Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-02-24 / 8. szám
70 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 70 tása folytán Magyarországba oly czélból küldve, hogy ott 700 db pótlovat vásároljon, mi azonban nem sikerült, mert a bizottság csak 400 dbra tudott szert tenni, melyek közt sok sem a mértéket meg nem ütötte, sem pedig a kivánt kort (4 évet) el nem érte. — Már most — mondja Martin százados — ha Magyarországban sem lehet a lószükségletet fedezni, akkor ezt a többi európai piaczon sem tehetjük, legkevésbbé pedig Canadában. hol a zordon telek miatt, a marhát s a lovakat istállóztatni kell, s a hol tulajdon szükségletén kívül, senki sem tart eladásra szánt lovakat. Nem marad tehát egyéb hátra, mint, a lószükséglet fedezéséről itthon gondoskodni s e czélból a tenyésztőket a hadsereggel való közelebbi érintkezésbe hozva, őket a katonai czélokra szolgáló lóanyag minőségéről felvilágosítani, mi azonban különösen e czélra felállított ügyes katonai s polgári bizottságok hatáskörébe tartoznék. — «A lókiállitási dijak kiosztásánál, figyelemmel kellene lenni arra, hogy a jury tagjai közt a pótlovazási bizottság is helyet foglaljon, mely aztán a tenyésztők katonai lóanyagát tekintetbe venné». E közleményre egy másik levelező azt válaszolja a «Field»-ben, hogy nagyon bajos elhinni, miszerint Magyarországon, mely statisztikai adatok nyomán harmadfél millió lovat számit — hétszáz pótlovat ne lehetett volna beszerezni. E kifogást mi is helyeseljük, mert ismert dolog, hogy a legtöbb európai állam — Oroszés Németország kivételével — nálunk vásárolja össze aránylag olcsó áron pótlovait, s még nem fordult elő eset, hogy az egyik vagy másik vevő üres kézzel távozott volna. Meglehet, hogy az 1877-ben itt járt angol bizottság oly lókereskedő ügynökökhez fordult, kik túlságos árakat kicsikarni akarván, tévútra vezették az idegeneket azzal a kifogással, hogy : «nincs ló !» Kívánatos lenne, ha tenyésztőink érdekében hasonló esetek kikerülése végett, az idegen vásárlók kezére járnánk. * * * java a kormány kezébe kerülne, mert külföldi vevők nem igen reflektálnak kétéves csikókra s a tenyésztő hamarább értékesíthetné lovait, melyek felnevelésére gyakran most legelőt sem talál. A kormány számos legelőjén könnyen eltarthatná a pótlovazásra szánt anyagot s aránylag olcsó áron — 20—25 font sterlingen jutna hozzá, holott a tenyésztő (feltéve, hogy jobb vevőre nem akad) kiadásait ez uton bőven fedezhetné. A lótenyésztés dolgát illetőleg, Angliában nem tartják czélszerünek, hogy ott Franczia-, Németország s más kontinentális államok példájára a kormány méneseket állítson fel. Az e tárgyban kiküldött bizottságok, melyek nevezetesen 1873-ban Rosebery lord elnöklete alatt tizenkét értekezletet tartottak, számos szakértő meghallgatása után oda nyilatkoztak, hogy a kormány segélyezését e részben helyesnek nem tartják. Hasonló véleményt adott a .«Royal Agricultural Society of England» felhívása folytán Catheart gróf, ki a többi közt azt javasolta, hogy tenyésztési czélokra szolgáló lovak inkább aláírások utján, mint a kormány segélyével szereztessenek be. — Az utóbbi néhány év alatt, hét társulat alakult Angliában több ezer taggal, melv a különféle lófaj tenyésztésének előmozdítását és javítását tűzte ki czélul, és e társulatok lókiállitásain évenkint több mint 25000 font sterlingre rugó dijak osztatnak ki a lótenyésztők serkentésére. Es szükséges is volt, mert a lókivitelt és