Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-12-08 / 56. szám
512 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1887 deczember 29. Valamely fogadás csak a felek közös megegyezése folytán semmisíthető meg, vagy a következő esetekben : 1. Mindenki, kinek szabályszerűen defaulternek nyilvánított egyénnel van fogadása, e fogadást semmisnek nyilatkoztathatja ki. 2. Mindenkinek, ki meg nem fizetett fogadásnál fogva még hitelezője valakinek, joga van minden ezzel még jövőbeni versenyekre kötött fogadásait semmiseknek nyilatkoztatni "ki. De ezen jog csak személyes adósságra nézve áll fenn és nem gyakorolható olyan ellenében, kiről tudatnék is, hogy egy harmadik egyénnel szemben nem teljesítette kötelezettségeit. A fogadások megsemmisítése iránti kérvények a «Magyar Lovaregylet» igazgatóságához intézendők, és ha ez már megtörtént, vissza nem vonhatók. 10. §. Minden oly egyén, ki valamely versenyben vesztett fogadásait nem fizeti, nem jogosított felvenni azon összegeket, a melyeket nyert. Adósainak kötelessége a Lovaregylet főpénztárnoka kezeihez fizetni, ki az összegek hová fordítása iránt a Lovaregylet igazga- , tósága által fog utasíttatni. 11. §. Két ló közötti fogodások semmisek, lia miután a fogadások köttettek, a lovak egy és ugyanazon tulajdonos vagy társtulajdonosok birtokába mentek át. 12. §. Minden meghatározott lovak közti fogadás semmis, ha egyikök sem nyer, kivéve kölcsönös megegyezés cselében. 13. §. Ma miután a verseny eldöntetett, valamely jel vagy érlesités folytán köttetik fogadás, ez csalárdnak és semmisnek tekintendő. 14. §. Oly fogadások, melyek azután köttettek, miután a lovak már a nyerő oszlop előtt elhaladtak, de mielőtt a biró Ítélete köztudomású lett, csakis ez Ítéletre vonatkozokul tekintendők és véglegesen ez által döntetnek el. 15. §. Annak, a ki fogadási ajánlatot tesz, jogában áll egy lovat vagy a mezőnyt választani ; ba egy lovat választ — a mi ez ellen indul — képezi a mezőnyt. 16. §. Ha bizonyos számú lóra történik fogadás a mezőny ellenében, és azok közt olyanok is vannak, melyek visszavonattak, vagy illetéktelenek (disqualificáltak), vagy melyek soha sem voltak nevezve, a fogadás mégis érvényes marad, feltéve, hogy legalább egy ló futásra illetékes maradt azon perczbon, a melyben a fogadás köttetett ; de ba mind visszavonattak, vagy illetékteleneknek lettek nyilvánítva — ugy a fogadás semmis. 17. §. Ha valamely verseny több, mint négy nappal előbb vagy később tartatik meg, mint kitűzve volt, a midőn a fogadás köttetett,vagy ha fettételeiben a legcsekélyebb változtatás is történik, a fogadások semmisek. 18. §. Ha arra történik fogadás, hogy az év folyama alatt lovak bizonyos számú versenyt nyernek, ezen feltétel a január 1-től deczember 3Í-ig foglalt időre vonatkozik. 19. §. Ha Tcét ló közt akként történik fogadás, hogy meghatározott összegű bánat köttetik ki és mindkét ló indul, mindegyik fél jogosítva van bánatot jelenteni ; azon fél, ki bánatot jelent, megfizeti azt, ha a másik fél lova nyer. de nem kap semmit, ha az övé nyer. 20. §. «Fuss, vagy fizess» fogadás olyan, mely érvényben marad, habár azon ló. mely tárgyát, képezi nem fut is. 21. §. Mihelyt az indításra kinevezett egyén a jockeykat helyeik elfoglalására felhívta, a fogadások «fuss. гаду \ /feess»-eknek tekintendők. 