : Fölszállot t : hely, év, nap, óra, perez. Időjárás. Fenék­Hely­Légmérö. Hévmérő. Szélerő. suly ki­dobás. megha­Légmérö. suly ki­dobás. tározás. Megjegy­zések. Eme táblázatot arra alkalmas helyre ki­feszítem s az egyes rovatokba azután útközben öt-öt perczenkint, ha pedig valamely fontosabb észlelet, vagy esemény kívánja, előbb is be­jegyzem, vagy bejegyeztetem az észlelteket és történteket ; az emiitett fontosabb észlelethez vagy eseményhez hozzáírván, illetőleg hozzá­iratván az időt is: x perez, y másodperez. Viszek magammal levelezőlapokat is, me­lyeknek hátán következő áll :

Next

/
Thumbnails
Contents