behozatalt jelző statisztikai kimutatásokból kitűnik, hogy 1863-tól 1872-ig 79131 darab ló hozatott be Angliába-, 1873-tól 1882-ig már 197092 darabra rúgott számuk. Ha azonban most az utóbbi öt év statisztikáját megtekintjük, midőn a fennemlitett társulatok már működtek, nevezetes változást kell konstatálnunk, mely a tenyésztés határozott emelkedése mellett tesz tanúságot : л, . , ,, . Bevitel Kivitel U ev ala vagy, s 1876—1881-ig 91505 21481 <)t ev alatt vagyis 1882-1886-ig 55432 34312 Mind a mellett, még sok tenni való van hatra. — Czelszerü lenne — mondja a «Field», ha a kormány kétéveseket vásárolna a hadsereg számára, s állapitná meg a pótlovak orat 3 és V 2 esztendőre, azáltal a lóanyag MÉNES- ÉS GYEPUJDONSÁGOK. Idei ellések telivér kanczák után. A kisbéri ménesben február 15-ig a következő ellések történtek : a) Magánosok kanczái : Gr. Festetics Tassilo : 17/1. La Gondolája—Doncaster után sga к csikót. Blaskovics Ernő ur : 16/1. Lady Patronessje—Doncaster után sga к cs. 30/1. Lyonne—Pásztor után p m cs. 6/II. Kincsem—Doncaster után sga к cs. Blaskovics Miklós ur : 11/1. Árvaleány— Craig Millar után sga к cs. 14/1. Calogány—Doncaster után p к cs. 31Д, La Roussotte—Doncaster után p m cs. 14/11. Borostyán—Pásztor után sga m cs. Br. Üchtritz Zsigmond: 19/1. Galante—Verneuil után p m es. 10/11. Contremine—Doncaster után sga к cs. Gr. Esterházy Móricz : 19/1. Paraibl—Doncaster után sga m cs. Egyedy Arthur ur : 7/II. Giroflè—Verneuil után sga к cs. Gr. Hunyady Imre : 11/11. Duchess of Cornwall —Craig Miliar u sga m cs. Gr. Zichy Béla: 22/1. Miss Pleydel—Doncaster után p m cs. Mr. C. Wood : 16/1. Honey —Czimer után p m cs. 30/1. Henriette —Milon után sga m cs. 11/11. Sprühfeuer —Ruperra után p к cs. Frohner János ur : 5/II. Madame Angot — Hastings után p m cs. Söllinger százados : 15/11. Aschenbrödel— Doncaster után sga m cs. 15/11. Bertha—Bálvány után p к cs. Br. Springer Gusztáv : 17/1. Fraise—Pásztor után p m cs. 19/1. Vienna— Craig Millar után m cs. kimúlt. 28/1. Mischief—Bálvány után p m cs. Gr. Kinsky Zdenko : 28/1. Huming-Bee—Kisbér-öcscse után p m cs. Gr. Kinsky Rudolf: 5/11. Miss Grace—Bálvány után p к cs. 12/11. Tittle-Tattle—Doncaster után p к cs. Gr. Szápáry Iván : 7/II. Idalia— Craig Millar után sga к cs. Br. Rothschild Nathan : 20/1. Little Jemima—Bálvány után sga m cs. 2/II. Trixie— Craig Millar után sga m cs. Hg Trautmansdorf Károly : 3/1. Peculation — Ruperra után sga к cs. b) A kisbéri állami kanczák : 26/1. Bimbó—Pásztor után sga m csikót. l/II. Marie Galante—Doncaster után p к cs. 5/II. Apollinaris—Kisbér-öcscse után p к cs. 7/II. Chilham—Doncaster után sga к cs. Lőrintén, Ihász Lajos ur Proscript nevü telivér kanczája (ap Bois Roussel a Annrouncement) — Bakony II. után (ap Peon a Boadicea) stp kancza csikót ellett, orrán jobbra menő fehér vonal, jobb orrlyukán a felső szélen szintén fehér vonal, és homlokán kis csillag van. ÜGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS. Versenynapok 1887-ben. Bécs (tavaszi meeting) május 5, 8, 10, 12, 15. Bécs (őszi meeting) szeptember 20-án és október 2, 4, 6 és 9-én. A bécsi ügető-verseny-egylet ez évi propositiói már megjelentek. Hogy azok ily soka értek meg a közlésre, annak fő- és egyedüli oka ama viszályban keresendő, mely az utóbbi időkben az egylet tagjait két táborra szakitá. Voltak ugyanis elégületlenek, élükön gróf Fürstenberg Vinczével és Silberer Victorrai, kik az 1887-dik évre a választmány által