Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-11-17 / 53. szám
491 szarvas Cas falunál a me ment a Lucna vize fele. hol a falka ulólérte és fedezte. A run 1 óráig és ,20 peresig tartott. November 8-án a versenypályánál volt a meet. A szabadon bocsátott szarvas csöndesen baktatott .lesnican helység felé. A nyomra vezetett falka Trebositz pataka felé kalauzolta a mezőnyt, majd a civitzi erdőbe, aztán Vezela falu mellett a tölgy-erdőbe s a jerborici magastatok felé, csaknem a faluba, hol balra letérve, Cepv falunál az állat báromnegyed órai run után ellankadva, a falka előtt összerogyott. A vértes-alji agarász-egylet idei versenyei. (Második és javi ott közlés.) Bánk, nov. 9. Tisztelt szerkesztőség ! Távollétem miatt becses kérdéseire csak most válaszolhatok ama megjegyzéssel először: hogy meglepett bennünket az X . . . ur által beadott hiányos közlése ; másodszor : hogy társulatunk is nemkevésbbé csodálkozott X . . . uron, hogy ugyanazon egy agara más-más néven neveztetett a kölyök-versenyben s másnap az öreg agárversenynél; hogy minő czélból tette ezt X . . . ur. nem tudjuk, de hogy ez megtörtént : az tény. Így újonnan bátor vagyok az október 27-én tartott Kölyök-verseng netezését leirni. 1. Halász Zsigmond Mankos, barna szuka. 2. Ugyanaz Micsi, fekete tarka szuka. 3. Lozert Kálmán Gavallér, fekete kan. 4. Ugyanaz Csintalan, fekete kan. 5. Ihász Lajos Bársony, fekete kan. 6. Ugyanaz Szellő, fekete szuka. 7. Hunkár Dénes Czukrász, vör. tarka kan. 8. Ugyanaz Fecske fekete, kan. 9. Mihályi Ignácz Czinkos, vör. tarka kan. 10. Ugyanaz Cziczke, vör. tarka szuka. Az összevetés következő: Miczi C.zinkoBársony Fecske Cziczke Mankói •Szellő t Czukrász? Czinkos : lic zí \Czir .zinkos j • j Bársony J I Mankos l Mankos í. y S Izukrász ) Izinkos j Mankos Bársony Czukrász Czinkos Czinkos 11. Czukrász Öreg versenyre neveztettek : 1. BékefTy György Czifra, ordas szuka. 2. Ugyanaz Villám I. ordas szuka. 3. Ugyanaz Csecse, veres szuka. 4. Szluha ur Fecske, fekete kan. ő. Ugyanaz Pille, veres szuka. 6. Halász Zsigmond Mafla, fekete kan. 7. Ugyanaz Minta, fekete szuka. 8. Ugyanaz Miczi, fekete tarka szuka. 9. Ugyanaz Mankos, barna szuka. 10. Major László Mirtus veres kan. 11. Ugyanaz Minka, hamvas szuka. 12. Ihász Lajos Villám II. veres szuka. 13. Losert Kálmán Csintalan, fekete kan. 1.4. Ugyanaz Kisasszony, hamvas tar. szuka. 15. Mihályi Ignácz Czafat hamvas szuka. 16. Hunkár Dénes Kurucz. ordas kan. Az összevetés következő volt. Villán. 1. \ Mankos i Csecse ) Czafat ( Mafla X Pille f Csintalan j Mirtus j Czifra ) Kisasszony) Minka í Minta ( Kurucz Fecske ( Mindkettő ( »leseit Villám II. ( Miczi S Czafat ) Kisasszony) Pille ) Villám II. j Csintalan í Mankos ) Minta I Erővesztő I Villám i ,, r , , Czafat \ Gzafat 1 í af ó s f Minta fl. Minta • i A letelt év egyletünk utolsó éve : újból megalakulására m.r az aláírási ivek kioszlatlak tagok szerzéséhez: reméljük, hogy egyletünk a szokott pártolás mellett újból meg fog alakulhatni. Hunkár Dezső, egyleti titkár és pénztárnok. A szabolcs-megyei agarász-egylet f. é. nov. ; 7, 8 és 9-én tartá nagy Elegy-agár-versenyét Nyíregyházán. Volt 19 nevezés; győztes lett Gencsy Berti czirmos kan agara Léla. 2-dik Gencsy Samu veres kan agara Sárkány. — Részletesen legközelébb. TÁRCZA. Lótenyésztés, lovaglás, idomítás, istállókezelés. (Folytatás.) * A törés nagyon alkalmatlan jelenség. A ki a nyergeket és szerszámokat jó nyergesczégektől vásárolja s csak jó és a lovakra illő nyergeket és szerszámokat alkalmaz, a bőrt puha állapotban tartja s a paripákról a szőrt, a meddig a nyereg terül, a hátról soha sem nyíratja le. a nyereg- és szerszán .töréssel nem sok baja lesz ; gyakran azonban még a leggondosabb gazdának is meggyül a baja a háttöréssel, melyet az istálló-hevederek idéznek elő s huzamos ideig tartó lehet, ha idejekorán nem veszik kellő figyelembe. Érzékeny hátú lovaknál ismételve előfordul az. mihelyt a ló a hevederpárnára fekszik, sőt csak a mérsékeli nyomás miatt is, melyet nappal a megfeszülés okoz. Ha egyszer a hát föl van horzsolva, akkor ugy a nyereg föltevése, mint a hevedereknek az istállóban alkalmazása által izgattatik a törés. Heveder nélkül a takaró leesik, pedig takaró nélkül, kivájt tél idején nem szeretjük hagyni a lovat. Az ily érzékeny hát a töréstől leginkább megőrizhető, ha az istállóban hevedert nem alkalmazunk ; hogy azonban a takaró megállhasson a lovon, a takaró egyik oldalára, körülbelőí az ötödik és hatodik borda közt. megfelelő hosszúságú hevedert kell csattal fölvarratni. A heveder a csattal átvonul a ló hasán s a takaró másik oldalán levő szíjhoz ér, melybe mérsékelten becsatoljuk. Hasonló módon lehet, nagyobb óvatosságból elöl is. a szügyön át, összecsatolni. A törés ellen, különböző esetekben különböző gyógymódot alkalmazunk. Gyakran elég csupán a hideg viz is. vagy némi kevés Fluiddal vegyítve: lia seb támadt, akkor arnicát, Gulard-vizet. carbolt, jodoformot vagy vasel in-kenőcsöt haszonnál alkalmazunk. A főszabály azonban : az oknak, mely a törést előidézte, rögtöni eltávolítása és a sebnek tisztán tartása. * # * Bőr- és hus-sebeknél, melyeket bármely horzsolás okozhat, pókhálót tehetünk a sebre : későbbi gyógyításnál a Jodoform használata igen jó eredményű. •X- * A hőmérséklet és tiszta lég az istállóban nagyon lényeges s a mennyire lehetséges, naponkint korán reggel bizonyos időt kell határozni, —- l.abár csak kevés időt is, — miközben valamennyi ló az istállóból eltávolittalik s valamennyi ablak, ajtó és szelep megnyittatik, az alom töltolatik, hogy a légvonal mindenütt áthathasson, a rossz levegőt jóval cserélhesse ki s a nedves helyeket érinthesse és l'ölszárithassa. Oly lovaknak is, melyek napközben nehéz munkát végeznek, kevésbbé árt. ha reggel korán félóráig lépésben mozognak. mig az istállót szellőztetik, mintha a szénsavval és ammoniakkal telt romlott levegőben tartózkodnak. Természetesen, jobb ha a szellőztetés tovább larll.al ; minthogy azonban a lovaknak istállóban tartózkodását ezeknek használatban való alkalmazása szabályozza, s a különböző lovak munkáit, melyek egy istállóban osztoznak meg, nem mindig lehet a reggeli órákon kívánni, már az is előny, lia általában a nap bizonyos órájában a megromlott levegőt frissel cseréljük föl. Mindamellett is napközben, az istálló fekvése, nagysága, az évszak és a