Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-01-13 / 2. szám

2(1, VADÁSZ" ÉS VERSENY-LAP röpiratában beszéli, a magas fokú beltenyész­tésből származott Sacramentonak Nordstarral való párositási kísérlete szintén nem vezetett más eredményre, mert az e méntől származott 14 kanczát, — melyek anyakanczákul soroz­tattak be — újra ki kellett a ménesből venni. Ausztria-Magyarország több más ménesé­nek megvolt az a szerencsétlensége, hogy .javítani kellett volna; keresztezték azokat ide­gen vérrel; a eonstansság meg volt zavarva, de a kísérlettel nem hagytak föl, hanem ujabb kisérletek által iparkodtak volna javítani s igy történt, hogy a jelleg eltűnt s a fajokból, me­lyek legalább egy czélnak kitűnően megfeleltek, oly lovak álltak elő, melyeknek átlagos minő­sége épp oly különböző lett. mint külformájuk. Daczára az átvett és saját tapasztalatok­nak, monarchiánkban még mindig nem hagytak föl a kísérletekkel : ám, mit lehet oly vidék te­nyésztéséről várni, hol fölváltva angol telivér, arab, norfolki, normani, walloni. ardenni kerül­nek javitás alá. Az ily tenyésztés olyan, mint a foltozott kabát, mely mindenféle össze nem illő darabkákból áll. Megtörténhetik, hogy egyes egyedek az első generatióban mutatósak és használhatók, de egyenletes fajra lehetetlenség számitanunk. .lustinus irja : «A vér sajátságainak a keveréke lehetetlenné teszi, hogy hasonló fajt, ínég kevésbbé, hogy önállóságot, legkevésbbé pedig, bogv az ivadékokhan bizonyosságot hoz­zunk létre, a tiszta tenyésztés pedig ekkép határozottan lehetetlenség». Ha valamely országban vagy vidéken nincs oly törzs, mely eléggé constans vagy ér­demes volna arra. hogy formájában vagy szár­mazásában egyedül magából tovább tenvész­tessék s az ilyeténkép nyerendő apalovak száma igen csekély, akkor az idegen vér, mely itt hatni hivatva van, mindenesetre csak oly törzsből veendő, melynek leszármazása minden kérdést kizárólag, mint constans fajból eredt, be van bizonyítva; azonban semmi esetre nem volna jó kétes származású mént választani, mert ivadékai kétségkivül csalódást szülnének. Habár tökéletes bizonyítékot nem is nyújt, mégis ujmutatással szolgál a lónak szamárral való párosítása arra nézve, mit tari hatunk egy nem-homogen keresztezés felől. A nagyon nem­homogen keresztezés, ló és szamár közt, a második generatióban már nem hoz létre ivadékot; nem-homogen keresztezés, mely ló és lótól ered, csak rossz ivadékot szolgáltat. Minthogy lehetetlen egész országba i ugyan­egy lófajt nevelni, az országot lókerületekre kellene beosztani s minden kerülettel, úgyszól­ván, mint országos ménessel kellene bánni s lia az illető kerület saját tenyésztéséből méne­ket nem állithatna föl, mert ezek vagy cse­kély számmal vannak vagy rosszak, akkor a méneket oly constans fajból kell oda vinni, mely lehetőleg alkalmas ; a mének mindaddig ugyanabból a constans-fajból volnának veen­dők, mig csak a kerület a saját törzséből nem alkalmazhat méneket. Természetesen itt főleg szem előtt kell lebegni a telivér-inénnek, mint valamennyi faj legeonstansabb képviselőjének, a mennyire ez csak lehetséges. Ez elv mellett szilárdul maradva, lassin­kint valamennyi lókerület constans-törfeset ala­píthatna s hasonló fajokat lehetne remélni. Igaz, hogy idő, értelem, következetesség és főleg önálló rendszer szükséges ahhoz, min­den tekintet nélkül a lótenyésztés vezetőjének esetleges változására. Minthogy a természet a jó és rossz tulaj­donságokat az élő teremtményben átörökítheti, tudnunk kell, mit örököl át; de ezt csak a minden kétséget kizáró, biztos leszármazásnál tudhatjuk. A természet oly sokféleképen örökít át, hogy még azt is átörökíti, a mire az ember az állatot mesterségesén tanítja vagy a mit testalkatán változtat. Hiszen az angol telivérió gyorsasága em­berek által kiképzett tulajdonság, mi a fajnak jellemző örökölt tulajdonává vált s tökélete­sen átment a természetbe, épp ugy mint mai telivéreink