Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-11-03 / 51. szám

472 MÉNES- ÉS GYEPUJDONSÁGOK. Elnevezések. Blaskovics Ernő' ur sga m ell. 1886. ap Doncas­ter any Kincsem, Cambuseantől (O. G. B. Vol. III. Suppl. I. pag. 47.) Kincs-őr nevet nyert. Ugyanannak p m ell. 1886. ap Gunnersbury any Bájos, Buccaneertó'l (0. G В. Vol. 111. Suppl. I. pag. 8.) Uram-bátyám nevet nyert. Ugyanannak sga m eil.'1886. ap Craig Millar a Becses, Buccaneertó'l (0. G. В. Vol. III. Suppl. I. pag. 9.) Kardos nevet nyert. Ugyanannak vil p m ell. 1886. ap ismeretlen any Lady Patroness, Burcaneertől Bitang nevet, nyert. Gr. Zichy Nándor p к ell. 1880. ap Ostreger a Laura, Custalogától (0. G. B. Vol. III. pag. 145.) Laura 11. nevet nyert. Ugyanannak p m ell. 1883. ap Purdé any Little Lady. Pirattól (0. G. B. Vol. 111. pag. 151.) Lord nevet nyert. Ugyanannak p к ell. 1886. ap Salvanos a Tisel, Ostregertől (0. G. B. Vol. III. Suppl. I. pag. 81.) Tisel nevet nyert. Ugyanannak p к ell. 1886. ap Salvanos a Venus, Cambuseantől (0. G. B. Vol. Hl. Suppl. I. pag. 84.) Venus nevet nyert. AGARÁSZAT ES KOPÁSZAT. Hubertus napja Rákoson. Szól a kürt, hangzik a «Tally ho !» Nemes paripákon még nemesebb lovag-sereg vágtat. Gyönyörű verőfényes idővel köszöntött be Szent-Hubert, s a paskál - malmi régi találko­zónál (hol a hármas jegenyéből már csak egy áll) déli 11 órakor a szélrózsa minden irányá­ból jöttek a vadászok, ki lóháton, ki kocsin. A napfénytől aranyozott mezőkön messze elvilágitott a veres kabát, s itt-ott egy szürke paripa, — sa távolban kéklő budai begyek aljából festői szépségben világított ki Buda vára. Fájdalom, nem oly szép számmal, mint ezelőtt csak 10 évvel is, de öröm volt látni, hogy éppen a régibb rókavadászok közül még hál' Istennek •— ^okan megjelentek. Őfelsége a király Gödöllő felől jött lóháton, hg Liechtenstein, gr. Paar s még két más főrangú tiszttel és kisérettel ; vele jött 4 szürke lovas* pósta-fogaton, nyitott hintón Valeria főher­czegnő és Amália bajor királyi herczegnö gróf Kornis Miklósnéval, s komornájával; — más oldalról szintén több hintó és lovasok : gróf Károlyi Gyula ő excja és neje, szintén nyitott hitón jöttek, s csak később ült lóra a gróf, úgyszintén gr. Andrássy Gyula és gróf Andrássy Aladár ; gróf Károlyi Pista, gróf Batthyány Elemér, br. Üchtritz Zsigmond, gróf Dessewífy Aurél; gr. Nádasdy Ferencz és fia Tamás, gr. Sztáray János, Kégl Pista, Szemere Miklós, és — kit először kellett volna említe­nünk, grót Esterházy Móricz — mint a master helyettese, ki ez nap (atyja elhalálozási napja) nem volt jelen ; részt vettek még a vadászat­ban gr. Csekonics Endre, gr. Pejacsevics János fiával, gr. Keglevich Béla. Harkányi János (neje is kinn volt hintón), gr.Teleki Józsi,Beniczky Gábor, Jankovich Elemér, a fővárosban állomásozó 13. huszárok ezr. 4 tisztje és egy négyes fogaton gr. Károlyi László, ő felségével (ki ezalatt gr. Ká­rolyi Gyulával s nejével, majd gr.Andrássy Gyula és Aladárral beszélgetett) majd egy időben Palota felől a falka is megérkezett s csakha­mar a nádasba bocsáttatott, hol alig 10 percz­nyi keresés után egy rókát ki is zavart, mely a szent-mihályi major felé vette útját. — Idő­közben Valéria főherczegnő kiszállt hintájából s a nádas déli oldalán magasló határoszlopnál állt fel kíséretével, hová Ö Felsége kisérte leá­nyát, és honnan a főherczegnő alig 50 -60 lépésnyiről jól látta, mint viszi a menekülő róka vitorláját Szent-Mihály f'elé, mig a kopók ötösével-hatosával követték. A major melletti ültetvényeknél egy pár pereznyi «chek» lett, mert a ravasz hirtelen éles szögletben nyugat felé fordult ; de csakhamar meglátták a róka nyomát a kopók, mely