Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-08-25 / 37. szám

. ""t 344 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1887 augusztus 25. A tihanyi versenyuszányt először Fergeteg kerülte meg ; a somogyi partok mentén azután kis szelet kapott, mert elég jól haladott a kör ama hosszoldalán. Második volt Mignonelte, a mely a -siófoki versenyuszány közelében kissé behúzta a vezető Fergetcget ; Királyné a harmadik helyen feküdt, — már akkor is reménytelen küzdelmet folytatva, hacsak a kétórai szél be nem köszönt. Álmornés Aranyember képezték a hátvédet; az első minden esély nélkül a győzelemre. Álmom a második kör után, Királyné és Aranyember pedig a harmadik kör vége felé kiállottak ; s igy az 5 versenyző közül csak ketten érkeztek be. Mignonette 6:7:10-kor vitorlázott el a czélpont előtt; s igy nagy fölényiséggel győzte le Fergeteg et, a mely 6:7:58-kor siklott el a két vörös zászló között. A totalisateur 5:14 forintot fizetett. •* * Igy folytak le az idei regatta első felének versenyszámai. A szél ritkán volt kielégítő ; bizonyítják ezt a viszonylag igen hosszú versenyidőtartamok is. A «régibb» hajók : Királyné, Hableány és Jolánta közül kizárólag az első bizonyult versenyképesnek az «uj» yacbtokkal szemben ; ezt Királyné uj beosztású vitorlázatának köszöni, melynek nagy előnyét fokozza nemrég kapott uj fenéksulya. Kiváltkép sajnáljuk Keglevich Gyula grófot s Inikey István urat, hogy ügybuzgalmuk daczára az idén sem mosolygott rájok szerencse ; noha az első és pompás kis yachtja «Aranyember» ismételten voltak főkedvenczek a fogadásokban. Az augusztusi regatta még sokkal élénkebbnek Ígérkezik : még számosabb főurnö és főúr fog azon jelen lenni, s a Balaton legszakérlőbb hajóvezetője, Todesco ur, bizonyosan itt lesz azokon és, várhatólag, biztos győzelemre vezényli pompás kutlerjét, «Alrna»-t, az ezerforint-értékü Vándordij-ban. Igen sajnáljuk, hogy legalább is Szarvassy Sándor ur nem használta versenyszabály-nyujtotta jogát a Commodore-dijért kiküzdött verseny után : kihívni a győztes Mignonettet. A szél a versenyt követő napokon, mikor az uj versenyt tartották volna, oly kedvező volt Királynőre, hogy biztosra vehette volna diadalát a kis, gyors Mignonette fölött. Thalatta. TÁRCZA. Az amerikai «Big-Horn». (Hegyi juh, Ovis Montana.) Az amerikai sportsman nem igen ismer nagyobb dicsőséget, mint lia valami rendkivül nagy «big-horn» код-fejre tud szert tenni. E nevezetes állat közel fokonságban áll a Himalaya-beli «Buchel»-lal lOvis Amnion) s nem egyéb egy közönséges «kánál, csakhogy gyapjú helyett testét sürü szőffedi. A londoni, amerikai kiállításban csakis két jéldány látható. A «Big-Horn» ügyéén mászik a sziklákon, de azért sem a zerge,! sem pedig a kőszáli kecske (Ibex) mozgékonyságával nem bir. Jelenleg nagyon tevés angol vadásznak sikerült e vadra szert fenni, de ez leginkább onnan magyarázható, hoty a nyugoti vadászok leginkább hus után járvl. nem igen kedvelik a fáradságos gyalog cserkiszést, pedig e nélkül nagyon nehéz a Big-Hory-hoz jutni. Az amerikai kiállitában látható kos-fejeket Kirwan őrnagy, OtH> Haw és Mr. SetonKarz hozták ide. E helyett amaz ismert tényt akarjuk felemlíteni, hogy a Big-Horn szarvai idővel összefonnyadnak s gy a kiállítóit szarvak is már néhány hüvelyke/ vesztettek vastagságukból. Csakis egy izben vadálztam a ritka állatra s ekkor üresen tértem