Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-12-02 / 51. szám

7 / kvSAJGW-А А.. MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. s VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A cMAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 's-ntaw. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 forint, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 51. SZ. Budapest, 1886. deczember 2. ÇV^ ' ^tffcf xx

x- évfolyam. AGARÂSZAT és KOPÁSZAT. о excia nem kopók után, rezzentget — Mig gróf Andrássy Gyula csak rókára vadász a rákosi hanem egy nagyobb vadat is egész Európában figyelmet keltett speecbjével : addig az ország több vidékén nemes társai a kopók és agarakkal tett jó vadászat után vig asztali poharazás közt —emlékeznek róla, és segítenének fejteni le mielőbb a medve bőrét. — Nagy-Mihályon, T.-Szent-Mártonban, Kis-Kartal dombos vidékein, a Rákoson, lenn a Balaton-vizének déli partjain, s a szabolcsi síkságokon vigan folyt a vadászat egész a legutóbbi napokig, s csak sajnálni lebet, hogy a beállt fagyok miatt egyidőre szünetelni kell. Alább egy igen szép leírást és több apró hii't hozunk e vadászatokról : A t.-szent mártoni sebes harrierek. A fagy beállt s több mint valószínű, hogy ez idényre a falka vadászatról le kell mondani, s ez nehéz, különösen oly vadászatok után, a melyek Blaskovics Ernő uradal mában tartattak. Összesen husz vadászat volt, s vagy kettő kivételével -— egyik sikerültebb, szebb a másiknál. Blaskovics kopói ritkítják párjokat s a legsebesebb, mit képzelni lehet kopófalkánál ; az ujoncz kopók rendkívül szépek, nagyobbak és jobbak az öregeknél, ugyannyira, hogy van köztük olyan is, melyre a falkanagy egy kilónyi súlyos nyaklót alkalmaztatott, ez által elérvén azt, hogy kopói együtt maradnak a hajtásnál. Hogyan dolgozik ez a falka, azt valódi élvezet látni; az eredmény tanúskodik is fényes győzelmükről. — Husz vadászat közül tizennégy, „hallalival" végződött ; ezek közt egy róka is elfogatott; ez az egy róka háromszor került hajsza alá ; nem lesz taláu érdektelen, ha leirom miképen : — véletlenül bukkantunk a ravasz komára, a falka erős nyihogással követte nyomát, azonban alig 7—8 perczig hajtottuk és ő kelme lyukba bujt, a honnét 5 — 6 órai munka után kiásták, s mint egy gonosztevőt meglánczolva, beszállították a kastélyba. — Másodnap eleresztették, a falka előtt mintegy száz meternyi tért engedve neki ; a kopók, mintha csak tudták volna ugyanazonosságát, még nagyobb tűzzel szorították az ipsét, gyönyörű galop után a ravasz újra lyukat lelt, bele is bujt; ez úttal a falbanagy nem tágított, rögtön embereket hozatott a közeli tanyáról, s kiásatta rövid fél óra alatt; igy aztán a ravasz kópé harmadszor eredt futásnak a falka előtt ; lehet, hogy fáradt volt, lehet a rémület okozta, de bizony nem telt belé 25 perez s a komát elcsíptük végre ; igen szép nagy állat volt ; kitömött feje ott diszlik a kopók kennelje felett. Tulajdonkép róka több vau, mint nyul, az idén ez utóbbi feltűnő kevés, de a mi van, az igazi pozicziés nyul és ha jó „scent" van, nagyobbszerü mulatságot ad, mint akármely róka-vadászat ; Blaskovics emez okból, de legiukább azért, mert félti, hogy kopói szaglásukat vesztik, kerüli a rókák tartózkodási helyét. Igen érdekes vadászat volt november 20-án, a melyhez hasonló sem tavaly, sem az idén elő nem fordult. A felzavart nyúl mint a nyil egyenesen a hegyes vidék felé tartott, eleinte mintegy játszva, csalogatva üldözőit, többször lehetett látni dombosabb oldalokon, a mint megállt, onnan visszatekintve : vájjon követik-e még? ugy vagy 15 —18 perczig szépen szorította a falka, azonban az utolsó kimerülés előtt egy társa felváltotta a tapsit s a kopók azt követték hegyen, völgyön és szebbnél-szebb vidéken keresztül ; ötnegyed órai sebes galop után végre a nyul a szó szoros értelmében megszakadt, a mintáz utolsó árkot volt átugrandó ; — a falka nagy lakomát csapott a szegény zsákmányból. Minden valószínűség arra vall : hogy ez sem az első, de még a második nyul se lehetett, ki tudja hányadik volt, de a kopókra nézve éppen oly örömmel végződött, mint ha az első lett volna, — azonban nem volt mindegy a vadász-társaknak, kik jobra-balra elmaradtak s csak később vették tudomásul a nagyszerű hajszát, a melyet felette érdekessé tett a festői vidék, a hol a vadászat lefolyt. Ezen fent leirt vadászaton tört le két ló, az egyik a kedvelt paripa Kedvencz, a mely a verseny-istállóból jött a paripák sorába, igen okos, gyönyörű állat ; több éven keresztül lovagoltam, de soha a legkisebb hibát se követte el ; valódi példánya volt a vadászlónak ; a falkát a mint megpillantá, már tudta mi vár reá, szinte látható volt okos szemeiből, mily örömmel teszi kötelességét ; mily rosszul esik megválni ily derék állattól, csak az tudja : ki egy nemes paripa kitűnő tulajdonságait megbecsülni érti. Vadászataink közt voltak 25—30, sőt 36 perczig tartó hajszák, s a legszebben sikerültek , a résztvevők teljes megelégedésére ; csak a falkan agy Blaskovics Ernő nem tudott vigasztalódni, a legszebb vadászatok után sem, nem tudván feledni, hogy egy igen kedves barátja itt időzése alkalmával nem sikerült a vadászat ugy, mint ohajtotta volna; éppen azon nap nagy szél volt s az egész vadászat számba se jöhet, anDyi malheurrel járt. Az utolsó vagyis a huszadik vadászat, Világhy M. ur szives meghívására, a szomszéd Szőregen, egész másféle vidéken volt, (sűrű buezkák, nagy erdő stb.) s ügyes lovat s még ügyesebb lovast igényel az ehhez hasonló clifficilis hely, de a vidék nehézségei daczára szép eredménynyel folyt le a vadászat; meglehetős sebes hajtás volt ugy 18 perczig, s a falka a szokatlan buezkákat fel se véve, győzelmesen végezte feladatát. Felemlitésre méltó még egy vadászat, a mely még a falkanagy előtt is ismeretlen helyre vitt. A hajsza a háziúr felső-tanyáján vette kezdetét, a legsebesebb paceben, mit képzelni lehet; észre se vettük, hirtelen, mintha a föld alól bukkant volna fel, egy erdőt láttuk magunk előtt; nem volt idő reflektálni meglepetésünkre, mely általános volt, mert a falka már betörtetett a sűrűn keresztül, s mi sem tettünk mást ; itt következett aztán oly festői látvány, melyet soha sem leszek képes elfeledni ; egy nagy völgykatlan, melyet a sárguló, de még elég lombos cserfák ezrei borítanak; a völgy ölén óriás máglya füstöl, a favágók egy része melegszik, tüzel; nagyobb része a már ölbe rakott fa körül forgolódik; az erdő baloldali részéről előtűnik a falka, a mint elmenekült vadja után szimatol ; itt-ott a fák közül a kedves vadásztársak alakjai tűnnek fel ; . . . oly kép volt ez, a mely méltó lett volna egy művész ecsetére ; — egyszóval : a szt.-mártoni falka-vadászatok nem csak változatosság dolgában О О érdekesek, de más szempontból is sokban külön állnak más falka-vadászatoktól ; s bár meg vagyok győződve e téren járatlanságomról, de nem állhatom meg, hogy a reám tett benyomásokról egyet-mást ne közöljek. A több egymásután következő nagy hajtásokat a telivér paripák ugyancsak megérezték ; itt Szt.-Mártonban másodrendű lóval nem is lehet vadászni ; nem csak a sebes falka, hanem főleg a hegyes-völgyes vidék miatt; a helylyel-közzel előtűnő erdőcskék még érdekesebbé teszik a vadászatokat ; néha egy-egy meredekebb helynél elmarad a lovas, pillanat alatt már csak a viszhangot hallja a kopók csaholása után ; mily gyötrelmet áll ki a vadász ilyenkor, mig utat lel keresztülhatolni a meredek és sűrűn benőtt hegyoldalon, s mily kellemes érzés, ha az irányt eltalálta s nyomán van a falkának, a melynek vig csaholása zeneként hat a vadász füleire. — Ily dolgokat hi ven leirni nem lehet, s azt még megközelítőleg sem : mily gyönyörű mulatság Tápió-Szt.-Mártonban egy sikerült vadászat. Még néhány szót a falka-állományról ; az idei productum éppen nem sikerült, minden gondos tartás, ügyes kezelés daczára, csupán három kölyök maradt meg, a többi elpusztult fogzások ideje alatt ; ez a megmaradt három ritka szép példány. Igy még jövőre sincs kilátás összeállíthatni két falkát, de ba sikerülni fog, szerencsémnek tartandom az érdekesebb dolgokról tudósíthatni becses lapja utján a nemes sport kedvelőit. С . . . . Több ily — mindenre (a falka minőségére, a nyul- és róka-állományra, a lovak és vadászatok qualificatiójára stb.) kiterjedő értekezést óhajtanánk — hogy megörökíttessenek e lapok hasábjain. Még a jövő nemLapunk mai száma 13 oldal.