Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-11-11 / 48. szám

454 Vadász- és Verseny-Lap. Deczember 16. 1886 de azt nem alkalmazza középszámitás, (a mely mód egyedül helyes) szerint. Mikor még a .Balaton-Egylet" sportszakosztálya (elnöke Esterházy Mihály gróf) rendezte a füredi vitorlaversenyeket, már akkor egy köz­gyűlésen — hangsúlyoztuk, hogy a véletlen­ség minél szorosabb kizárására, egyedül a középszámitás alkalmazása képes. Már pedig melyik önérzetes, gyakorlottságában és szak­ismeretében bizó vi tori ás vezető gentleman kedvel oly versenyben küzdeni a győzelem pálmájáért, melynél talán, esetleg a főté­nvező ... a véletlen ! Ugyanis, az idén is oly kép 'ön az idö­téritmény alkalmazva, hogy a handicapper a vitorlás vizben-járó legnagyobb kereszt­metszete s a vízvonal hossza alapján ki­számította annak gyorsaságát s e gyorsasá­got a versenypálya hosszához viszonyítván, kiszabta az illető versenyekre nevezett vitor­lások közötti időtéritniényt. Ily eljárást azon­ban kizárólag szárazföldi versenyeknél alkal­mazhatunk, anélkül, hogy ezáltal egyik­másik versenyző esélyét a győzelemre túl­ságosan csorbitanók ; mert lia, például na­gyon esett vagy esik, a versenyző lovak mirnl csuszamlós pályán vágtatnak; s igy e hátrány közös rájok nézve. Pedig azért min­denki tudja, ez esetben az erösebh ló, sőt a széle­sebb patáju ló is jelentékeny előnyben van gyöngébb vagy pedig heskeny-patáju verseny­. társa fölött. (Folyt, és vége köv.) TARCZA. Indián képek. (Folytatás.) Még nem nagy ideje annak, liogy az in­diánok eme szentélye miként voltáról hi­teles tudomásunk van. Habár Capt. Carver, ki a mult század végén Minesota akkor még ismeretlen délnyugoti vidékeit bejárta, az ot­tan talált ama vörös hegyeket, melyek sziklái­ból az indiánok békepipáikat készitik, futólag emlité is, e rejtélyes szentélynek, melyhez az indián törzsek európait nem eresztettek, bő­vebb megismerése csak 70 évvel később si­került. Mr.George Collin volt az első, ki 1832-ben a pipa kő-sziklák belsejébe hatolt, néhány évvel későbben Nicolett mérnök is eljutott oda. E sziklák leírását mindkettő közlötte. Az indiánok által lenető gonddal őr­zött pipakő-sziklákhoz eljutni még most is nehéz ; igy például a prairie des chiens-bői jövő 3 utas, 1855-ben, midőn czéljukhoz már nagyon közel voltak, az indiánok elől vissza­vonulni kényszeríttettek s a hatvanas évek derekán tett kísérletük sem sikerült. A Standing Roch ügynökségből korán reggel elindulva, éjfél lett, mire Minesota állam legtávolabb eső délnyugoti vészébe érve, a hajnal hasadását türelmetlenül vár­tam. Mire viradni kezde, az eddig tartott szép idő megváltozott ; a mélyen uszó nehéz fel bőkből egyszer-másszor havas eső esett. — Az elhagyott barna prairieből mintegy másfél angol mértföldnyire északról délnek nyúló szakgatott, függőleges szikla, mintegy 30 lábnyi magasságra emelkedve, körülbelől 3 mértföldnyi falat képez, melynek mindkét vége a prairieben elvész. Az oniíian kelet felé nem nagy távolságban eredő Pipestone creek (pipakő folyó) több agra oszolva, számos víz­esésben a sziklákon keresztül hömpölyögve, a „ big sioux riverbe" (a nagy sioux folyóba) omlik s ezzel egyesülve, a Missouriba ömlik. A tulajdonképeni pipakő - bánya, a szikla­fallal párhuzamosan, de körülbelől egy angol mértföldnyire ezen belül, a folyócska mind­két partján fekszik, s 8-10 lábnyi mély­ségű gödrökből áll. E gödrökből aknázta­tok az indián szent köve. mely e kis darab földön kivül sehol sem található, majdnem ismeretlen anyag. — Midőn e bányát meg­látogattam, a gödrök 3—4 lábnyira vizzel voltak eltelve, s körülöttük a törmelék s szikladarabok egész halmazai voltak szét­szórva. Maga a vörös-barna szentkő-réteg, melyből az indiánok Calumetjeiket készitik, két 5—8 lábnyi vastagságú, szürke, vernye­ges és setétveres varla-réteg*) között fek­szik, s 10—12 híivelyknyinél nem i-rősebb ; de pipa-faragásra ebből is csak a közepéből való 3—-4 hüvelyk használható, a többi fe­lette kemény, repedezett és törékeny. Az indián törzsek évenkiut ide zarán­dokolnak, liogy magukat békepipák kellő mennyiségével ellássák. Elképzelhetni, liogy az erős varla-réteg keresztültörése, akkor, midőn e népek a vasat és vasszerszámokat még nem ismerték, mily roppant munkába kerülhetett. Padani-apapi a Yank tonnay törzs 90 éves majdnem vak főnöke a pipakő kiaknázásának régen szokott módját igy be­szélte el : „Mig atyáim éltek s én még gyermek „voltam, minden év julius és augusztus ha­„vában, az év egyedüli szakában melyben a „viz a gödrökből kiszárad, a pipakö-szik­„lákhoz indultunk. Mielőtt e szent helyet „megközelítők, 3 napi böjt és imádságban „töltött idő utáu, melyben a nagy szelleiu­„nek adózván, arra kértük, hogy az erős „sziklapadok mielébbi keresztültörését elő­„segit.se, a folyó vizében megmosakodtunk s a „negyedik napon testünket s arezunkat újból „befestve, munkához fogtunk." „A harezosok mindegyike egy, két kéz­„zel megragadott szikla darabot teljes erö­„vel mindaddig a kőpadra snjtá mig keresz­tül nem törte. — E mivelet, a sziklapad „szilárdsága s vastagsága miatt hetekig tart­„ván, a nehéz munka alatt kezeink vére „gyakran kiömlött," E szikla-világhoz közeledve, első pilla­natra meglátszik, hogy a különböző rétegek a természet folyvást működő ereje által ho­zattak felszínre ; a sziklák fensikjára ki­lépve, kisebb-nagyobb kúpok közé jutunk, melyek között számtalan erekben viz csör­gedez, s a majdnem gyémánt keménységű köréteget folyvást mosván, századok folyama alatt kicsipkézte. Egyes szakadékok az őskori jégtorlaszok surló mozgásának nyomait vi­selve, még most is amaz idegen országbeli horaok-részletet tartalmazzák, melyek az év­ezredek ellőt.ti képződés alkalmával, volt nyomás által, talán még puhább állapotukban, beléjük nyomattak. Szóval a természet foly­tonos működését oly szembettinőleg látni talán sehol sein lehet, mint éppen e szikla­tömkelegben. E több vagy kevesebb vas-oxid tar­talom által rózsaszíntől setét vörösig festett szikláknak még ama máshol nem tapasztalt tulajdonságuk vau, hogy síkjai oly simák és fényesek, mintha mázzal volnának bekenve. — Nehogy e si kokról lecsuszszak, gyakran négykézláb kelle másznom s majdnem hin­nünk kell, hogy a viz és levegő, ha e gyé­mánt keménységű vazla-padok síkjainak egy részét feloldani nem birta, legalább meg­simítani akará. Néhány lépésnyire ama helytől, melyen a pipestone creek (pipakő folyó) festői kis vízeséssel sziklás medrébe zuhan, a szikla­tömkelegbői egy magányosan álló, 35 láb magas, s talapzatánál 7 láb átmérőjű ugy oldalain, mint felső sikján tükör sima, majd­nem bálványhoz hasonló, a benszülöttek ál­tal Jinant ehaksehi-nak ugráskőnek, nevezett oszlop áll, sok mely merész ugrásnak szín­helye volt. Ha valamely fiatal karezos, az emez osz­loptól hét lábnyi távolságban levő szikla­martról az oszlop alig 2 1/, négyszög lábnyi üreg forma síkjára, s onnét vissza a martra ugrott, ezt legdicsőbb tettei egyikének vall­*) Quartz. hatá ; de lia a situa sikou megállani nem birt vagy ugrását elvétette, s az éles sziklatör­melékek