volri haza, lia véletlenül a rendkiviili erős hózivatar a völgybe nem tereli a hegyek lakóit. Mindössze 3 4 anvabirkát láttunk, de ezek sem jöttek lövésre s már elutazásom utolsó napján minden reménységről lemondottam, midőn egyik vadászom, ki a legborzasztóbb hózivatar daczára folyton a vad nyomában volt, egy egész csapat «BigHorn» kost vett észre, melyek a közeli völgyben legelésztek. Nagy nehezen és erős küzdelmek ut;n a helyszínére érve, G. néhány jól irányzott lövéssel két erős kost hozott leritékre és egy harmadikat erősen megsebesített, melyet aztán másnap meg is találtunk. Az ily módon megváltozott szerencse arrá bírt bennünket, hogy még két nappal toldottuk meg ittmaradásunkat. Másnap tantalusi kínokat kellett kiállanom, mert több Big-Hornt vertem fel, midőn egy erdős cafion-ban botorkáltam, de fekhelyüknél a hóban egyebet, nem láttam. Végre az utolsó nap is megvirradl. Hápom napi utazás vasúton és harminczhat órai kínlódás szekéren állott előttem, mig a Cunard-féle gőzhajóhoz érek, melyet elmulasztanom nem lehetett. Tehát : most, vagy' soha ! Eegczélszeriibbnek tartottuk lia a vadászatot minél magasabbról megkezdjük, miért is valami 3000 láb magas sziklafalnak vettük utunkat. Itt-ott oly helyekre akadtunk, melyek a juhok legelőjéül látszotlak szolgálni, de a helyzet nem sokára megváltozott, a mennyiben jeges eső, hó és szél majdnem elbirhatlanná tették a szabadban való tartózkodást. Minduntalan meg kellett állanunk s egy ily pihenés alkalmával valami 500 yardnyira több birkát és kost vettünk észre, melyek azonban neszünket véve kereket oldotlak. Hiában kisértettem meg néhány lövést utánuk, a távolság igen nagy volt. Későbben csakis kosokat láttam, de szintén lőtávolon kivül, nem maradt tehát egyébb hátra, mint, a völgybe leereszkedni, hóira az imént felvert Big-Horn-ok visszavonultak. Mire azonban oda értünk, lenn nem voltak, hanem a hátunk mögött ismét a szikla tetején foglaltak állást s igy újra felfelé kellett kapaszkodnunk. De mintha csak a felhők közt eltűntek volna, mert olt fenn még nyomukra sem akadtunk. Nagy tért láthattunk be, de sehol sem vettünk észre egyet sem. Végre azonban a kitartás győzött s a szerencse megfordult. Egy különös alakú .sziklapart szélén egészen fris nyomokat láttunk, s bizonyosak voltunk benne, hogy messze nem lehetnek a régen várt vendégek. Alig hogy nehánv yardnyira előre mentünk, egy fordulónál két hatalmas kos termett előttünk, s a legközelebbi pillanatban már golyóimtól találva a mélységbe zuhant ; hasonlóképpen járt a másik és igy alig két perez alatt két kiváló szépségű kost hoztam teritékre. Még egy harmadikat is lőhettem volna, de miután nem a legjobb kondiczióban volt, megkegyelmeztem neki. S most valami különös látványnak voltunk tanúi. A nyáj vagyis a csapat többi tagja többnyire bárányok és anyabirkák vezetőiket elvesztvén, sokáig mozdulatlanul álltak egy helyen, mintha azt. akarták volna mutatni, hogy tanácsadó s vezér nélkül sehogy sem mehelnek. — Még soha sem láttam az elhagyatottságot világosabban jelezve. Hátramaradt még az elejtett vadak kézrekeritése, mi tekintettel átfázott s végképpen kimerült tésti állapotunkra, nem tartozott a könnyű teendők közé. Az első kos egy majdnem 300 lábnyi, mély hóval telt sziklahasadékba esett s a szó szoros értelmében nyakig érő hóban kellett érte járnom, végre minden szerenesésen sikerült, s annyi