Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-03-04 / 9. szám

82 Vadász- és Verseny-Lap. 82 mas akadály versenylovat is tenyészteni. — így tehát nem marad egyéb hátra, mint az állatokat egyenkint szemlélni meg a versenyistállókban s azokat venni meg, a melyek formájuk után a czélra legalkalmasabbaknak látszanak. Az akadály versenyló begyakorlása. Az akadályversenyló begyakorlását lehetőleg idejekoráu kell kezdeni födött téren, kis 'akadályokon, rúdon, fekvő gátakon s a szabadban alacsony, lassankint emelkedő gátakon és sövényeken, mit később egy erre külön berendezett s mindenféle akadályokkal ellátott ugrató-kertben folytatunk. Idősebb lovaknak akadálypályára begyakorolásához sokkal több idő és munka kell, mivelhogy ezek az állatok nehezebben tanulják, miképen használják a lábaikat biztosan a terepen s mérjék ki kellően az ugrást az akadályoknál. Ha tehát valamely fiatalabb lóra tehetünk szert, melyből jó steeplechasert remélhetünk, akkor ezt kezdetben sok apró akadályon ugrassuk s a mikor csak alkalom nyílik, vigyük ki vadászterepre is, hogy egy természetes verseuyre fölbuzdulhasson. Az iskolázatlan lovak legtöbbjét nem oly könnyű nagyobb akadályok ugrására birui, egy iskolamester példaadása nélkül. Annálfogva a kezdőket, . a mennyire lehetséges, falka után nyilt, szabad terepre viszszük, minek az az előuye is megvan, hogy többféle uj, t természetes akadályokkal ismerkednek meg, a többi közt a vizén át való ugrással is. Nagyon kevés ló van, a mely a vizet szivesen ugrauá át. Ezért tanácsos a fiatal állatokat kezdetben valamely biztos ló által vezettetni, nehogy mindjárt eleinte csökönyös legyen. Ha a kezdő steeplechaser e tekintetben a saját képessége felől ilyeténkép tudomást nem nyer, először tanúsított engedetlenséget, ostor és sarkantyú mellett is, bármelyik akadálynál ismételheti. Angliában az akadálypályára szánt lovat soha sem szoktatják máskép kezdetben, mint nyul- vagy rókavadászaton s az illető állat képessége, kora s a könnyebb vagy mélyebb talajhoz való hajlama szerint egy saLonra oly tájékra viszik, mely az akadálypályához idomitásra legalkalmasabbnak látszik. Az oly lovat, melyet a gát verseny pályára akarunk begyakorolni, jó és merész lovasra kell biznunk, kinek a lovat addig kell r

