Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-04-29 / 19. szám

Április 29. 188«. Vadász- és Versenv-Lap 177 Csihás Antalnak drágszéli ménese nyerte meg kiállított két anyakanczájával és uyolcz méncsikajával az 1000 lrankos első pénz­diiat a nehéz hámosok osztályában. „Ki az a Csihás!" Hol van a ménese? sohase hallottunk eddig róla, pedig milyen kitűnő kiállított anyaga!" Eme kérdés és csodálkozás hangzott általánosan szakembe­reink és lókedvelőink körében, midőn a drág­széli nagy és nemes, valóban elsőrendű angol félvér-kanczák, s a rendkívüli egyenlő és a mellett csontos, roppantul kifejlesztett l 1/., eis s méncsikók a jury elé vezettettek. Megmondjuk hát, ki az a Csihás és hogyan alakult az a drágszéli ménes, mely­nek képviselői a kiállításon általános feltű­nést okoztak. Mi is meg voltunk lepetve évek előtt, midőn e ménest először láttuk, mert annak létezéséről mi sem tudtunk addig semmit. Az a Csibás egy jóravaló vagyonos bács­kai gazda ; a ki jelenleg a kalocsai érsek­ségnek drágszéli nagy bérletén gazdálkodik. Józan felfogású, gyakorlati érzékű gazda létére, midőn alig máslél évtized előtt a lótenyésztéshez fogott, csakis jó származású, szabályos alkatú, termetes kanczákat vásá­rolt meg ; s egyúttal a gróf Hunyadynak ürményi méneséből megvett egy „Hasard" nevű kétéves nemes és csontos sötétpej an­gol telivér méncsikót, melynek apja Arsenal, anyja pedig a hajdani hires államdij-nyerő „Agitation" volt. E méncsikót felnevelve, összes kanczáit ezzel fedeztette 10 éven át és csak leányaira alkalmazott egy br. Redl­íéle rastinai angol félvér mént. A legjobb kanczákat semmi áron el nem adta, hanem ménesét egészítette ki velők, a csikókat jó legelőn jártatta, s a zabos zsák mindig nyitva volt. Hasard telivér mén véletlenül egyike volt amaz apa-lovaknak, melyek saját jóságu­kat roppant mérvben átörökítve, kiegyenlített és önálló tenvészanyagot képesek produkálni. — A drágszéli ménes 30 anyakanczája ma már tulnyomólag Hasard ivadék, s eme kaucza­anyagra béreltetett neháDy év előtt egy hatal­mas nagy és csontos Furioso mén ; melynek ivadékai voltak a kiállításon látott kitűnő csikók. Gratulálunk e ménes derék tenyésztőjé­nek és nagy jövőt jósluuk e ménesnek, mert tulajdonosa, a kiállításon elért siker által buzditva, előttünk kijelentette, miszerint 50 befogott anya-kanczára fel fogja emelni méne­sének létszámát. E ménes keletkezésével azért foglalkoz­tunk hosszasabban, mert tanulságos és után­zandó példát nyújt arra nézve, miként lehet rövid idő alatt jó augol félvér ménest ala­pítani. — Jó vérű erős kanczák vásárlása — reá jó telivér, azután pedig egy elsőrendű Furioso mén utána; — dolgozó de jól abra- ! kolt anyakanczák — jó legelőn járó, fiatal | korukban erősen abrakolt csikók, s a legjobb kanczacsibók visszatartása! Yoila tout ! Ez a Csihás-féle recept ! ! Leidenfrost IAszlónak ó-barsi ménese, mely a carossier osztályban a második pénz­dijat nyerte, 1 ménnel, 5 anyakanczával és 7 különböző korú kanczacsikóval volt kép­viselve. Eme iuénes jelenleg 70 anyakanczá­ból áll. Alapításának és eddigi fejlődésének története a maga nemében még tanulságo­sabb, mint az előbbié. Ebből ugyanis meg­tanulhatjuk azt, miként lehet vegyes szárma­zású. termetes nagy, de puha és jellegtelen, egy szóval meglehetősen silány, de nagy testű vegyes fajtájú kanczákból másfél évtized alatt oly, az egyöntetűség felé baladó tör­zsöt alakitani, melynek egy része ma mái­értékes nehéz carossier lovakat, más része pedig munkabiró termetes igás lovakat szol­gáltat. A Leidenfrosték által már 25 év óta bérben birt, s ujabban ismét további 30 évre