Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-02-17 / 7. szám

2(1, VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 64 A hálóvetés között legfontosabb a keritő­hálóval történő halászás. A keritőháló. ren­desen, háromszáz öl hosszú és oly nagy hajón fekszik, melynek legénysége,' ha teljes-számu, fl főből áll. " A gardafogás különleges halászatát képez­vén a Balatonnak, a keritöhálóval történő halászat rövid ismertetésénél a gardafogást ecse­teljük. Mikor az ősz beköszönt, a küsz (a Dunán öklének nevezzük), kiúszik egészen a partra és holdvilágos éjeken hatalmas neszezést visz végbe : a balatoni halász tudja, hogy ez biztos jele, miszerint a garda gyülekszik. Minél hide­gebb lesz a viz, annál tömegesebben úszkál a sekély vízben a küsz, annál erősebb fálkákba verődik a garda. Ekkor sajátságos élet kezdő­dik a tihanyi balászok között : szürkülettől alkonyodásig ladikjaikon ülnek, az evedzők a gúzsokban feküsznek, a kormányos helyén áll, a keritőháló vetésre készítve, kötélzete felgön­gyölítve, s a csónak kilencz embere nagy figyelemmel lesi, minő jeleket int neki a «kom­pánia» (bokor-nak is nevezik) tizedik tagja, aki, rendesen, társai között a legerősebb szemű, a legügyesebb, — a begyről. Ugyanis, a garda ilyenkor oly rendkívül nagy tömegek­ben úszik, hogy amig a falka legalul'levői csaknem a fenéket súrolják, érintik, a felsők­nek háta kilátszik a vizből; ily falka azután kékes-zöld foltot mutat a víztükrön, amely szin. ha a felső gardák a meleg napsugarak által kellemesen ingerelve, oldalaikat is meg süttetik, rózsaszínbe játszik. A kiállított őrök már messziről, félmértföldnyiről is, észreveszik az ide-oda úszkáló gardatömeget; mire, közön­ségesen, tarisznyajok lóbálása által jelzik csó­nakon ülő társaiknak az irányt, .merre indul­janak a bő zsákmányt igérő falka után. 'Lehat igazán «látott hal» után történik a vadászás; épugy mint a Quarnero-ban s egyebütt a tin­hal után, vagy pedig az Északi tengerben az aj ók után. Tihany hegyfoka e czélra rendkívül alkal­mas : ha a gardát a Kis-Balatonban (Balaton­Főkajár stb. felől) várják, akkor az Óvár, az Attila-domb, a Nyárshegy s az «Akasztó» négy csúcsának valamelyike szolgál az örök leshelyéül ; ha pedig a Nagy-Balatonban úsz­kál a garda, a Csúcshegy magas szirtjén talál­juk az őröket. A «fogás» rendszerint, gazdag : néha 4—5 szekérre való. Ha a « kerítés» ügye­sen történt, csak ritkán sikerül a gardafalkából néhány ezernek is megmenekülnie ; ezek az­után néhány napon át magok úszkálnak, de csakhamar egyik-másik falkához csatlakoznak. Eddig a gardák között elég gyakori volt a nagyobb példány is, az úgynevezett vezérgar­dák ; mióta azonban a hal félelmesen pusztul a Balatonból, a vezérgardák is nagyon meg­ritkultak. S e szomorú tény eszünkbe juttatja, hogy bármily buzgó ügyekezettel törekedjék is a balatoni halászati szövetség a magyar­tenger halállományának emelésére, mindaddig vajmi csekély sikert fog elérni, amig a siófoki Zsilip kérdése nincs иду rendezve, amint az ottani halászatunk érdekeinek kizárólag meg­' felel. Ifjabb Széchényi Imre gróf, e buzgó ügybarát figyelmét különösen fölhívjuk e dologra. Tudvalevő, hogy a Balaton igen számos halfaja bizonyos időben a Sión nagyszámmal úszik le : azonban őszkor hiába ügyekszik vissza: a Sión a Balatonba nem képes a mos­tani (magas) zsilipen magát körösztülvetni. Szomorúan érdekes látványt nyújt ilyenkor e zsilip környéke : az erősebb pontyok hatalmas iramodással több lábnyi magasságra szöknek lei a Sióból, hogy a zsilip mögötti vizbe jut­hassanak, de hiába. Ekkor történik, hogy Sió­fok apraja-nagyja nem hálóval, hanem sza­kajtóval, sőt kézzel fogdossa össze a sok-sok mázsányi nemes halat (nem holmi értéktelen fájut),^ melyek a Balatonba visszaügyekeznek. Ezen múlik a magyar tenger halászatá­nak emelése ; e miatt nem virul