testi alakja, melyet az ember az idomítás módja és homogen párosítás által változtatott át. Hogy a telivér tulajdonságai és alakja megmaradhassanak, szükséges, hogy használata és nevelése ugyanaz maradjon, mert a meg­változtatott neveléssel megint eltűnnek a telivér jellemző sajátságai. Ritkábban, mint a korábbi időkben, találunk most oly telivér lovakat, me­lyeknek ős-szülei 3 — 4 nemzedéken át el vonat­nak a versenytől, soha sem idomíttatnak s a félvérekhez hasonló bánásban részesülnek; ha azonban ily állatokkal találkozunk, bizonynyal azt fogjuk tapasztalni, hogy ezek ama nemes alakjokat és gyorsaságukat elvesztették, a me­lyek keményebb megpróbáltatások alá vetett őseik ismérvéi voltak. Hogy az emberek mesterség által mennyire vihetik, bizonyítják az amerikaiak. A meséssel határosak ügetőiknek a képességei. Egy S. Maud egy angol mérföldet 2 perez és 8 3/ 4 másod­perez alatt üget meg s talán nemsokára sike­rülni fog ugyanabban a viszonyban egy fél angol mértföldet tovább ügetni, a mennyiben a másfélmérföldnyi Derby-táv 3 perez 13> 8 másod­perczczel futtatnék meg. Daniel O'Rourke (1852) Derbyjét 3 p. 2 mp., - Ellington (1852) 3 p. 4 mp. — Syr Revys (1879) 3 p. 2 mp. alatt nyerte. Ha tekintetbe veszszük, hogy a ló galopja a leggyorsabb menetnem ; hogy az első sta­tisztikai följegyzések Anglia lóversenyeiről 1709 óta történtek és a versenysport, óriási költsé­gekkel támogatva, meglehetősen elérte tető­pontját, mig az amerikai ügetősport, a termé­szetből kifolyólag sokkal lassabb menetnemben, még csak e század elején is alig kultiváltatott, — be kell ismernünk, hogy a különbség az ügető-pace és versenygalop-pace közt rendkí­vül csekély s nem győzzük ama képességet eléggé bámulni. * * A lónak jó gondozása alapföltétele meg­bízhatóságának s annak, hogy magunkat a nyeregben jól érezzük. A paripává idomitásnál e czélt szem előtt kell tartanunk s ez csak az által érhető el. ha a természet a ló testét arra képesité, hogy önmagát vihesse. Ha valamely anyagnak alakot akarunk adni, az anyagnak okvetetlen alkalmasnak kell lennie. Annálfogva a lovasnak, a természettel szemben, ügyességét illetőleg, szerénynek kell lennie, mert az ügyes­ségnek is megvan a maga határa s végre is a természet erősebb. Valamely lónak paripává idomitásánál a lónak a szája a lovas kezével folyton tusát viv; a lovas a lovat ama tartásba óhajtja hozni, a melynél ő a nyeregben legjobban érzi magát ; azonban a lovasnak és lónak pillanati kényelme ellentélben áll egymással. A ló nem azért daezol, mintha talán a szája kemény volna; az ellentörekvés a szájban csak eszköz a czélhoz, a czél pedig az, hogy az állkapczák, a véknyak vagy hátcsigolyák, a térdek, csánkok vagy csődök ne hajoljanak, a minek történnie kell, ha a ló eleje fölemelke­dett tartású s álkapeza és száj lágyak. (Folytatása következik.) IRODALOM. A berlini «Union-Club» átirt a Magyar Lovar­egylethez, s felkéri, hogy vegyen részt ama nagy mű ki­ad hatásában, melyet a nemrég elhalálozott jeles statisz­tikus Frenzel hátrahagyott. — Frenzel ur egy jómódú lithaui nemes földbirtokos volt, ki egész tesltel-lélek­kel a telivér-lótenyésztéssel és irodalmával foglalkozott s mind a hyppologiai irodalomban, mind a tartományi és orsz. gyűléseken mindig ennek szóvivője és viadorja volt. — A nagy mű, melynek kiadása szóban forog : « Die Stammütter der engl. Volbhtfzucht, und die Stammciitern — s mind ama kanczále és apalovak egyenes leszármazását és verseny-earrierjét magában foglalja, melyek a General-Studbook I—XV-ik (leg­utóbbi) kötetében foglaltatnak. Mig azonh n az angol Studbookokból valamely jelenleg élő kancza :— egyenes leszármazását sok baj és fáradsággal lehet csak ki­keresni, mind a XV. köteten át, mi csak igen ritka embernek áll rendelkezésére ; addig e tabellákban igen könnyen megtalálható. Egy másik iratban, mely a lithaui és mazur-földi gazdasági egylet által (aláírva Sauken-Tarputachen