un- born. tartani, a meddig ereje engedi. — Ha fáradság áll be, a lovas föltartja a kezdőt, másnapra takarékoskodva ennek erejével. Két vagy három nem nagyon gyors galop befenkint, körülbelől négyezer meter távolságra, egy tuczat akadályokkal, a jövőbeli akadályverseuylóuak nagyon czélszerű munka s előkészület és elégséges arra, hogy a fiatal állatot a munkához való kedvben s egészségben tarthassuk. A lovak, ha jól lovagoljuk, olyannyira kedvet kapnak a vadászterepen való galopozáshoz, bogy szinte vágyva mennek minden akadálynak, mindig szilárdabban feküsznek a zabiára és a saját ösztönükből hovatovább jobban és gyorsabban tanulnak ugrani. — A fődolog, bogy a lovaknak a sövényeken s árkokon való átugrás iránti hajlamát az idomitásnál mindinkább fokozzuk. Az akadály minden nemét meg kell a kezdőnek idővel ismernie, minden fokozatban, mig végre teljes gyorsasággal veheti azokat s az átugráshoz szükséges erőt ki tudja mérni, nehogy a túlságos erőkifeszitéssel kimerüljön vagy a nagyon csekély erőfeszítés miatt elbukjék. Ha a fiatal ló már annyira haladt az iskolában és gyakorlásban, hogy a falka után menve a többi lóval való vetélkedésben a természetes magas- és széles-ugrást a vadászterepen megszokja, akkor néhány, már akadálypályára iskolázott istállótárssal, falka nélkül is ki vilietjük hetenkint kétszer, ha lehetséges két vagy három ló társaságában, könnyű terhű jó lovas alatt, nem nagyon nehéz akadályokat ugratva át, galopozva, hogy az ugrásokat a [legcsekélyebb késlekedés nélkül tenni megszokja s azokon a legjobb paceben kelhessen át. Épp ez utóbbi pont az, mely oly nagy fontosságú a sikeres föllépéshez, ugy hogy a kik lovaikat akadályversenypályára szánják, erre különösen ügyelniök kell. Ha két, hivatásuknak egyenlően megfelelően jól iskolázott lovat, egy vadászlovat és egy akadályversenylovatakadályokon együtt átkelni látunk, csak akkor fogjuk köztük a különbséget megismerni. A tökéletes vadászló egyenletes tempóban közeledik az akadályhoz, s erre annyi időt és erőt fordit, a mennyit az átugráshoz szükségesnek itól, mig ellenben a tökéletes steeplechaser az akadályon galopugrásban iparkodik átkelni s a pacet a mennyire lehet erősbiti, mihelyt a legközelebbi akadály különösebb erőfeszítést látszik igényelni. Az ugrásnak eme röpülő módjáról természetesen a lovas Ítélete által kell a lovaknak támogattatniok, mert nagy ritkaság. bogy az állatok természettől s mielőtt az idomitásban hivatásukra begyakoroltattak, az akadályok legyőzésére csupán a saját ösztönükből szánják magokat, mint a hogy ez a tökéletes steeplernél máskép nem is lehet. Annálfogva a tanításra huzamosabb idő szükséges. Miudig könnyebb fiatal, még nyers lovat idomítani, mint egy már korosabbat, mert utóbbinál többuyire rossz szokásokat kell elébb legyőzni, mig rendszeres munkába foghatjuk. Önként érthetöleg, a siker jó része a lónak természeti hajlamától függ; de csaknem épp annyira a lovastól is. Minthogy a gyönge lovas, kiváltképen az akadálynak lassú nekiiramlása által, roppant kárt okoz, a lónak az ugrást nagyon megnehezíti s e miatt ennek esélyét rontja, a tulajdonosnak főkép arra kell törekednie, hogy a jövőbeli akadályvevsenylóra lehetőleg jó lovast ültessen. Nagyon kevés lovas és csakis olyanok, kik a jó akadályverseny-jockey modorát elsajátították, alkalmasak egy fiatal kezdő ló iskolázására. Általában tanácsos, kezdetben üzleti jockeyt ültetni a lóra. Ha a lónak még némi szüksége van a gyakorlatra, kevéssel mielőtt a versenyben föllépne, akkor tanácsos azt a lovast ültetni a lóra, a melyik a versenyben lovagolni fogja, liogy a ló és lovas kiismerhessék egymásuak a sajátságait s azokat megszokhassak. Mindeniknek más-más modora vau, ugy a lovasnak, mint a lónak, mit rendesen akkor tapasztalhatunk, lia egyszer nehézség merül föl s együtt elbuktak, mi határozottan előnyösebb, lia igy egymással a verseny előtt tisztába jönnek. Némely ló könnyen túlságba vág az ugrásban, vagy nagyon messze, vagy nagyon magasan ugrik, s ennek kikerülése végett nagyon nyugodtan kell az akadálynak nekiiramodni. Más lovak meg épp az ellenkező hibába esnek, gyakran megütik a térdöket s lábszárukat a magas-ugrásnál, mig a szélesugrásnál liátsó lábaik a túlpart szélén megfeneklenek s annálfogva miudig biztatásra, erős nekiiramodásra van szükségük. Vannak oly lomba lovak, melyeket kezdettől végig „lovagolni" kell s olykor ezek közt található a legjobb steeplechaser. A legroszabb lovak akadálypályán az oly lovak, kik mindig túlságosan ugranak s e miatt annyit kiadnak magukból, hogy végre úgyszólván egy szalmaszálban is elbuknak. Minthogy minden lónak először be kell magát gyakorolnia hivatására, csalhatatlan igazság marad az, hogy az ügyes lovas jobb tanitó, mint az ügyetlen, minélfogva ajánlatos, hogy a kezdő akadályversenylóra mindig a lehető legjobb lovast alkalmazzuk. (Folyt, köv.) KÜLFÖLDI GYEPEK. Anglia föversenyeinek határnapjai. Lincolnshire Handicap (1 mfd) márcz. 24. Liverpool Grand National (4'/

2 mfd) „ 26. Liverpool Spring-Cup (l'A ni I'd) „ 27. Althorp Park Stakes .5 furl.) „ 30. Northampton Shire Stakes (l'A m.) „ 31. Francziaország. Auteuili versenyek. Vasárnap, február 21. Prix du Viadux. (Gátverseny-handieap.) 10000 frank. 3800 meter. Möns A. Jorel fiéves sárga m Bois Douphin ap Faublas a Perine 60 kilo Kelet 1 Comte de Nicolay 4é pej m Venladour 66 kilo Bishop 2 M. P. Lefort 5é p h Lui 69 kilo Johnson 3 Möns. С. Blanc id Quab 71

У

2 kilo Hotthert 0 Mr. J. R. Henessy 6é Barrière 71 kilo Plummer 0 Mr. Sieber 6é Gabes 70 kilo Salmon 0 Marquis de Villamajor 5éves Precy 63'/

2 kilo Tuson 0 M. A. Khan id Venise 68 kilo Baker 0 M. L. Durosoie 5é Le Hérisson 66 k. Chambers 0 Mr. R. Count 5é Didine 63'A kilo Wight О Br. J Finot 4é Mentor 63'/

2"kilo Barker 0 Möns. A. du Dos 4é Pohnéde 62'/

2 kilo Ware 0 M. Lovis 4é Albuquerque 61 kila Goston О Mr. T. Hurst 4é Bival 60 kilo Skrimer 0 M. A. Abeille 5é Mandolina 60 kilo Summers 0 Fogadások : 4:1 Didine, 6:1 Precy, 8:1 Gabes es Mentor, 10:1 Palaméde, 12:1 Bois Dauphin, Barrière, Rival, Ventadour és Lui, 14:1 Venise s 16:1 Quab ellen. Tizenöt hoszszal nyerve : tiz hossz a második és harmadik közt. Versenyérték : 13900 frank. ÜGETŐVERSENYEK és TENYÉSZTÉS. Ügetőversenyek határnapjai : Budapest (tavaszi versenyek) május 30-án és junius 3-án. (Versenyprogramm lapunk 8-dik számaban.) Bécs május 2, 9 és 16-án, junius 14 és 20-án, szeptember 26, 30 és október 3-án. (Versenyprogramm lapunk 2 és 4-dik számábau.) Versenyföltételek. Gráczi ügető versenyek 1886. (Tavaszi meeting.) Vasárnap, május 23-án, d. u. 3 órakor. I. Megnjitó-kocsizás 240 frt. Stájerországban lakó urak lovainak. Handicap. 3000 meter. Tét 5 frt, egész bánat. II. Belföldi tenyészkocsizás. 250 frt. Auszt.Magyarországban elletett mének és kanczáknak 8é korig. 3000 in. 1-ső dij 120 frt, második dij 60 írt, 3-dik dij 40 frt, 4-dik dij 30 frt és egy egy zászló mindeniknek. Tét 6 frt, egész bánat. III. Fökocsizás. 600 frt. Minden ország- és korbeli lovaknak. 3000 meter. 1-ső dij 300 frt, 2-ík dij 200 frt, 3-dik dij 100 frt. Tét 15 frt, egész bánat. Távoszlop 200 meter. IV. Kétfogatú uikocsizás. Stájerben lakó uraknak. A jelentések elfogadása a választmánytól függ. Handicap. 3000 m. Két tiszleletdij és egy-egy zászló. Tét 10 frt, egész bánat. V. Vigaszverseny. 100 frt. Oly lovaknak, melyek a három első versenyben indulva, dijat nem nyertek. 3000 meter. 1-ső dij 50 frt, 2-dik dij 30 frt, 3-dik dij 20 frt és egy-egy zászló. Tét 2'/, frt. egész bánat. Távoszlop 200 meter. Nevezési zárlat valamennyi versenyre 1886 május 20-án esti 5 óráig. A sorsolás május 22-én d. e. 10 órakor, a „Trieszt városához" czimzett fogadóban. Távollevőkért a választmány sorsol. Oszi kocsizás. úSzeptember 19-én d. u. 3 órakor. I. Első koeűzás. 190 frt, 3 és 4é belföldieknek. 2000 meter. 1-ső dij 100 frt. 2-dik dij 40 frt, 3-dik dij 30 frt, 4-dik dij 20 frt s egy-egy zászló. Tét 5 fit, egész bánat. Távoszlop 20Ö "meter. II. Stájer ten y ész verseny. 400 frt. 4—8 éves mének és kanczáknak, származásuk kimutatásával. 3000 meter. Legkisebb idő 7 p 30 mp. 1-sö dij 100 frt aranyban s egv 100 frt értékű uj versenvkocsi, 2-dik dij 100 frt, 3-dik dij 50 Irt, 4-dik dij 30 frt, 5-dik dij 20 frt cs egy-egy zászló. Tét 10 frt, egész bánat. Fél bánat, lia' a sorsolás órájáig jelentetik. III. Nagy heat-verseny. 600 frt. Minden korú és országbeli lovaknak. 200'0 meter. X eg ved oral időközönkint indulva. A győztesnek kétszer keli elsőül beérkeznie; lia a győzelem még a harmadik beatben sem dör.tetik el. akkor azok a lovak, íuelvek