Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-02-26 / 9. szám

Február 26. 1885. 35. Dőry József süttvényi ménese (Tolnamegyében. Dombóvár mellett.) E ménest az ötvenes években Dőry Frigyes alapitá, eredeti tenyészanyagát a környékbeli jelesebb méhesekből szerzett s jóknak bizonyult kanczák képezek, melyek részben angol, részben arab vérkeverékkel bírnak. Igen nagy előnye eme kiváló|jó ménesnek, hogy abba, alapítása óta csupán biztos származású és vagy •* nyereg alatt vagy j u k k e riogatok bán erősen v kipróbált anyakanczák kerültek. Továbbá a niperioritást biztosi tja a legtöbb más jukkerX jajta ménes felett Süttvénynek ama magas í ver is, mely minden egyes ivadékában buzog. Duke, Cotswold, Snapthoot és számos más jeles telivér-apának örökített képességét birja e méneséből kikerült majd minden ló. Kiváló szaküsmerettel biró jelenlegi tulajdonosa, mint passionatus lókedvelő és egyszersmind terjedelmes birtokon gazdálkodó jeles gazda sebesen szeret hajtani; s azért nem forma, hanem képesség szerint válogatta generatiókon át a tenyészanyagot. De emez eljárás meg is termette lenyes gyümölcseit, mert a ki valaha süttvényi jó négyes fogaton 6—8 mértföldet egy hajtásban akár sáros útban is megtett — az különösen, ha jó kedvében maga a gazda hajtott — soha sem fogja elfelejteni, milyen a magasvérü magyar uri jnkkerfogat, ha még oly könnyűeknek látszanak is azok a végtelen aczélos csontok és inak. Különben az alapzat némi erősitése végett, az utóbbi években, saját nevelésű mének mellett, az államtól bérelt Bois-Itoussel, Ostreger, Deutscher Mirhl nevű angol fél vérmének is használtattak, jelenleg pedig Ziva(</• van ott, a kisbéri ménesnek eddigi félvér törzsménje. Tenyészirány könnyű, gyors, 160—168 cmtr. magas jukkerek nevelése. Az anyaállatok száma kb. 45 darab. Törzskönyv '1867 óta pontosan vezettetik. Évenkint circa 10 drb egyéves méncsikó adatik el. mig a felesleges kanczák és heréltek évenkint 8 —10 darab, 4éves koron túl kerülnek szabad kézből eladásra, a méncsikók 250—300 írton s a 4e'vesek 400—800 frtou. 36. Br. Edelsheim-Gyulay Lipót félvérménese, Zarándon. Ezt is, mint a telivér-niénest (melyről lapunk egyik előbbi számában már emlékeztünk), a jelenlegi tulajdonos 1871-ben alapította az akkoriban feloszlatott Aczél Péter-féle félvér angol méneséből. E tenyészanyaghoz aztán még pinzgaui és muraközi kanczák is szereztettek be. A ménes tenyésztését, a tulajdonos felügyelete mellett, Etaubensand ÍJ. jószágfelügyelő vezeti. A mostani tenyészkanczák részint az emiitett íélvérkanczák ivadékai, részint a tulajdonos budapesti istállójából került angol félvérek, melyek az államtól bérelt telivér ménnel fedeztetnek. Jelenleg Bathybius van ott bérben. A tenyészkanczák száma 35 drb — s a czél: hátaslovak, carrossierok és kocsilovak nevelése Magasságuk ] 58 —170 cmtr. Törzskönyv a ménes fenállása óta vezettetik. Eladásra a 4éves koron felüli lovak kerülnek s darabonkint 450—800 frtou kelnek. Eme méhesben kitűnő, sőt legelső rendű angol félvér tenyészkanczák is vannak, de főbaja az, hogy a nóri vér és sok úgynevezett irlandi formájú (valószínűleg telivér és Carthorse keresztezésből származott) különböző jellegű kancza is került oda, ugy hogy jelenleg a főbaj még az egyöntetűség és biztos átörökítés hiánya; melyen azonban a telivér befolyása majd segitond, s akkor — különösen, ha a nóri vérnek utolsó cseppje is kifogy — szép jövője lehet e ménesnek. 