Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-01-28 / 4. szám

30 Vadász- és Verseny-Lap. nagy handicapek készítésénél a bizottságban e "jegyzékek legyenek tájékoztatók. Végül megemlékezik Angliának egykori bires haudicapperjeiről, Rous admiralról s E. Weatherbyröl, kik a dicséretre nagyon is érdemesek. de mindamellett is csúsztak be hibák munkálataikba, melyek talán elkerülhetők lettek volna a fentebbi módszer alkalmazása által. Tény, hogy ha ily bizottságok alakulnának a Clubokban, melyek a handicapper munkálatait szentesítenék, a handicapperek helyzete szerfölött meg lenne könnyítve. Agyorsfutásra idomitás követelményei. (Folytatás.j Az idomitás első időszaka. Ebben az időben főföladatunk, a tagok és csuklók erősitése s megszilárdítása, a fölösleges belső zsir eltávolítása s a lónak a lépésben való mozgáshoz szoktatása. A lélegzést ebben az időben még nem lehet egészen szabaddá tenni, mert a ló az ahhoz szükséges gyorsmunka teljesítésére még nincs képesitve. Az idomitási műveletben való elhamarkodás következését már kezdetben tapasztalni lehetne a csuklók lobos állapotában, köhécselés és pgyéb gyuladásos jelenségekben. — Kemény természetű lovak talán az ily munkát minden maradandó hátrány nélkül kiállauák : de általában az idomitásnál való túl erős munka sok bajt idéz elő, mely a munkának teljesen félbeszakításával boszulja meg magát. Lassan haladj, tovább érsz ! — Az előkészítési munkának megröviditési kísérlete által csak azt érhetjük el, bogy a ló lassúbbá válik, a helyett hogy gyorsabb lenne. Első „phisic". A „phisic", e könnyű hashajtó, mely a rendszer megkönnyítésére és a vér lehűtésére szolgál, az első időszakban rendesen egyszer vagy kétszer szükséges. Ha az illető ló, az idomitás kezdete előtt már rendes munkában részesült, akkor a phisicet többnyire csak egy hónap múlva szükséges alkalmaznunk. Mielőtt ezt beadnók, a ló két-három este jó korpa-mash-t kap s ekkor napközben legjobb, ha zabot nem adunk neki, bogy a zsigeiek megterhelve ne legyenek s a labdacs hatása ekkép megkönnyittessék. Emez előkészület nélkül a lónál könnyen lobos állapotot idézhetünk elő a bélcsatornában s nagy fájdalmakat. A gyógyszer-beadása alkalmával, a jobb oldalról kiveszszük a nyelvet a szájból s a balkézzel tartjuk azt a nyelvgyökér közelében. A labdacsot a jobb kéz kinyújtott ujjai hegyébe fogjuk s a nyelvgyökér fölött lehetőleg mélyen benyomjuk a torokba, aztán kezünket eltávolítva, ugyanakkor a nyelvet is elbocsátjuk, s a ló fejét magasra tartjuk mindaddig, mig azt veszszük észre, hogy a labdacs a bárzsingba jutott le. A gyógyszer beadása rendesen délben történik. Ha a ló a labdacsba harap vagy vonakodik azt elnyelni, akkor nagyon jó, ha az állatnak, miközben a fejét magasra tartjuk, egy-két korty vizet adunk, a mikor aztán ezt, a labdacscsal együtt, lenyeli. Műszernek, fanyélnek s egyéb effélének alkalmazása veszélylyel jár. Akkor jobb, ha a gyógyszer beadásánál orrcsiptetőt használunk, s szükség esetében a labdacsot vizben feloldva teszszük a jászolba, mindaddig ott hagyva azt, mig csak éhségből el nem fogyasztja. A 16 a phisic beadása után az istállóban marad s korpával vegyitett állott vizet adunk neki, a hányszor azt bevenni hajlandó. Másnap reggel egy óráig tartó lépésben való mozgásban részesítjük, hogy ekkép a labdacs hatását elősegítsük. A lónak a farkát, mely eme gyógykezelés alatt áll, befonjuk, s a tisztaság szempontjából farktokot húzzunk