luist magunkkal czipelve, a mennyit csak elbírtunk, tábor - tüzeink felé vettük utunkat, honnan másnap vidám kedvvel haza indultunk. A «Field» után. VEGYES. Dráveczky Aurél ur holléte nem tudatván, Blaskovics Ernő ur felhatalmazott bennünket annak közlésére, hogy verseny-is állójának vezetését nevezett úrtól visszaveszi, s igy az ő nevében Dráveczky ur semmiféle kötelezettségeket tenni nem jogosult. — Budapest, 1887 augusztus 19. Sárkány. * * * Gr. Káro'yi Gyula ő excjának Mascolino-ja a Kétévesek Handicap-jében, a budapesti augusztusi meeting első napján igen jó esélylyel futott, folyvást jól bent volt a versenyben s ha harmincz ineterrel a czél előtt ki nem tör, bizonynyal a helyezett lovak közt végzi futását. * * * A budapesti augusztusi meeting első napján általában igen szép mezőnyök voltak; igy a Kétévesek handicapjében 13 ló ment föl a starthoz, a WelterHandicapben pedig plane tizzennégy. Az Akadályversenyben is öt ló mérkőzött, mi az utóbbi években a ritkaságok közé tartozott a budapesti pályán. * * Vigyázz, gr. Stockaunak eme sikeres gátversenylova közelébb munka közben lábát annyira megsértette,hogy szeptemberben aligha hozhatják ki a pályára * * * Az állatkert igazgatósága alkudozásban van egy kitűnő külföldi vizsla-idoinitóval. ki a budapesti állatkertben levő telepen — magánosoktól is elfogadna ebeket idomitásra és a közel rákosi vadászterületen bevezetné őket teljesen. * * * John Teemer, egy fiatal amerikai' sculler, e hó 13-án E. Ilanlant, a volt világbajnokot és jelenlegi amerikai championt egy 3 mértföldes versenyben könnyen verte meg. A match 2000 dollár volt. A jelen volt közönséget rendkivül meglepte a győzelem mert Hanlan mint határozott favorit indult. * * * A Németországból az idén pályázott nyertes lovak élén még mindig Zsupán áll 30,200 márka nyereménynyel. Utána következik Hartenfels 28,550 márkával, harmadik Viceversa 19,827} márkával és negyedik Bulgár 18,500 márkával. Aztán jő a lisztán llsenstein 15,260 márkával s a hatodik helyen áll Agnat 13,520 márkával. * * * Wied

y jockey, ki a kétévesek handicapjében Szl. Istvánnapkor Lotte-t lovagolta s a nyeregből lefordult, bal térdkalácsának izomzatát sértette meg ; a baj azonban nem veszélyes s Weedy, remélhetőleg egy hét nmlva ismét talpul állhat. A budai vörös-kereszt Erzsébet kórházban fekszik. Dr. Farkas László ur távollétében (Amerikában van), segéde dr Kovács József kötötte be. * * * Abonnentnék a «Budapesti dij ban» való győzelmeért 4 kilo pönalitást kell vinni mindkét bécsi nagy őszi liandieapben s e szerint összesen 64 kilót a nyergébe venni. * * * Strouiian-nak első ivadékai, számszerinl kilenczen. az idén láttak először napvilágot gr. Esterházy Miklós nordkirebeni ménesében, melyek közül egy mult ki. a Nerudából származott mén. Az észak-német Derby-győztes ivadékai közül legtöbbet ígérőknek látszanak a Sorceryből származott mén s a Rolla és Satin kancza csikai. * * * Zsombók, ki legutoljára br. Orczy János vadászlovait kezelte, hasonló minőségben alkalmazást keres. Tata-Tóváros. FF.LELOS SZF.IiKF.S7.TO ÉS KIADO-TULAJDONOS : SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ. NYILTTER. BACHRUCH A. élrszerg-yáros Budapesten, Váczi-utcza 25. sz. ajánlja saját készítményeit aranyban, ezüstben, drágakövekben. Különlegességek : phantasie-tárgyak, verseny és vadász dijak saját mintázatok és rajzolatok szerint. !