kibérelt lévai uradalom üzeme főleg czukorrépa - termelésre s ebből való szesz­főzésre lévén alapítva, nagyszámú" nehéz munkás lovat igényelt. Midőn Leidenfrost László a kiállításon bemutatott tenyész-tör­zset megalapította, kevés jó származású fél­vér kancza mellett többnyire vegyes norfolki, soproni hieuez és más vidéki puha nagy igás lovakkal rendelkezett. Fajfpuye'sztésre határozván el magát, ezekre először is a leg­nagyobb és leggorombább tiszta Nonius méne­ket alkalmazta, miután ezeknek legbizto­sabb átörökítő tehetségétől várhatta legin­kább idővel a Mixtum Compositum kiegyen­lítését. — A méntelepekben akkor ő mindig a legcsunyább fejű Nonius méneket kereste, mert többnyire ezek birtak legtöbb testtömeg­gel. s ezek voltak a legtisztább jellegű régi Noniusok. Időközben vett néhány mezőhegyesi Nonius kanczát is, valamint több jó vérű termetes angol félvér kanczát is szerzett. Második geueratióban is consequeusen a leg­csontosabb és a íajjeleget leghívebben kép­viselő goromba Nonius méneket használt, s csak harmadik geueratióban bocsátott ezek ivadékaira valamivel nemesebb Revolver és Tápió telivérektől származott félvér Nonius apákat. Az eredmény 15 év alatt az lett, hogy ma a 80 anyakanczából álló törzs a kiegyenlítés utján vau, s belőle most már ki lehetne választani 20 — 25 kanczát, mely a mezőhegyesi nagy Nonius jelleghez köze­ledik. A kiegyenlítettség természetesen még igen sok kívánni valót hágy, a hiencz és norfolki vér még igen gyakran visszaesést okoz, de nem adunk neki 10—15 évet, hogy gondos és szakértő tenyésztőjének consequens eljárása mellett, erős folytonos mustra, s a Nonius vér következetes alkalmazása által teljesen kiegyenlített nagy Nonius törzset lug birni az ó-barsi ménes, mely akkor nem legutolsó tényező lehet az országos lótenyész­tés terén is. Ma már különben ott áll e ménes, hogy 500 frtou alul egy lovat sem ad el és kisorolt számfeletti 4éves lovait páronkint átlag 1300—1400 írtért veszik el kapdosva a bécsi és prágai lókereskedők. Az uradalmi szigorú könyvvezetés pedig most már 6 és 10.000 forint között váltakozó évi tiszta jövedelmet mutat ki a lótenyésztésből. Ez persze csak az által volt elérhető, hogy az anyakanczák mind dolgoznak, s hogy a csikó-ménesben, egy igen derék mé­nesmester keze alatt, kitűnő rend és erős táplálás mellett, a legnagyobb takarékosság uralkodik. A teuyészanyag haladását legjob­ban jellemzi ama körülmény, hogy szakértő tenyésztője a mult évben már egy „Délczegr" nevű (Buccaneer-Elza) telivér mént alkalmaz­hatott a ménesben, melynek csikói majdan nemcsak termetes, de nemes carossier-ek is lesznek. Jövő programmja e ménesnek nem lehet más, mint az: telivért a kanczaanyag 1j i részére és consequensen a legtermetesebb Noniusokat a többi ®/ 4 részre. Ily uton Lei­denfrost László megmutatja azt, hogyan le­bet a lótenyésztést egy intensive kezelt ura­dalom legjövedelmesebb ágává tenni. Ez sem a legutolsó „Recept"! Gróf Festetics Tassilo régi jóhirü per­dóczi méneséből 7 drb idősebb anyakancza volt ménes-couditióban kiállítva. Ezek között egy „Békés" nevii Champion angol félvér­méntől származó kancza nyerte a harmadik 500 frankos pénzdijat, a nehéz hámosok oszr tályában. — Ez, valamint egy „Cora" nevü Eberbardt telivér után nevelt kancza, oly első rendű nehéz angol félvér tenyészanya­got képviselt, melynél jobbat az egész kiál­lításon nem láttunk. A többi kanezík között azonban volt gyeDgébb anyag is, a melynél a perdóczi 60 auyakanczából álló ménesnek több mint f'elerésze sokkal jobb. — E ménes még a mult században alakíttatott keleti vér­rel. de csak az 50-es évek óta tenyészte­tik rendesen angol vérrel. A mostani any:­kanczak többnyire „Nigbtvvacb", „Helicon-, „Lanschütz" és „Eberhardt" telivér apáktól, valamint „Champion" és „Mágnes" angol fél­vér méiipktől származnak, s csak kis mérték­ben használtatik „Steppingstou" importált norfolki mén, melynél jobb norfolkit külön­ben még soha sem láttunk. A perdóczi mé­nesnek főelőnve, hogy kitűnő képességű va­dász-lovakat, paripákat és carossier-eket szol­gáltat ; s ez irányban oly megállapodott jó hírneve van, melyet semminemű kiállítási kritikától féltenie nem kell tulajdonosának. Bzilárd meggyőződésünk különben az, hogy e ménes a kiállításon egyik legelső dijaj nyerte volna el, ba tulajdonosa ugy tesz, mint a karwini vagy zselizi ménes élelmes intézője, és nem legelő-couditióbau levő öreg auyakanczákat, hanem fényesen toilettirozott saját nevelésű vadász- és hintós lovait küldi a kiállításra. Herczeg Metternich Sándorné bajna-biai méneséből 4 angol félvér és 4 vegyes fajú igás kancza volt kiállitva, s a „Tündér" nevű „Jerichó" telivértől származó 174 ctm. ma­gam íékete félvér kancza érmet is nyert. Ez, valamint a többi kiállított félvér ló is, igen szép testet, de könnyű magas lábakat mu­tatott. Az igás kanczák a stájer és mura­közi vérnek angol vérvei való vegyitésébő 1 valóban elrettentő példát szolgáltattak. Nóri kanczákra angol teli és félvér méneket, im­portált norfolki yorkshire-i ügető méneket bocsátanak Bián már régóta s ezen keresz­tezések után most 20 oly igás kanczával bir e ménes, melyből kerülhetnek egyes jó iva­dékok, de egyáltalán minden egységes jelle­get nélkülöző, átörökítéssel nem biró bizony­talan mixtum-compositum. A 10 drb tiszta angol félvér anyakancza maradéka ama baj­dani hires ménesnek, melyből a jelenlegi tu­lajdonosnő apja : gr. Sándor hihetetlen képes­ségű lovait nevelte. Ezek után e csoportban még csak egy ménesről kell szólamink, mely a nehéz há­mosok között nem igen fényesen szerepelt, s ez Debreczen város ménese. Eme ménes feladata a város fogatainak kiállításán ki­vül főleg apalovak nevelése a városi polgár­ság ménesei részére. A Hortobágyon legelő városi méneseken ugyanis szabadon hág 20— 24 városi mén, s igy ezek minősége dönt a debreczeni lótenyésztés sorsa felett. A ki­állított anyag után Ítélve, e sorsot kedvező­nek nem jelezhetjük. Emez anyag ugyanis harmónia nélküli szabálytalan alkatú, puha és határozottan rossz járású lovakból állott ; a mint arról bárki is meggyőződhetett, a ki a debreczeni ötös fogatot a kiállítási köröndön végig haj­tatni látta. Ez a ménes az 1873-ik évi bé­csi kiállítás óta határozottan nagyot hanyat­lott. Ottani collectiv kiállításának megvolt még régi egységes jellege ; mig ma csak rossz tulajdonságaiban vau jellegezve. Néni tudjuk bizonyosan, mi az oka emez 1828. óta fennálló spauyol-nápolyi eredetű törzs hanyat­lásának, de azt hiszsziik, hogy egyrészt a bel­tenyésztés következményei, másrészt a hihe­tetlen parlagi tartás és nevelés okozza azt. Tettek ugyan kísérleteket idegen vérű mé­nekkel is, de mit használ a legjobb vér belvtelen tenyésztési és ne\elési eljárás mel­lett. Rendesebb kezelést, szakértő párosí­tást és jobb tartást kellene meghonosítani e ménesben ; s akkor egy szilárd jellegű no­nius és a legerősebb kanczákra egy jó teli­vérmén csodát mivelhetne. A jelenlegi tar­tás mellett azonban csak erős. Dagyobb lip­piczai méneket mernénk ajánlani. Felette sajnálnók, ha a 65 anyakanczából álló Deb­reczen városi ménes tovább is a hanyatlás utján maradna, mert ez az ut elébb-utóbb ok­vetlenül a feloszlatásra vezetne. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents