Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-04-29 / 19. szám

Április 29. 188«. Vadász- és Versenv-Lap 177 Csihás Antalnak drágszéli ménese nyerte meg kiállított két anyakanczájával és uyolcz méncsikajával az 1000 lrankos első pénzdiiat a nehéz hámosok osztályában. „Ki az a Csihás!" Hol van a ménese? sohase hallottunk eddig róla, pedig milyen kitűnő kiállított anyaga!" Eme kérdés és csodálkozás hangzott általánosan szakembereink és lókedvelőink körében, midőn a drágszéli nagy és nemes, valóban elsőrendű angol félvér-kanczák, s a rendkívüli egyenlő és a mellett csontos, roppantul kifejlesztett l

1/., eis s méncsikók a jury elé vezettettek. Megmondjuk hát, ki az a Csihás és hogyan alakult az a drágszéli ménes, melynek képviselői a kiállításon általános feltűnést okoztak. Mi is meg voltunk lepetve évek előtt, midőn e ménest először láttuk, mert annak létezéséről mi sem tudtunk addig semmit. Az a Csibás egy jóravaló vagyonos bácskai gazda ; a ki jelenleg a kalocsai érsekségnek drágszéli nagy bérletén gazdálkodik. Józan felfogású, gyakorlati érzékű gazda létére, midőn alig máslél évtized előtt a lótenyésztéshez fogott, csakis jó származású, szabályos alkatú, termetes kanczákat vásárolt meg ; s egyúttal a gróf Hunyadynak ürményi méneséből megvett egy „Hasard" nevű kétéves nemes és csontos sötétpej angol telivér méncsikót, melynek apja Arsenal, anyja pedig a hajdani hires államdij-nyerő „Agitation" volt. E méncsikót felnevelve, összes kanczáit ezzel fedeztette 10 éven át és csak leányaira alkalmazott egy br. Redlíéle rastinai angol félvér mént. A legjobb kanczákat semmi áron el nem adta, hanem ménesét egészítette ki velők, a csikókat jó legelőn jártatta, s a zabos zsák mindig nyitva volt. Hasard telivér mén véletlenül egyike volt amaz apa-lovaknak, melyek saját jóságukat roppant mérvben átörökítve, kiegyenlített és önálló tenvészanyagot képesek produkálni. — A drágszéli ménes 30 anyakanczája ma már tulnyomólag Hasard ivadék, s eme kauczaanyagra béreltetett neháDy év előtt egy hatalmas nagy és csontos Furioso mén ; melynek ivadékai voltak a kiállításon látott kitűnő csikók. Gratulálunk e ménes derék tenyésztőjének és nagy jövőt jósluuk e ménesnek, mert tulajdonosa, a kiállításon elért siker által buzditva, előttünk kijelentette, miszerint 50 befogott anya-kanczára fel fogja emelni ménesének létszámát. E ménes keletkezésével azért foglalkoztunk hosszasabban, mert tanulságos és utánzandó példát nyújt arra nézve, miként lehet rövid idő alatt jó augol félvér ménest alapítani. — Jó vérű erős kanczák vásárlása — reá jó telivér, azután pedig egy elsőrendű Furioso mén utána; — dolgozó de jól abra- ! kolt anyakanczák — jó legelőn járó, fiatal | korukban erősen abrakolt csikók, s a legjobb kanczacsibók visszatartása! Yoila tout ! Ez a Csihás-féle recept ! ! Leidenfrost IAszlónak ó-barsi ménese, mely a carossier osztályban a második pénzdijat nyerte, 1 ménnel, 5 anyakanczával és 7 különböző korú kanczacsikóval volt képviselve. Eme iuénes jelenleg 70 anyakanczából áll. Alapításának és eddigi fejlődésének története a maga nemében még tanulságosabb, mint az előbbié. Ebből ugyanis megtanulhatjuk azt, miként lehet vegyes származású. termetes nagy, de puha és jellegtelen, egy szóval meglehetősen silány, de nagy testű vegyes fajtájú kanczákból másfél évtized alatt oly, az egyöntetűség felé baladó törzsöt alakitani, melynek egy része ma máiértékes nehéz carossier lovakat, más része pedig munkabiró termetes igás lovakat szolgáltat. A Leidenfrosték által már 25 év óta bérben birt, s ujabban ismét további 30 évre kibérelt lévai uradalom üzeme főleg czukorrépa - termelésre s ebből való szeszfőzésre lévén alapítva, nagyszámú" nehéz munkás lovat igényelt. Midőn Leidenfrost László a kiállításon bemutatott tenyész-törzset megalapította, kevés jó származású félvér kancza mellett többnyire vegyes norfolki, soproni hieuez és más vidéki puha nagy igás lovakkal rendelkezett. Fajfpuye'sztésre határozván el magát, ezekre először is a legnagyobb és leggorombább tiszta Nonius méneket alkalmazta, miután ezeknek legbiztosabb átörökítő tehetségétől várhatta leginkább idővel a Mixtum Compositum kiegyenlítését. — A méntelepekben akkor ő mindig a legcsunyább fejű Nonius méneket kereste, mert többnyire ezek birtak legtöbb testtömeggel. s ezek voltak a legtisztább jellegű régi Noniusok. Időközben vett néhány mezőhegyesi Nonius kanczát is, valamint több jó vérű termetes angol félvér kanczát is szerzett. Második geueratióban is consequeusen a legcsontosabb és a íajjeleget leghívebben képviselő goromba Nonius méneket használt, s csak harmadik geueratióban bocsátott ezek ivadékaira valamivel nemesebb Revolver és Tápió telivérektől származott félvér Nonius apákat. Az eredmény 15 év alatt az lett, hogy ma a 80 anyakanczából álló törzs a kiegyenlítés utján vau, s belőle most már ki lehetne választani 20 — 25 kanczát, mely a mezőhegyesi nagy Nonius jelleghez közeledik. A kiegyenlítettség természetesen még igen sok kívánni valót hágy, a hiencz és norfolki vér még igen gyakran visszaesést okoz, de nem adunk neki 10—15 évet, hogy gondos és szakértő tenyésztőjének consequens eljárása mellett, erős folytonos mustra, s a Nonius vér következetes alkalmazása által teljesen kiegyenlített nagy Nonius törzset lug birni az ó-barsi ménes, mely akkor nem legutolsó tényező lehet az országos lótenyésztés terén is. Ma már különben ott áll e ménes, hogy 500 frtou alul egy lovat sem ad el és kisorolt számfeletti 4éves lovait páronkint átlag 1300—1400 írtért veszik el kapdosva a bécsi és prágai lókereskedők. Az uradalmi szigorú könyvvezetés pedig most már 6 és 10.000 forint között váltakozó évi tiszta jövedelmet mutat ki a lótenyésztésből. Ez persze csak az által volt elérhető, hogy az anyakanczák mind dolgoznak, s hogy a csikó-ménesben, egy igen derék ménesmester keze alatt, kitűnő rend és erős táplálás mellett, a legnagyobb takarékosság uralkodik. A teuyészanyag haladását legjobban jellemzi ama körülmény, hogy szakértő tenyésztője a mult évben már egy „Délczegr" nevű (Buccaneer-Elza) telivér mént alkalmazhatott a ménesben, melynek csikói majdan nemcsak termetes, de nemes carossier-ek is lesznek. Jövő programmja e ménesnek nem lehet más, mint az: telivért a kanczaanyag 1j

i részére és consequensen a legtermetesebb Noniusokat a többi ®/

4 részre. Ily uton Leidenfrost László megmutatja azt, hogyan lebet a lótenyésztést egy intensive kezelt uradalom legjövedelmesebb ágává tenni. Ez sem a legutolsó „Recept"! Gróf Festetics Tassilo régi jóhirü perdóczi méneséből 7 drb idősebb anyakancza volt ménes-couditióban kiállítva. Ezek között egy „Békés" nevii Champion angol félvérméntől származó kancza nyerte a harmadik 500 frankos pénzdijat, a nehéz hámosok oszr tályában. — Ez, valamint egy „Cora" nevü Eberbardt telivér után nevelt kancza, oly első rendű nehéz angol félvér tenyészanyagot képviselt, melynél jobbat az egész kiállításon nem láttunk. A többi kanezík között azonban volt gyeDgébb anyag is, a melynél a perdóczi 60 auyakanczából álló ménesnek több mint f'elerésze sokkal jobb. — E ménes még a mult században alakíttatott keleti vérrel. de csak az 50-es évek óta tenyésztetik rendesen angol vérrel. A mostani any:kanczak többnyire „Nigbtvvacb", „Helicon-, „Lanschütz" és „Eberhardt" telivér apáktól, valamint „Champion" és „Mágnes" angol félvér méiipktől származnak, s csak kis mértékben használtatik „Steppingstou" importált norfolki mén, melynél jobb norfolkit különben még soha sem láttunk. A perdóczi ménesnek főelőnve, hogy kitűnő képességű vadász-lovakat, paripákat és carossier-eket szolgáltat ; s ez irányban oly megállapodott jó hírneve van, melyet semminemű kiállítási kritikától féltenie nem kell tulajdonosának. Bzilárd meggyőződésünk különben az, hogy e ménes a kiállításon egyik legelső dijaj nyerte volna el, ba tulajdonosa ugy tesz, mint a karwini vagy zselizi ménes élelmes intézője, és nem legelő-couditióbau levő öreg auyakanczákat, hanem fényesen toilettirozott saját nevelésű vadász- és hintós lovait küldi a kiállításra. Herczeg Metternich Sándorné bajna-biai méneséből 4 angol félvér és 4 vegyes fajú igás kancza volt kiállitva, s a „Tündér" nevű „Jerichó" telivértől származó 174 ctm. magam íékete félvér kancza érmet is nyert. Ez, valamint a többi kiállított félvér ló is, igen szép testet, de könnyű magas lábakat mutatott. Az igás kanczák a stájer és muraközi vérnek angol vérvei való vegyitésébő

1 valóban elrettentő példát szolgáltattak. Nóri kanczákra angol teli és félvér méneket, importált norfolki yorkshire-i ügető méneket bocsátanak Bián már régóta s ezen keresztezések után most 20 oly igás kanczával bir e ménes, melyből kerülhetnek egyes jó ivadékok, de egyáltalán minden egységes jelleget nélkülöző, átörökítéssel nem biró bizonytalan mixtum-compositum. A 10 drb tiszta angol félvér anyakancza maradéka ama bajdani hires ménesnek, melyből a jelenlegi tulajdonosnő apja : gr. Sándor hihetetlen képességű lovait nevelte. Ezek után e csoportban még csak egy ménesről kell szólamink, mely a nehéz hámosok között nem igen fényesen szerepelt, s ez Debreczen város ménese. Eme ménes feladata a város fogatainak kiállításán kivül főleg apalovak nevelése a városi polgárság ménesei részére. A Hortobágyon legelő városi méneseken ugyanis szabadon hág 20— 24 városi mén, s igy ezek minősége dönt a debreczeni lótenyésztés sorsa felett. A kiállított anyag után Ítélve, e sorsot kedvezőnek nem jelezhetjük. Emez anyag ugyanis harmónia nélküli szabálytalan alkatú, puha és határozottan rossz járású lovakból állott ; a mint arról bárki is meggyőződhetett, a ki a debreczeni ötös fogatot a kiállítási köröndön végig hajtatni látta. Ez a ménes az 1873-ik évi bécsi kiállítás óta határozottan nagyot hanyatlott. Ottani collectiv kiállításának megvolt még régi egységes jellege ; mig ma csak rossz tulajdonságaiban vau jellegezve. Néni tudjuk bizonyosan, mi az oka emez 1828. óta fennálló spauyol-nápolyi eredetű törzs hanyatlásának, de azt hiszsziik, hogy egyrészt a beltenyésztés következményei, másrészt a hihetetlen parlagi tartás és nevelés okozza azt. Tettek ugyan kísérleteket idegen vérű ménekkel is, de mit használ a legjobb vér belvtelen tenyésztési és ne\elési eljárás mellett. Rendesebb kezelést, szakértő párosítást és jobb tartást kellene meghonosítani e ménesben ; s akkor egy szilárd jellegű nonius és a legerősebb kanczákra egy jó telivérmén csodát mivelhetne. A jelenlegi tartás mellett azonban csak erős. Dagyobb lippiczai méneket mernénk ajánlani. Felette sajnálnók, ha a 65 anyakanczából álló Debreczen városi ménes tovább is a hanyatlás utján maradna, mert ez az ut elébb-utóbb okvetlenül a feloszlatásra vezetne. (Folyt, köv.)