Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-04-22 / 18. szám

Április 18. 1880. Vadász- és Verseny-Lap. 160 Lóversenyek eredményei. Soproni versenyeli 1886(Tavaszi meeting.) Vasárnap, ápril 18, d. u. 2 órakor. (Teljes programmját lá>d e lapok 8-dik számában.) I. Akadály-verseny. Tiszteletdíj ő cs. királyi fensége József fóherczegtől. 3200 meter. Gr. Wurmbrand Ernő badn. (9. huszár ezr.) id sz b Cavalier fv. 70 kilo (vitt 70'/

2). Br. Beaulieu badn. 1 Br. BreDner József badapr. (2 drag ezr.) id p к Karola fv. 70 kilo (vitt 74) Eybner badn. 2 Miokovits István badn. (5 huszár ezred) id p h Ficzkó 70 kilo (vitt 74

l/

s) Tulajdonos 3 Br. Unterrichter К. hadn. (2 drag ezr.) id p к Mary fv. 70 kilo (vitt 71). Tulajdonos 0 Bánat 3 lóért. Tiz hoszszal nyerve ; rosz harmadik ; II. Gát verseny. Egvl, dij 300 írt s tiszteletdíj gr. Pejacsevich Miklós lovassági tábornoktól. Táv krb 2Ó00 meter. Pizighelli Ottokár száz. (7 drag, ezred) 6é p h C'

Dolphin ap Buccaneer a Deerdale 78 kilo Tulajdonos 1 Br. Kielmansegg K. hadn. (7 drag, ezred) 6é sg к Ада 78 kilo (vitt 84) Tulajdonos 2 Gr. Széchenvi Károlv száz. (testőr lov száz.) id sp к Charade 78 kilo Tulajdonos 3 Br. Beaulieu Lajos badn. (2 drag ezr.) 6é p к Judith fv. 73 kilo Tulajdonos 0 Feigl E. száz. (5 huszár ezr.) id p b Gogo 75 k. Br. Grimmenstein badn 0 Peták Emil hadn. (11. huszár ezr.) id stpej к Darázs 76 kilo Tulajdonos 0 Bánat 6 lóért. Erős küzdelem után egy fél hoszszal nyerve; tiz hossz a második és harmadik közt. Darázs kitört. III. Akadályverseny. 200 frt és tiszteletdíj, adva Lajos Victor altábornagy föbg ő cs. k. fen- j sége által krb 3200 meter. Gr. Starhemberg E. hadn. (2 drag ezr. ) 6é p b Countryboy ap Nortbcountryman a Spanish Fly 75 kilo. Tulajdonos 1 Krahl Napoleon száz. (6. dzsidás ezr.) id p b Quick (fv.) 75 kilo (vitt 7b kilot) Kirchmeyer hadn. 2. Teinzmann Victor alezr. (9 huszár ezr.) id fakó h Marchall fv. 75 kilo (vitt 81 kilot). Rappel főhdn. 0 Br. Unterrichter E száz. (2 drag, ezr.) id p h Helyes (fv.) Knobling badn. 0 Bánat 7 lóért. Tizenkét hoszszal nyerve. Marshall és Helyes f'öltartattak. IV. Akadályverseny. 400 frt. 200 frt Vilmos főhg táborszernagy ő cs. k. fenségétől. Krb. 3200 meter. Br. Kielmansegg K. badn. (7. drag, ezr.) id. p h Excellenz ap Ostreger a Miss Partridge 1000 frt. 85 kilo. Tulajdonos 1 Sényi Sándor száz (9 busz. ezr.) id sga к Vihar 800 frt 82'/

2 kilo Tulajdonos 2 Gr. Gatterburg Zs. hadapród (5 busz. ezr.) id f b Satan (fv.) 77' 2 k.800 frt. Szontágb főhdn. 3 Miokovits István hadn. (5 busz. ezr.) id pej к Poldi 600 frt. 75 kilo. Tulajdonos 0 Bánat 8 lóért. Vihar ellen mely kitört, négy hoszszal nyerve ; Satan, mely szintén kitört, rossz harmadik lett; Poldi elbukott. A nyertesre nem történt kínálat. V. Sikverseny. Tiszteletdíj, adva hg Trauttmansdorff Károly és gr. Esterházy Miklós által. Táv 1200 meter. Br. Kielmansegg K. hadn. (7. drag, ezr.) 6é sga к Ada ap Laneret a Dolly Warden 80 kilo (vitt 84 kilo) Tulaj. 1 Ugyanaz 6é p m Desperat 80 к. Pizighelli száz. 2 Peták Emil hadnagy (11. husz. ezr.) id stp к Darázs 80 kilo Tulajd. 3 Sényi Sándor száz. (9. husz. ezr.) id sga к Vihar 80 kilo Kircbmayer hadn. 0 Bánat 1 lóért. Br. Kielmansegg kijelenté, hogy Adával akar nyerni. — Három hoszszal nyerve; négy hossz a mssodik és harmadik közt. — VI. Akadályverseny. 800 frt. Császár és ki. rály ő felsége által adva, 4é és id lovaknak. Táv kb. 4000 meter. Eigl Ferencz főhdn. (5. husz. ezr.) id p h Pan- talon ap Peon a Fidget 76 kilo Br. Grimmenstein hadn. 1 Traenkel A. fbdn. (2. drag, ezr.) id sga h Chaff (fv.) 83 kilo Tulajd. 2 Gr. Széchenyi К. százados (testőr lov. század) id sga h Scalop Shell (fv.) 78 kilo Tulajd. 3 Br. Kielmansegg K. id stp b Padi (fv.) 78 kilo (vitt 84 kilo) Tulajd. 0 Hafenrieliter Ottó hadn. (3. drag, ezr.) id vil p h Hamar 86 kilo Tulajd. 0 Br. Bischoffshausen V. hadn. (7. drag, ezr.) id stp к Idee 76 kilo Tulajd. 0 Bánat 5 lóért. Két hoszszal nyerve Chaff ellen mely elbukott; Scallop Shell rossz harmadik. — Idée elbukott. VII Vadászlovaglás. Tiszteletdijak a három első lovasoknak. Krb. 4—5000 meter. Muhr hadnagy 4 Eybner hadnagy 2 Br. Unterrichter hadnagy 3 A startok és a közösség. A szaklapok egy részében az utóbbi időkben nem kedvező megjegyzések voltak olvashatók a bécsi versenyek több startjára nézve s erre vonatkozólag a startertől némely f'ölvilágositást kaptunk, melyek előttünk annyira érdekeseknek s tárgyilagosaknak látszanak, hogy minden tétovázás nélkül közöljük azt, annál is inkább, mivel nálunk különösen az 1884-diki szerencsétlen Derby- start óta mindenféle indulást nagy figyelemmel kísérnek. Ezek előbocsátása után átadjuk a szót az illetőnek, ki a következő sorokban nyilatkozik. ^Mindenkinek, a ki valaha a starteri tövises hivatalt viselte, különösnek tűnhetett föl, hogy oly startqk, melyek ugy neki, mint a részt vett lovasoknak igen jóknak tetszettek, a tribünökön épp ellenkező benyomást idéztek elő. Pedig hát a dolog nagyon egyszerű. A tribünökről egy jó startot csak abban az esetben lehet ilyennek igazolni, ha a szemvonal és az indítási vonal pontosan összeesnek, vagyis, ha az indulási ponton fölállitott lovak a néző előtt tökéletesen födik egymást. Ez az eset például a budapesti pályáu — bármely indulási helynél, alig fordul PIŐ, S minden attól való eltérés kikerülhetetlenül optikai csalódást idéz elő, mely némi gondolkozás után könnyen megérthető, s melyet annálfogva itt bővebben uiagyarázgami fölösleges, noha az inditónak ama körülmény miatt gyakran kell szenvednie. Sokkal fontosabb körülmény azonban az, hogy a közönség a tribünökön egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy a startot láthassa s csak képzeli, hogy jól láthatja, a mennyiben többnyire csak a zászló lecsapása és a lovak elrobbanása által tétetik figyelmessé arra, liogy a mezőny elindittatott. — A kép, mely akkor a szem előtt föltárul, egyszerűen az indulás képének tartatik s természetesen a sport roszuak tekintetik, ha a lovak nem mint tömör fal, egy vonalban rohanuak tova, melynél sokan elfeledik, hogy a tulajdonképi start, nevezetesen a jel az indulásra, már néháuy másodperczczel előbb meg volt adva s ez idő tökéletesen elégséges arra, hogy a kezdetben zárt mezőny teljesen szétzüllöttnek látszszék. Hogy tehát a néző a tribünökről azt a benyomást nyerhesse, hogy az indulás jó volt, múlhatatlanul szükséges, hogy a lovak, legalább kis ideig, egyenlő magasságban