lovak száma szerint az istállóajtót, egy vagy több ablako! vagy szelentyüt mindig vagy időnkint nyitva kell tartani, hogy a légcsere ismétlődjék, mert a tiszta levegő kiváltképen élenyt (oxigén) és légenyt (hydrogen) tartalmaz, mely az élő lények egészségének fentartására múlhatatlanul szükséges. A ló — Jobne tanár szerint — 21 száztóli élenyt sziv be s 16% élenyt lehel ki: minthogy azonban 21 o/o éleny az állati élet fentartásához megkívántatik, a lélegzési processus a szükséges élenymennyiséget fogyasztja, légromlást idéz elő, nem is említve az istálló legének ártó kigőzölgéseket. Egy-két csésze carbol-oldatnak az istállóban, alkalmas pontokon való fölállítása jelentékenyen elősegíti az istállólég tisztántartását. Nagyon meleg légmérséklet az istállóban mindenesetre mellőzendő : a lovak az ily istállóban tetszősek ugyan a szemnek, a szőr fényes s a hizást elősegíti Ez az oka, hogy a lókereskedőknek mindig meleg istállóik vannak ; azonban az állatok igen érzékenyek lesznek a friss levegő ellen, nagyon könnyen meghűlnek. ha az istállót elhagyják s természetes következmények aztán : a köhögés, mirigy, tüdőlob. sőt a szembetegségeknek is inkább ki vannak téve a lovak a meleg, mint, a hideg istállóban. Az istálló hőmérsékletére nézve az arany középút választandó, inert a nagyon hideg istállók szintén ártalmas befolyással vannak s észrevebetőleg roszul érzik magokat benne a lovak, mit a borzas, színtelen szőr s szemlátomást való lesoványodás bizonyít. A nagyon hideg istállóban tartott lovak conditiójukban hanyatlanak, tavaszszal jóval később vesztik el a szőrüket és időbe kerül, mig a rosz tele lés ártalmas befolyását kiheverhetik, minthogy télen át a hideg festőkből túlságos sok meleget vont el. Mivelhogy nem lehet mindig egy-egy eszményi istálló fölött rendelkezni, abban az esetben, ha az istálló igen hideg, legalább arról kell gondoskodni, hogy a lovak több pokróczezal legyenek ellátva és sok alom legyen alájok szórva. Istállóinkra nézve Angolországot igen sokban. de nem mindenben vehetjük mintául. Én a eobhami nagy részvény-társaságnál és másoknál láttam oly egyszerűen épített istállókat, melyek Anglia klimatikus viszonyainak kitűnően megfelelnek, de a minőkben nálunk a lovak kemény télen szinte megfagynának. Tiz Heaumur-fokot kielégítő istállomelegnek tarthatunk. Ha e légmérséklet 2—3 fokkal különbözik, eme különbözetet fölfelé csekély bajnak tartom, különösen oly lovakra nézve, melyek meg vannak nyírva. .lói gondozol I istállókban, melyek naponkint kellő szellőztetésben részesülnek s Iris alommal látvák el. a csatornázás nem szükséges, mert a személnek naponkint eltávolítására ügyelnek s a maradvány is az alomválloztatásnál el takaríttatik. A csatornázás elkerülése még előnyös is abból az okból, minthogy az tanyául szolgál a patkányoknak s az istállóban a iniasmák kigőzolgését eszközli, legvonalt idézhet alulról fölfelé, mi különösen éjjel, lia a lovak fekszenek, meghűlést okozhatna: innen van az, hogy némely istállókban a mirigy minden évben mindaddig uralkodik, mig a roszul alkalmazoll csatornázást nem mellőzik vagy át nem alakítják. (Folytatása következik.) Lásd lapunk 17-diki számát.
