Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-09-16 / 40. szám

Sze

ptem

ber 16. 1886. Versenyföltételek. Budapesti iigetö-verseny 1886. (Őszi meeting.) Első nap. Vasárnap, október bó 24-én d u. 2 órakor. I. Megnyitó verseny. Államdij. Egyfogatuak. Dij 300 frt az elsőnek. 150 frt a másodiknak. Távolság 2400 meter. Nyitva minden magyarországi mén és kanczának, mely magyar állampolgár tulajdona. 3éves 100 meter térelőnyt nyer. 4éves az indulási ponttól, 5éves 50 meterrel, idősebbek 100 meterrel hátrább állnak fel. Tét 20 frt, fele bánat. Utónevezes kettős tétpénz mellett. Nevezés október 10-ig, déli 12 órakor. II. Handicap, egy fogatuaknak. Dij 800 frt az elsőnek, 200 frt a másodiknak. Nyitva minden belés külföldi mén és kanczának. Távolság 2400 meter. Nevezés október 10-ig. A handicap csak távolságokban adatik, s október 15 én tétetik közzé. Tét 50 frt, fele bánat, a handicapot el nem fogadónak kis bánat, október 20 ig jelentve, csak 5 frt. III. Belföldi keltos-fogatok versenye, melyek még nyilvános versenyt nem nyertek. Tiszteletdij, gróf Esterházy Miklóstól. 4000 meter. Uri-kocsisok. Tét 20 frt. A második ló a tételeket nyeri. Nevezés október 10-ig és kettős tétellel az oszlopnál. IV. Eladó verseny. Egyes mén vagy kanczával, pálya nég} szer körül; minden indított ló követelhető, az első dij hozzászámitásával a benevezési árért ; a nyerő ló 1000 frtért eladó ; minden 100 frt árkülönbözet : 25 meter térelőny vagy térhátrány ; tét 20 fl't ; utónevezhetni e verseny előtt fél órával kettős téttel a birói páholynál. — 1 dij 300 frt. 2. dij 50 frt. Nevezés október 10-ig. V. Fiaker verseny. Budapesti rendes állomáshelylyel bíró fiakerf'ogatoknak, pálya 3-szor körül. Uy dijat egyszer nyertes lovak 50 meter térbátránym a), két izben nyertesek 100 meter térbátránynial indulnak. Tét 5 frt. Nevezés október 10-én, déli 12 óráig. — Hat indul vagy nincs verseny. I. dij tO frt. II. dij, 15 frt. III. dij, 10 frt. IV.' dij, 5 forint. Második nap. Vasárnap, október 31-én d. u 2 órakor. I. Heat-kocsizás, belföldi 3éves és idősb mének vagy kanczáknak egyes fogatokban. Távolság 1609 meter minden egyes izben. A győztesnek két izben kell elsőül beérkeznie ; ha a harmadik beat után a győzelem még nincs eldöntve, akkor ama lovak, melyek a három heatban elsőkül érkeztek be, még negyedszer is futnak. Indulás negyedórai közönkint. Tét 10 frt. F. v. f. — Dij az elsőnek 400 frt, a másodiknak 100 frt. Nevezés október 10-én. II. Budapest fővárosi dij, nemzetközi handicap, minden bel- és külföldi mén vagy kanczának. Dij 1500 frank az elsőnek, 500 frank a másodiknak. Egyes fogatok. Távolság 3600 meter. Nevezés október 10-ig. A handicap távolságok és terbekben adatik s október 20 án tétetik közzé. Tét 50 frt, fele bánat, kis bánat október 25-én déli 12 óráig jelentve 10 frt. III. Ifjúsági dij-verseny, egyfogatú, minden belföldi mén vagy kanczának 6éves koráig, pálya négyszer körül, tét 20 frt, handicap térelőny és térhátrányokban. Tiszteletdij az elsőnek, 150 frt a másodiknak. Nevezhetni október 10-én. A handicap október 15-én tétetik közzé. Kis bánat 5 frt október 20-án, déli 12 órakor jelentve. IV. Belföldi vigaszverseny. Egyes fogat. A két napi ügetőverseny valamelyik számában indított, de első «dijat nem nyert belföldi lovak számára. Pálya négyszer körül. Dij 250 frt az elsőnek, 50 frt a másodiknak Tét 10 frt. Nevezés október 10-én, utónevezés eme verseny előtt fél órával, kettős téttel a birói páholynál. V. Fiak er-versen Budapesti rendes állomáshelylyel bíró fiakerf'ogatoknak, pálya 3-szor körül. Első dij nyertesek térhátrányt kapnak. Tét 5 frt. Hat indul vágj nincs verseny. I. dij, 50 frt. II. dij, 15 frt. III. dij,'10 