Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-02-10 / 6. szám

2(1, VADÁSZ" ÉS VERSENY-LAP szoruló államok is hozzánk fordultak volna lószükségletük ama részének fedezése végett, melyet eddig Oroszországból importáltak. Ily mérvű kereslet azután honvédelmi érdekeinket veszélyezhette volna, de e mellett megtámadhatta volna országos lótenyésztésünknek szükséges törzsanyagát is. Ezért ismételjük : Előbb saját érdekünkben nem volt szabad a lókivitelt megtiltani, most pedig bűn lett volna azt tovább megengedni ! A kiviteli tilalom kétségen kivül némileg sújtani fogja tenyésztőinket, a mennyiben épen most eladásra szánt lovukat nem fogják anynyira keresni és oly áron fizetni, mint legutolsó időben. Árhanyatlás okvetlenül lesz, de azt reméljük, hogy e hanyatlás nem lesz rohamos. — E reményünket abból merítjük egyrészt, hogy Ausztria az orosz kiviteli tilalom tartama alatt nagyobb mérvben fog a magyar lovakra szorulni mint eddig : midőn pedig már az orosz tilalom is meg fog szűnni, akkor nekünk sem lesz tovább szükségünk e kényszer-rerrdszabályra. Az osztrák tartományok szintén ama helyzetben vannak, mint Németország, azaz nem tudnak a nnyi lovat termelni, mint a mennyire előhaladt gazdaságuknak és iparuknak szüksége van. E tekintetben nincsenek ugyan biztos számszerinti adataink, miután Ausztria és Magyarország között vámsorompó nem létezvén, nem lehet megállapítani azt, mennyi lovat visz ki évenkint tőlünk Ausztria. A monarchia összterületének vámsorompóin át 1886-dik évben 25283 ló exportáltatott és ezzel szemben csak 5737 importáltatott. Miután pedig Ausztria kevesebb lovat termel mint fogyaszt, kétségtelen, hogy a Magyarországból beszerzett lovak számán felül Ausztria fogyasztja el az évenkint külföldről a monarchiába importált 5—6000 lónak legnagyobb részét. Ez az import pedig főleg Oroszországból származván, miután onnan most lovat nem lehet hozatni, majdnem bizonyos, bogv az osztrák tartományok ez. évben legalább is 4—5000 lóval többet fognak Magyarországon megvenni, mint rendes viszonyok között. — Egy másik fontos ok. mely lóértékeeitésünk rohamosabb hanyatlását a kivitel szünetelése alatt is fel fogja tartani : az osztrák-magyar hadsereg lószükségletének talán fokozottabb fedezése. Azt ugyanis bizton elvárhatjuk hadügyi kormányzatunktól, hogy a bonvédelmi kötelességből mesterségesen leszorított keresletet nem fogja felhasználni a remonta-árak leszállítására. A törvényhozás megadta a költséget arra, hogy a remonta-ár átlag 325 forinttal a tenyésztőknek juttatható legyen, mely átlag-ár mellett persze a kisebb értékű remonta 240—250 forintért vétetik, de jobb lóért 400—450 forint is megadható; — s igy a tenyésztő joggal követelheti, hogy ez évben is ugyanoly áron vétessenek meg lovaik a remontázó bizottságok által, mint a mult évben, midőn nem létezett kiviteli tilalom! Ugy hiszszük, bogy e tekintetben meg fogja tenni kötelességét a hadügyi kormányzat, mert már most arról értesültünk, hogy tavaszszal nagyobb mérvben fognak rendeztetni a két év előtt megkezdett nyilvános remontavásárok, melyeken mult [őszszel is mintegy 500 ló vétetett egyenesen a tenyésztőktől. Azután meg bár szivünkből óhajtjuk, — hogy ne legyen háborúnk: de nem lehetetlen, hogy harczra vagy legalább is hadi készültségre szorittatik a monarchia ; akkor pedig rögtön az első mobilizálás 40—50 ezer lovat igényel tőlünk. — Ez általános érdekből nem óhajtott, de nein valószínűtlen esetben meg lesz véve jó áron