Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-04-18 / 17. szám

152 Április 29. 1886. iramodott a mezőny, melyen Snffield es Beres­lord lordokon kivül a londoni sportkörök több tagja részt vőn. Cbemis körül Mr. Bar- ling. ki évek óta mindig a „Queens" után vadá­szott, egv sövény ugratása alkalmával lovas­tul együtt felbukván, a helyszínén halva maradt. Márczius 27-én Sir Watkin Wynn fal­kája a Hintón melletti vágásban az első rókát felugratván, délutánig négyet talált, de a hangos run-ok semmiféle különös inci­densre alkalmat nem szolgáltak Ennél sokkal érdekesb volt a reá követ­kező hétfőn tartott meet szeles s esős idő­ben. Eoyik covert a másik után róka nélkül találtuk s már a különféle Sandwich box-ok is megürültek, de egyetlen egy nyiffantást sem hallottunk, mig végre Preston Gobbald-nál full cry, és a hosszú tétlenség után roppant gyors pace. A terep kissé dombos lévén, begy­nek völgynek egyformán tart a galopr mig végre 23 perczig tartó run után bekövetkezik a kill. Nem nagy idő magában véve, de azért több mint elegendő arra, hogy az egész tár­saság, mely reggel a legfashionablebb kiállí­tásban lóra ült. épp oly furcsa látványt nyuj­sou a toilette dolgában midőn a különvonat coupéiban helyet foglalt. Azonban bármit is mondjanak szenve­délyes sportsmaneiuk, az idény vége íelé jár. Róka mindenütt bőségben található, sőt tán a kelletéuél is több lesz jövőre. Beaufort hg tálkája a kedvezőtlen idő daczára, rendesen folytatta a meeteket, me­lyeken a berczegen kivül a magas arisztok­raczia számos tagja részt vőn. Szerdán való­ságos deczemberi időjárásban, eső, hó s ziva­tarban, Leigh de la Mere körül harmadfél óráig tartó run, mely a vasúti töltés és csa- í tornával átszelt terepen csakugyan igénybe | vette a ló és lovas minden erejét. Ez volt az idény utolsó napja s a Beaufort Country re­cordja, melyet annak idején közölni fogunk ; bizonyára sok érdekes adatot szolgálatid a sport dolgában. Budapesti galamblövész-egyíet. (Tavaszi lő-versenyek.) Első nap. Május 5­en. Megnyit ó-dij. Tiszteletdíj az egyesülettől 100 frt értékben. 7 galamb, 2 hiba kizár. Táv 26 met. Tét 15 frt. Második nap. Május 7-én. Tavaszi dij. Handicap. Tiszteletdíj az egye­sülettől 200 frt értékben. 9 galamb, 3 hiba kizár. Tét 20 frt. Harmadik nap. Május 8-án. Egyleti tiszteletdíj 100' frt értékben. Handi- cap. 7 galamb, 2 hiba kizár. Tét 15 frt. Tudni valók : A dij-lövéseket egy tétversenv előzi meg. Lövészetek kezdete mindenkor d. u. 2 órakor, llij-lövések kezdete l/ 23 órakor. Ili,i-lövéseknél a tételek 50%-ka az elsőé, 25% a másodiké. Tétversenyeknél a nyeremény-osztalék esetről esetre állapittatik meg. Nem tagok, két egyleti tag ajánlatára, 20 frtos napi jegygyei szintén résztvehetnek a lő-versenye­ken ; ezenkívül a nem-tagok mindenkor kettős té­telt fizetnek. A lő-versenyek helye, a nemzeti Casinoban idejekorán közhírré fog hozatni. Budapest, 1886. ápril 15-én. Elnöki megbízásból : Eyervúry Gyula, s. k. titkár. Bécsi galamblőversenyek. Első nap. April 5-én. Handicap. Kb. 200 frt értékű tiszteletdíjak az elsőnek és másodiknak. 7 galamb. Tét 25 frt. A tétek az 1-ső, 2-dik és 3-dik közt osztatnak meg. 25 Meic'nl Tódor ur 11111111111111 1. 28'/ 2Hg Trauttmansdorö 111111111110110 II. 27'/ 2Br. Mecklenburg 111110 III. 26 'Hg Auersperg E. ÍOOO I Versenyérték : tiszteletdíj és 30 frt az elsőnek, tiszteletdíj és 30 frt a másodiknak és 30 frt a harmadiknak. Második nap. Ápril 9-én. Handicap. Tiszteletdijak kb. 200 trt értékben, az elsőnek és másodiknak. 