Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-12-02 / 51. szám

Deczember 2. 1886. Vadász- és Verseny-Lap 481 Jericho, Ruperra és Jessicáuak 2éves leánya, csak egyszer futott a Söllinger kapitány birtokában s a budapesti tavaszi versenyek ötödik napján, a Kétévesek eladóversenyében canterben nyert öt hoszszal, Parno, Refrain, Rózsám és Lotti előtt, s mint győztest gróf Apponyi Antal 4000 frton vette meg. (További szerepléséről az illető helyen fogunk megemlékezni.) A kancza e debutjének eredménye 1100 frt volt. Jericho csinos alkatú, könnyű kis kancza, melynek, sebessége folytán, inkább a rövid távú versenyek vannak Ínyére s mint a következés későbbi futamaiban igazolta, gróf Apponyi hasznos lovat vásárolt benne, ж ж * Sakuntala, Przedswit és Salamandra 3é leánya, 3-szor indult ez évben s egy győzelemmel végzé, 950 frt nyereméuyuyel. — A bécsi tavaszi meeting két első napjának eladóversenyeiben nem kapott helyet, ugyan e meeting 7-dik napján az 1600 meter távú Eladó versenyben futott s ezúttal győzelemmel, megverve Gondolj-reámot. — A győztes ekkor Mr. Joscalyne birtokába került 2050 frton. * ж ж Tessa, Rustic —Titania e kétéves leánya, hatszor induit, de csak két második helyet vívhatott ki. — A bécsi őszi meeting ötödik napján a Kétévesek 1000 meteres versenyében Cintra által könnyen veretett meg ; de utána érkeztek be : Hostin, Carraway, Cumberland és Torpedo. Majd az Hona-dij 1000 meter távolán futott, s ebben Walzer csak erős küzdelem után egy fejjel nyerhette őt meg ; Kisböske és Floribunda azonban utána futottak be a czélhoz. — Futott aztán még a kancza a soproni Б eaten- Handicapben, Tatán a Tóvárosi dijért s Budapesten az őszi versenyek 5-dik napján az 1400 meter távú Eladóversenyben s végre a 7-dik nap Czinkotai-dijáért, de mindenütt helyezetlenül, formáján kivül futott i kancza. ж ж ж Vortänzer, Cambuscan vagy Buccaneer és Valentine hároméves fia, szerény 150 frtot keresett, háromszori indulásában egy második helyet viva ki a bécsi tavaszi meeting 3. napján, a Verbena-verseny 2000 meterén, Vaurien mögött erős küzdelem után fél hoszszal érkezve be a második helyen, Mimosát azonban a harmadik helyre szorítva, ж ж ж Mondschein 4é sga к (ap Gunnersbury а Moonlight) és Cipolletta 3é sga к (ap Verneuil a Chilham) voltak az istálló oly lovai, melyek semmi jövedelmet sem hajtottak istállójuknak, amaz egyszer, émez háromszor indult, de mindannyiszor eredménytelenül. (Folyt, köv.) A hámos ló idomitásához. Tagadhatatlan, hogy a ló házi állataink legnemesbike, de azért, akár aranynyal s ezüsttel átszőtt takarón s drága kövekkel kirakott nyeregben délczeg lovast vigyen, vagy könnyű jockey alatt mesés sebességet fejtsen ki, — akár szép kocsi elé fogassák, vagy az éjszak-amerikai vándorló indián sátorfáját vontassa, végre éppen ugy mint nálunk az ökör, déli Európában az öszvér, pusztában a teve, Kelet-Indiában a bivaly és zebu, vagy Thibetben a yack, teherszállító állat, s hogy rendeltetései bármelyikének helyesen megfeleljen, bizonyos idomítása szükségeltetik. A hátas ló mikénti idomítása már több izben tárgyaltatván, ez alkalommal a hámos lóról s betanitfisáról kívánok szólui. Minthogy ennek feladata, hogy az utána akasztott súlyt minél biztosabban és gyorsabban továbbítja, e teljesítmény a ló erejének s önsúlyának összemüködése által éretik el, melynek közvetítője a ló dereka ; okvetlenül szükséges, hogy akár futáshoz, akár nehéz teher vonásához jól termett állat i választassék, mert különben belőle sem se- I bes járó győzős jukker, vagy kevély mozgású carossier, de jó munkás ló sem válhatik. Ez utóbbi s kivált a nagy terhek vontatására való pintzgaui-féle nehéz ló idomítása a lókedvelő közönséget érdekelni alig fogja, s egy-két szóval jelezhető. — A fiatal lovat 3éves korában az igával megismertetik, húzni pedig — jól idomitott biztos társ mellett, melynél az esetleges kötekedés mit sem használ — igen hamar megtanul. A nehéz lovak vezetése, minthogy kereszt-szárak alkalmazása nélkül történik s a rudas ló gyeplője a fürhencz nyereg felőli részéhez, a nyerges hámfájához van csatolva, csak a nyergessel, s pedig olyképpen eszközöltetik, hogy ez a i szár meghúzásával balra, éles kurta rángatással pedig balra fordíttatván, a rudas ló a rud nyomasának, vagy a tarló-láncz feszítésének engedve, a nyerges útirányát követi; — az ily módon idomitott, rendesen csak lépésben dolgo ó ló. a gyeplő alkalmazása nélkül puszta szóval állíttatik meg. Sopron, Vas és Zala megye hegyes vidékü nyugoti részén, a hol szintén nehéz ló tenyésztetik, a vezetésnek ugyan eme neme divik, de ügetés közben is oly ügyesen alkalmaztatik, hogy a kocsis hirtelen fordulóknál sem akad meg, s minden követ vagy gödröt elég ügyesen elkerül. Eme nehéz fogatok zabiája, minden egyéb zablátói anuyiban tér el, hogy addig, mig más lónál 4 és 2 karikás wisehzaum, vagy rövidebb s hoszabb szárú állozó lánczos zabla használtatik, a nehéz ló zabiája tulajdonképpen állozó-láncz nélküli, igen rövid fel- és alszárú pelham, mely egy keresztvasbavi végződő lánczocskával, a pofa-szijra alkalmazott gyűrűbe akasztatik. A muraközi, par excellence fuvarozó nép a keresztszijas és egyszárú hajtást annyiból egyesíti, a mennyiben 2 lovat keresztszijjal bakról ; hármast, négyest vagy ötöst pedig, melynél 3 ló hátul van befogva, mindig nyeregből hajt, s hármasban az egyes első lovat, négyes és ötösben pedig csak a gyeplőst, a fentebb leirt mód szerint egy szárral vezetvéu, a rövidebbre fogott ostorhe' о gyest amazzal csak ugy köti össze. Arra nézve, hogy az újonnan felállított fiatal lovat kocsiba idomítani mily módon helyesebb, két eszme követőire akadunk. Az egyik rész állítása szeriut a fiatal lovat a végre, hogy száj i megtörjék, egyensúlyba hamarább jöjjön s mint már részbeu zabozott állat kerüljön rud mellé : mindjárt felállítása után néhány hétig lovagolni kell; mások ellenben azt tartják, miszerint előnyösebb, ba az azonnal befogott fiatal lónak szája és szügye egyszerre törik meg, mert az által, hogy a zablát csak lassacskán fogadja el, és ezzel folyton játszik, de e mellett a hámba hajtatik, súlyát inkább hátuljára fektetni kéuytelenittetvén, aránylag hamarább jön egyensúlyba, mint az elébb lovagolt fiatal ló, mety a vasban támaszt keresve gyakran a kelletinél jobbau belefekszik, s egyensúlyba csak ugy hozható, lia a zablába annyira belebajtatik, hogy nyakát és fejét emelve, azzal újból játszani kezd. Ebből csak a tökéletesen idomított hátas lovak veendők ki, melyek szája ki lévén dolgozva, csak csendes indításra és húzásra szoktatandők. Igénytelen, de sok tapasztaláson alapult nézetem szerint legelőnyösebb, ha a felállított fiatal ló azonnal t'elszerszámozva s felkantározva, néhány napig az istállóban kiköttetik s azután megbizható erős, de bajtós tauitó ló mellé fogatik, bogy addig, mig több zaberőbez jut, a zabla, mely mindenkor wisehzaum legyen, hám és tartószij hatásával megismerkedjék. Ama fiatal ló, mely a hám feszétől menekülni akarván hánykolódik, hamarább kifárad s magát annál gyorsabban megadni kénytelen ; különös figyelem fordíttassák arra, hogy az idomítandó fiatal lónak hátulja megpatkolva mindaddig ne legyen, mig csendesen járni bem kezd, mert különben hátsó koronájának megsértése által körömbajt vagy kaptát kaphat; a fiatal ló jövőjére nézve előuyös, ba felváltva nyergen és rúdon idomittatik. A mi hátas lónál ezomb és sarkantyú, hámos lónál az ostor ; kettyentés mellett biztatási, de egyszersmind büntető szer. Fiatal lovak idomitásánál azonban az ostorral, kivált eleinte, igen óvatosan kell bánnunk. A ki fiatal lovak idotnitásával foglalkozott, bizonyosan tapasztalta, hogy a tanoncz eleinte mintegy meg van zavarodva ; . ba tehát ez időben az ostor helytelenül alkalmaztik, a hámba beleugró, s annak nyomásától viszariadó fiatal ló megállani iukábh hajlandó, mint hogy a hámba és kézbe belefeküdjék, de gyakran rúgással is szabadulni iparkodik s ügyetlen Ikocsis helyes idomitás helyett csökönösit, és tanitváuyát rúgásra szoktatja. Fiatal lovak idomitásánál a csendes és biztos inditásra különös figyelem lévén fordítandó, szükséges, hogy mihelyt a hámmal s zabiával megbarátkoztak, minél többet lépésben gyakorolva, meg-megállittassanak s közben-közben addig álljanak, mig szügyük meghűl, mert a hám nyomását leginkább ily módon szokják meg s ha egyenesen lassan inditani s csendesen huzui megszoktak, dombnak vagy homoknak lehet őket vinni, s az elébb körülirt gyakorló eljárás újból követendő, s pedig annyival inkább, mert jó vérű ló futni sokkal inkább hajlandó, mint lassan húzni és csendesen inditani. Azt, vájjon idomitásban levő fiatal lovakat párba, vagy négyesbe fogni mikor lehet, minthogy ez csakis az illető lovak egyéni tulajdonaitól függ, tbeoretice meghatározni igen bajos ; de a ló oly okos és tanulékony állat, hogy vesződséggel ugyan, de párba fogott egészen idomitatlau lovakatt is meg lehet tanítani. Magamon is megesett, hogy ménesből kora őszszel, tehát jó legelőn teljes fű-erőben levő két lovat kifogva, tauitó-ló mellőzésével, azonnal összefogtam, s velük néhány mértföldnyi távolságra eljutottam; másodnapra a búzásba már annyira beleszoktak, hogy csak a vezetés ment még nehezen ; ezek azonban sokkal gyorsabban idomíttattak meg, mint sok olyan fiatal lovam, melynek tanítására sok gond és figyelem fordíttatott. Nagy lovak és carossierek idomitása szintén igy megy, s áliozó zablát, valamint felhúzó trense-t csak akkor kapnak, ba már biztosan indítanak, húznak s szájuk kellően kidolgoztatott; megjegyezvén, miszerint carossiereknél az erős zablázás és felhúzott fő, nem a helyesebb vezetés tekintetéből, hanem inkább magasabb és délezegebb járás elérése végett alkalmaztatik s mindenkor könnyűkezü figyelmes kocsist igényel, mert a ló különben SZÍVÓS, érzéketlen, vagy ferde szájat kap. Az, váljon miért van némely lónak keményebb, másnak pedig gyengébb szája, talán még a megoldatlan kérdések közé tartozik. Nézetem szerint, minden lónak természet szerint érzékeny, tehát könnyű szája lévén, két fő oknál fogva válhat csak szívóssá és keménynyé, s pedig vagy nehéz kéz által, melynek következtében az áll izmában lev# idegek, a folytonos nyomás következtében, többé kevésbbé eltompulnak, mi leginkább az állazó lánczos zabiák használatának következménye, vagy az által, hogy a ló gyorsított járás mellett súlyát inkább elejére veti, s a szárban, botlás vagy nem eléggé biztos lépés ellen, támaszt keresve, inkább kézbe megy, mint azt lassúbb ütemben való baladásnál tenni kénytelen volna. Kemény szájú végre ama kivételesen menős ló, melynél a gyors futás vágya, a száj-izmokra ható legnagyobb, s talán éles fájdalmat okozó nyomásnál is erősebb. *ж