Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-08-11 / 35. szám

322 kirándulókat, kiket gazdag ebéddel vendégeltek meg. A lakoma után a Tabról megrendelt czigány-enekar és az itteni czigányzenekar pompás csárdásai mellett csakhamar tüzes tánczra perdültek a párok, melyek hölgyei : az ifjú szép háziasszony, továbbá özvegy Rudics József báróné s nővére Szász;/ Sarolta kisasszony, Nádasd;/ Julia grófnő és az Ádámnővérek voltak. * * Az érdekesnek ígérkezett kis-verseny a Lucifer-dijért. miként már jeleztük, sajnos ! « egyedülindulás»j-sá törpült és Királynőnek küzdelem nélkül kivivott győzelmével végződött. Hogy ez igy történi, ujabb bizonyítéka annak, miszerint hétről-hétre töhben-többen osztoznak nézetünkben: «Királynő» viszonylag leggyorsabb versenyképes yachtja a «magyar-tenger»nek. A viszonylag leggyorsabb kifejezés alatt azt kell érteni, hogy ba például egy évben május 1-től szeptember 30-ikáig 153 vitorlásversenyt rendeznének a most érvényes időtéritmény alkalmazása mellett, e 153 versenyből «Királynő» nemcsak 77-et nyerne meg, hanem valószínűleg 100at is. A pompás yacht gyorsasága pedig fokozva lesz : már e napokban részben uj fenéksulyt (ólomból) kap ; egyedül a «beilleszthető fenéksuly» marad meg a régiből, a mely vas. * * * Folyó 27-ikén hó délután 7 óra felé valahára sikvizre jutott «Aima». A gőzös visszatérvén Siófokról, miután kirakta szállítmányát, a hajógyár elé lapátolt. «Alma» előtt már széles, hosszú s mély csatorna lévén ásva a tó sarában, oly közelre férkőzhetett a «Kisfaludy» a sikvizre vontatandó, mély sárágyában heverő yacbthoz. hogy a gőzös vastag köteleit használhatták a vontatáshoz. A yacht legénysége más vitorlások matrózaival együtt helyet foglaltak a szép hajó födélzetén és mikorra azt vontatni kezdette a gőzös, a yacht széleihez szaladgálván, erősen himbálták a hajót, mi által a «Kisfaludy» munkája meg lett könnyítve. Pár perez múlva kiért a gőzös vontatottjával a mély-vizre s ott hosszabb körivet lapátolván be. hogy ilykép mosakodhassék meg «Alma» a rátapadt sártól, a Balaton legújabb yachtját horgonyzóhelyéhez vontatta. S ugy végrevalaliára vizén úszik a «magyar tenger» legnagyobb és legdrágább yachtja ; nézetünk szerint jó szélben a leggyorsabb is lesz ; azért már most, azaz előre, mint a «Vándordíj» leendő győztesét üdvözölhetjük «Almát». * * * A julius 23-ikán lefolyt versenyszám küzdelmei s eredménye nyújtották az idén a legtöbb izgalmat a közönség számára. III. Egyleti-dij, minden hajó számára; tét 15 frt, táv : 15 kilométer hosszú pálya háromszögben, háromszor megkerülve, összesen 45 kilometer. Az időtéritmény 1886. s 1887. évben 1-ső dijat nyert hajó hosszának negyedrésze hozzáadásával számíttatik. A nevezeti yachtok között voltak : «Mignonette» és «Adria» is; tehát kedvező alkalom kínálkozott ismét tanulmányozni ama titkot: miért sokkal gyorsabb az első az utóbbinál, noha mindketten egyalakura épültek s hasonló vitorlázattal birnak. Tehát évezredek tapasztalatai után sem tudjuk, miért gyorsabb — finom árnyalatokat értünk — egyik vitorlás a másiknál! (Vege következik.) Nők távuszása. A «Nemzeti uszodá»-bóI l'etzke Lajos első úszómester ügyes vezetése alatl Farkas Emma, Burger Mária. Reif Róza asszonyok, Bloch Kati, Stricker Eugenia, Langleid kisasszonyok, és a kis Pelzke Klárika és Prats Helénke. néhány nappal ezelőtt a Lánczhid alatt a Gellért hegygyei szemben fekvő Bodnár-féle uszodáig leuszlak. A viz 16 fok mellett nőknek egv kissé hűvös volt ugyan, de mindannyian dicséretes VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP kitartást tanúsítva, nyugodt tempókkal fél óra alatl még is czélhoz értek. Ez volt egyúttal a «Lovaregylet» gyepén is ismert hosszú szakállú Pelzke úszómesternek 17 évi szolgálata alatt 50-ik jubiláris uszó kirándulása. A «Ferencz-.lôzsef» gőzös udvarias kapitánya egy szép koszorút dobott a jubiláris kirándulók közé. TÁRCZA. Sport-jellemrajzok. (Naplómból.) I. Galanthai gróf Esterházy Miklós. 