kidolgozott költségvetés módozatával — melyet a közgyűlés elébb már egyhangúlag elfogadott — nem voltak megelégedve. E költségvetés szerint összesen 60000 frt lett dijakban megállapítva, melyből 21500 frt belföldi lovaknak szólt. Az elégületlen párt aztán egy a mult hó 29-ére egybe hivott rendkívüli közgyűlésen azt hozta föl, hogy átalánosságban a költségvetés azért lett elfogadva, mert azt hitték sokan, hogy a «belföldi lovak» alatt tisztán csak «cislajtháí lovak» értetnek, melyeknek versenyei a magyar lovaknak nem állnak nyitva. — A választmány előadója Ernst ur erre egy elaboratumot olvasott tol, a mely szerint a jövő évekre a megállapítandó dijakból a belföldi lovakat mindig 35 száztóli illesse, s ebből legalább 25<>/o a cislajthai lovak javára írassék ki. Elmondta aztán, hogy az 1887-dik évre az «ausztria-magyarországi» és a «cislajthai» lovak számára a dijak közti viszony a választmány által már meg van állapítva, s az előbb nevezettekre 15000 forint, az utóbbiakra pedig 6000 frt esnék. A kétévesek versenyét pedig korainak tartja. Az elégületlenek pártja Silberer Victor nevében egy formula elfogadását kérte, a mely szerint «írassék ki az 1890—99 év tiz évi tartamára előre évenkint 30000 frt tenyészdij, s abból mindig (a Derbyt is beleértve) 18000 frt osztrák-magyar lovaknak, s 12000 cislajthai lovaknak». Az elnök gróf Hunyady Kálmán erre kinyilatkoztatta a választmány nevében, hogy ha ennek ajánlatát a rendkívüli közgyűlés elfogadná, azt bizalmatlansági szavazatnak tekintené a választmány s állásáról legott leköszönne. Szavazásra kerülvén a dolog, a 70 jelenvolt tag közül 24 volt azoknak a száma, a kik a választmány ellen szavaztak, s e szerint kimondatott, hogy a többség a választmány ajánlatát elfogadja. Az elleninditvány tevője Silberer ur erre kijelentette, hogy meghozza az áldozatot az ügynek s kéri a közgyűlést, hogy ajánlatát ne mint ajánlatot, hanem mint «óhajtás»-t tekintse, s az mint ilyent fogadja azt. Már azt lehetett hinni, hogy minden elcsendesedik, de im az elégületlenek pártja folyó hó 12-én egy rendkívüli értekezletet hivott össze a minoritásból gr. Fürstenberg elnöklete alatt, s hosszabb értekezés után elhatározta a többi közt. hogy az ügetőverseny-egylet választmányát ujabb rendkívüli közgyűlés egybehívására kéri föl, hogy abban a tenyészversenyek ügye még egyszer szóba kerüljön. — Időközben azonban nagy változás állt be a választmány nézetében, mi, a szintén időközben közzétett propositiókból tűnik ki ; e közzétett föltételekkel cislajthai ellenzéki szomszédaink meg lehetnek elégedve, mert a mig «ausztria-magyarországi lovaknak» együtt csak 15000 frt van kiirva, addig a cislajthai lovak részére még külön 8000 frt van szánva, tehát 6000-rel több, mint a választmány elaboratumában meg volt állapítva. Az elégületlenek pártja e szerint mégis kivívott annyit, még a közgyűlés előtt — hogy az osztrák-magyar lovaknak szánt összegből 6000 frt a cislajthaiak javára lefaragtassék : persze e miatt a választmány egyik legbuzgóbb, legtevékenyebb tagját vesztette el, a mennyiben Ernst ur, az elaboratum készítője, mint önérzetes férfi, a választmányi tagságról leköszönt. — Azt azonban, hogy a fölmerült pártviszály s az ebből keletkezett egyenetlenségek a cislajthai lótenyésztés ügyét emelnék, sőt hogy а bécsi ügető-egylet anyagi és erkölcsi érdekeit előmozdítanák, alig merjük hinni. Ha valahol, ép ott kellett volna a «Viribus unitis» elvét érvényesíteni.