9 galamb Tét 30 frt. A tétek az 1-ső, 2-dik és 3-dik közt osztatnak meg. 26'/' 2Hg Auersperg E. 1011111111 I­287„Hg Trauttmansdorff 1111111100 И. 27 Meichl Tódor ur 011111101 Ш. 277„Br. Mecklenburg 1110040 24 "Müller ur 001110 25 Gr. Gatterburg 10100 Versenyérték : tiszteletdíj és 54 frt az elsőnek, tiszteletdíj és 54 frt a másodiknak és 54 frt a harmadiknak. Harmadik nap. Ápril 12-én. Handicap. Tiszteletdijak kb. 200 frt értékben az elsőnek és másodiknák. Tét 25 frt. 8 galamb. A tétek az 1-ső, 2-dik és 3-dik közt osztatnak meg. 27 Scbawel J. ur 011111111111 L 27 Hg Auersperg E. 101111111110 II. 287„Hg Trauttmansdorff 0111101111011 III. 24 "Müller ur 1101110111010 27 Br. Mecklenburg 1101101110 267,Meichl T- u r 0110110 Versenyérték : tiszteletdíj es 45 frt az elsőnek, tiszteletdíj és 45 frt a másodiknak és 45 frt a harmadiknak. TÁRCZA. Napló : vér-ebe к dolgoztatásáról a gödölői k. erdőkben. (Folyt, és vége.) j Deczember 3-án jelentést teendő, Fóthra mentein, ő nagyméltósága éppen Pestre rán­dult be. Deczember 4-én több cserkészet volt, de vad nem sebeztetett meg. Deczember 5-én eső miatt nem cser­késztünk. Deczember G-án jelentést teendő, Fóthra mentem. — Sok eső. Deczember 8-án reggel ama jelentést vettük, hogy egy suta lába ellövetett. Dél­tájban Soloval már nyomában voltain ; első jobb s hátsó bal lábából erősen vérzett. 3/ 4 óra múlva első fekhelyét lel ve, csekély közök­ben 7 fekhelyére akadtam. Ez utolsó fris levén, az elbocsátott Solom a vadat alig két perez múlva már meg is állitá s öt perez múlva teritékre hozhatám. Deczember 10. Selmá-val Kerepesen cser­készve, egy vén tehenet jól meglőttem. Este felé lévén, a fiatal ebet a véres csapára már ötnegyed óra múlva reá vezettem. Kitűnő igyekezetet tanusitó munka után, a tőlünk 3—400 lépésnyi távolságban kimúlt vadig vezetett s miu án néhányszor megszaglászta, hangosan ugatni kezdé. Deczember 11 és 12-én cserkésztünk ugyan, de vad sebesítve nem lett. Deczember 13-án egy sebzett hatost ugy lőttem, hogy 300 lépésnyi távolságra elesett. Selma a sebvéren örömmel s biztosan dol­gozott. Deczember 14-én Lichtenstein hg a val­kói pagonyban 2 tehenet sebzett meg. Hó lévén, a herczeget kisérő udvari vadász eon­statálbatta, hogy az egyiknek jobb első lába lövetett el, — a másik sebhelyét megállapítani nem lehetett. Délutáni 4 órától esti 9-ig ha­vazott. Midőn Stortz udv. vadász s én, Solo­val és „Pirschmanual", másnap reggel a csa­páboz értünk, majdnem egészen be volt ha­vazva ; sebvért éppen nem találtunk s csa­pénak is alig volt nyoma. Pirschman a csa­pén haladni csekély távolságra is alig bír­ván, Solot vettük elő. Ismét hatalmasan dol­gozott, s ha a hó alatt vércseppet érzett, or­rával azonnal kitúrta. — E csapat délelőtti 11 óráig követtük, de minthogy vérnyomot éppen nem találtunk, s a sebzett vad egyszer sem feküdt le : a vérzést jóformán csak hor­zsolás okozta, további nyomozását tehát abba hagyva, a másik után induláuk. Solonak eme második munkája még sokkal nehezebb vala. A sebzett vad nyomán sok fris csapa menvén keresztül, feladatának csak oly okos s biztos, finom szimattal bird, kitűnő véreb, mint Solo, felelhetett meg, de ritka tulajdonait ez alkalommal is fényesen bebizonyitá. Ha a havon eligazodni nem bírt, a sebzett vad által érintett bokrok, ágak