1865— Arma virumque cano . - . . . Virgil. Aeneid. (Folytatás.) Egyik legkitűnőbb lova volt a grófnak Vulcan, inelylyel 1869-ben lépett fel először, s Hamburg, Aachen, Cöln, Frankfurt gyepein győztesen lovagolta vele az akadályversenyeket, ellenben a pesti őszi meetingen felbukott, de nem történt baja. Ez évben nyereményei közel 20,000 frtra rúgtak. 1870 elején Vulcannal és Strizzellel, Jurymannel, Beindlstiererrel átment Angliába, s a birminghami akadályversenyekben résztvett ; ez utóbbi gyepen Vulkan a nagy handicap-steeplechaiset nyerte. Ekkor ismerkedett meg az angol főbb sport körökkel, s ekkor történi a maltoni akadály-versenyhen második nagy bukása. Márczius 7-én ugyanis a «The Open Hunter Steeplechaise»-ben győztes volt Vulcannal, mely 180 fonttal hátán — 8 vetélytárs közt elsőnek érkezett be az angolok elismerő «cheerjei» közt a gróffal: másnap azonban a The Malton Open Steeplechaset lovagolván Juryman-en, bár az utolsó akadályig vezetett, s győzelméről alig volt kétség, — itt lovával együtt elbukott s pedig oly erősen, hogy eszmélet nélkül fekve maradt. Eleintén az a bir terjedt, hogy ismét vállpereczét toré (mint azelőtt 2 évvel a hertheni akadályversenyen), mi azonban nem valósul (. * * * Visszajővén 1870 elején a Continensre, mindenfelé győztesen lovagolt ; Pesten, Bécsben megnyerte a nagy akadályversenyeket, s az utóbbi helyen az Asszonyságok diját is, igaz hogy kevés vetélytárs ellen, mert gr. Szápáryn kivül már senki sem mert ellene lovagolni. (Gr. Szápáryról járta akkor tájban — lovaglási-sbipjének elismeréseként az a bon-mot, hogy ba egy fa-lócza kerül a lábai közé — abból is paripa lesz.) Egy hónappal később vivta tán legfényesebb diadalát a berlini gyepen, midőn Juryman hálán ('olonelt, a kétszeri liverpooli győztest és Rosenberg kapitányt,

1 az akkori versenylovasok legjelesbikét megverte. Niky gróf, Írták akkor a «Vadász- és Verseny-Lap »-ok, ugy lovagolt, mint egy félisten, s a porosz sportmanektől nagy elismeréssel és tisztességgel fogadtatott. Meg kell még említenünk, bogy Juryman és Colonel teljesen egyenlő teher, 165 font alatt futottak, s hogy kivülök még Irishboy, Hamilton és Easton vettek részt. Ezután a kitörő porosz-franczia háború miatt Németországban a versenyek beszünvén, ez évben nem volt alkalma szokott körútja megtevésére. 1871 első felében csak ide haza lovagolhatott: Bécsben az akadály-versenyt

2 nyerte meg, mint 5—7 év óta rendesen, s most Colo1 Akkor csak kapitány, pár hónappal később őrnagy s a franczia-porosz háborúban a gárda-huszárok hires alezredese, ki amars-latouri nagy «halálralovaglásból» is győztesen tért meg. Szerk. 2 Akkor még szegényes volt pénzben a bécsi Club is. s akadályversenyekre kevés dijat adhatott ; de annál több concurrens volt érte. Szerk. 