rá. A lovat meleg takaróval boritjuk be s a léghuzamtól óvjuk. Ha egy órai tartamú lépésben való mozgás után még a könnyű hasmenésnek semmi nyoma sem mutatkozik, akkor, mielőtt a lóval az istállóhoz visszatérnénk, könuyü ügetésbe hozzuk ezt. Ha még ez erősebb mozgás után sem lenne a gyógyszernek hatása, akkor délután a lépésben jártatást ismételjük : ha azonban a labdacs hatása mutatkozik, nem vezetjük ki többé az istállóból, hanem hagyjuk háboritlanul s ba hasmenése megszűnik is, csak negyvennyolcz órával azután vezetjük ki a szabadba, lépésben való első reggeli munkára. E két első nap alatt korpa-masht adunk a lónak némi zab vegyitékkel s egy kis adag szénával s az egész idő alatt csak állott vizet kis adagokban. Három napi nyugalom szükséges a phisic előtt és után, hogy az állat a kólikát kikerülhesse. A labdacsok átlag 12—30 gramm Barbados-aléoból, 15 gramm barna szappanból, s 4 gramm gyömbérből állnak. Korábbi időkben e gyógyszereket, különösen az aloét, egyenesen Angliából hozatták, liol a kész labdacsok igen jó minőségben voltak kaphatók az állatorvosi gyógyszertárakban s a nagyobb szíjgyártó-üzletekben Londonban és Nevvmarketben; azonban néhány év óta Németországban is több gyógyszertárban kapható ez, igy Felső-Sziléziában Gross-Strelitzen és Torgauban, szakemberek reczeptje szerint. — Azt azonban nem ajánljuk, hogy akármelyik gyógyszertárból vegye valaki, vagy a kezelő állatorvostól, mert a ilyen lapdacsoknál az aloé-tartalom többnyire nagyon bizonytalan s e miatt nem tanácsos a lónak beadni. A beadandó gyógyszer mennyiségét ren! desen a ló nagysága és kora határozza meg, ! s az aloé mennyisége, mint már jeleztük, 12—30 gramm közt változik. Idős lovaknál, melyek zöld takarmányt kúpnak, mely a bashajtószer hatását gyöngíti, olykor még nagyobb adagra van szükség. Két nappal a phisic véghatása után újra kezdődik a lépésben jártatás és a napi munka. Nagyon óvakodnunk kell azonban a hatás nélkül maradt labdacs utókövetkezményeitől. Ily esetben helyesen cselekszünk, ba az illető lovat 4—5 napon át egymásután takaró alatt s korpa-mash-sel tápláljuk, hogy aztán ugyanoly kaliberű második labdacsot adjunk neki be. A munka előtt és után. Nyáron át az istállót négy órakor, kora tavaszszal és őszszel 6 vagy 7 órakor nyitjuk meg. — A ló, a fölkelés után, oly magasan köttetik, hogy le nem fekhetik, de mindamellett a jászlat elérhesse. Pár korty viz után kapja az első abrakot. Oly állatoknak, melyek a zabot nagyon jól szét nem rágják, egy maroknyi szecskával vegyitjük azt vagy pedig könnyedén szétzúzzuk. Jó evők mindig tisztán zabot kapnak. Abrakolás közben az almot rendbe hozzak, simán fölágyazzuk, a szemetet és nedves szalmát eltávolítjuk. A leggondosabb istállófiuk naponkint kivonják az egész almot az istállóból és boxból ; hetenkint kétszer ezt mindenütt meg kell tenni, a hol matrácz-aluiot nem használnak. Mig a lovak az abrakot elfogyasztják, reggeliznek a lovászok is, kiknek aztán kéthárom óráig egy folytában van dolguk lovaikkal s azért a inunka előtt valamit étkezniük kell. Az emberek s lovak reggelizése után az itatás következik. A lovászfiú aztán rövidre köti lovát, szájkosarat ad neki, könynyedén megtakarítja, aztán újra fölveti rá a takarót, megnyergeli, fölilleszti a szárharisnyát vagy bandaget, hogy a lábakat hibásan lépés esetében a sérülés ellen megóvja; fölkantározza, kifelé fordítja a lovat, vagy az adott utasitás szerint addig hagyja állni, mig