Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-02-25 / 8. szám

72 Vadász- és Verseny-Lap. 72 nyésztünk ! Igaz, hogy ez a szaporodás nem lehet momentan, de eddig nem is volt oly mérvű lókivitel, mely képes lett volna saját hadseregünk momentan szükségletének beszer­zését, még a mostani remonte-árak mellett is, lehetetlenné tenni. Háború idejére pedig egyáltalán nem kell attól íélni, hogy nem 1езг elég ló Ma­gyarországon — csak jó magas árakat kell adni — és czélszerűen rendezni be a törvény által amúgy is biztosított lókisajátitást, akkor nem 80000, hanem 200000 katonai szolgá­latra képes lovat is lehet kapni Magyaror­szágon. Hanem persze nem kell hizlalt tor­mákat és 4—5 éves lovakat keresni, melyek amúgy sem állják ki a hadviselés viszontag­ságait. Háborúban be kell venni minden 5 — 14 éves lovat, melyben vér és képesség van. ha sovány, annál jobb, csak munka által szerzett izma legyen — a hájat úgyis le kellene róla venni. Egy szóval : adják meg békében a 380— 400 forintot, mint átlagos remonte-árt, s akkor részben direkte a tenyésztőtől is a legjobb minőségben fedezhetik a hadsereg rendes évi szükségletét, és semmi ok sem lesz 10—15 ezer lónak néhány hónap alatt történt kivitelétől megijedni, sót ily ár mel­lett akkor is bőven be lehet szerezni a szük­ségletet, ha nem csak kivételes és ideiglenes volna az ily mérvű kivitel, hanem tényleg 40 — 50000-re rúgna évenként a rendes ló­kivitel; mitől azonban ők ok nélkül félnek, mert ámbár mi ezt saját szempontunkból csak obajtanók, de a közelebbi évekre re­mélni nem merjük. A legutolsó 1884. évi pontos lóösszeirás szerint 660,000 teljes körű kancza mellett tán majdnem 500000 egy-, két- és hároméves csikó van az országban ; mig az 1870-ik évi meg­előző általános összeírás 760,000 kancza mellett csupán 380000 egy-, két- és bároméves csikót talált. Tehát a 16 év óta fokozatosan emelkedő lókivitel eredménye az, hogy a csikók száma majdnem 170000, azaz egyszázhetvenezer da­rabbal szaporodott az országban ; középszá­mitással legalább hatvanezerrel több csikó neveltetik évenkint most, mint ezelőtt más­fél évtizeddel. Hiában hivatkoznak ezzel szemben a vészmadarak — különösen a hadsereg kő­réből — azon adatra, mely szerint ma mé­gis 70000 drbbal kevesebb ló van az ország­ban, mint 15 év előtt. Ez csak kedvezően jellemzi az országos lótenyésztés fejlődését ! Hiszen nem az dönt valamely ország lótenyésztésének állapota iránt, hány rossz lova vau, mely a tenyész­tésre silány minősége és rosz tartása miatt nem is használható, hanem egyedül és ki­zárólag az: vájjon tenyésztésre használt kan­czáinak meunyisége és minősége emelkedés­désben van-e vagy sem. Hogy a nép kezében lévő anyag nálunk minő rendkívüli baladást mutat fel : azt ma már mindenki tudja, mert a ki nem tudta, annak megmutatta a mult évi általános 16­kiállitás ; a tenyésztésre használt anyakan­czák száma pedig, mint fent láttuk, majdnem százezer darabbal szaporodott (mert 60,000 csikó előállítására 100,000 fedezett anya­kancza csak kell?) s igy minden egyéb té­nyező befolyása mellett a 15 évi nagyobb lóexport által óriási módon szaporodott és emelkedett tenyészanyagunk minősége és meny­nyisége. Ha tehát a hadsereg körében mé» ma is — ezen másfél évtized tapasztalatainak daczára — a lókiviteltől tartanak ; s annak minden momentán szaporodásánál „polizei"­ért, azaz kiviteli tilalomért kiáltanak — ez nem mutat egyebet, mint azt: hogy vagy vakok — vagy nem akarnak látni. Természetes, hogy a lókiviteli tilalom momentan igen kényelmes állapotot teremtene a hadsereg pótlovazása számára. Ha ma ki­bocsáttatnék a tilalom, holnap már egy har­maddal vagy még többel leszállana az or­szágban a ló ára. Ekkor aztán még a mai remonte-árak mellett is bőven válogathatna a hadsereg a tányéron presentált jobbnál-jobb remondák között, az ország gazdaközönségének nagy kárára, mert a kereslet majdnem teljesen megszűnnék. De meddig tartana ezen álla­pot ! Ugyancsak rövid ideig! Mert azután csakhamar bekövetkeznék a lótenyésztés tel­jes hanyatlása — miután az többé ki nem fizetné magát ; — s talán nem bosszú évsor múlva ama állapot is, midőn a hadsereg megint egyáltalán semmi áron sem tudná szükségletét itthon fedezni, mert nem volna rendelkezésre elég arra való ló ! A közgazdaság örök törvénye : a keres­let és kinálat egyensúlya ellen nem lehet, fegyverre] hadakozni, mert ez a rideg törvény idővel kicsavarja a kardot még a legvitézebb tábornok kezéből is. A legóriá­sibb hadak ellen lehet győzelmes háborút folytatni, de az „egyszer-egy" oly hatalom, mely előtt csúfosan kapitulálni kell ! ! Jó lesz tehát, lia a hadsereg egyes körei­ben nem festik minden alkalommal a falra azt a régi elkoptatott ördög-alakot, a lóki­viteli tilalmat! Oly fegyver az, melyhez csak a legvégső szükség esetében szabad nyúlni, midőn a „salus reipublicae" (a bonvédelem érdeke) valóban megkívánja ; s akkor minden jó ha­zafi maga is a mellett fog szavazni. Midőn az ország háborúba készül, midőn el van döntve a koczka, vagy már akkor is, midőn a külügyi kormányzat valószínűnek lát egy monarchiánkat fenyegető háborút,akkor senki sem fog a lókivitel betiltása ellen szólani, bár mennyire sújtsa anyagi érde­keinket. Sőt még abban sem látunk például nagy sérelmet, hogy jelenleg megtiltották a lóki­vitelt BOSZDiából a külföldre. — A bosnyák apró hegyi lovakra — melyek száma igen megfogyott — égető szüksége van az okku­páló hadsereg szekerészeiének és hegyi bate­riáinak a legkiésebb bonyadalom esetében. Ezeket a hegyi lovakat ott nélkülözni nem lehet, bármely kisebb mobilizálás alkalmával, félve tehát, hogy a forrongó Balkán és Görög­ország pillanatnyilag túlsókat visz ki eme speciális czélra szükséges lólétszámból, ke­resztül vitte a hadügyminisztérium, bogy a monarchia két kormánya beszüntette eiue lovak kivitelét; a miut azt a lapokban ol­vastuk. Okvetlenül szükségesnek jelenleg ezt sem tartottuk volna, de nem lehet ellene kifogásunk, mert a hadseregnek egy speciá­lis szükségletéről van szó, melyet сзак a bosnyák lovakkal lehet fedezni. Nem bánjuk ! Ez a bosnyákok baja. Ne fájjon érte a mi fejünk ! De azután ne tekintsék ezt kezdet­nek — s valahogy ne emlegessék az általános lókiviteli tilalmat, melylyel egyelőre ugyan csak országos lótenyésztésünk volna agyon ütve, de csakhamar — mint ezt fentebb ki­mutattuk — maga alatt vágta volna el a fát éppen a hadsereg is. Reméljük különben, sőt bizton elvárjuk, hogy földmivelési minisztériumunk ilyen tö­rekvések ellen oly akadályokat gördítene, melyeket még az armadia legjobb' akadály­lovasai sem tudnának átugratni. A hadsereg pótlovazása jó uton indult a mult őszszel, a midőn kisérietként megkez­dette az általunk oly régen sürgetett re­monte-vásárokat. Az első kísérlet nem éppen rosszul sikerült, sőt, tekintve a régi eljárás által országszerte elhintett bizalmatlanságot, az eredmény kielégítőnek mondható, miután 10 nap alatt mégis mintegy 350 remonda lett az e czélra rendezett vásárokon directe a tenyésztőktől megvéve, s ezek minősége az ezredek jelentései szerint átlag sokkal jobb, mint a liferáusok által szállított remondáké. Azt halljuk, hogy eme eredmény folytán ez évi szeptember hó második felében nagyobb mérvben fognak országszerte remonda-vásá­rok rendeztetni. — Haladjon eme ösvényen­tovább a hadügyi kormányzat, tegye lehetővé minden tenyésztőnek, hogy eladó lovait egye­nesen ily vásárokon a katonaságnak elad­hassa, s akkor semmiféle lókiviteltől nem. kell félni ! Sőt ha még a remonda-árt is 325 írtról 350—400 forintra fel lehetne emelni, vagy pedig a mostani áron 3éves lovakát venni, s azokat a minden ezrednél alakitkató Depot-escadronnál teljes korukig kifejlesz­teni, akkor hasculithatlanul köunyebben é» jobban fedezhetné hadseregünk lószükség­letét — bármily mérvű export mellett is r mint akármely más állam a világon. * A fedeztetési állomásokra beosztott telivérmének. I. A nagykőrösi teleposztály területén: 1. Midhope (Midbope— Miss Corinne) Jász­Lajos-Mizsén fedez 2 frtért. 2. Darius (Doboz— Grille) Kecskeméten fe­dez 3 frtért. 3. Agamemnon (Molecombe— Armilla) Nagy­Abonyban fedez 5 frtért. 4. Királyfi (Chevalier d'Industrie— Queen of Scott) Nagy-Kőrösöu fedez 5 frtért. 5. Bajnok (Carnival —Gipsy Girl) Rákos- Kereszturon fedez 6 frtért. 6. Hullám (Prince Paris—Zápor) Rákos­Palotán fedez 5 frtért. 7. Alix (Golden Boy—Alix) Tasson fedez 4 írtért. 8. Harponeer (Kettledrum — Honesta) Ver­seghen fedez 3 frtért. 9. Theorist (Palmerston—Tbeobalda) Csány­ban fedez 5 frtért. 10. Arany (Salvanos—Arany) Tisza-Nánán fedez 5 frtért. 11. Fair-Micke (D. Micbl— Fair Duchess) Ver­peléten fedez 2 frtért. 12. Kényszer (Kaiser— Miss Manering) Czeg­léden fedez 3 frtért. II. A verseczi teleposztály területén : 1. Hóbort (ezel. Spiritist) (Waisenknabe— Pannónia) Franzfelden fedez 4 frtért. 2. Cornutor (Sweetneer— Die Letzte) Gra­bacson fedez 4 frtért. 111. A mezőhegyesi teleposztály területén : 1. Arany (Count Zdenko—Lady Maud) Bé­késen fedez 4 frtért. 2. Kortes (Cambuscan—Lenke) Szarvason fedez 10 frtért, 3. Good Bye (Dami— Good Night) Batto­nyáu fedez 4 frtért. 4. Molecombe (Cambuscan—Honny-Bee) Föl­deákon fedéz 5 frtért. 5. Remény (Tápió— Christine) Makón fedez 4 írtért. 6. Zephir (Zetland—Alma) Sajténybau fe­dez dez 5 frtért. IV. A bajai teleposztály területén: 1. Diopliantus (Diopkautus—S.-Lawrence) Csantavéren fedez 4 frtért. 2. Dandy (Doncaster-Darling) Gákován fedez 3 frtért. 3. Bajsa (Exact— Gambia) Kulán f. 4 frtért. 4. St. Albans (St. Albans— Nettel) Szt..-Ta­máson fedez 3 frtért. 5. Sajó (Bajuok—Pruszli) Torzsán f. 3 frtért. 6. Zeland (Prince Paris—Zuelnia) Zentán fedez 6 frtért. 7. Sugár (Indianstar— Maugold) Zomborban fedez ' 6 frtért. 8. Búvár (Buccaneer —Queen of the Isles) Szabadkán fedez 6 frtért.

Next

/
Thumbnails
Contents