1887 augwsztus 11, nellet : az év második felében már Német országban is voltak versenyek, s a westtáliaj akadály-versenyt megint Miklós gróf nyerte e Münster gyepén gr. Schafgotsche Easton nev« lova ellen, ellenben az Asszonyságok diját elvesztette. A kölni versenyeken ötször lovagolt, s három izben elsőként érkezeti be, pedig erős csapatok ellen küzdve; a frankfurti és wiesbadeni versenyeken Strizzellel és Kenthopperrel változó szerencse közt lovagolt, és párszor győzött. Baden-Badenben nem kedvezett neki a szerencse ; idehaza Prágában és Brünnben győzött. Az 1872-dik év megint győzelmesen mosolygott reá; mindjárt a tavasz nyiltával egymásután nyerte el Pozsony, Pest és Bécs gyepén az Asszonyságok dijait, s az előbbi két helyen egy-egy akadály-versenyt is ; Prágában is övé lett az Asszonyságok dija és az akadály- és gátversenyek. — Hamburgban Monarch-al nem volt szerencséje, Arthurját pedig gr. Lamberg ellovagolta ; a hannoveri versenyeken két dijat nyert. Gr. Esterházynak ez évben a badenbadeni nagy akadály-versenyben nagy malheurje volt. Csak harmadmagával indult a versenyre, mert br. Oppenheim a hires The Lamb szürkét, a liverpooli nagy nemzetközi akadály-verseny két izbeli győztesét — melyet pár héttel előbb vásárolt meg roppant összegen —- gróf Esterházyra mint akkor első rangú urlovasra bizta, — s ennek következtében a többi concurrens — kettőn kivül minden lovat visszahúzott. Igv történt, hogy gr. Esterházy The Lambot lovagolta, saját lovát Monarchot pedig gr. Kinsky Zdenkónak engedte át, mig egyedüli ellenfelük Mr. Yates saját lovát Cinnát vezényelte. Esterházy kemény verseny után már kezében tartotta a győzelmet, s lassú canterben jött befelé, midőn gr. Kinsky észreveven, hogy Miklós gróf lassit: lovának lendületet adva egyszerre a felriadó Miklós nyakán termett, éppen ama pillanatban, midőn a kényelmesen gallopozó The Lamb egy ürgelyukba szakadt, s hátulsó jobb lábszárát bokán felül ketté tőré ! Első pillanatban senki sem vevé észre a szerencsétlenséget, s ámulva látták, mint hagyja el Monarch a hires szürkét. Csak Miklós gróf érzé rémülve, liogy derék paripája három lábon erőlködik a mellette elszáguldó Monarch után, s csak nagy bajjal sikerült őt a czélnál feltartania. Képzelhetni a zavart és rémülést, a mint a legközelebbiek észrevették a szerencsétlenséget. Mindenki szaladt a mén felé. Esterházy leugrott a nyeregből, s a letört mént félig vezetve, félig vállaikon vitték a közeli nyergelő házba, hol az orvos azonnal kötést és jeges borogatást rakatott egész éjjel, hogy a gyuladást megelőzzék. Másnap reggel gypsz-kötést illeszlettek reá, mialatt chloroformmal kellett a lovat elaltatni. Minden fáradság azonban hiába volt. The Lamb, Európa akkori legjobb akadály-versenylova, harmadnap reggelre kimúlt. illetőleg agyon kellett lőni. Sirját ott a badeni gyepen a győző oszloppal szemben ásták meg. * * * Az ezután következő évek igen terhesek voltak a grófra, a sok utazás, folytonos lovaglás és izgalott élet egészségét támadta meg, s orvosai határozottan eltiltották a versenyeken lovaglástól. Azonban a parforce-vadászatokról még nem hagyta magát letiltani. A magyar sport férfiai közül még aligha volt ki lovas, ki oly kevés idő alatt (mindössze 8—10 évig lovagolt) annyi babért szedett volna össze a versenyek mezején, mint gr. Esterházy, bár az, a mit itt leirtunk, csak egy töredék az ő sokfelé elágazó tevékenységéből, mit kivált 1875 óta a tenyésztés terén s a különféle sportclubok és társulatok szervezése körül kifejtett. Hogy csak egy pár nevezetesbbet emiitsünk : a bécsi Jockey-Club, a budapesti Tattersall és ügető-versenyek, a vidéki rendezett