frt. IV. dij, 5 frt.'Nevezés október 10-én * * * Az őszi ügető-versenyekre nevezési határidő, a menn} iben magában a propositióban más intézkedés nem foglaltatik, f. é. október 10-én déli 12 órakor a hivatalos helyiségben Tattersallban záródik. Helyért húzás október 20 án déli 12 órakor. A bécsi ügetőverseny alapszabályai lényeges változásoD mentek át. Ezek közül első sorban a 85. §-t emeljük ki. a mely szerint jövőre a bírónak joga van oly esetben, midőn a publikum vagy a kocsis veszélyben látszik forogni, a versenyt csöngetés által félbe szakitani. Egy másik határozat szerint nem szabad eg) szerre két álnév és a saját neve alatt senkinek nevezni. Végül határozatba ment az is, hogy a beat-versenyekben való Vadász- és Verseny-La távozlozásnál csak az illető heathen távolozható valamely ló, nem pedig a következő heatekre, illetőleg az egész versenyre.E változtatások mindenesetre nagy fontosságúak s az Ugetőverseny-ügyre nagy lendületet fognak kétségen kivül gyakorolni. Gráczban folyó hő 19-én tartják az őszi ügetőversenyeket. A programm öt számából minket csak a 600 frtos heat-verseny érdekel, mely egyedül áll nyitva lovaink számára. A táv 2000 meter. — A győztesnek kétszer kell elsőül beérkeznie. Első dij 300 frt, 2-dik dij 200 frt, harmadik dij 100 frt. Tét 15 frt, egész bánat. Távoszlop 200 meter. Nevezési zárlat szeptember 16-dikán esti 5 órakor, a versenyegylet irodájában, Grácz, Friedrichs- gasse 3. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minisztériumtól 50446/1886. á „ Vadász- és Versenylap" t.szerkesztőségének Budapesten. Felkérem a t. szerkesztőséget, bogy a •/. alatt mellékelt „figyelmeztetést" lapjának legközelebb megjelenő bárom egymásutáni számában a hivatalos rovatban közzétenni szíveskedjék. Budapesten, 1886. szeptember 10-éu. A miniszter megbizásából : Lipthay. Figyelmeztetés. Felhívatnak mindama lótenyésztők, kik a jövő fedeztetési idényre az állami méntelepekből mént bérelni kivannak, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb folyó évi október bó 10-éig akár eme minisztériumnál, akár az illető méntelepparancsnokságnál bejelentsék, minthogy eme határnap után beérkező jelentkezések figyelembe vehetők nent lesznek. A bérbe kerülő mének számát a fent jelölt, batáridőre e minisztériumnak azért kell biztosan tudnia, bogv a fedeztetési állomások alakításánál pontosan tájékozhassa magát a sendelkezésre maradó anyag mennyiségére nézve. Végül figyel meztetetnek a bérlő urak, hogy a mennyiben a fenti batáridőig a bérelni kivánt mén egyedisége iránt még nem határoztak volna, ugy ezt tenni legkésőbb deczember hó 31-ig kötelesek, mivel azon túl a bejelentett ménbérlési szándékuk meg nem történtnek fog tekintetni, s mint ilyen a nyilvántartásból töröltetni. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m agy. kir. minisztérium. Hippologikus visszaemlékezések (Folytatás.) Harmincz-negyven év alatt a lovak adjustirozása, mely leginkább a ló farkában nyilvánult, többször változott. A 20-as években rövid fark, az úgynevezett Courteaux divott. Ez farkbordó fajnál röviden ugy éretett el, hogy a fark-izületeknek mintegy fele, gyakran két harmada is elvágatott, s az izületet körülfoglaló izom tüzes vaseal szárazra süttetett ; mire a sütés következtében képződött var leesett, az ízületnek porczogóból álló része is elszáradt, s az egész sebhelyet vastag bőr nőtte be. Farkukat nem bordó lovaknál, a fentebbi mivelet mellett, a farkat bebuzó két izom inából egy darabka kivágatván, a ló farka vastag szalma-csutakra mindaddig visszafelé felkötve állt, mig a sebhely, az inak ujabb érintkezése nélkül, be nem gyógyult. (Emplisiren). A kurta farkat ennek ellentéte, a földig érő sűrű, vastag s lehetőleg hullámos szőrű 367 fark és sörény követé. A spanyol ivadékú fajnál mindkettő rendesen természettől megvolt, de a bol a fark és sörény hullámos voltát előidézni mesterségesen kellett, ez nedvesen 3 ágra font, szárazon felbontott és gondosan átfésült vagy kézzel szétszedett tincsek által éretett el;

tuagyobb lóállománynál ez aunyi elepecselésbe került, hogy egyéb munkára alkalmatlan rokkant cselédek s gyermekek a fark és sörény ápolásánál egyebet nem tettek. Ámbár a hosszú fark uton, kivált sáros időben, felköttetett, s a sörény befonva maradt, tisztán tartásuk annyi munkába került, hogy eme szokás, kivált használati lovaknál, nemsokára megszűnt s csak csődöröknél tartatott meg. Ezt, az istállóbeli köznyelven seprüfarknak nevezett farkat, kivált a keleti vérrel való keresztezés terjedésével, a sudaras fark követé, mely ugy éretett el, bogy az elébb emiitett eljárás mellett, a végső két-három fark - Ízület elvágatott (Aprebisiren) ; mig végre a csánknál s fokozatosan mindig feljebb majdnem tövig egyenesen elvágott természetes fark lett divatossá. A courteaux-k idejében a lovak füleit is meg szokták nyirni (Mausten.) E végre a ló füle, a fül külső vonalai alakjának megfelelő olló forma csiptetőbe szoríttatott, és éles késsel gyorsan levágatván, a sebhely szintén tüzes vassal szárittatott meg. * * * Minthogy a hámos lóhoz kocsi is jár, vessünk ezekre is egy pillantást. Régente, kivált a 40-es évek előtt, ezekben sokkal kevesebb változatosság volt. s a rugós, természetesen csak idomtalan, magas csiga-rugók között függő kocsiknak, főleg vidéken, 3 faja volt elterjedve. Ezek a négy - üléses nagy utazó kocsi, melynél a Landeau már a 30-as években szerepelt, a félíödeles és 2 vagy 4 üléses Wurst, mely elnevezését a kocsi belsejét két részre osztó keskeny üléstől vette. Könnyű uri kocsi gyauánt rendesen az úgynevezett stájer kocsi használtatott, mely tulajdonképen ruganyokon fekvő, vagy függő, támlás üléssel s előbőrrel ellátott idomított könnvű paraszt-szekérnél egyéb nem vala. Minden kocsira annyi láda, ládika és koffer alkalmaztatott a mennyi csak reá fért, s mellette a külön uti bőröndnek „Eettsacknak" is maradt helye. Hosszab uton sokszor kurta-korcsmában vagy csárdában is meg kellvéu hálni, de minthogy a tisztaság példányai a kisvárosi szállodák sem voltak, a nők s öregebb urak a Bettsackban rendesen ágyneműt vittek magukkal. A családi nagy utazd kocsikba, kivált azokba, melyeken az inas ülése hátul volt alkalmazva, akár egy kis ház felszerelését el lehetett helyezni. Pakolásra rendelt helyeik a következők voltak: a kocsi tetejét elfödő nagy két lapos koffer, felette az úgynevezett „Hutschachtel", a kocsi mind két ülése alatt egy-egy nagy mély láda, a hátsó inas - ülés alatt 2 nagy koffer, s az ülés mindbárom oldalán egy-egy bőr - táska, a bak alatt 2—3 casette, s a bak mindkét oldalán egy nagy bőrtáska. A nyújtón hajszelencze csüngött, a nyújtó villa alakú első részéhez pedig, a kocsi-ajtó hátsó része mellett, a korbához illesztett horgon lógó nehez kerékkötő láucza vagy szijja volt megerősítve. Eme nehéz jármű, kivált rosz útban, nyikorogva, csikorogva haladt, s veszedelmesb helyeken, ha a pocsolyákkal telt lyukak mélységét a leggyakorlottabb kocsis sem itélhete meg, az inas, néha bokán felül érő sárban, gyalog kisérte, támaszul hol jobbról, hol balról jelent meg, vagy a bajlás ellensúlyozása végett, az egyik vagy másik hágcsóra lépett. Arról, hogy egy nőkkel telt ily bárkában a kíváncsi kutató mit nem találhatott volna : szólni sem akarván, csak azt említem fel, hogy az élelmi-kosár reudkivül nagy szerepet viselt. Uri fogatoknál a pipa-zsáknak és utifegyvernek külön helye lévén, a nagy sárel-