Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886
1886-11-11 / 48. szám
454 Vadász- és Verseny-Lap. Deczember 16. 1886 de azt nem alkalmazza középszámitás, (a mely mód egyedül helyes) szerint. Mikor még a .Balaton-Egylet" sportszakosztálya (elnöke Esterházy Mihály gróf) rendezte a füredi vitorlaversenyeket, már akkor egy közgyűlésen — hangsúlyoztuk, hogy a véletlenség minél szorosabb kizárására, egyedül a középszámitás alkalmazása képes. Már pedig melyik önérzetes, gyakorlottságában és szakismeretében bizó vi tori ás vezető gentleman kedvel oly versenyben küzdeni a győzelem pálmájáért, melynél talán, esetleg a főténvező ... a véletlen ! Ugyanis, az idén is oly kép 'ön az idötéritmény alkalmazva, hogy a handicapper a vitorlás vizben-járó legnagyobb keresztmetszete s a vízvonal hossza alapján kiszámította annak gyorsaságát s e gyorsaságot a versenypálya hosszához viszonyítván, kiszabta az illető versenyekre nevezett vitorlások közötti időtéritniényt. Ily eljárást azonban kizárólag szárazföldi versenyeknél alkalmazhatunk, anélkül, hogy ezáltal egyikmásik versenyző esélyét a győzelemre túlságosan csorbitanók ; mert lia, például nagyon esett vagy esik, a versenyző lovak mirnl csuszamlós pályán vágtatnak; s igy e hátrány közös rájok nézve. Pedig azért mindenki tudja, ez esetben az erösebh ló, sőt a szélesebb patáju ló is jelentékeny előnyben van gyöngébb vagy pedig heskeny-patáju verseny. társa fölött. (Folyt, és vége köv.) TARCZA. Indián képek. (Folytatás.) Még nem nagy ideje annak, liogy az indiánok eme szentélye miként voltáról hiteles tudomásunk van. Habár Capt. Carver, ki a mult század végén Minesota akkor még ismeretlen délnyugoti vidékeit bejárta, az ottan talált ama vörös hegyeket, melyek szikláiból az indiánok békepipáikat készitik, futólag emlité is, e rejtélyes szentélynek, melyhez az indián törzsek európait nem eresztettek, bővebb megismerése csak 70 évvel később sikerült. Mr.George Collin volt az első, ki 1832-ben a pipa kő-sziklák belsejébe hatolt, néhány évvel későbben Nicolett mérnök is eljutott oda. E sziklák leírását mindkettő közlötte. Az indiánok által lenető gonddal őrzött pipakő-sziklákhoz eljutni még most is nehéz ; igy például a prairie des chiens-bői jövő 3 utas, 1855-ben, midőn czéljukhoz már nagyon közel voltak, az indiánok elől visszavonulni kényszeríttettek s a hatvanas évek derekán tett kísérletük sem sikerült. A Standing Roch ügynökségből korán reggel elindulva, éjfél lett, mire Minesota állam legtávolabb eső délnyugoti vészébe érve, a hajnal hasadását türelmetlenül vártam. Mire viradni kezde, az eddig tartott szép idő megváltozott ; a mélyen uszó nehéz fel bőkből egyszer-másszor havas eső esett. — Az elhagyott barna prairieből mintegy másfél angol mértföldnyire északról délnek nyúló szakgatott, függőleges szikla, mintegy 30 lábnyi magasságra emelkedve, körülbelől 3 mértföldnyi falat képez, melynek mindkét vége a prairieben elvész. Az oniíian kelet felé nem nagy távolságban eredő Pipestone creek (pipakő folyó) több agra oszolva, számos vízesésben a sziklákon keresztül hömpölyögve, a „ big sioux riverbe" (a nagy sioux folyóba) omlik s ezzel egyesülve, a Missouriba ömlik. A tulajdonképeni pipakő - bánya, a sziklafallal párhuzamosan, de körülbelől egy angol mértföldnyire ezen belül, a folyócska mindkét partján fekszik, s 8-10 lábnyi mélységű gödrökből áll. E gödrökből aknáztatok az indián szent köve. mely e kis darab földön kivül sehol sem található, majdnem ismeretlen