ott ugy amint kellene, a halászat nemes sportja. Spectator. Lótenyésztés, lovaglás, idomítás, istállókezelés. (Folytatás.) Lehetetlen észre nem venni, hogy az év­ről évre jelentékeny emelkedésben levő lóver­senyeknek már is nagyon kedvező befolyásuk van félvértenyésztésünkre, különösen Magyar­országban , még a távolabbi rokonsági fokon álló telivérekre is, s a siker a legüdvösebb módon nyilvánul országos lótenyésztésünknél, melyből a katonai pótlovat nyerjük, s annyival inkább hivatva van az országos lótenyésztés becsét próbára tenni, mert ama csekély ár mellett, melyet egy-egy pótlóért átlag kiadnak.' egyátalán nem kerülnek oly lovak az ezredekbe, melyeket fényűzési tenyésztményekül lehet te­kinteni. Lovasságunk soha sem volt jobb lovakkal ellátva, mint, mai napság; mert az ujabb idők­ben gyakran ismétlődő nagy manőverekben oly képességet mutatnak azok föl, melyek a lóis­merőket valóban bámulatba ejtik. A szolgálati lovak átlag könnyebbek és kisebbek lehetnek ugyan, mint korábbi időkben voltak, azonban alig arányban levő táplálék mellett 110 kilo terhet csaknem tiz órán át visznek naponkint a hátukon egy háromheti manőver és mene­telés tartamában s szolgálatukat elevenen s könnyen menve teljesitik, a megerőtetés min­den jele nélkül. Egy részt a kitünö konditióról és okszerű bánásról tesz ez bizonyságot, más részt pedig a vérről, mert eme két tényezőnek összemüködése nélkül ilyesmi el nem érhető. Alig hihetem el. hogy valamely országnak a lovassága e tekintetben a mi lovasságunk ké­pességét felülmúlná. A katona-lovak képességé­ből azt is következtetni lehet, hogy csekély hiba az. ha egy vérrel megáldott s viszonylag erős alkatú ló, a mi szemünkben, a viendő teher tekintetbe vétele mellett, kissé könnyűnek látszik. * * Beható lóismeret • és routin elsajátítását követeli igen sok lónál a velők való bánás és ezeknek tökéletes kiismerése és pedig minden ofassisü lónál ; a lovas sem éri előbb el kép­zettségét, mig nagyon sok és nagyon külön­böző lovakon lovagolva, érzékét és ítéletét nem élesbiti. Szükséges ennélfogva, hogy a fiatal lovas gyakran változtasson lovakat s a lovakkal való üzérkedés nagyon alkalmas esz­köz erre. A különböző lovakkal ugy nyereg alatt, mint kocsi előtt s az istállóban, külön­bözöképen kell bánni ; ez előmozdítja a lovag­lási és lóismeretet. fejleszti az itélő-tehetséget meg a szemet s megujitja azt a varázst, me­lyet fiatal lovasok éreznek, ha egy-egy uj ló kerül a birtokukba. Sajnos, nein szokatlan az a nézet, hogy a lókereskedésnél nem kell oly lelkiösmeretes­nek lenni embertársaink iránt, mint más, pénz­zel járó ügyleteknél. Nent akarom mondani, hogy az eladó a vevőnek tanítója legyen ; de nem igen illik egy gentlemanhez, ha elhall­gatja a vevő előtt a ló hibáját, melyet az nem láthat s csak később fedez föl. Egy megvá­sárlandó lovat nemcsak lovassal a hátán vagy kocsiban kell szemügyre venni ; mert egy ügyes lovas, vagy kocsis befolyása alatt egészen más­nak mutatkozik a ló, mint a mi tulajdonképen, s több oly gyöngéje nem tűnik föl, melyet le­gott észre lehet venni, ha az istállóból kive­zetve, nyugodtan léptetve vagy rövid ügetésben vezettetik élő ; ép ezért mindig egyenesen az istállóból kell a lovat elővezetni, mielőtt azt szemlére vennők s ha csak lehet, magunk kí­séreljük meg rajta a lovaglást, vagy kocsiban a hajtást. Valamely ló alakjának megítélésénél ren­desen későbbi időkben is mérvadó az a be­nyomás, melyet az első látásnál éreztünk ; ha a ló megjelenése ízlésünknek nem felel meg, a sem nem igen békül ki vele, minden lehető jó tulajdonsága mellett sem ; ellen­kezőleg, a kifogásolt formák napról-napra kiáll­hatatlanabbakká válnak. Ennélfogva jobb az oly lovat, mely az első pillanatban nem igen nyerte meg a tetszésünket, meg nem venni s egyátalán ne kecsegtessük magunkat azzal, hogy majd tetszetősebb küllemet nyer az, ha fejét magasabban, vagy mélyebben tartja, vas­tágabb vagy soványabb les-:, sörényét és far­kat rendbe hozzuk. Ép ugy mint az emberek iránt rokon- vagy ellenszenvvel viseltetünk, a lóval szemben is hasonlóan vagyunk s a ló­tartó emberek, az izlés és használat szerint mindig azt a bizonyos testformát tartják szem előtt, mely nekik leginkább tetszik : csupán az oly emberek, a kik a lovat tisztán ismét-eladás végett vásárolják, nem veszik figyelembe min­denkor a kedvelt formát. Betegeseknek látszó lovak megvételétől, melyeknek a szőrük fénytelen, véknyaik föl vannak húzódva, mindig óvakodnunk kell, mert azok kétségkívül nem használható lovak, .logo-' san feltehetjük, hogy az alászállt conditiónak mindig valamely betegség az oka ; azt azonban előre látni nem lehet, vájjon muló-e a baj, vagy épen olyan betegség, mely az istállónak csak szerencsétlenségére válhatik. Némely fiatal lovasok határozottan téve­désben élnek, midőn azt hiszik, hogy a rend­kívüli hevesség és szilajság kitűnő képességet árul el a lónál â féktelen magaviseletükben tettekre való szomjat akarnak fölfedezni. Én ama szilárd meggyőződésben vagyok, hogy a túlságos hevesség mindig valamely fájdalom vagy abnormalis gyöngeség kifejezése az állat­nál, akár kül- akár belbaj következtében, akár a tagok, akár az agy legyenek szenvedő álla­potban. Az ily lovak, persze, ugy mennek, mint a kétségbeesettek, a meddig csak birnak. Hu­zamosabb időre azonban ritkán alkalmasak a szolgálatra ; gyomruk többnyire el van romolva a folytonos izgatottság miatt : vadászterepen sohasem lovagolhatok biztosan ; akadályokon túlságos ugrásokat tesznek vagy élbuknak s ha lassan kapaszkodni kell, buták, mért minden megfontolás hiányzik nálok. Én számos ily lovat lovagoltam fiatal koromban, sokszor el is buktam velők s arra a tapasztalatra jutot­tam, hogy a jó temperamentum a lónak fő eré­nye, mert ez kedélynyugalmat, jólétet és egés­séget fejez ki. (Folytatása következik,) VEGYES. A Nemzeti-Gasino bálja jövő hétfőn február 21-én lesz. * * * Gróf Esterházy Miklósnak- az idén 21 verseny­lova van idomítás alatt. Hat ezek közül 4éves, öt 3éves és tiz 2éves. A Sévesek közt Soll ich foglalja el az első helyet, de azt hiszszük, Alibi és Aynathoz is szép reményeket teilet fűzni. , * * Blaskovics Ernő urnák az idén 12 lova van traininghen ; köztük a 4é Olyan-nincs, Pajzán, Hetyke oly tehetségek, melyek, ha tavalyi képességüket meg­tartják, sok szép versenyt nyerhetnek az idén is. A tavalyi 2évesek közül Hűséget tartották a legjobbnak; most azonban mint hátijuk — Balzsam volna az istálló kedvencze, oly szépen fejlődött a télen át. * * * A. Lemaire jockey már megérkezett Gödre. A leg­könnyebb teher, melyet Lemaire vihet 47'/ 2 kilogram. * * * A föld különböző országainak lóyazdaysáya angol forrás szerinl a következő : Oroszországban van 21.570.000 ló ; az északamerikai Egyesült Államokban 9.500.000; az argentini köztársaságban 4,000,000; Ausztria-Magyarországban 3,000,000 : Németországban 3.350.000 ; Francziaországban 2,880,000, (s 300,000 öszvér); Nagy-Britanniában 2,790.000; Canadábati 2,624,000; Urugayben 1,600,000; Spanyolországban 680.000 (és 2,300,000 öszvér és szamár) ; Olaszország­ban 675,000 (s 274.000 öszvér) ; Svédországban és Norvégiában 655,000: Belgiumban 383,000: Dániában 316,000 ; Ausztráliában 304,000 : Német-Alföldön 25,000; Svájczban 105,000: Portugáliában 88,000 (s 50,000 öszvér és szamár). Ezek az adatok most, midőn Ausztria-Magyarországban, Németországban és Oroszországban a jókivitel tiltva van, fölkeltbelik az érdeklődést. * ­. * * The Shires. Angliában, nevezetesen Leicester­shire-ban, nagy esőzések után kemény fagy állott be januárban, mely a rúkavadászí\tok folytatását lehetet­lenné teszi. A magas hóval fedett terep azonban

Next

/
Thumbnails
Contents