a többi ló is kész. A lovagló ekkor felül s várja, mig a kilovaglás sora az állásban vagy boxban rá következik. A lovakra való felülés könnyebb az istállóban, mint más helyen s a kilovaglást könnyebben is bevárják minden nyugtalankodás nélkül. A munkából való visszatérés után a lovakat az istállóban megitatjuk s báromnegyed vagy egy óráig is részletesen megtisztogatjuk. Minthogy az állatok ily alkalomkor gyakron kirúgnak s a patáknak az istálló falával vagy a talajjal való erősebb érintkezését meg kell gátolnunk, nagyon gyakorlatias, hogy ott, a hol matrácz-alom nincs, a tisztogatás alkalmával a ló alá helyezendő elegendő szalmáról gondoskodjunk. Tapasztalas szerint némi halk dudolás, melyet a lovászfiú fogain átbocsát, a lovat takaritás közben türelmessé teszi, minélfogva ezt minden verseny- és vadász-istállóban gyakorolják. Takaritás közben az etetés ideje is elérkezett. A lovakat betakarjuk s rövidre kötött fejét fölszabadítjuk s ha a zabot eléjük kötöttük, az istállót — hogy nyugalmat engedjünk nekik — a közelebbi etetési időig, délutáni 3—4 óráig, bezárjuk. Ekkor ismét zabot öntünk eléjök s néhány korty vizet adunk nekik, mielőtt őket, ha a szükség kívánja, egy délutáni egy vagy másfél óráig tartó sétára fölnyergeinők, természetesen megint a takaró alatt. Haza térve, a lovakat éjjelre jól megitatjuk s könnyedéu megtakarítjuk s 7 órakor az utolsó abrakot (rossz ragoknál egv maroknyi szecskával) öntjük eléjök. Ha aztán minden lónak a kellő széna-adagját a rácsba helyeztük, az istállót másnap reggelig bezárjuk s a lovakat többé nem háborgatjuk, ha csak valamely esetleg egy lovászfiúnak a jelenlétét nem igényli. Idomitás alatt levő lóuak a széna-adagja hat-nyolcz font s a szénának legalább egy évesnek kell lennie, a mellett a legjobb minőségűnek is. Az angol a versenylovaknak csak magasan fekvő réteken termett barna szénát ad, mely petrenczébau jól át volt füllesztve. Lapályi szénát s rendesen készitett zöld szénát a ló csak akkor kap, ha a versenyistállóban való táplálásra nem alkalmas. Az itt leirt eljárás különböző istállókban némi eltéréseket mutat. Némelyek az istállóbau itatnak, mások váluból, mint az korábbi időkben általában szokás volt. Különféle okokból azonban, s főleg azért, nehogy a ló rossz, romlott vagy szándékosan ártalmas szerekkel vegyitett vizet igyék, most a versenylovat általában az istállóban itatják meg, hol a viz-reservoirt gyakran zár alatt tartják. — Az ivóvíznek esetleges vagv szándékos^ megrontása ellen nehéz óvszert találni. Elő halak a vizben annak tisztaságára következtetnek. Az óráK beosztására nézve is vaunak különböző istállókban eltérések. A fentebb érintett beosztás a legszokottab, mert, a ló gyomrának követelményéhez alkalmazkodik. Ez pedig gyakran kiváu kisebb mennyiségű abrakot, ellentétben a macska és kutya-fajjal, mely egyszerre szereti a gyomrát megtölteni. A lépésben mozgás. Az idomitás első szakában a lépésben mozgás a munka főkövetelménye. Vannak lovak, melyek az első időszak végén már csaknem lélegzetöknél vannak, a nélkül hogy erősebb munkát tettek volna. Olykor egyetlen gyönge izzadás elégséges. Nagy zsírlerakódásnál talán két vagy három galop szükséges, de a legtöbb esetben, különösen az első hónapban, a lépés rövidebb ügetéssel, fölváltva a jobb és bal kézen, hogy a ló „szájat kapjon- (illetőleg azt megtartsa) az egyetlen mozgás. Egészen fiatal és nyers lovakkal a reggeli sétát vagy az istálló udva-