közé zuhant, bizonyos halál várt reá. Ez oknál fogva amaz ifjak, kik e me­rényletet, megkísérlik, teljes harczi diszt azért öltenek, hogy halál esetére a. túlvilági boldog vadászterületekbe igy vonuljanak be; ha a roppaut erőt s ügyességet kivuim еще két ugrás sikerült, magukkal vitt nyilaikat az oszlop repedéseibe tűzik. Padani Apafi fentebb említett barátom, ki emez ugrást szintén megtette, monda, miszerint vala­hányszor a pipakő-sziklákhoz zarándokoltak, az oszlop alatt majd mindannyiszor idegen törzsbeliek hulláit találták. Különös érdekkel bir még ama körül­mény, hogy e sziklák közelében igen sok 60 — 70 lab körű 10 15 lábnyi vastagsága durva homokos texturaja eraticus szikla vau elszórva, — melyek szintén a föld felületé­nek az őskori jégtorlaszok altal történt átala­kulása alkalmával kerülhettek oda, s a pi­pakő - sziklákhoz zarándokoló törzsek által megismertető jegyeik bevésését hordván, mint­egy óriási látogatójegyeknek mondhatók. Mielőtt az indiánok eme szentétyétől távoznánk, a pipakő-sziklákhoz kötött ősi mondák néhányát emiitjük meg. (Folyt, köv.) J^E GYES. Lapunk mai számában kezdjük meg az október 8 és 9en itt Budapesten, árverésen eladott állami lovak sorozatát és az értük nyert árakat. — Három osztálvba valók e lovak: aj számfeletti fiatal kan­czák mind a 4 ménesből (ezeket lapunk mai száma­ban közöljük); — b) a ménesekből és méntelepek­ből kiselejtezett mének és herélteket (jövő számban) ; és 3-szor : a kiselejtezett idősb anyakanczákat. Fiatal számfeletti kanczák átlag ára A kisbéri 12 drb angol félvér 4é számfeletti kanczák átlag ára 1042'/ г A mezőhegyesi 11 Gidran 3é kancza átlag ára 517 1/, „ „ 11 Nonius 3é kancza átlag ára в16'/ а „ „ 4 db ang. fv. 3é к átlag ára 585 A fogarasi lipizai fajta 7 drb 4é к átlag ára ti 10 A bábolnai ltj db 4é arab télvér átlag ára 62374 Kisorolt heréltek A ménesek és méntelepekből 67 db átlag ára 427'/. voltak köztük egyesek 700, 800, 900 frtért, legalacsonyabb árak 220—300 frt. Kisorolt mének 7 drb átlag ára 377'/ 4 köztük Strabantzer (Buccaneer—Lady Elisabeth) mént (13éves) megv. báró Putheany Géza 900 frtért meg. A számfeletti anyakanczák átlag ára a) kisbéri félvér anyakanczák különb, élet­korúnk 10 drb átlag ára 499 b) mezőhegyesi 14 db Gidrán 10—17é átlag ára 424'/, „ 20 db Nonius 10-18é átlag ára 404 „ 2 db angol fv átlag ára 670 ej fogarasi 4 db kiilönb korú átlag ára 292'/, dj bábolnai 24 db különb, korú átlag ára 388 1,„ Összegitve az egyes ménesek eladtak : a) Kisbér: fiatal kanczákbói 12 drb=12510 „ anyakanczákból 10 drb= 4990--=17500 b) Mezőhegyes : fiatal kancz. 26 drb=14810 anyakancz. 36 drb=15360=30170 c) Fogaras: fiatal kanczákból 7 drb- 4270 „ anyakanczáhból 4 drb= 1170= 5440 d) Bábolna : fiatal kanczákból 16 drb= 9980 anyakanczákból 24 drli= 9310 = 19290 Heréltek és mének a ménesek és méntelepekből 74 d rb = 31260 "Összesen 209 drb= 103.660 * A lótenyésztési társulat (Tattersall) rendkívüli közgyűlése tegnap (nov. 10-én) tartatott meg. Egy ­dűli tárgy volt a leköszönt felügyelő bizottsági ti­gok bel.yett uj tagok választása. Megválasztattak : Havas Sándor, Geiszt Gáspár, és Rostaházy Sándor Gr. Festeticli Tassilo az 1888Miki nagy tenyész­versenyekre legtöbbett nevezeti. Igy a Derbyre es Nemzetire nem kevesebb mint 14—14 ló van istálló­jából jegyezve, továbbá a Trial Stakesre tizenegy » a budapesti Oaksra, a nagy kanczaversenyre tiz. Böhönyén — gróf Festetics Pál ő méitóságámU — az erdei szalonka idény ez őszön rendkívül jó volt.

Next

/
Thumbnails
Contents