anyag. — Midőn e bányát meglátogattam, a gödrök 3—4 lábnyira vizzel voltak eltelve, s körülöttük a törmelék s szikladarabok egész halmazai voltak szétszórva. Maga a vörös-barna szentkő-réteg, melyből az indiánok Calumetjeiket készitik, két 5—8 lábnyi vastagságú, szürke, vernyeges és setétveres varla-réteg*) között fekszik, s 10—12 híivelyknyinél nem i-rősebb ; de pipa-faragásra ebből is csak a közepéből való 3—-4 hüvelyk használható, a többi felette kemény, repedezett és törékeny. Az indián törzsek évenkiut ide zarándokolnak, liogy magukat békepipák kellő mennyiségével ellássák. Elképzelhetni, liogy az erős varla-réteg keresztültörése, akkor, midőn e népek a vasat és vasszerszámokat még nem ismerték, mily roppant munkába kerülhetett. Padani-apapi a Yank tonnay törzs 90 éves majdnem vak főnöke a pipakő kiaknázásának régen szokott módját igy beszélte el : „Mig atyáim éltek s én még gyermek „voltam, minden év julius és augusztus ha„vában, az év egyedüli szakában melyben a „viz a gödrökből kiszárad, a pipakö-szik„lákhoz indultunk. Mielőtt e szent helyet „megközelítők, 3 napi böjt és imádságban „töltött idő utáu, melyben a nagy szelleiu„nek adózván, arra kértük, hogy az erős „sziklapadok mielébbi keresztültörését elő„segit.se, a folyó vizében megmosakodtunk s a „negyedik napon testünket s arezunkat újból „befestve, munkához fogtunk." „A harezosok mindegyike egy, két kéz„zel megragadott szikla darabot teljes erö„vel mindaddig a kőpadra snjtá mig keresztül nem törte. — E mivelet, a sziklapad „szilárdsága s vastagsága miatt hetekig tart„ván, a nehéz munka alatt kezeink vére „gyakran kiömlött," E szikla-világhoz közeledve, első pillanatra meglátszik, hogy a különböző rétegek a természet folyvást működő ereje által hozattak felszínre ; a sziklák fensikjára kilépve, kisebb-nagyobb kúpok közé jutunk, melyek között számtalan erekben viz csörgedez, s a majdnem gyémánt keménységű köréteget folyvást mosván, századok folyama alatt kicsipkézte. Egyes szakadékok az őskori jégtorlaszok surló mozgásának nyomait viselve, még most is amaz idegen országbeli horaok-részletet tartalmazzák, melyek az évezredek ellőt.ti képződés alkalmával, volt nyomás által, talán még puhább állapotukban, beléjük nyomattak. Szóval a természet folytonos működését oly szembettinőleg látni talán sehol sein lehet, mint éppen e sziklatömkelegben. E több vagy kevesebb vas-oxid tartalom által rózsaszíntől setét vörösig festett szikláknak még ama máshol nem tapasztalt tulajdonságuk vau, hogy síkjai oly simák és fényesek, mintha mázzal volnának bekenve. — Nehogy e si kokról lecsuszszak, gyakran négykézláb kelle másznom s majdnem hinnünk kell, hogy a viz és levegő, ha e gyémánt keménységű vazla-padok síkjainak egy részét feloldani nem birta, legalább megsimítani akará. Néhány lépésnyire ama helytől, melyen a pipestone creek (pipakő folyó) festői kis vízeséssel sziklás medrébe zuhan, a sziklatömkelegbői egy magányosan álló, 35 láb magas, s talapzatánál 7 láb átmérőjű ugy oldalain, mint felső sikján tükör sima, majdnem bálványhoz hasonló, a benszülöttek által Jinant ehaksehi-nak ugráskőnek, nevezett oszlop áll, sok mely merész ugrásnak színhelye volt. Ha valamely fiatal karezos, az emez oszloptól hét lábnyi távolságban levő sziklamartról az oszlop alig 2 1/, négyszög lábnyi üreg forma síkjára, s onnét vissza a martra ugrott, ezt legdicsőbb tettei egyikének vall*) Quartz. hatá ; de lia a situa sikou megállani nem birt vagy ugrását elvétette, s az éles sziklatörmelékek közé zuhant, bizonyos halál várt reá. Ez oknál fogva amaz ifjak, kik e merényletet, megkísérlik, teljes harczi diszt azért öltenek, hogy halál esetére a. túlvilági boldog vadászterületekbe igy vonuljanak be; ha a roppaut erőt s ügyességet kivuim еще két ugrás sikerült, magukkal vitt nyilaikat az oszlop repedéseibe tűzik. Padani Apafi fentebb említett barátom, ki emez ugrást szintén megtette, monda, miszerint valahányszor a pipakő-sziklákhoz zarándokoltak, az oszlop alatt majd mindannyiszor idegen törzsbeliek hulláit találták. Különös érdekkel bir még ama körülmény, hogy e sziklák közelében igen sok 60 — 70 lab körű 10 15 lábnyi vastagsága durva homokos texturaja eraticus szikla vau elszórva, — melyek szintén a föld felületének az őskori jégtorlaszok altal történt átalakulása alkalmával kerülhettek oda, s a pipakő - sziklákhoz zarándokoló törzsek által megismertető jegyeik bevésését hordván, mintegy óriási látogatójegyeknek mondhatók. Mielőtt az indiánok eme szentétyétől távoznánk, a pipakő-sziklákhoz kötött ősi mondák néhányát emiitjük meg. (Folyt, köv.) J^E GYES. Lapunk mai számában kezdjük meg az október 8 és 9en itt Budapesten, árverésen eladott állami lovak sorozatát és az értük nyert árakat. — Három osztálvba valók e lovak: aj számfeletti fiatal kanczák mind a 4 ménesből (ezeket lapunk mai számaban közöljük); — b) a ménesekből és méntelepekből kiselejtezett mének és herélteket (jövő számban) ; és 3-szor : a kiselejtezett idősb anyakanczákat. Fiatal számfeletti kanczák átlag ára A kisbéri 12 drb angol félvér 4é számfeletti kanczák átlag ára 1042'/ г A mezőhegyesi 11 Gidran 3é kancza átlag ára 517 1/, „ „ 11 Nonius 3é kancza átlag ára в16'/ а „ „ 4 db ang. fv. 3é к átlag ára 585 A fogarasi lipizai fajta 7 drb 4é к átlag ára ti 10 A bábolnai ltj db 4é arab télvér átlag ára 62374 Kisorolt heréltek A ménesek és méntelepekből 67 db átlag ára 427'/. voltak köztük egyesek 700, 800, 900 frtért, legalacsonyabb árak 220—300 frt. Kisorolt mének 7 drb átlag ára 377'/ 4 köztük Strabantzer (Buccaneer—Lady Elisabeth) mént (13éves) megv. báró Putheany Géza 900 frtért meg. A számfeletti anyakanczák átlag ára a) kisbéri félvér anyakanczák különb, életkorúnk 10 drb átlag ára 499 b) mezőhegyesi 14 db Gidrán 10—17é átlag ára 424'/, „ 20 db Nonius 10-18é átlag ára 404 „ 2 db angol fv átlag ára 670 ej fogarasi 4 db kiilönb korú átlag ára 292'/, dj bábolnai 24 db különb, korú átlag ára 388 1,„ Összegitve az egyes ménesek eladtak : a) Kisbér: fiatal kanczákbói 12 drb=12510 „ anyakanczákból 10 drb= 4990--=17500 b) Mezőhegyes : fiatal kancz. 26 drb=14810 anyakancz. 36 drb=15360=30170 c) Fogaras: fiatal kanczákból 7 drb- 4270 „ anyakanczáhból 4 drb= 1170= 5440 d) Bábolna : fiatal kanczákból 16 drb= 9980 anyakanczákból 24 drli= 9310 = 19290 Heréltek és mének a ménesek és méntelepekből 74 d rb = 31260 "Összesen 209 drb= 103.660 * A lótenyésztési társulat (Tattersall) rendkívüli közgyűlése tegnap (nov. 10-én) tartatott meg. Egy dűli tárgy volt a leköszönt felügyelő bizottsági tigok bel.yett uj tagok választása. Megválasztattak : Havas Sándor, Geiszt Gáspár, és Rostaházy Sándor Gr. Festeticli Tassilo az 1888Miki nagy tenyészversenyekre legtöbbett nevezeti. Igy a Derbyre es Nemzetire nem kevesebb mint 14—14 ló van istállójából jegyezve, továbbá a Trial Stakesre tizenegy » a budapesti Oaksra, a nagy kanczaversenyre tiz. Böhönyén — gróf Festetics Pál ő méitóságámU — az erdei szalonka idény ez őszön rendkívül jó volt.