22. §. Ha magánfogadási versenyben két ló holt versenyt fut — fogadások semmisek, és — habár azonnal is futtatnék döntő futam, ez mégis ugy tekintendő, mintha uj nevezés eredménye volna. 28. §. Ha dij- vagy tét-versenyben holt versenyt futnak a lovak és tulajdonosaik a dij megosztásába egyeznek, a holt versenyt futott lovak között, vagy azok egvike és a mezőny közt kötött fogadások akként egyenlitletnek ki, hogy a fogadási tételek összegeztetvén. oly arányban osztatnak f'el a felek között, a hány ló holt versenyt futott. A ki a «holt versenyt» futott lovak valamelyikére fogadott egy megvert ló ellenében, fogadása annyiad részét nyeri, a hány ló holt versenyt futott. 24. §. Oly fogadás, mely több eseménytől vagy több versenytől tétetik függővé, és ezek elseje osztástól követett holt versenyhen végződik — semmis. De ha, miután az első verseny ,eldöntetett, a későbbiek valamelyike végződik megosztástól követett «holt versenyben», a fogadási tételek összeadatnak és egyenlően osztatnak. Ha két boltverseny van, másodszori osztás történik. 25. §. Fuss vagy fizess-eknek tekintetik (kivéve ellenkező kikötés esetét) : 1. Minden oly fogadás, mely legalább hat hónappal a verseny napját megelőzőleg záródó versenyre, valamint minden, a tételek és bánatok nélkül, 2000 frtot érő handicapre köttetett ; 2. oly fogadások, melyek több eseménytől függnek ; 3. a tételek és bánatok nélkül legalább 5000 frt értékű versenyekre kötött fogadás. Minden más versenyre történő fogadás fuss vagy fizess vagy nem fuss vagy fizess, a szerint, a mint a felek előre megegyeznek, előleges megegyezés hiányában nem fuss vagy fizess-e knek tekintetnek. 26. §. Oly fogadásról, mely handicapre történik, mielőtt annak terhei megjelennék, a fogadási bizottság nem fog tudomást venni. 27. Oly fogadásoknál, melyeknél start köttetett ki, csak az a ló tekinthető startoltnak, mely a starterkeze alatt volt. 28. §. Minden vesztett fogadás, azon verseny-szakot (meetinget) követő kedden fizetendő, melyen vesztetett ; ellenkező esetben az igazgatósághoz ezen mulasztás feljelenthető és ha ez a panaszt alaposnak itéli, az illető adóst a «Magyar Lovaregylet» kezelése alatt álló pályák fogadási köréből mint defaulter!, mindaddig, mig adóssága rendezve nincsen, kitiltja, és ezt közhírré teszi. Ha a tartozás egyik fél részéről tagadásba vétetnék, ugy annak megállapítására, vájjon melyik félnek van igaza, a szabályok 2. §-ban emiitett választott biróság alakítandó és csak ennek határozata alapján intézkedik az igazgatóság. 29. §. Mindenki, ki a «Magyar Lovaregylet» kezelése alatt levő pályák fogadási körébe belép vagy ezen pályákon fogad, ezen szabályokat magára kötelezőknek elismerni tartozik és a ki ezek ellen vét, az igazgatóság által onnan kitiltható és tőle belépti jegye elvehető. Budapest, 1887 deczember hó. A «Magyar Lovaregylet» igazgatósága. TELI VEREK ES VERSENYEK. Budapesti verseny-napok 1888-ban. Tavaszi meeting. Május hó 6. 8. 10, 13. 15, 17, 20. Nyári meeting. Augusztus hó 15, 17, 19. 20. Oszi meeting. Szeptember hó 30. Október hó 2. 4, 7, 9. 11, 14. Tatai versenynap 1888-ban. Augusztus hó 26. Lóverseny-napok 1888-ben. Bécsben ápril 8, 10. 12, 15, 17. 22, 24, 29. « május 1. 21, 24, 27. 29. « junius 1. 3, 5, 7. 10. « szeptember 8, 9. 11. 13, 16. 18, 20. 23. « október 18. 21. 23. 25. 