galoppozzanak, hogy a figyelőnek ideje legyen a képet megragadni és szilárdul tartani. Az azonban a starternek teljességgel nincs hatalmában, hogy a lovakat még együtt tartsa akkor is, midőn már a zászlót lebocsátá s csak nagyon ritka esetben történhetik az meg, miszerint egy versenyben valamennyi jockey hasonló taktikával éljen, ugy hogy saját ösztönükből tartsanak össze. Ha azonban valamelyik, utasításának megfelelően, lehetőleg gyorsan elugraui iparkodik, hogy heves pacet csinálhasson, mig a másik ezáltal nem engedi magát félrevezettetni s egész nyugodtan a háttérben tartózkodik, hogy „várásra" lovagoljon, nagyon könnyen megérthető, mikép valamely mezőny, a már alig megmérhető rövid idő alatt a ' voltaképen való indulás után egészen szétzüllöttnek látszik. Ez azonban, különösen nagyobb távolságú versenyeknél és az olyanoknál, hol mindjárt a start után kanyarodás következik, leginkább feltűnik. Mert hát mit tegyen a külső oldalon haladó jockey? Lova csak a legritkább esetekben eléggé sebes arra nézve, hogy még megelőzhesse a kanyarodás előtt a belső oldalon menőt, annál kevésbbé pedig, mivel a belső oldalon menő .jockey többnyire igyekszik helyét megtartani, s igy a kivül fekvő jockeyk, akarva nem akarva, kénytelenek lovaikat visszavenni, nehogy rendkívül nagy kanyarodást kelljen a saroknál teuniök. Ha tehát a starter a mezőnyt meglehetősen egy vonalba hozta s oly helyzetben látja a lovakat, a melyben ezeknek indulni meg vau engedve, s megkérdezi a jockeyket, készen vannak-e? és azután adja meg nekik a jelt az indulásra, akkor munkájával meg lehet elégedve, s ez esetben bizonyára meg is felelt minden jogos igénynek. Az után, a mi még később történhetik, az indítót méltányosan felelősségre vonni nem lehet. Mindez azonban még nem elég arra, hogy a tribünökön elhelyezkedett nézőkre jó benyomású gyakoroljon, mert a lovak nagyobb vagy csekélyebb gyorsasága, vagy a lovasok nagyobb vagy csekélyebb ügyessége avagy ezeknek taktikái : hihetetlen rövid idő alatt oly különbségeket idéznek elő az egyes lovak közt, hogy a néző, ki, — mint már emiitők — az indulás voltaképen való pillanatát soha sem ragadhatja meg, nagyon könnyen kedvezőtlen benyomást kaphat. Minden eddig elmondottak mellett különben még nem is érintők a lovak temperamentum-hibáit, melyek egy jó startot rendkívül megnehezítenek sőt sok esetben teljesen lehetetlenné tesznek, s ezt, fájdalom, mindig tapasztalhatni, a mig oly mének mint Przedswit és Gunnersbury, ivadékaikat a pályára küldik. De hát — kérdezhetik némelyek — mit tegyünk, hogy valami bizonyost megtudhassunk valamely startról ? Ennek csupán két módja van: vagy nem kell sajnálni a fáradságot s kimenni az indulóponthoz, vagy pedig a jockeyktől igyekszünk tudomást szerezni. Nem attól azonban, a ki a versenyt megnyerte, mert az a legtöbb esetben enyhítő Ítéletet mondó biró lesz, hauem vagy valamennyitől a kik csak részt vettek a versenyben, vagy valamely tapasztalt és bizalomra érdemes lovastól, ki a kérdéses versenyben semmi jelentékenyebb szerepet nem játszhatott, s kitől ennélfogva részrehajlatlan Ítéletet lehet várni. Atalában ama tekintély, a melyben a starter a jockeyk előtt áll, a legtöbb esetben biztos mértékűi szolgál annak jelessége felől, mert a jockeyk bizonynyal leghamarabb észreveszik, ha nekik a starter ügyetlensége miatt hivatásuk megnehezül, s esetleg jóhirök, mint lovasé, veszélyeztetik. Lehet, hogy e sorok némely téves nézeteket, melyek a közönségnél s részben az érdekelteknél is fölmerülhetnek, eloszlatni képesek lesznek, s ekkor a szándékolt czel teljesen el vau érve. — Ne is tekintessenek e sorok egyébnek, mint oly egyén igéuyteleu nézeteinek, ki azt hiszi, hogy mindenesetre már némi becses tapasztalást szerzett az ő — habár rövid praxisa alatt is. Körültekintés. A lapunk elején közölt nevezések a budapesti lóversenyek egy részére igen jól ütött ki ; — különösen egy pár handicap 30 és 40 lóval; sok eddig meg ki nem jött ló van ebben. Ellenben az akadályversenyekre csak igen kevés ló jegyeztetett. * »