Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-03-04 / 9. szám

84 Vadász és Verseny-Lap. raltkot törlesztett, pedig az utolsó években főterményüknek, a kukoriczának, éppen nem volt nagy ára. Az ott látottak után csak­ugyan méltó leróni az elismerés adóját azok iránt, kiknek első sorban érdemük az ottani állapot; legelsőben természetesen a lótenyész­tési iigyek és anyagok „erős kezét" és „éles szem*-ét illeti az érdem és elismerés. Hála és köszönet Tanfinak, a kinek szive — lóte­nyésztésről levén szó — mindig helyén van, de engedje is az Egek ura, hogy még igen soká helyén legyen. Hogy a méueskarban mily egyéneket bir az állam, minek mondjam, elmondták azt az ellenzéki képviselők. Alispánunkat sem dicsérem ; dicsérik őt a tények és az elismerés, melylyel a lóte­nyésztés terén előkelők ő irányában viseltet­nek, reméljük a belügyminiszter is. A köz­gazdaság szempontjából történt tények ta­gadhatlanul éreztetik hatásukat. Bizony-bi­zony jó lesz a közoktatási miniszternek vi­gyázni, hogy a zágrábi papok végett ne kí­gyót melengetett legyen keblén az állam, különben „sutor ne ultra ..." Megyénkben üdvös mozgalom indult a félvértenyésztés terén ; és már némi ered­ményről és a még szándékolt intézkedésekről — ba szívesen veszi tek. Szerkesztő ur — alkalmilag becses lapját tudósítani fogom.*) F.-Bagód, 1886. február 28. Farkas József. *) A lap az országos lótenyésztés érdekének mnHicr nyitva áll, s nagy köszönettel yeszszük a szives Ígéretet ; — bár az ország más részéiből is sűrűbben jönnének ily közlemények. bzerk. A m. kir. állami lóteiy észintézete к február 1-én volt lóállománya. Ménes méntelep Kisbér Bábolna I c Mezőhegyes i'Jj Fogaras Sz.-Fehérvár Nagykőrös Debreczen S.-Sz.-György 38 844 701 520 313 44 49 173 21 63 49 304 40 kanczák 158 159 409 106 31 43 108 34 59 О 524 540 1569 419 844 704 524 313 Összesen : 48117 38 2378 33 287(450 1 89(03 832 2,83 173(187 210 71 37 111 157 59 - 5437 VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Gr. Forgách Károly gbymesi és koszto­lányi sziklás pagonyaiban az idén 79 darab különböző korú és nemű mouflont lőttek, ж * * Fr. Podmaniczky Géza szabolcsmegyei magas erdeibe — uj szárnyas vadat, a nyir­íajdot akarja meghonosítani. Régibb időben ez a Nyírségben is honos lett volna ? (Ki emlékszik reá ?) * * * A gödöllői erdőkben is hasonlót tervez Pettera Hubert udv. vadászmester, miután ő felsége a király igen szereti a változatossá­got vadnemekben az erdőn is. — A hono­sításra szánt nyirfajdok, mint halljuk, Nor­végiából hozatnak, miután Magyarországon, ott hol nyirfajdok vannak — nem volnának befogási készülékek. Sörtevadakra a Mátrában. Tisztelt Szerkesztő ur ! A mi csendes Mátránk nagyon ritkán viszbaugzik a lövések zajától, s ez onnan vau, mert talán nagyon soká hallatszott a vezér-kopó csabolása ; de bála — a pár év óta kifejlett — helyesebb vadászérzéknek, ma már kezdenek nagyobb gondot fordítani ugy a vadóvásra, mint a rendes vadászatra s e részben a kezdeményező a Mátrában Károlyi Gyula gróf volt. Ma már a többi nagyobb birtokos — egy-két kivétellel — gondot fordit vadász­területeire s ez a vad-szaporulaton itt nagyon meglátszik, s ba az idei mostoha tél nem tesz nagy károkat, pár év alatt elmondhatjuk öreg Mátránkra, mi hajdan a „Kis-Tükör"­beu állt : hogy „a Mátra nagy hegy, sok benne (volt) a fa és a vad". De én tulajdonképen vadászatról aka­rok referálni. Va y Dénes báró, ki csak a mult nyáron jött le hozzánk Pozsonyból, január hó első napjaiban tudatta velem, hogy erdésze jelentése szerint patai és cse­repesi erdejében sok sörtevad vau ; csakha­mar elhatároztuk, hogy megkíséreljük a va­dászatot — annál inkább, mert a báróné ő méltósága — ki a vadászatok iránt élénken érdeklődik, még nem vett részt vaddisznó­vadászaton. De csak