Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-03-05 / 10. szám

96 Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 12. 1885. részt ne vehessenek; — igy aztán sok a sikpályáról eddig kimustrált, de a kitűnő akadályversenylovak által e pályától távol tartott anyag megpróbálására is kedve lenne -a tulajdonosoknak. * * A „Sport" egy második czikke szintén az akadályversenyekkel foglalkozik; látszik hogy a kérdés égető. — Eme czikk a versenyzés emez ágának hanyatlását, vagy legal ábh nem lépést tartását a sikversenyekkel — egy részt az akadálypályák nehézkességében, más részt anyag-hiányban találja. Ez az értekezlet is felemlíti, hogy létezik egy „Angloman fractio" — mely éppen az e nembeli versenyanyag csekély számára utalva, ki akarja nyittatni e pályát az angol és franczia akadályverseny-lovaknak; reméli azonban hogy e nézet — mely a hazai telivértenyésztők roppant kárára lenne — nem fog teljesülni. (Közbevetőleg mondva, megjegyezzük itt, hogy gr. Esterházy Miklós volt az, ez ezelőtt 6—8 évvel, ki a hazai tenyésztés érdekében ama nagy horderejű változtatást (az angol és franczia versenylovak kizárása) keresztülvitte társaival, (gróf Batthyány Elemér s a budapesti verseny-igazgatóság többi tagjai (gr. Sztáray János, gr. Hunyady Imre, gr. Festetics Tassilo és br. Üchtritz Zsigmond) érdemének tulajdonithatjuk, miszerint az angol és franczia selling-platerek kizárattak, s hogy ezóta beltenyésztőink száma oly nagyon szaporodott, — miszerint később az ausztriai Jockey-Club is hozzájárult a propositiókban általános elvül kitűzött passushoz „nyitva minden continentális lónak", a francziák kizárásával.) Áttér aztán a czikk annak keresésére, hogyan lehetne gyorsan magából a birodalomból nagyszámú akadályverseny-anyagot előteremteni, s a következőleg okoskodik: A monarchiában 600-nál több telivér anyakancza létezik, melyektől évenkint átlag 350—400 csikó várható; miután ez utóbbiakból alig 200 adatik trainingbe hogy a sikpályán kibasználtassék, még felmarad — ha egy része másként el is kallódik — mintegy 100 darab, mely nem jut idomitásba. Nem lehet kétség tehát, hogy nálunk még sok telivér-anyag van, mely legfelebb mint vadászié vagy paripa végzi életét. Ezeket kellene az akadályverseny-pályára idomitni, s ez lenne a legerélyesb és gyorsabb segély, hogy az akadályversenyekre nagy mezőnyök indulhassanak. Természetes, hogy az akadályversenyek propositióinak egy részét akként kellene módositni, hogy abban csak ily lovak vehessenek részt, s ezeket a vidéki pályákra kellene áthelyezni, sőt uj pályákat teremteni. — Hogy az ily lovak ára tetemesen kisebb mint az olyanoké, melyek sikpályára idomittattak, az természetes — mondja tovább a nevezett czikk, — és igy kapósak lesznek, s oly istállók, melyek kizárólag az akadálypályákra dolgoznak, szívesen fogják azt venni. Az ily kis pályákon kipróbált lovakból — nem egy jó ló fog aztán kitűnni, mely különben örökre ismeretlen maradt volna; — mert egészen más dolog egy akadálytalajon galoppozni mint a sikpályán ; és nem egy jó ló a sikpályán szenvedett már vereséget sokkal csekélyebb lovaktól, melyek jobban tudtak ugrani és egyenetlen talajon könnyebben tudtak vágtatni. Ily módon tehát a jobb steeplerek száma is növekedni fog, s ba a kezdő steeplerek más pályákon futnak, — a felmaradt jobb akadályverseny-lovakat sokkal helyesebben lehet bandicappezni (daczára, hogy a maximalterbet is le lehet szállitni) — mint ba oly sok — különböző képességű ló együtt pályázhat. Minő versenyeket kellene eme lovaknak — melyek igy az elkallódástdl mentetnének meg — kinyitni: azt a bécsi direktóriumnak könnyű lesz kitalálni s e kezdeményezőül fellépni.*) Egyelőre csak, mint már más helyen jeleztük — a javaslatok meghallgatására 3 tagot küldött ki. Értekező azt hiszi — hogy ez uj lovaknak mind a gát- mind az akadályversenypályát ki kellene nyitni, és pedig már 3éves korukban szeptember ] -én. Hisz a 3éves flatracereknek a gátverseuyek ezelőtt is nyitva voltak nálunk, Francziaországban pedig az akadály-pályák is, sőt ott nem csak flatracereket használtak fel ily korukban az akadálypályákra, de sokkal több oly lovat is, melyek a sikpályán soha sem futottak.**) — Az ily lovak számára 3200—3600 meteres távolságok illenéuek. — Némely embernek talán veszélyesnek látszik 3évest ily távolságú akadályokra küldeni, pedig mi — mondja az értekező — abban a nézetben vagyunk, hogy a gátversenyek veszélyt hozóbbák lehetnek a 3évesre nézve mint az akadálypálya, — mert a gátversenyek siktalaján az iram átalában gyorsabb, s nem az ugrás öli a fiatal lovat, hanem a sebesség. — Évenkint legalább 50 oly lovat lehet találni, melyek soha sem futottak sikpályán, vagy nem győztek, s ezeknek felhasználásával az akadálypályák megnépesitésére nagy lépés történnék. * * * Ezután szerző áttér az akadály-pályákra s azt mondja: „Hogy azonban népes mezőnyöket hozhassunk az akadálypályákra és meg is tarthassuk: e végből az akadálypályákat is át kell álakitni ... A ki figyelemmel kiséri, hogy hány Steepler és flatracer törik le a pályákon, annak — ha gondolkozik — reá kell jönni, hogy itt valaminek hiányosnak kell lenui. Ez a hiány pedig nem más, mint a pályák alkalmatlan volta. A bécsi pályán p. o. kevés és nem nagy akadály van, de gyepen folyván a verseny — ez néha jobb classisu akadály-versenylovak közt oly sebes iramban futtatik — mint a sikverseny; igen, de az akadály-gyep egyenetlen kis mélyedésekkel van tele, — melyeket se ló se lovas — a gyors száguldásban nem lát, — át nem ugorhat, s melyben igen könnyen kiesik galoppjából, s bokaficzamodást kap, mi jobb terepen bizonyára nem érné. — Ézzel nem akarjuk azt mondani, hogy az akadályverseny-pálya terepét egészen planirozui kellene — mint a sikpályáét, csak annyira lenüe kiegyengetve, bogy a lónak ne kellene minden 3—4 galopp-ugrás után más lábára beugrani. — Egy-egy darabon — kellő távolságban — szántott, földön át is mehetne a pálya, ez mit sem ártana, a ló látná az egyenetlenséget, és az ily akadály sok tekintetben érdekesebbé tenné a versenyt. Sokat lehetne még erről irni, most csak a legszükségesebbet, s ez : „Atalakitása a fretidenaui akadály-pályának" — s „uj akadályverseny-propositiók készítése 3éves és idősb lovaknak, melyek még soha sem nyertek"; — Ily módon, véli a nevezett lap — pár év alatt nem csak elég, de épp oly jól iskolázott lovat nyernénk az akadály-pályákra, mint minőket most a külíöldön látunk. * * * *) Ugy látszik, hogy e kérdés szoros összefüggésben van az nrlovas-sport emelésével is. A „Magyar Lovaregylet" eleinte e kérdést el akarta odázni (daczára gróf Batthyány ellen-véleményének), de az Elnök bécsi utja után összehívott választmányi gyűlés (márczius 1-én) valószínűleg hozzá csatlakozik. **) Az meglehet, hanem ott valószinüleg még is direkt az akadály-pályára neveltettek az ily lovak, mig nálunk alig hihető, hogy a sikpályára nem szánt lovak már előbb ugy neveltettek és idomittattak volna — mint azt bárminemű versenvzés megkívánja; s nagyon kérdés — hogy nálunk az az elfelejtett 3éves 100 ló, ugy abrakoltatott és neveltetett-e ifjabb korában, hogy versenypályára alkalmas legyen ? . . . A Brezovay ur czikkére tett észrevételek folytatása — jövő számunkban. * * * Ifj. gróf Esterházy 3fóriezot az ausztriai Jockey-Club bizottsága, mult bó 20-diki gyűlésében a döntőbíróság tagjává választotta meg. * * Ilerczeg Fürstenberg M. Egon herczeg bejelentett versenyszine : fehér test kék varránynyal, vörös sapka. * * * Brocken a Lincolnshire Handicapben, mely f. bó 25-én futtatik 25 oddsszal jegyeztetik a bookmakereknél. E Savernake-ivadék e szerint ötödik favorit. Mint irják, igen jó munkát végez Gurry idomárnál és sokkal jobb conditióban van mint a minőben tavaly volt. * * * Az auteuili versenyek nyolczadik napja, melynek főeseményét a 10000 frankos gátverseny Prix du Viaduc képezte, a versenyistálló-tulajdonosok csekély részvéte mellett ment véghez. Még e nevezett versenyben is csupán öt lő indult. Vengeur, br. Finot e lova volt a favorit, mig Waif of the Ocean s Gabes nagyon csekély figyelemben részesültek. Vengeur azonban nem tudta magát soha ludiaman nővéréhez felküzdeni, mely versenyét öt hoszszal könnyen nyerte Newmarket ellen, a mely ismét négy hoszszal verte meg a favoritét a második helyért. A többi négy verseny akadály-verseny volt s ezek közt a legjelentékenyebb a Prix d'Hiver, melyben csak két ló futott. Creil és Virelan. Előbbinek küzdelemnélküli győzelme volt, minthogy Virelan elbukott. A Prix des Tuileries-ben Bameur, a favorit, könnyen győzött öt hoszszal a br. Finot Bousselje ellen. A két eladó-akadályverseny, a Prix de Suresues és Prix de la Gar enne Ashplant-nak illetőleg Aristote-nek jutott, melyek közül az utóbbi 76 kilo terhet vitt haza győzelemmmel a csak 62'/« kilo terhű Percy ellen. A kilonczedik nap nagyon kedvező időben ment végbe, meglehetős mezőnyökkel. Br. Finot istállójának ezúttal is kedvezett a szerencse, a kitűzött dijak felét vivén haza, nevezetesen a Prix Ventiloqueben „Vengeur"-rel (ap Uhlan a Vigogne) és a Prix l'Ouestben Baudres-szel. A nap főversenyében, a Pont d'Ienában Canot (ap Trocadero a Canotiére) győzött a kedvencz Alger ellen egy hoszszal biztosan. A „ Champs de Mars" gátversenyt a Mr. Hurst 5éves sárga ménje Due (ap Nougat a Duchesse) nyerte biztosan két hoszszal a kedvencz Cornette ellen, noha négy kilót engedett ennek. * * * A hannoveri versenyek propositiói csak kevéssé térnek el a tavalyitól. A nyári meeting második napján ez idén csak hat futam lesz a mult évi bét futam helyett, amennyiben egy graditzi ménesdij a programinból kiesik. Áusztria-magyarországi lovak számára ez évben tiz verseny áll nyitva. * * * A boroszlói versenyek idei föltételei is közöltettek már hivatalosan. A meeting első napján két handicap áll nyitva lovaink számára, u. m. a 3000 frankos VerlosungsHandicap és az ugyanily értékű HenékélHandicap. A második nap pedig bárom versenyben futhatnak lovaink, nevezetesen a 3000 márkás Schlesisches Zuchtrennen-ben, a 2000 márkás eladó-versenyben s az akadályverseny-handicapben. * * * Az Angol Derbyben „Paradox" az első kedvencz helyét foglalja el. E mén a fogadási piaezon folyvást keresett ló s 7:1 jegyeztetik, mig „3Iclton" mindjárt utána 8:1 áll. *