Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-01-27 / 4. szám

• MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VADÁSZ- ÉS VERSEHT-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYESZTES LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET », A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 forint, FÉLÉVRE 6 FORINT ? A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 4. szám. Budapest, 1887. január 27. XXXI. évfolyam. HIVATALOS. Uj tagokul ajánltatnak gr. Andrássy Sándor ajánlják : gr. Esterházy Miklós és gr. Sztáray János : br. Kévay Gyula ajánlják : br. Üohtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér: id. gr. Zichy Nándor ajánlják: gr. Károlyi Gyula és br. Üchtritz Zsigmond. TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. Nevezési zárlatok. Bécs, Jockey-Club főtitkársága. Bécs, I. AUguslinerstrasse 8. (Nevezési zárlat Bécsre nézve esti 10 órakor.) Februári. Bécsi Critérium, 10000 frt. Nevezés. Lóverseny-napok 1887-ben. Ápril hóban: 11, 14. 17. 21, 24. 28. 26. Május hóban : 1, 3, 5. 8. 10. 12, 15. 1, 19. 22'. 24. 26, 30, 31. Junius hóban : 2, 5. Augusztus hóban : Budapesten 20, 21, 23. Szeptember lióban : Bécsben 8, 11, 15, 18. 20. 22, 25 Október hóban : 2, 4. 6, 9, 11. 13. 16. 16. 20. 23. 27. 30. Bécsben Pozsonyban Budapesten Bécsben Bécsben Budapesten Bécsben A budapesti 1887-diki összes versenyfeltételekel lásd lapunk 1-ső számában. Л pozsonyi 1887-diki versenyféltétélt lásd lapunk 4-dik számában. A bécsi 1887-diki bécsi (tavaszi) versenyfeltétel! lásd lapunk 3-dik számában. Körültekintés. Harcz és háboru-hirek mindenfelől; hadsereg mozgósítások, lóbevásárlások és kiviteli tilalmak zavarják lel a világot; s meglehet, hogy mielőtt a telivér-tenyésztés megkezdené idei csatározásait, a határszélen az ágyuk dörögnek, s rohamra vágtató ezredek lovainak patkói alatt reng messze a fotó. ilyen for ni a dörgedelmes hang — rezgi át most a laicus publicumot ezzel ijeszlgető napilapokat, — kik már két bét óta nagyban vásároltatják a lovakat a vidéki nagyobb városokban a hadseregek számára, — melyről azonban se lókereskedő'k, se lótenyésztők nem tudnak semmit : kivéve azi a csekély és minden tavaszi remonda-vásárra szükséges anyagot. melyet a lókereskedök szokás szerint előre Ét vásárolni szoknak, hogy — mielőtt az assenláló bizottság elé állitnák: kissé gömbölyűbb formába felhizlalhassák őket. Apropos felhizlalás és lókivitel! — F tárgyra nézve, s vonatkozólag a német császár ama lókiviteli tilalmára, melyet csak a napokban bocsátott ki : igen érdekes és e tilalom előokozásál felvilágosító czikkel olvasunk az «Ostpreuss. Fandwirtsch. Xeitung»-ban, mit alább részletesen közlünk. Kitűnik ebből, hogy keleti Poroszország hires lótenyésztése, mely különösen az aczélos katona-lófaj tenyésztésében (kőszenei érte az ott már 50—60 év óta igen elterjedi telivér-tenyésztés befolyásának, a leghíresebb vidék volt Európában), az utolsó évlized óla nagy változás és hanyatlás álll be: — ennek fő oka az, hogy a csikók szabad-mezőn felnevelése mindinkább kiszorul és a lovak az istállóban neveltetnek fél, mi által a keletporoszországi katonaló-faj elveszti előbbi kemény és SZÍVÓS természetét és csak igába valók lesznek. — Így érthető, hogy a német fő hadúr a még jó és megfizethetetlen anyagnak kivitelét eltiltja. — Ebből folyólag az állam által eddig szokásos — egyszerű lókiállitások díjazásának elvetése és a ménesbeli félvér anyag képességének versenyeken kimutatása is inditványoztatik. — Nagy elégtételül szolgálhat ez a mi állami lótenyésztésünk fő intézőjének. ki ezt már rég belátta : — s az állami félvér törzsek tenyészanyagának versenyeken kipróbálását már rég idő óta applicálja. — De hagyjuk magát a porosz gazdasági lapot beszélni, s ajánljuk azt hazai gazdasági lapjainknak is, kik a telivér-tenyésztés és versenyek értékét nem ismerve, arról csak mint nagyszerű költséges mulatságról beszélnek. «Valamely országnak előhaladó