28. Pozsonyban ápril 27. I TÁRCZA. Fővárosi mozaik. (Heti krónika.) (Hajtó vadászat emberekre. — Újélet. ;— Arlézi leány. — Kutya-sport az Orpheumban. — Éjjeli élet. — A Franklinok. — Pignatelli herczegnő a pinczében. — Margot és Morro kisasszonyok szépség-versenye. — ! Mesterséges jég-pálya. — Uj magyar korcsolya. Mintha mi közönséges halandók megirigyeltük volna a «felsőbb ezreknek» falkavadászatait, ugy sietett részt venni sok «lesipuskás» a derék Pulszkyak ellen rejtélyesen megindított vad-hajszában ; de hála nemzetünk még végkép el nem romlott erkölcsi érzetének, a sokak által várt «halali» elmaradt, és e szomorú ember-vadászatból csak az az üdvös tanulság maradt vissza : «hogy csúnya dolog az alaptalan vádaskodás!» * * * Már előre örültem, hogy én is tüntethetek Bercsényi Béla «Ujéletében» a nemzetiszinház premier-jén a mellett a bájos asszony és kitűnő művésznő mellett, ki ebben az eredeti és izmos magyar termékben a' sors szeszélyéből oly kényes situatiók közé kerül, mint a férje ellen megindított kegyetlen hajszában kerülhetett — volna. A meleg tüntetés tényleg megtörtént, és Márkus Emília csak ragyogó könyeivel mutathatta ez alatt, mit érezett. Az «Uj élet» egy erőteljes nyelvezettel irott irány-darab ; csak azt nem hiszszük. hogy igaz talajon mozog, mert az erkölcsileg és társadalmilag már egyszer elbukott, nálunk — az igazi társaságban — ha még annyira megjavult volna is : uj életet nem igen folytathat. Bercsényi e darabjával egy gondolkodó főt mutat, ki a megszokott ösvénytől eltér, és tevékeny szellemétől a magyar dráma-irodalom ujabb és ujabb termékeket remélhet. -X-X- * • A «Népszínháznak» szerencsétlen premierje volt az «Arlézi leány»-nyal. Én a második előadáson voltam szerencsétlen jelen lehetni : a parterre ürességtől tátongott, és mi, kevesek, versenyt ásítoztunk. Egy szerencsétlenebb boulevard-dráma és az őrültségig érzelgős szerelmi hős még soha sem került magyar szinpadra ; de én azt hiszem, hogy ilyen — Párisban sem terem ! — Hozzá az eredeti salon-nyelvtől elütő zsiros fordítás és a népszínház cómicds alakú anyahősnője. En csak szegény Hegyi Arankát sajnáltam, liogy egy ily érdemetlen beteges szerelmi hőssel szemben kellelt neki annyi igazi meleget mutatni. IIa szerencsénkre néhány hizelgő dallal ott nem maraszt ; legott elpárologtunk volna. Hisz kérem : a Bouffes Parisien-bői vagy a tíaite szinházból hány száz — arany kedélylyel megirott operettet lehetett volna importálni ! ki választotta azt a szerencsétlen «Arlézi leányt» ? * * * Hogy egy unalmasan eltöltött színházi estét regressáljak, felkerestem a jól vezetett Somosy-íéle Orpheumot : és nem adom sokért, hogy véletlenül szemtanuja lehettem a dán doggok nem improvisait véres harczának. Signor Wallendát még a Eolie-Berger-ből ismerem, de a 24 darabból álló dühös kutya kompánia ott még mindig engedelmeskedett a maestro korbácsának. Nekünk jutott a szerencse láthatni, hogy egy dogg hirtelen nyakon harapta egyik pajtását, mire a többiek ősi «farkas-kutyálkodás» szerint : mind a szegény megtámadottra rohantak. (Ez akár a Grévy-féle párizsi kutyálkodásra emlékeztet.) Felséges látvány volt a kövér maestro, kétségbeesett ostorcsapásaival, melyet a borjunagyságu ebek fel sem vettek, annyi ideig kellett magukba fojtani sok mindenféle érzelmet, hogy végre is véres marakodásba lörl ki. (akár a belgiumi és angliai socialisták tüneméjét látnók) : a segítségül előrohant szolgahad kapkodása és az ideges nő-közönség halk sikoltásai . . . szerencsére azonban még meg volt menthető az áldozat.