a paskál-malmi nádasba menekült; azonban csakhamar onnan is kiza­VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP variák, s az eddig elég ügyesen forgolódó ra­vaszdi — vesztére a rákosfalvi kertekbe mene­kült ; egy 5 láb magas keritésen még-még átbujt, de ott a kopók elérték, s az ostorászok «who! whoop !» kiáltása hirdeté, hogy az első kill megtöri ént. — Egy gyenge kis róka volt ez. — Valeria fhgnő időközben kocsira szállt és Szent-Mihálynál elhagyta a vadászatot, visz szatérve Gödöllőre. Az első kill után — mely csak gyenge lovaglást nyújtott — a vadásztársaság visz­szalovagolt a kopókkal a Paskál-malom ud­varán át az első meet melletti nagy nádas­hoz, s alig 5 pereznyi idő után, hogy a ko­pók bementek, — egy róka a városliget felőli oldalon kitört — a kopók háta mögött ; — egyik ostorász észrevéve őt, versenyt vágta­tott vele, meg is terelte azt, Palota felé for­dítván a ravaszt, de ez alatt a nádasban levő falka már egy másik rókát vett fel, mely kelet felé a palotai erdőnek vette útját, s azt balra megkerülve s aztán ismét jobbra for­dulva, a csömöri szőllők f'eié menekült; ez aztán egy erős róka volt, s igen jó, mintegy 24 perczig tartó «runt» adott a vadásztársa­ságnak. melynek nagyobb része — kénytelen volt megkerülni a nádast s az erdőt, hogy a vadászatot utóiérhesse. Útközben a réti völ­gyet több izben keresztező árkok átugratása egy kis emótiót is nyújtott: iit a «run» elég sebes volt mit megkönnyített az, hogy a rét­ség az idei szárazság folytán nem volt mély. A csömöri szőllők előtt a falkát egy felugró nyul is megzavarván — ez alatt a róka — mely nagy térelőnyt nyert - megmenekült az oltani nagy vízmosások közt a killelés elől. A társaság délután 3£ óra felé szállingózott baza a vadászatról. Este a Casinóban jött össze ebédre a társaság — kiknek nagyobb része 25-—-30 év óta vadászik falka után — s hol gr. Károlyi Gyula ivott áldomást a St.­Hubertus-féle ezüst kürtből, megemlékezve a régi vadásztársakról, kik lassankint elhaltak, köztük a felejthetlen br. Wenckheim Béláról : majd gr. Dessewífy Aurél üdvözlé a fiatalabba­kat. egy szép felköszön téssel serkentve őket — e legnemesebb és lovagiasabb sport állhatatos követésére. A rákosi rókafalka. Hétfőn, október 3l-é'n Káposztás-Megveren a palotai kőhidnál volt a találkozás. Tizenhat lovasból álló mezőny, melynek élén Andrássy Aladár gr. állt, gyűlt itt össze reggel 9 órakor a rókavadászatra. Király ö felségének a meg­jelenése is kilátásba volt helyezve, azonban e nap ö felsége a gödöllői revierekben cserké szett. •—• A paríorce-vadászat fél tízkor kez­dődött s csak délután végződött, miközben két kielégitő run volt változatosságban gaz­dag terepen s ámbár a kill elmaradt, a rész­vevők elégülten tértek haza. Arad-mácsai kopóvadászat. 1887 október 30. E hét harrier-vadászatai nagyon kedvező lefolyásúak voltak, a szorgalmas sport-barátok tekintélyes mezőnyével. A szimat átalában jó volt. A nyul-állomány még egyelőre igen erős ; azonban e bajon a gyakori falkavadászat és lővadászat. ha már az idén nem is, a jövő évben tetemesen segíthet. A mult hét ered­ményeit a következőkbe foglaljuk : Október 24-én. Meet a 90. sz. vasúti őr­háznál, 9 órakor 13j pár nyulkopó működött e nap. Az idő derült volt, de a hideg észak­keleti szél a vadászatot nagyon nehezítette, mivel a falka nem volt képes a nyulakat tiz percznél tovább üldözni. Mind a mellett is há­rom igen szép galop volt, melyek azonban kill nélkül végződtek. Október 26-án Tövisegyházánál 9 órakor volt a találkozás 12^ pár kopóval. Csakhamar felugrott egy nyul, mely egy ideig össze-vissza futkosott, de aztán később árkokkal átszelt terepet választott, melyen lovasoknak és lovak­1887 deczember 29. nak bő alkalmok nyilt képességüket érvényre juttatni. A kifáradt tapsifüles Földvár felé vette iramának irányát, hol azonban nyoma veszett, mint később kiderült, egy béres a nyulat ebével elfogatta s azzal a legközelebbi házba menekült. Egy másik nyul is kelt s na­gyon szép és egyenes galopra nyújtott alkal­mat Szt.