Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-12-02 / 51. szám

7 / kvSAJGW-А А.. MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. s VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A cMAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLE­TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 's-ntaw. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 forint, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 51. SZ. Budapest, 1886. deczember 2. ÇV^ ' ^tffcf xx x- évfolyam. AGARÂSZAT és KOPÁSZAT. о excia nem kopók után, rezzentget — Mig gróf Andrássy Gyula csak rókára vadász a rákosi hanem egy nagyobb vadat is egész Európában figyelmet keltett speecbjé­vel : addig az ország több vidékén nemes társai a kopók és agarakkal tett jó vadá­szat után vig asztali poharazás közt —­emlékeznek róla, és segítenének fejteni le mielőbb a medve bőrét. — Nagy-Mihályon, T.-Szent-Mártonban, Kis-Kartal dombos vidé­kein, a Rákoson, lenn a Balaton-vizének déli partjain, s a szabolcsi síkságokon vigan folyt a vadászat egész a legutóbbi napokig, s csak sajnálni lebet, hogy a beállt fagyok miatt egyidőre szünetelni kell. Alább egy igen szép leírást és több apró hii't hozunk e vadá­szatokról : A t.-szent mártoni sebes harrierek. A fagy beállt s több mint valószínű, hogy ez idényre a falka vadászatról le kell mondani, s ez nehéz, különösen oly vadásza­tok után, a melyek Blaskovics Ernő uradal ­mában tartattak. Összesen husz vadászat volt, s vagy kettő kivételével -— egyik sikerültebb, szebb a má­siknál. Blaskovics kopói ritkítják párjokat s a legsebesebb, mit képzelni lehet kopófalká­nál ; az ujoncz kopók rendkívül szépek, na­gyobbak és jobbak az öregeknél, ugyannyira, hogy van köztük olyan is, melyre a falka­nagy egy kilónyi súlyos nyaklót alkalmaz­tatott, ez által elérvén azt, hogy kopói együtt maradnak a hajtásnál. Hogyan dolgozik ez a falka, azt valódi élvezet látni; az ered­mény tanúskodik is fényes győzelmükről. — Husz vadászat közül tizennégy, „hallalival" végződött ; ezek közt egy róka is elfogatott; ez az egy róka háromszor került hajsza alá ; nem lesz taláu érdektelen, ha leirom miképen : — véletlenül bukkantunk a ra­vasz komára, a falka erős nyihogással kö­vette nyomát, azonban alig 7—8 perczig haj­tottuk és ő kelme lyukba bujt, a honnét 5 — 6 órai munka után kiásták, s mint egy go­nosztevőt meglánczolva, beszállították a kas­télyba. — Másodnap eleresztették, a falka előtt mintegy száz meternyi tért engedve neki ; a kopók, mintha csak tudták volna ugyanazonosságát, még nagyobb tűzzel szo­rították az ipsét, gyönyörű galop után a ra­vasz újra lyukat lelt, bele is bujt; ez úttal a falbanagy nem tágított, rögtön embereket hozatott a közeli tanyáról, s kiásatta rövid fél óra alatt; igy aztán a ravasz kópé harmad­szor eredt futásnak a falka előtt ; lehet, hogy fáradt volt, lehet a rémület okozta, de bi­zony nem telt belé 25 perez s a komát el­csíptük végre ; igen szép nagy állat volt ; ki­tömött feje ott diszlik a kopók kennelje felett. Tulajdonkép róka több vau, mint nyul, az idén ez utóbbi feltűnő kevés, de a mi van, az igazi pozicziés nyul és ha jó „scent" van, nagyobbszerü mulatságot ad, mint akár­mely róka-vadászat ; Blaskovics emez okból, de legiukább azért, mert félti, hogy kopói szaglásukat vesztik, kerüli a rókák tartóz­kodási helyét. Igen érdekes vadászat volt november 20-án, a melyhez hasonló sem tavaly, sem az idén elő nem fordult. A felzavart nyúl mint a nyil egyenesen a hegyes vidék felé tartott, eleinte mintegy játszva, csalogatva üldözőit, többször lehetett látni dombosabb oldalokon, a mint megállt, onnan visszatekintve : vájjon követik-e még? ugy vagy 15 —18 perczig szépen szorította a falka, azonban az utolsó kimerülés előtt egy társa felváltotta a tapsit s a kopók azt követték hegyen, völgyön és szebbnél-szebb vidéken keresztül ; ötnegyed órai sebes galop után végre a nyul a szó szoros értelmében megszakadt, a mintáz utolsó árkot volt átugrandó ; — a falka nagy la­komát csapott a szegény zsákmányból. Min­den valószínűség arra vall : hogy ez sem az első, de még a második nyul se lehe­tett, ki tudja hányadik volt, de a kopókra nézve éppen oly örömmel végződött, mint ha az első lett volna, — azonban nem volt mindegy a vadász-társaknak, kik jobra-balra elmaradtak s csak később vették tudomásul a nagyszerű hajszát, a melyet felette érde­kessé tett a festői vidék, a hol a vadászat lefolyt. Ezen fent leirt vadászaton tört le két ló, az egyik a kedvelt paripa Kedvencz, a mely a verseny-istállóból jött a paripák so­rába, igen okos, gyönyörű állat ; több éven keresztül lovagoltam, de soha a legkisebb hibát se követte el ; valódi példánya volt a vadászlónak ; a falkát a mint megpillantá, már tudta mi vár reá, szinte látható volt okos szemeiből, mily örömmel teszi köteles­ségét ; mily rosszul esik megválni ily derék állattól, csak az tudja : ki egy nemes paripa kitűnő tulajdonságait megbecsülni érti. Vadászataink közt voltak 25—30, sőt 36 perczig tartó hajszák, s a legszebben si­kerültek , a résztvevők teljes megelégedé­sére ; csak a falkan agy Blaskovics Ernő nem tudott vigasztalódni, a legszebb vadászatok után sem, nem tudván feledni, hogy egy igen kedves barátja itt időzése alkalmával nem sikerült a vadászat ugy, mint ohajtotta volna; éppen azon nap nagy szél volt s az egész vadászat számba se jöhet, anDyi malheurrel járt. Az utolsó vagyis a huszadik vadászat, Világhy M. ur szives meghívására, a szom­széd Szőregen, egész másféle vidéken volt, (sűrű buezkák, nagy erdő stb.) s ügyes lo­vat s még ügyesebb lovast igényel az ehhez hasonló clifficilis hely, de a vidék nehézségei daczára szép eredménynyel folyt le a vadá­szat; meglehetős sebes hajtás volt ugy 18 perczig, s a falka a szokatlan buezkákat fel se véve, győzelmesen végezte feladatát. Felemlitésre méltó még egy vadászat, a mely még a falkanagy előtt is ismeretlen helyre vitt. A hajsza a háziúr felső-tanyá­ján vette kezdetét, a legsebesebb paceben, mit képzelni lehet; észre se vettük, hirtelen, mintha a föld alól bukkant volna fel, egy erdőt láttuk magunk előtt; nem volt idő reflek­tálni meglepetésünkre, mely általános volt, mert a falka már betörtetett a sűrűn keresz­tül, s mi sem tettünk mást ; itt következett aztán oly festői látvány, melyet soha sem leszek képes elfeledni ; egy nagy völgykatlan, melyet a sárguló, de még elég lombos cserfák ezrei borítanak; a völgy ölén óriás máglya füstöl, a favágók egy része melegszik, tüzel; nagyobb része a már ölbe rakott fa körül forgolódik; az erdő baloldali részéről elő­tűnik a falka, a mint elmenekült vadja után szimatol ; itt-ott a fák közül a kedves vadász­társak alakjai tűnnek fel ; . . . oly kép volt ez, a mely méltó lett volna egy művész ecse­tére ; — egyszóval : a szt.-mártoni falka-va­dászatok nem csak változatosság dolgában О О érdekesek, de más szempontból is sokban külön állnak más falka-vadászatoktól ; s bár meg vagyok győződve e téren járatlanságom­ról, de nem állhatom meg, hogy a reám tett benyomásokról egyet-mást ne közöljek. A több egymásután következő nagy hajtásokat a telivér paripák ugyancsak meg­érezték ; itt Szt.-Mártonban másodrendű lóval nem is lehet vadászni ; nem csak a sebes falka, hanem főleg a hegyes-völgyes vidék miatt; a helylyel-közzel előtűnő erdőcskék még érdekesebbé teszik a vadászatokat ; néha egy-egy meredekebb helynél elmarad a lo­vas, pillanat alatt már csak a viszhangot hallja a kopók csaholása után ; mily gyöt­relmet áll ki a vadász ilyenkor, mig utat lel keresztülhatolni a meredek és sűrűn benőtt hegyoldalon, s mily kellemes érzés, ha az irányt eltalálta s nyomán van a fal­kának, a melynek vig csaholása zeneként hat a vadász füleire. — Ily dolgokat hi ven leirni nem lehet, s azt még megközelítőleg sem : mily gyönyörű mulatság Tápió-Szt.-Már­tonban egy sikerült vadászat. Még néhány szót a falka-állományról ; az idei productum éppen nem sikerült, min­den gondos tartás, ügyes kezelés daczára, csupán három kölyök maradt meg, a többi elpusztult fogzások ideje alatt ; ez a meg­maradt három ritka szép példány. Igy még jövőre sincs kilátás összeállíthatni két falkát, de ba sikerülni fog, szerencsémnek tartandom az érdekesebb dolgokról tudósíthatni becses lapja utján a nemes sport kedvelőit. С . . . . Több ily — mindenre (a falka minősé­gére, a nyul- és róka-állományra, a lovak és vadászatok qualificatiójára stb.) kiterjedő ér­tekezést óhajtanánk — hogy megörökíttes­senek e lapok hasábjain. Még a jövő nem­Lapunk mai száma 13 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents