Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886
1886-01-28 / 4. szám
Január "28 1886 Vadász- és Verseny-Lap. 33 1885-ik évi deczember bó végével a kisbéri ménes angol telivér-létszáma állott 66 darabból, u. m. : 11 törzsmén, 4 drb kétéves, egyéves és választott méncsikó, anyakacza, kétéves, egyéves és választott kanczacsikó. 2 14 27 1 1 6 II. A nagykőrösi méntelep területén : A mult 1885. évi fedeztetés eredménye. Ha a magyar királyi állami méneseket, a bennük található kitűnő tenyészanjag szempontjából az országos lótenyésztés forrásainak lehet tekinteni, ugy a magyar királyi állami méntelepeket kell tartauuuk ama patakoknak, melyeken keresztül a források tartalma eljut az ország minden vidékeire, bogy termékenyítő és javitó hatásával az országnak arra alkalmas anyagát vagy regenerálhassa, vagy megszillárditbassa, avagy emelje. Annak, ki az országos lótenyésztést figyelemmel kiséri, többféle módja van az elmúlt idők eredményei között párhuzamot vonni ; — s bár hiányosak lehetnek az adatok, melyekből consequential vonja, azt azonban kétség kivül konstatálnia kell, hogy Magyarország lótenyésztése évről-évre halad, emelkedik. Halad és emelkedik ugy mennyiségileg — mint minőségileg. A minőség tekintetében való baladást megmutatta a mult évben tartott lókiállitás. Tükör gyanánt tekinthetők ez irányban évenkint a megyékszerte tartott lótenyésztési jutalomdijosztások. De ha ugy az előbbi, mint az utóbbi körülménytől eltekintenénk is, a minőség tekintetében való baladás bizonyítékául kell elfogadnunk a kivitel folytonos emelkedését és a hadsereg által legutóbb is javított remonte-árakat. Mindama bizonyítékok sorában azonban kétségtelenül a legnyomatékosabb helyet foglaljak el ama számok, melyek elvitazkatlanul igazolják, hogy az állami méntelepekben található jobb vérű állami mének mikép használtatnak ki országos lótenyésztésünk fejlesztésére. A részletes adatok, melyek az állami mének mikénti kihasználását jelzik, kezeink között lévén, sietünk azt alább közölni. — E kimutatásból kiveket|ük, hogy az egyes megyékben, s illetőleg egyes méntelepek területén hány fedeztetési állomás volt szervezve, a fedeztetési állomásokra hány mén volt kihelyezve, e mének átlag és összesen hány kanczát fedeztek, s mennyi ugrással. íme a részletes kimutatás : I. A székesfehérvári méntelep területén : Teleposztály és megye fedezési állomások száma mének száma fedezett kanczák összege átlag az ugrások összege átlag Székesfehérváron : Fehér m. 24 72 3364 46 6360 88 Sopron m. 14 36 1948 54 3330 92 Veszprém m. 20 45 2298 51 4293 95 Vas m. 13 38 1738 45 3376 88 Zala m. 24 65 3202 49 6357 97 Bábolnán : Pozsony m. 14 44 1915 43 3383 76 Mosony Ш. 11 25 1082 43 1857 74 Győr in. 12 36 1613 44 2911 80 Komárom m. 23 63 2902 46 5525 87 Esztergom m. 7 18 860 47 1530 85 Bajnán : Bars m. 12 25 1280 31 2206 88 Nyitra m. 17 50 2265 45 4159 83 Trencsén m. 9 17 876 51 1384 81 Ozorán : Baranya m. 18 51 2678 52 5510 108 Somogy m. 29 68 3211 42 6248 93 Tolna m. 25 73 3592 49 7152 97 Összesen : |272|726| 34934 48 65581 90 Teleposztály és megye fedezési állomá- 1 sok száma mének száma fedezett kanczák összege átlag az ugrásokj összege átlag Körösön : Pest-Pilis-Solt- KisKun-megye 14 87 4128 47 8387 96 Heves m. 41 1856 45 3824 93 Verseczen : 84 Temes m. 23 51 2534 46 5538 100 Torontál m. 38 89 4109 46 9260 103 Krassó-Szörény m. 8 20 974 48 1833 91 Mezőhegyesen : Arad m. 17 34 1502 44 3071 90 Békés m. 16 42 1933 46 4141 98 Csanád ni. 14 39 1983 50 4525 116 Baján : Bács-Bodrog m. 41 97 4129 43 8819 90 Doroszmán : Csongrád m. 12 45 2127 47 4573 101 Pest megye 3 alsó járása 7 24 1172 48 2508 104 Torontál m. 3 felső járása 9 21 826 39 1679 80 Összesen : 233|590 27273 46 58158 98 III. A debreczeni méntelep területén: Eperjesen : Sáros m. Szepes m. Liptó m. Árva ni. Turócz in. Abany-Torna m. Zemplén m. Dehreczenben : Hajdú m. JászN.-Kun-Szolnok Bihar ш. Turia-Remete : Ung m. Szabolcs m. Szatinár m. Bereg m. Ugocsa m. Mármaros m. Szilágy m. Rimaszombaton : Gömör m. Borsod in. Zólyom m. Hont m. Nógrád m. 14 9 31 6 5 32 37 588 42 409, 45 13 33 21 61 16 39 8 19 9' 37 10l 30 6 13 3 1 6 4 7 5 13 28 31 6 15 28 84 221 163 1637 1539 1546 3091 1805 879 1734 1335 476 241 211 492 1238 1339 15S 521 1137 28 37 32 51 41 46 50 46 46 46 44 36 40 30 37 44 43 26 34 46 1054 676 133 75 75 44 374 62 320 ! 