elnök, Podbielsky tábornok és gr. Lehndorff orsz. lovász­mestertől) — a Iegforróbban ajánlja e müvet, mely nélkülözbetlen nemcsak a telivér-, de a magas félvér lovat tenyésztőnek is. — Érdekes e hosszabb átiratban annak bevallása, hogy Kelet-Poroszország az ő hires katonaló-tenyészetél a trakeniektől, ezeket pedig az angol telivértől-- folytonos vérvegyitéssel hozta jelen­legi ama magas fokára, miszerint a porosz-lovasság­nak a legjobb anyagot szolgáltalja az összes európai hadseregek közt. A telivér-tenyésztőre nézve azért tanulságos eme kimutatás, mert belőle megtanulhatja, kerülni ama versenyló ivadékokat, melyeknek elődei — néha gene­ratiókon át — nem álltak trainingben. E jeles mű egy példányának ára 40 markra lesz szabva, — sa lithaui gazd. egylet maga 100 példányra praenumerált, az Union-Club is ily valamelyes összeget szándékszik jegyezni; a porosz fóldmiv.-ügyi miniszter 150-el; kb. 600 példányi kell biztositni, hogy 20000 markra terjedő nyomdai kiadás fedezve legyen. Ennek egy részét az ausztriai, részint a Magyar Lovaregylet subseriptiói által remélik fedezhetni. A Magyar Lovar­egylettől 20 példányra várnak előfizetést, s mi azt hiszszük. bogy ezt meg is nyerik ; a Magyar Lovar.egylet kebelében, ha nem is nagy számmal — de vannak tenyésztők, kik az ily nagybecsű mű értékét méltá­nyolni tudva — bizonyára aláírni fognak — mihelyt azt az egylet verseny-igazgatósága — mint hiszszük — ajánlólag terjeszti a legközelebbi választmányi gyűlés elé. Addig is szükségesnek tartottuk szóba hozni — tájékozódás végett. VEGYES. A bécsi Derby az idén május 22-kére tüzetett ki. *** Bécsben az idén 4 szakaszban lesznek versenyek ; és pedig először áprilisban 7 nap 49 versenynyel ; — azután májusban 8 nap 56 futammal ; szeptemberben 7 nap, és októberben (a pestiek után) 5 nap. Az októberi meeting nagyobb részt gát- és akadályverse­nyekből áll. * * * Egy lOOOOfrtos „Wiener-Crltcrium" lesz az idén a bécsi szeptemberi meeting 2-ik napján — 2éves continentalis mének és kanczák számára, franczia lovak kizárásával. Távolság 1200 meter. Tét 100 frt, bánat 40 (rt ; de csak 20 frt, ha június 15-ig jelen­tetik. Teli r 55 klgr., kanczára í| kilóval kevesli. A tét és bánatoknál először a 2-ik ló kap 1500 frlig, aztán a 3-dik 500 frtig. Nevezni kell február l-ig. (Mint látszik e roppant dij poenalitás nélkül adatik ; s igy a legjobb anyag erre fog fentartatni.) * * * A béesi és pozsonyi versenyek föltételei megje­lentek már s közelébb közöljük azokat. Most csak annyit, liogy a bécsi versenydijakra összesen 289810 forint Íratott ki. • Gróf Festeties Tassilo versenyistállójában az év kezdetével 28 ló van idomítás alatt; a legnagyobb szám, melyet eddig a monarchiában versenyistálló föl­mutathatott. * * A freudenaui pályaöntözési tervet jelenleg egy műszaki bizottság vette bírálás alá. Á vizvezetés sürgős ügyét sietnek mihamarabb elintézni, hogy a májusi bécsi versenyeken a pálya már öntözhető legyen. * * * « Kentucky Stakes» ezim alatt Amerikában a louis­villei Jockey-Club 50000 dollárral dotált uj dijat tűzött ki. A táv ötnegyed mértföld s nevezni lehet rá 1. 2 és hároméves lovakat. A föltétel értelmében 300 alá­irásnak kell lenni. * * * Francziaorszégbau ez évre nem kevesebb, mint 195 jockey nyert engedélyt, hogy akadályversenyekben lovagolhasson. * * * The Marquis (ар. Stockwell, a. Cinizelli) 1862-ben а 2000 guineás stakes és a St. Leger nyertese, Auszt­ráliában kimúlt. A mént 1871-ben Mr. Daken impor­tálta Victoriába, hol gyakran változtatva tulajdonost, végre Mr. Gardiner 25 guineán vei le meg árverésen. The Marquis sok győztes lónak az apja volt Ausztráliában. * , * * Az ausztriai Derbgre az utóbbi napokban na­gyobb összegekkel kötöttek fogadási a bookmakerek­nél. — Igy Abonnent ellen ötszörös pénz kapható ; ugyanennyit ajánlanak Petrus ellen, mig Bulgár 6:1, Zsupán pedig 13 : 2 jegyeztetik a fogadási lisztén.

Next

/
Thumbnails
Contents