37 Az esztergomi érsehi uradalom tenyésztése. A ménes eleintén a Komárom közelébe 18 ő Ián dori pusztán volt öszpoutositva, később azonban az uradalom egyes majorságaiban osztattak el. A tenyésztésnél háromféle irány can kitűzve, u. m. könnyű futólovak, nagyobb hintós lovak és nehezebb igas lovak neveVadász- és Verseny-Lap. lése. Az ivadékok, egyéves korukban a farkasdi gazdaságban öszpontosittatnak.A könnyű futó és nagyobb hintós lovak anyagát a palini ménesből származott félvér kanczák képezik, melyeket az államtól bérelt félvér me'nek fedeznek, (tavaly egy Ostreger, jelenleg egy kisbéri félvér Cambuscan) s melyeknek ivadékaiból részint paripák, részint hintós lovak válnak. A régibb palini Inkey-féle kanczák s azok egyes ivadékai mindenkit meglepnek nemes alkatuk és kitűnő képességük által, csak az a nagy baj. hogy a múltban folytatott hibás — mert heterogén — vérkeverés és nagy egészségügyi csapások által igen megritkult eme kitűnő kanczák száma, s mellettük sok puha és csak a laikus szemnek tetsző Thekla-formájú kancza ékeskedik. Jelenleg a lótenyésztés iránt személyesen érdeklődő primás ő eminentiája nagy gondot fordíttat a ménesre — rendszeres tenyésztést és tartást rendelt el — Mezőhegyesről áldozatokkal nagyobb számú angol félvér kanczákat vásároltat, egyszóval arra törekszik, hogy a primatiális ménes régi hirét nem csak ismét elérje, hanem azt jövőben felül is múlja. Ha Magyarország bölcs és erélyes főpapja nemes intentióit a ménes körül, mint kitartó gazda következetesen lceresztülvisszi, ezzel országos lótenyésztésünknek nagy jótéteményt hágy örökbe s fényes példát ád a többi papi méneseknek is. Kívánjuk, hogy ezt megérje, mert érdemeinek hervadhatlan koszorújában nem ez lenne a legutolsó, bár szerényebb, babérlevél. Magasságuk 160—170 centimeter közt változnak s évenkint néhány drb 500—1500 for,tón kél el darabonkint. — Az igás lovak anyagát Muraközből vásárolt kanczák képezik, melyek Noninsokkal fedeztetnek. A tenyésztésről törzskönyvet vezetnek. Tenyészkanczák száma a könnyű és nehéz kocsifajtából 45, az igásfajtából 35. 38. Gróf Esterházy László félvér angol ménese Puszta-Sárosdon. E ménes, melyet 120 év előtt a tulajdonos őse gr. Esterházy Imre tábornok alapított, a jelenlegi tulajdonos gr. Esterházy László személyes vezetése alatt áll. Az eredeti tenyészanyagot kipróbált képességű s jól alkotott, bel- és külföldön tenyésztett kanczák képezték, s a rédei uradalomban felállított ménes törzsét képezték. Ezek ivadékaiból szállíttatott PusztaSárosdfa 1850-ben a jelenlegi tulajdonos 12 anyakanczát s az ezektől származott ivadékokból időnkint kiválasztott legjelesebb kanczák soroltattak az anyakanczák közé.Tenyészczél: a nemes angol félvér és háromnegyed vér lónak a nevelése s ennélfogva a fedezés részben angol telivér, részben norfolki mének által eszközöltetik. Az anyakanczák száma most 20 darab, melyeknek jellege a magyar vérű angol-fajta lóé, alkalmasak közép vagy könnyű teher alá, mint vadászlovak, paripák, hintós- és kocsilovak. Nagyságuk 160—175 centimeter. Méneskönyv rendesen vezettetik. Eladásra évenkint különböző számú lovak kerülnek, mi a tulajdonos'szükséglététől függ. A felesleges, a betöltött 4éves kor után, szabad kézből, részint mint nyers csikó a ménesből, részint mint belovagolt paripa s betanított kocsiló, darabonkint 400 —1600 írton adatik el. (Folyt, köv.) * * * A br. Jósika Andor ménes-ismertetéséhez (mely lapunk 7. számában jelent meg) pótlólag adjuk még, hogy az anyakanczák egy része az egykoron Erdélyben hires Wesselényi Farkas-féle hadadi ménesből származott. 85 Megjegyzések Brezovag ur „Ébredjünk*-ere. Mint már mult számunkban megjegyeztük : csak curiosumképpeu közöltük Brezovay ur czikkét, s azt hiszszük, hogy részben csak kötődés az, mert alig hihetjük, hogy éppen lapunk olvasói közt találkozzék még oly furcsa nézet a versenyló használati képessége és a versenyzés tulajdonképeni czélja iránt; hiszen éppen e lapok évfolyamaiban többször közöltünk igen hosszú, s a training befolyását és czél ját a tenyésztésre — egész a részletességig tárgyaló czikk-sorozatokat, s azonkiviil is számtalanszor hangsúlyoztuk: miszerint nem a versenyzés a főczél (s igy nem is az, hogy hányszor futott kisebb-nagyobb távolságot egy versenyhi) — hanem az idomítás, mi által, ugy a ló mechanikai mint physikai szervezete fejlesztetik sőt átalakittatik. A training az, összekapcsolva erős abrakolással, mely a sebes munka folytán megóvja a lovat attól, hogy ugy csontban mint búsban massába menjen át; hanem csinálja a holt súly helyett (mert a hús csak holt súly) azt a sok jó vért, melyről a t. értekező ur maga is sejti, miszerint ez az a gőz-erő, mi a lovat hajtja. — A fokonkint erősbödő training edzi az inakat, keményíti a csontot, kitágítja a tüdőt, szivet és véredényeket, s a lég sebes beléhlzése folytán — sokkal gyorsabban frissíti fel a vért, s ez a frissebben kerengő vér az a gőzerő — mely generatiókon át, midőn már félvérrel keveredett is — kitünteti a telivér nemzők előnyét. Egy szóval a training az a lónak, mi a tornázás és athletika az iíjuságnák. A training épp olyan, mint midőn a nyers, törékeny vasból folytonos tüzelés, nyújtó pörölyözés és lehűtések által az aczélt termelik. M dőn Brezovay ur a versenytérről lelépő kanczáról gúnyosan azt mondja: „és szolgált gazdájának egész életében mindössze 39 perczig és 50 másodperczig, s futott a 2 év alatt 10— 12-szer összesen 10—12 mfdet: ugy látszik, hogy a trainingről nincs helyes fogalma, mert hozzá teszi „és még is kipróbált, hires kanczának tartatott!" Igen is; mert ha versenyeket nem nyert volna is a kancza, de ha csak 2 évig kitudta tartani a versenypályán, ez idő alatt annyi sok száz mértföldet galoppozott, annyi sok erős, sebes munkát kellett végeznie: hogy az, egy félvér kocsis- vagy hátas ló 10 évi csendesebb munkájával felér. Brezovay ur ugy tesz, mintha nem tudná, miszerint e telivért—a versenytérről lelépte után, egy kis szoktatással — a legjobb használati lóvá teheti: akár juckernek, vagy koszszabb distantiára kocsis lónak, vagy nyereg alatt vadászatra, és bizonyára jobb és gyorsabb munkát fog végezni vele, mint egy csendes munkában felnevelt félvérrel. — Hisz akárhány versenylovat láthatott, mely talán — egy vagy más alkati vagy csonthiba miatt — nem a ménesbe, hanem használatra fogatott — és épp ugy kitartotta a csendesebb munkát 10—15 évig, mint akármely más jó ménesbeli ló. — Az is megtörténik gyakran, hogy egynémely versenyló 5- 6 évig is kitartja e fáradtságot, ha nem történt valami véletlen baja a sebes munkában; a másik talán-már 3éves korában letör, de ha ez — nem az inak kitágulása — hanem szerencsétlenség folytán történt, semmi ok sincs feltenni, miszerint az épp oly drótszövetű inakkal bir, mint a 4—5 évig pályázott ló. — A mely ló nem tudja kitartani a traininget — azt ne vegyék tovább tenyésztésre. A mi férges, hadd bulijon. Arra való a versenyzés — hogy az anyagot kiválasztani lehessen. Azonban még egy kifogása van Brezovay urnák, s ez a versenytávolságok rövidségére