is kisérletről lehetett szó, mert oly nagy területen, ropogós hóban, nem volt valószínűtlen, hogy a vad kitör a hajtásból, s ez mindjárt a két első hajtásnál be is bizonyult, mert, bár mindkét hajtás­ban volt vad, egy sem jött teritékre ; ezért kevés reménynyel, de jó étvágygyal ültünk a tüz köré, s fogyasztottuk el a szives házi­asszony vadász-reggelijét. Reggeli után alig állunk fel az állá­sokra. midőn az alattam szélről álló házi-ur expresse megdördült, mely lövés felett — mig okét meg nem tudtam — csodálkoztam, mert én is láttam az állásokkal szemben fekvő begyoldalon mintegy 10 darab sörte­vadat, lö-távolon kivül, kullogni. Mint később Vay D. elbeszélte, ő is várta közelebb őket, de miután látta, hogy azok a hajtásból tá­vozni akarnak, jó magasan eleibök lőtt, s a lövés után egy, erősen vérezve, kivált s a kosarakat vivő embereknek tartott, kik soká nyomozták a bukdácsoló vadat, de sajnos, nem kapták meg. A lövésnek azonban igy is megvolt a remélt sikere, mert a többi sörtevad visszafordult s köztem s felső szomszédom között jöttek ki; hozzám távol, csak pilla­natra láthattam, de mégis sikerült egyet egy Márczius 4. 1886. szerencsés lövéssel leterituem. Fölső szomszé­dom (Vilcsek számtartó ur)[is duplázott, meg j, sebzett egyet, de az a gyönge lövéssel to­vább állt. Bár nagyobb eredmény is lehetett volna mégis mint kísérlet sikerült, mert a báróné fáradhatlan sport-szenvedélye jutalmazva lett, s közelből gyönyörködhetett a vadászatban' s mi is teljes reménynyel lehettünk a terve­zett ujabb vadászat iránt, miután ez egy­napi vadászat alatt mintegy 16 darab sörte­vadat észleltünk a hajtásban. A második tervezett vadászat, részint br. Vay Dénes huzamos távolléte miatt részint a rendkívüli rossz időjárás miatt' elhúzódott egész febr. bó 24-ig, midőn Fáy Béla barátunk is eljött Monostorról. Ez nap korán reggel — leirhatlan uton elindultunk, hogy Gy.-Patán a kitűzött idő­ben " ott legyünk; megjött csakhamar a vadászur is, s nem sok időt vesztegetve indul­tunk a vadászatra, mely daczára a nagy __ néhol méteres — hónak, sikerültnek mond­ható^ menyiben szép lövésekkel br. Vay Dénes és Fáy Béla egy-egy disznót lőttek, s ezen kivül még egy párra eredménytelen lövés történt ; rám ez nap nem jött vad. Д sörtevadak általában rosszul táplálták a tar­tós nagy hó miatt. Volt még egy harmadik vadászat is tervezve, de ezen — erős lázam miatt nem vettem részt s eddig ez eredményről nincs tudomásom. Most zárom tudósításom, s hogy a Mátrá­ban ez élvezetes vadásznapok nem utóleók vol­tak, arról Vay D. barátom ismert vadász-szen­vedélye kezeskedik. Rhéde, 1886. márczius 1. Vadászüdvvel Isaak Istváti. Egész éves Iöjegyzék. Gróf Hunyady Imre kéthelyi uradalmá­ban lövetett a lefolyt idényben : Dám-bika Szarvas-tehén Ozbak Fogoly Erdei szalonka Vadkacsa 7 1 3 33 4 59 Róka Vadmacska Ny est Vidra Görény Menyét Varjú, szarka 14 2 2 1 1 19 81 Kánya, ölyv, héja 63 Összesen 290 Kéthely, 1885. évi deczember 31. Bozek, erdész. * Gróf Esterházy Miklós tatai uradalma­ban az 1885. évben elejtetett: Szarvas erős Szarvas agancsár gyeugébb Szarvas suta Dámbak Dámkecske Özbak Öz-suta Vaddisznó Nyul Fáczán Túzok Vadlúd Vadkacsa Tata, 17 26 35 88 50 44 5 43 1127 34 21 Fogoly 990 Szárcsa 16 Erdei szalonka 152 Vízi szalonka 5 Fürj 269 Húros rigó 26 Róka 177 Vadmacska 1 Görény és menyét 99 Sas , 2 Sólyom, kánya 94 Ölyv és vércse 63 Szarka 32 Különféle szárnyasllO Összesen 3451 1886. február bó 13. Mahr Károly, erdőmester. ATHLETIKA és TESTGYAKORLATOK. Az „Achilles-Egylet" nyári viadala Pa­licson 1886. augusetus 8-án. Nevezési zárnap 1886. aug. l-éu. Verseny föltételek. I. Gyorsfutás. Táv 913 m. Dijak : a* elsőnek egyleti ezüst érem és tisztelet-aján­dék, lia a távolságot 11 mp. belül futja meg :

Next

/
Thumbnails
Contents