64 3049, 95 3209 86 2811 85 5710 93 3407 87 1957 3946 2977 1115 489 412 103 106 99 85 81 58 920 70 2442 87 2538; 81 280 46 1029 2191 68 78 Összesen: |166,472| 20844 43' / 2, 41039|86 l/ 2 IV. S.-szt.-györgyi méntelep területén : Homoródon : Nagyküküllő m. 13 30 1324 44 Kisküküllő m. 4 10 403 40 Fogaras m. 2 6 152 30 Hunyad m. 4 10 383 38 Szeben m. 8 22 930 42 Alsó-Fehér m. 6 22 769 35 Maros-Torda m. 3 14 599 43 S.-Szt.-Györgyön : Háromszék m. 10 39 1539 39 Brassó ш. 12 35 1509 40 Udvarhely m. 5 16 591 38 Csik in. 8 21 630 30 Deesen : Besztercze-Naszód 4 13 629 48 Kolos m. 10 28 1099 39 Szolnok-Doboka m. 6 14 739 52 V, Torda-Aranyos m. 5 16 622 39 Összesen : 100 285 11918|4D/ 2 A mint a fenti adatokból kivehető, 1885-dik évben az országban összesen 771 fedeztetési állomás volt, emez állomásokon 2053 mén. Emez, a fedeztetési állomásokon volt mének összesen 94969 kanczát fedeztek ; átlag tehát egy ménre 46 kancza jutott. Összehasonlítva a fedeztetési állomások számát a fedezett kanczák számával, látjuk, hogy minden egyes állomáson átlagban 120 kauczát vezettek a ménekhez, melyeknek száma állomásonkint 2 és fél volt. átlag A székesfehérvári méntelepből 1885-ben 114, a nagykőrösi „ „ 68, a debreczeni „ „ y7, a s.-szt-györgyi „ „ 12 mént béreltek a tenyésztők. Összesen tehát mind a négy méntelepből 221 mén használtatott bérménül. E 221 bérmén összesen mintegy 7500 kanczát fedezett ; átlag tehát egy-egy ménre 34 kancza jutott. Ha a bérben és fedeztetési állomásokon fedezett kanczák összegeit összeadjuk, ugy azt találjuk, hogy a mult 1885-dik évben 102469 kancza fedeztetett állami mének által, tehát 2000 darabbal több, mint a mult évben. A mének száma a mult évihez képest 98-al emelkedett, ezekből 77 az állomásokra, 21 pedig a bérben levőkre esik. Fedeztetési állomás 1885-ben 55-tel volt több szervezve, mint 1884-ben. A fedezett kanczák átlagát tekintve, az egyes megyék a következőkép sorakoznak : Sopron 54 Szolnok-Doboka 52 1/ 2 Baranya 52 „ Veszprém,Trencsén, Abauj-Torna 51 „ Csanád, Jász-Nagy--Kun-Szolnok 50 „ Zala és Tolna 49 „ Beszt.-Naszód és Krassó-Szörény 48 „ Pest, Csongrád és Esztergom 47 „ Fehér, Komárom, Temes, Toroutál, Békés, Hajdú, Bihar, Ungh, Szabolcs, és Nógrád 46 „ Vas, Nyitra, Heves és Szepes 45 „ Győr, Arad, Szatmár,Gömör, Nagyküküllő 44 „ Maros-Torda, Borsod, Bács, Pozsony és Mosony 43 „ Somogy, Sáros és Szeben 42 „ Zemplén 41 „ Ugocsa, Kisküküllő, Brassó 40 „ Torda-Aranyos, Kolos, Háromszék 39 „ Hunyad, Udvarhely 38 „ Árva, Szilágy 37 „ Bereg 36 Alsó-Fehér 35 „ Hont 34 Turócz 32 „ Bars 31 Mármaros, Fogaras, Csik 30 „ Liptó 28 Zólyom 26 „ Sopron megyében volt tehát legsűrűbb a fedezett kanczák száma, kétszer annyi, mint a legsilányabb eredményű zólyomi, hol egy ménre csak 26 kancza esik. A fedeztetési idény pénzügyi oldalát tekintve, a következő adatokat említhetjük fel. Befolyt ugyanis : fed.dij és bérösszeg összesen frt frt frt 86827 33380 120207 62402 18850 81252 47572 6550 54122 20467 3250 23717 a székesfehérvári méntelepnél a nagykőrösi „ a debreczeni „ a s.-szt.-györgyi „ Összesen 217268 62030 279298 A fed. állomásokon egy mén után befolyt 105 frt 50 kr. Egy bérmén után bérösszeg átlag 280 frt 50 kr. Egy fedezt. állomás jövedelme volt átlag 263 frt — kr. A bérben és állomásokon volt összes mének után befolyt jövedelmet ha felosztjuk, találjuk, hogy egy ménre 122 frt 30 kr. fed. dij esik. Tehát 122 frt 30 krnyi csekély őszszeg az, mit az államnak a 4 hónapból álló fed. idény alatt egy mén hozott brutto jövedelem gyanánt. — Oly csekély ez az összeg, hogy az a ménre forditott kiadásokat alig, vagy éppen nem fedezi, mivel vannak állomások, hol a mének ingyen fedeznek, mert a lakosság, szorult anyagi viszonyainál fogva, még a legcsekélyebb dijat sem fizetheti. Nagy áldozatokkal tartja fenn tehát az állam a méntelepeket, s igy valóban demli a lótenyésztők legteljesebb háláját. Végül megemlítjük még a mult 1884.