s fűszálak után indult, felváltva ismét a beha­vazott csapat vevé fel, s itt-ott egy vércsep­pet túrt ki belőle. Az udvari vadász és erclőőr nem egyszer állitá, miszerint vérebnek ily szolyálmányát nem csak lioyy soha sem tapasztalták, de lehet­ségesnek sem tartották. Egy órai nehéz munka után az első fekhelyhez érve, kissé tovább a másodikat, s icy eevmás után ötöt talál­tunk ; további 200 lépés után végre fris fek­helyére akadva, Solot pórázról eresztém. — Vagy öt perez múlva hajtását halottuk : két izben erős hely-hangot is adott, de a szarvas ismét nekiiramodván, a hajsza oly messzire ment, hogy mit sem hallottunk. Miután ősa­páját mintegy t/ 2 óráig a tőlünk kitelhető gyorsasággal követtük volna, Solonak. tá­volból hallott egyforma erős ugatásáról meg­győződtünk. hogy vadunkat megállitá; további 5 perez múlva leterithetém. О herczegsége a deczember 19-én Valkón tartott udvari va­dászat alkalmával Solo kitűnő működését nagy elismeréssel einlitvén fel, a rendkívüli fáradsággal kézre került vén telién szép grantl­jait vagy kranneljait (szemfogak) nekem aján­dékozta. Deczember 17. Schmerhowszky úrral Sel­ma kíséretében cserkésztünk. Minthogy előbbi 2 sutát elhibázott, munka nem volt. Deczember 1G és 17-én nyulvadászat lé­vén, nem cserkésztünk Deczember 19-én Babatou udvari vadá­szat lévén, ő felsége személyesen megen­gedni kegyeskedett, hogy azon, mint lövő részt vehessek ; az első hajtásban egy erős emsét ejtettem el, 3 drb suta iiczkóval sebeztet­vén meg, kettőt. Selma szépen kicsapázott, de a harmadikat megtalálni nem lehetett. Deczember 20. Szoller erdővéd a 19-éu tartott udvari vadászatou emlité, hogy lS-áu Babatou egy suta inegsebeztetett s sánta ; egyúttal felkért, hogy másnap, tehát a seb­zés utáni 3-ik napon, utána menjünk, meg­jegyezvén, hogy minden esetre Solot hoz­zam magammal, mert a sebzett vadat kicsa­pazni a többi vérebek egyike sem birná. Más­nap ama pagonyt, melyben a vad megsebez­tetett, körülesapázva, Solot a régi sebvérre vezetém, de csak rüvid ideig követvén, a szomszéd és 3-ik pagonyt is körülcsapáztam. A sebzett vad itt egy falkához csatlako­zott, s ezzel a negyedikbe váltott át. Ha kevés sebvért találtunk is, itt legalább már ' о írisebb vala. Solot tehát reája vezetém. Nem sokára meg - meglapult, s orrát magasra emelve szimatolt, de minthogy vért nem találtam, elereszteni nem mertem. Szoller egyszerre félém súgott, itt egy vércsepp ! E pillanatban Solo is el volt már bocsátva, s eltűnt. Itövid idő múlva hangot adott, s hallot­tuk, a mint a falka sűrűben tör. A legköze­lebbi allééra siettünk, de jó ideig semmit sem vevénk észre ; nein sokára azonban a seb­zett sutát legnagyobb sebességgel az aléeu keresztül villanni láttuk ; Solo nyomban követe. Ősapájukat majd egy óráig kelle követnünk, mig távolból hely-hangot hallhattunk. Köze­lebb érve, a szemben levő erdöszélböl ser­tés koudát előtörni, s néhány pásztort ama bokrok előtt állani láttunk, melyből Solo egyeuközü erős ugatása hallatszott. Kitüwö verebünk a sutát annyira kifárasztá, hogy már mivel sem törődve, teritékre közvetlen közelről hozhatom. A pásztorok elbeszélése szerint Solo a sutát kombijukon hajtá ke­resztül. Deczember 21 és 22-én szintén cserkész­tünk, de semmi sem lövetett meg. Deczember 23-án Schmerhovszky a kere­pesi pagonyban egy ünőt lőtt. 2 óra múlva Selmát a csapára vezetéiu ; elég jól dolg"-

Next

/
Thumbnails
Contents