Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-12-02 / 51. szám

486 Deczember 2. 1886. Ugyanannak sga к ell. 1885. ap Gunnersbury vagy Cíimbusier a Veronica, Buccaneertől (0. G. В. Vol. 111. pag. 236., Vitilia nevet nyert. Ugj апаппак stp к ell. 1885. up Macgregor any Broomieknowe, Broomielawtól (О. G. В. Vol. III. pag. 35 ) Bromelia nevet nyert. Jankovich Gyula ur p к ell. 1884. ap Doncaster a Queen of Pearls, Stratconantól (О. G. В. Vol. III. pag. 20.) Gyöngyöm nevet nyert. Ugyanannak p к ell. 1884. ap Bajtárs any Mrs. Day, Knight of Karától (О. G. В. Vol. HI. pag. 175.) Bajtásné nevet Dyert. Ugyanannak sga m ell. 1884. ap Peter a Claret Wine, Windhamtôl (O. G. B. Vol. 111. pag. 54.) Pé- ter nevet nyert. Ugyanannak p m ell. 1884. ap Remény a Miss Lumley, Savernaketôl (O. G. B. Vol. 111. pag. 172.) Tüske nevet nyert. . Ugyanannak sga m eil. 1885. ap Buccaneer а Verbena, Compromisetöl (.0. G. В. Voi. 111. pag. 235.) Veritas nevet nyert. Ugyanunnak sga m ell. 1885. ap Kisbér öcscse a Gunnersbury v. Eiiemér a Brown Maid, Ostregertöl (0. G. B. Vol. III. pag. 36.) Öreglak nevet nyert. Ugyanannak sga m ell. 1885. ap Taurus a Patti, Compromisetöl (0. G. В. Vol. 111. pag. 190.) Valami nevet nyert. Hg Auersperg Ferencz p к ell. 1886. ap Konok a Lóttene, Buccanertől. (W. R. К. f. Oe.-Ung. 1886. pag. 791.) Terno nevet nyert. Micewski S. lovag ur sga m ell. 1886. ap Vo- tum a Sister Lilly, Peontói (W. R. K. f. Oe.-Ung. 1886. pag 792.) Potop nevet nyert. Gr. Széchenyi Aladár p m ell. 1886. ap Dyna- mit a Agitation, Codringtontól (W. R. K. f. Oe.-Ung. 1886. pag. 792 ) Torpedo nevet nyert. Jankovich Géza ur sga к ell. 1885. ap Ordeal a Merry-go-round, Trumpetertöl (0. G. В. Vol. III. pag. 167.) Geszti nevet nyert. Kimúltak. Magyar kir. kormány Taurus sga m ell. 1879. ap Scottish Chief a Chilbaiii, Tunderltbotói (0. G, В. Vol. П. pag. 31.) Krzystofowitz J. lovag ur Viking sga m ell. 1882. ap Corsar a Fortuna. Von Stroomtoi (0. G- B, Vol. ii. Suppl. I. pag. 24.) Br. Heydel Ádám Mahdi sga m ell. 1884. apja Corsar a Margarita, Marschalltol (0. G. B. Vol. ll. Suppl. III. pug. 51.) Gr. Teleky Karoly Zuelma p к ell. 1882. apja Zetland a Alma, Daniel O'Rourketol (0. G. B. Vol. 111. pag. 249.) Ugyanannak Pagode stp к ell. 1883. apja Cam- ballo a Puppe, Bois Kousseltől (О. и. В. vol. III. pug. 200.) Gr. Kinsky Zd. Nancy Lewett sga к ell. 1879. ap Cambuscan a Boadicea, Marsyasto: (0. G. B. Vol. III. pag. 179.) Gr. Esterházy Antal Voltella p к ell. 1858 apja Voltigeur a Catalpa, Epirustol (O. G. B. Vol. 111. pag. 241.) Ugyanannak Queen Bess p к eil. 1872. apja Diopbantus a Miss Eleonor, Alarmtól (0. G. В. Vol. 111. pag. 200.) TÁRCZA. Indián képek. (Vége.) Az amerikai kormány eme roppant veresége az egész videkeii feleimet okozott, miért még a télen Sitting-bull s követői ellen 4 erős badcsapat indíttatott. Az ügyes indián vezér a túlnyomó erővel megmérkőzni nem birván, népet rendkívül iigyes mozdulatokkal, de folyton harczolva, 1877-ik év őszéig szerencsésen Canada határaig vezette, s bntt területen táborba szállt. A dakota törzsek ide szorított része e vidéken 4 éven at békében élt. — A bölény és szarvas időközben e vidéken kifogyott, s a földmiveléshez még nem szokott KIS népség ehséggel kezde küzdeni. — E nyomor es a vele karöltve járt szenvedések Sitting-buli s csekély számú iiarczosait anvuyira megtörték, bogy magat, törzsének mintegy 160 főből alio maradványával, 1881. évi julius havában a „

Fort Buff or il* katonai telep parancsnokanak megadá. Egy ideig hallgatva állott előtte, mig végre íiának megparancsolá, hogy fegyverét adja at, s igy szolt : — Fegyveremet fiammal adatom át ; — ö az amerikaiknak barátja lesz Kívánom, hogy szokasaikat megismerje s ugy neveltessék mint azok fiai. Most tudni óhajtóm, miből éljünk s mi tevők legyünk. Mondja meg, mit adhat, s tenni mit szándékozik. Ide küldött hirnökeim közül egv sem tért hozzám vissza. Tndom, hogy a varjú király és Gall visszajövetelemtől tartanak : jó kirt ezektől soha sem vettem. Ez a föld :.z én földem, s elhagyni nem akarom. Nagyon szomorít, hogy a nagy anya (Viktoria királyné) országából távoznunk kelle, ő barátnőm volt; de most azt kívánom, hogy gyermekeink saját földjükön nőjenek fel, s minden család földet kapva, mindnyájan a kis Missouri mentében telepedjenek le. Sitting buli társaival együtt julius 29-én gőzösön Fort Yates-ba szállíttatott. — Mindaddig, mig Fort Yates a láthatáron fel nem tünt, szótlanul és komoran néztek a hajó orránál bugyogó sárga vizű folyóba ; Sitting buli társainak egyike most világos zászlót lobogtata ; a foglyok előkelői a fedélzetre gyűlve, egyes felkiáltásokkal*) és élénk mozdulatokkal felváltott búskomor éneket kezdenek. Amaz aránybaD, melyben a hajó parthoz közeiedék, az ének is hangosabb lett, de a mint kikötöttek, megszűnt. Sitting bull e tüntetésben nem vett részt. Öltözete s egész megjelenése oly szerény vala, hogy belőle a rettegett sioux vezért senki sem nézte volna ki. A parton több ezer indián harczos várta őket, melyek közül Tatoké iyanke (a gyors antilope), mihelyt a kiszálló hidat leereszték a fedélzetre sietett, hogy szerencsétlen baratját megölelje ; de ez az ölelést mindaddig nem viszonza, mig Tatolce iyanke társainak, han lián köszöntéssel, kezet nem nyújtott. Sitting bull s bű társai, családjaikkal együtt, innen néhány nap múlva, szintén hajón tovább szállítva, 7-ed napra Fort Randallba, bellebbezési helyükre értek. Fort Randall lakossága és helyőrsége a fogolyképen odaszállított hőstől s fegyvertelen tarsaitól annyira félt, hogy az egész csapatot erős palánk-fallal kerített, s katonai őrizet alá helyezett térbe akarta zárni. Ezt látván, a megalázott hős és társai, kereken kinyilatkoztatták, miszerint inkább egyesegyig halálra készek, mintsem beleegyezzenek abba, hogy juhok vagy ökrök gyanánt akolba hajtassanak. Így tehát az erősség lőtávolába eső szabad térre telepiték őket, s miután látták, hogy a vörösbőrüekkel élni minden nehézség és baj nélkül meglehet, a zord idő beálltával a folyó melletti erdős völgyek egyikét tűzték ki részükre. Ámbár a megtörött hős**) itt egész visszavon uitságban élt, az összes dakota törzsek szeme mégis rajta függött. „Sic transit gloria mundi." Sokat tartózkodtam táborukban, s legtöbb időmet Tatanka wasila (a bölény) -wigwamjában töltve, köztünk szoros barátsag fejlődék. A mily komoly és férfias ez, oly nyegle és piperészkedő volt fiatalabb testvere,ki minden pénzét illatos olajokra, tükrökre és arczának díszítésére szolgáló színekre fecsérlé, s hogy e pipere tárgyak mindig kéznél legyenek, a színeket tartalmazó zacskókat és olaj üvegecskéket szines szalagokkal összefont hajfürteire akasztá. Itteni tartózkodásom alatt Sitting buli hős törzse itt letelepedett mararadványai részére természet utáni rajzaimból de főleg indián arczképeimnek egy kis kiállítást rendeztem. Ama kíváncsiságot és érdeklődést látni, melylyel főleg az arczképeket nézték, meg lepő volt. Örege, apraja csevegve s a képekre mutatva, az illetők neveit emlegetek. Az ismeretesb főnökök arczképei előtt egész csoportok gyülekeztek. Sitting buli s a végzetes *) E felkiáltási hangok haj-haj-ra, de magas torok - hangú kiejtésüknél fogva kissé ugatáshoz hasonlítanak. **) О volt egjike ama sioux-indiánoknak, kiket e nj áron az állatkertben látni alkalmunk vala. csatározások alkalmával volt alvezérei, körben ülve, a békepipa füstje mellett csendes áhítattal szemlélték távoli barátjaik és harcz' társaik teljes díszben festett arczképeit; s Kangi Yatapi, Matosapa Pisi, Canchachaka, s a többi törzsfők neveit meghatva emliték. —- Neveiket majdnem imához hasonló áhítattal ejtik ki, s az arczképek figyelmes megtekintésének csak a beállott sötétség vetett véget. A itt töltött hetek reám nézve kellemesen s rendkívül érdekesen multak. Kutatásaim és tanulmányaim bővítését legiukább Tatanka wasila érdekes közleményei segítik elő. De végre a távozás és bucsu ideje is bekövetkezett. Sitting buli sátrában tett búcsúlátogatáson! alkalmával a kis törzs előkelőit köz1 ben guggolva találtam ; a békepipa kézről I kérze járt ; a mint beléptem 8itting buli néI kern nyujtá, s igy szólita meg. — VasI szemű ! Rövid ideig éltél ugyan közöttünk, de mégis elég sokáig, hogy barátságodról s irántunk való jóindulatadról meggyőződjünk. Sajnáljuk, hogy távoyd, mert látui többé alig fogunk. A dakoták kezet nyújtanak néked, barátaid maradnak, s tüz mellett rólad sokszor meg fognak emlékezni. A többiek a szokásos han han cola-val köszöntének. Bucsu - üdvözletüket néhány szívélyes szóval viszonozván, távozni akartam ; de Sitting buli meg egy szer felállt, s kezet nyújtva igy szólt hozzám : . — Vasszemű, térj vissza közénk ; őszinte barátaid maradunk. De ha kezet többé nem szoríthatunk, azt kívánjuk, hogy a nagy vizén szerencsésen utazzál, és Wakan Тапка, a nagy szellem minden veszélytől megovjon. Ezzel még egyszer megrázta kezemet, s komoron a sustorgó tűz mellé ült. Távozásomkor csak Tatanka wasila kisért el, s utolsó szava a viszontlátás reményét íejezé ki. Meghatottan váltam el veresbőrű barátaimtól, kiktől a közvélemény minden nemesebb érzést megtagad. En oly érzessel váltam el tőlük, mintha testvéreket hagytam volna oda. Gyönyörű hajnalra viradtam. Mintha a természet a távoli hegyek, s mesés vidékek titkait még utoljára is kedves emlék gyanánt arany tényben akarná mutatni. A gőzösön távozási jelt adtak. Gondolatokba merülve léptem a beszálló hidra. E pillanatban a folyót szegélyző bokrokból teljes diszbe öltözött indián lépett elő. Réz szinü arcza a reggeli nap sugarai alatt még vörösebbnek látszott, s sastollai a szokottnál jobban fénylettek. Csakhamar Tatanka-wasilára ismertem. A hajó megindult, soká néztük még egymást s utolsó köszöntésünket csak akkor váltottuk, midőn a folyó kanyarulván, part födött bennünket. Ama véres harczok egyes mozzanatait, melyek az ezen üldözött népfaj ellen, mindenféle ürügy alatt, viselt irtóháboruk folyamán vívattak, ismételni nem akarjuk; de kiemeljük, hogy ezeknek majd mindnyája a, fehérek, s gyakran maga az Egyesült-Államok kormánya által elkövetett szószegés, s az indiánok önvédelme által idéztettek elő, s bevégezve csak akkor lettek, midőn az illető törzs már végképen tönkre tétetett. Az indiánok szakszerű pusztításának azonban még egy módja vala, t. i. az áttelepítés. Ha az európai kalandorok és telepitvényesek, jog és váltság nélkül, valamely törzs területébe nyomultak, ez kisebb - nagyobb véres tusa után tőlük potom árért megváltatott s ajkisajátitott törzs más reservatióba telepíttetett át. A hosszú utazás és climatikus viszonyok az áttelepítendő törzsekre rendesen oly káros befolyást gyakoroltak, hogy midőn évek múlva és sok kérelem után ismét a szokott éghajlat alá kerültek, az illető törzs elszegéuyedve s majdnem elfogyva tért vissza. . Ámbár a jelenleg fennálló törvényerő-