kulturája megdrágítja a ló tenyésztését. Kevésbbé kultivált ország, mint pl. Oroszország, egyenlő minőségű lovat olcsóbban tenyészthet, mint Némelország. A lótenyésztés állami támogatásának az a czélja, hogy a belföldi tenyésztésnek a külfölddel való sok nehézséggel járó konkurrencziáját lehetővé tegye. F ezét nemzetgazdasági jogosultságát igazolni kell. Miért támogasson az állam egy pénzügyileg nem jutalmazó ügyet ? Miért fedezze Németország lószükségletét saját tenyésztéséből, holott azi a külföldről olcsóbban fedezheti ? Л lótenyésztés állami támogatásának czélja az. hogy a lovasság és tüzérség pótlovazását a külföldtől függetlenné tegye. Eme katonai czél az egyedüli, a mi amaz állami támogatást nemzetgazdaságilag igazolja. Minthogy a lótenyésztés a mezőgazdaságnak egyik ága. kellő támogatásban kell részesíteni a mezőgazdaságot, katonai lovak tenyésztése végett. Fz okból áll a lótenyésztés a földmivelési minisztérium s nem a belügyminisztérium felügyelete alatt. A lótenyésztés más ágának állami támogatása nemzetgazdaságilag nem indokolható. Ha pl. ' Németországi IUI I az igáslajta lovaknak a LeLapunk mai száma 12 oldal. nyésztése állami segélyezés nélkül nem jutalmazó, akkor pazarlás ily tenyésztés segélyezése, a mennyiben a külföldtől való függetlenségnek nincs meg az a becse, mint a hadsereg pótlovazásánái: mindenesetre itta védvámjogosull lehetne. Ugyanez áll más házi állatok, mint tehenek, juhok, sertések stb. netalán állami segélyezésre nézve is. Jelenleg Németországban nemcsak a katona-lovaknak, hanem a tisztán mezőgazdasági lovaknak a tenyésztése is állami támogatásban részesül. Ez által a katonalovak tenyésztésétől évről-évre jelentékenyebb eszköz vonat ik el. Másrészt, a katonaló tenyésztése évrel-évre többe kerül. A tenyésztő iparkodik valamely módon költségeit megtéríteni s ennek a következése aztán a lóanyag rosszal ibnlása. Az anyagnak eme selejtesebbé válta, a pótlovazási bizottság részéről külsőleg nem ismerhető föl Ám a pótlovakat betanító tisztek annál inkább megtalálják ama példányokat, melyeknek hasznavehetetlenségét a póllovazó-bizotlság szeme elöl a gondos táplálás által keletkezett zsírpárna eltakarta. Áz anyag rosszabbulásának főoka a gyakran kizárólagos istállónevelésben és istállóban táplálásban rejlik. El nem vitatható tény, hogy még KeletPoroszországban is, a kizárólagos istállótenyésztés hová tovább átalánosabbá válik s — a mint egy kelet-poroszországi tenyésztő állítja a legtöbb tenyésztőnél már szokásos. — Ekkép neveli lovaknak, katonai szempontból tekintve, semmi becsök sincs. E tenyésztési mód elharapózása egyértelmű lovasságunk hanyatlásával. A dolog bibéje abban rejlik, hogy az istállóban minden legeltetés és az állatnak a szabadban való járatása nélkül való tenyésztés olcsóbb. Továbbá az istálló tenyésztményei, közel fekvő okoknál fogva, jobb árakon kelnek. Különösen előnyös és ennélfogva gyakori e tenyésztési mód az orszcigos fedezőmének tenyésztésénél. — A mesterségesen nyert puhaságot, erőtlenséget, vagy röviden szólva használhatatlanságot az ily országos fedezőmének továbblerjesztik. Ez pedig korántsem czélja az állami segélyezésnek s a lótenyésztés előmozdításának. Eme rosz állapotokon máskép segíteni lehetetlen, mint lia az állami segélyezés meglehetősen korlátok közé lesz szorítva. A katonaló-fajokon kivül minden más lólaj tenyésztése segélyezésének meg kell szűnnie. Továbbá szükséges, hogy a földmivelési és hadügyminisztérium közt egyetértés jöjjön létre, ily egyetértés csak használhat, lia ez permanens. Az országos lótenyésztés • vezető közegeinek okvetlen ismerniük kell a pótlovazási bizottság i óhajait és igényeit. Hallomásból való tudomás nem elég. Az ezredeknek az évenkint besorolt pótlovak jósága és használhatósága felől telt jelentéseikből csak akkor vonhatunk hasznot, ha ezekkel a földmivelési minisztérium is megismerkedhetik. Szóval, az országos lótenyésztés állami segélyezésének mindaddig nem le-