minden eladó ló. Sőt azt reméljük, hogy már emez eset bekövetkezbetésének jelenlegi valószínűsége vagy közeli lehetősége sem fogja a lóárak rohamos hanyatlá=át megengedni. ' Azt ajánljuk tehát tenyésztőinknek, hogy a lókiviteli tilalom első leverő hatása alatt valahogy ne vesztegesse el eladó lovát potom áron, de ne is tartsa tul az árát, mint eddig gyakran tevé, mert valószínűleg mégis némi árhanyatlás fog egyelőre bekövetkezni. Végre még egy kérdést kell felvetnünk: meddig kell, meddig szabad a lókiviteli tilalomnak tartania ? Eri-e egyszerű a válasz : egy nappal sem tovább, mint azt a politikai viszonyok megkövetelik ! Mikor következik be ez általános szempontból annyira óhajtható idő: azl ma még csak sejteni sem lehet : de azt már ma is kijelenthetjük. miszerint Magyarország lótenyésztőinek joguk van azt követelni, hogy a lókiviteli tilalom csak addig tartassék lenn. mig a honvédelemnek jól megfontolt igaz érdeke eme reájuk nehezedő rendszabályt elodázhatlanul megköveteli. *. Körültekintés. Az itteni Directorium a mult héten két ízben tartott gyűlést, hogy a készülő közös versenyszabályokban a bécsi Directorium által indítványozott némely változtatások felett tanácskozzék. — A gyűlésen jelen voltak : gróf Festetics Tassilo, báró Üchtritz Zsigmond és Blaskovics Ernő ur. * * * A bécsi Jockey-Club január 28-án tartolt évi rendes közgyűlésében több és nagy horderejű ügyek intéztettek el. Először is : elfogadtatott a választmány indítványa, miszerint ezentúl minden változtatás. mely a versenyszabályokban a Directorium által javasoltatik — véglegesen törvényerőre juthasson, lia a választmányi gyűlés azt jóváhagyta, — mint ez a «Magyar Lovaregylet»nél már régóta gyakorlatban is van. Ez által az eljárás igen gyorsittatik nem kellvén az igen ritkán tartható közgyűlésekre várakozni, melynek többsége — legalább Bécsben — ugy sem kiválólag oly tagokat számlál, kik a versenyek szabályzataihoz gyakorlatból merített tapasztalás után szólhatnának. Egy másik javaslatát a választmánynak, miszerint a Directorium rendelkezhessék a felett, hogy az Eladóversenyek többletéből a felejövedelem a segélyalapnak vagy a versenypénztárnak jusson-e : szintén elfogadta a közgyűlés. — Ennek értelmében a bécsi Directorium az egyes Eladóversenyek propositióiban — belátása szerint intézkedik e felett. Ezután következett a trainerek és jockeyk közös segélyalapjának «kezelési utasításáról» szóló javaslat, melyet a budapesti és bécsi Directorium együtt dolgoztak ki, s melyet a «Magyar Lovaregylet» választmánya már elfogadott, s most a bécsi választmány ajánlatára az ottani közgyűlés is jóváhagyott. (Szövegét már közöltük e lapok mult számában.) Gr. Berchtold Zsigmond és Mayer Arthur ur (ez utóbbi által javított) indítványára, a Club szabályzataiban a következő változást is elfogadta a közgyűlés: «Az elnökség felhatalmaztatik, hogy a magyar delegatio tagjait — mig a delegatio ideje tart Bécsben — vendégekiil a clubba bevezetheti». * * * Ezután következett csak a közgyűlés legnagyobb jelentőségű tárgya, a Jelentés az Egylet mult évi működéséről, a jövedelmekről és kiadásokról. Miután tavaly márczius 25-én egy rendkívüli közgyűlés azt határozta, hogy azontúl a versenyügy jövedelmei és kiadásai elkülönítve vezettessenek a Club házi ügyedtől : ennélfogva a most előterjesztett számadások már (A) versenyek- és (B) házi-számadások czime alatt állíttattak össze. Kitetszik ebből, hogy a verseny-ügyi pénztárban — az összes kiadások levonása után még 12235 frt készpénz maradt, mely a jövő 1887-re vitetik át. — A versenyügyi kiadásokban (a dijjakon és a versenyek regiején kivül — mi nincs említve, hogy mily összegbe került) — egyik nagyobb positiót képez ama kiadás, 9000 frt, melybe — a mull őszi versenyek után — az akadálypálya áthelyezése került, — mi már halaszthatlanul szükségessé vált. Mint halaszthatlanul szükségesnek jeleztetik, hogy a versenypálya a jövő évre vizvezetéssel láttassék el, recte, hogy az mint a budapesti pálya — öntöztethessék. Az ez irányban kiirt pályázatok közül a legczélszerübbnek talált és elfogadott terv költsége 55000 frtot igényel, mi az (A) osztály tartalék-tőkéjéből fog kifizettetni. E tartalék-tőke, részint az évi kamatokból, részint az 1885. márczius 25-diki rendkívüli közgyűlés határozata szerint a (B) háziügyek kezeléséből megtakarított összeg feléből (az idén 21852 frt) növekedik; —jelenleg, azaz : 1887. január 1-én e verseny-tartaléktőke 199336 írtból állt. Ezenkívül az (A) osztály vagyona ingatlanokban (freudenaui tribüncök stb.) 211572 frtot és készpénzben 29910 frtot mutat ki, ez utóbbi azonban tulajdonkép felében a jockevnyugdij-alaphoz tartozik. * * * A Club házi-ügyeinek (B) mérlege pénztári készletként 208245 frtot és bútorokban 70328 frtot mutat ki, és azt mondja — hogy a remények, melyek a külön háztartáshoz köttettek: az idén is teljesedésbe mentek, mi leginkább a rendkívüli jövedelmek emelkedéséből származik, és bogv a házi-ügyosztály kezeléséből az év végén 43704 frt maradt. Ebből már előbb 20000 frtot adott ez osztály a versenyosztálynak a Derby-dijra. és ezenkívül 21852 frtot — mint már fentebb említve volt — a versenytartaléknak. A (B) osztálynak is van tartalékalapja, mely szintén a kamatokból, a beiratási dijakból és a felmaradt jövedelem feléből szaporítlatik, s az idén (1887. január 1-én) 200736 frtot tesz. — Az ausztriai Jockey-Club tagjainak száma — mely 1885-ben 500 volt. a mult év végéig 515-re emelkedett. 9 pedig időközben elhall. Gondoskodva leli egyúttal a Club hivatalnokairól is. A vezértitkár esetleges nyugdíjaztatása esetén (már a mult évi közgyűlés határozata szerint) 3000 frt nyugdíjban fog részesülni; a handicapper évi tiszteletdijának (3000 frt a bécsi, 2000 frt a magyar lovaregylettől) megfelelően 1600 írttal nyugdijaztatik esetleg, melyből 1000 frt a bécsi, 600 frtot a magyar lovaregylet fog fizetni. — Ezek és esetleg más nyugdijakra egy külön tartalék gyűjtetik, melynek alapjául, mint az Elnök a gyűlésen bejelenté, ama 13980 frt szolgál, mely egyenlő fele része amaz összegnek (a jockeyk és trainerek részére) mi az Eladóversenyek többleteiből eddig befolyt és ezután befolyni fog. * * * Már be lett volna végezve a napirend, midőn br. Bevertera — egy hosszasabb dissertatiót kezdett a felett, hogy a club-kezelés két részre (A. verseny és B. házügyi) osztása — tulajdonképpen törvényellenesen történt, mert az alapszabályok 1. §-ának értelmében — nem lehet a Club kezelésén e S változtatása nélkül intézkedni. S miután e változtatás de facto — nem történt meg, ennélfogva — a kétfelé osztott ügykezelés — törvénytelen. — Br. Bevertera sokáig beszélt, de — ugy látszik nem akadt pártolója, kivéve Mayer Arthur urat, ki azonban inkább közvetítő szerepet játszott. A vége az, hogy majd kiigazittatják az 1-ső §-ust. Érdekes volt még hg Thurn Taxis Egon ama kérdése is, melyet a házi-osztály jövő évi budgetjébe állított 20000 frtnyi «Wirthschafts-