-Anna felé, hol egy kukoriczaföldön — mely most a nyulak egyedüli menedéke — társai közé vegyült. Az első run 27 perczig, a második 19 perczig tartott. Október 28-án a Nádasdy-majornál (Ira­tos) volt a meet tizenegy órakor, 10J pár kopóval. Ez igen szép találkozási helyre min­den irányból gyűltek össze szenvedélyes sports­maneink, szám szerint 35-en. Noha a kennel 17 kilométernyire van a meet színhelyétől, senki sem riadt vissza a hosszú úttól s eljöttek Má­'csáról, Aradról, Pécskáról nagy számmal. Gyö­nyörű vadászidő volt, délnyugati széllel, borult éggel, nedves talajjal. Egynegyed tizenkettőkor kezdődött a vadászat. Mindjárt a majorság mellett nyul kelt, de ezzel fölhagytunk, mert a házi kertek felé iramodott. Még egy nyulat ta­láltunk, mely néhányszor az udvar körül fut­kosott ; de mivel ott nyugtot nem talált, végre Kis-Varjas felé iramodott el s onnan jobbra nagy ivben fekhelyét iparkodott felkeresni. Igen sok nyul volt, azonban e nyul nem me­nekülhetett s a falkár két kedvencz kópéjá­nak aSul /апл-пак és «//его»-nak pompás közreműködése mellett sikerült egy 19 perczig tartott szép run után a tapsifülest a nyilt té­ren elcsipni és lefülelni. Általában mindenki sok tapintattal és dicséretre méltó buzgalom­mal lovagolt. Nagyon bátran és jól lovagolnak Almásy Emma és Károlyi Ella comtessek. — E grófnők minden akadályt nagy hidegvérrel vesznek s mindig elől járnak, közvetlen a falkár mögött. E run kétségkívül a legjobb volt eddig az egész seasonben. A füleket a falkár emiitett grófnők közt osztotta meg, a «pacis» pedig az urak közt a whipper-in gróf Károlyi Gyula által osztatott szét. A vadász­társaság csak d. u. 4 órakor érkezett vissza Mácsára. A Hubertus-hét meetjei következőleg álla­píttattak meg : Nov. 3-dikán (Hubertus-nap) Purgly-major. Találkozás 11 órakor. November 5-én Vásár­hely-csárda. Találkozás 11 órakor. Hubertus-estéjére bál is lett kilátásba he­lyezve ; azonban ez alkalmasint Aradon tarta tik meg. Hubertus-vadászatunk sikeréhez min­denesetre nagy reményeket füzünk. R. A Vértes-alji agarász-egyletnek mult szá­munkban közzétett kölyök- és öreg agár-verse­nyeinek leirása — mint sajnálattal tudatjuk —• egészen hibás volt: nem nevezzük meg közlő­jét, csak annyit, hogy ama versenyeken agarai kiváló szerepet játszottak, és állítása szerint maga is jelen volt. A verseny utáni napon ő maga jelent meg szerkesztőségünkben s ajánlá fel, hogy azt lediktálja jegyzeteiből. — Igaz, hogy eközben nekünk ugy tetszett, mintha jegyzeteiben ő maga is nehezen igazodnék el s nem a legpontosabban lennének vive ; de abbeli kérdésünkre, hogy ba nem teljesen correct jegyzett volna fel mindent, inkább várunk az egyle'i titkár szives közlésére: még apprehen­sióskodott, hogy a mit ő lát és jegyez, s ami­ről ő azt mondja, hogy tudja: arról ne kétel­kedjünk — s mi bittünk neki. A következménye az : hogy az egész kölyökverseny összevetése téves, sőt olyan nevek adattak némely kölyök­agaraknak; a minők nem is léteztek. — Az egész verseny uj leírását hozzuk legközelébb. IRODALOM. Vadász-naptár 1888-ra. — Amaz előzékeny fo­gadtatás, rnelylyel a mult évben szerkesztésünkben kiadott «Vadásznaptár» a hazai vadászközönség ré­széről találkozott, meggyőzött bennünket arról, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents