Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-12-24 / 53. szám

546 A „ Vadász- és Verseny-Lap" előfizetési ára : Egész évre 12 frt. Fél évre 6 frt. Az előfizetési pénzeli a szerkesztő Sárkány János Ferencz nevére, (Budapest, Nemzeti Casino, Hatvani utcza) intézendök. HIVATALOS. Az uj-versenytér építésére kölcsön vett összegek után az 1885-dik évre járó 6°/

0 kamatok, ugy szintén a kisorolt 4 db 1000 frtos kötvény (a 38, 110, 138 és 139. szám alattiak) naponkint d. u. 4 és 6 óra közt a „Magyar Lovaregylet" pénztáránál (a kamatszelvények, illetőleg a kötvények becserélése mellett) kifizettetnek. Budapest, 1885. deczember 21-én. Sárkány Ján. Ferencz, egyleti titkár és főpénztárnok. Nevezési zárlatokBudapesten „Magyar Lovaregylet" versenytitkárság hatvani utcza Nemzeti Casino. Deczember hó. 31. 1887-ik évi Csikóverseny. 4000 frt; azonkívül 1000 frt a belf, magántenyésztőnek, 1000 frt a második lónak. Nevezés. A „Magyar Lovaregylet" versenytitkársága. Masjon. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Az állami lótenyészintézetek 1886-dik évi bndgetje. Az országgyűlés pénzügyi bizottsága legközelébb behatóan tárgyalta az állami lótenyészintézeteknek jövő évi budgetjét, mely kerekszámban 3

1/, millió forint kiadás mellet, 2V

2 millió forint bevételt tüntet fel s igy saját bevételein félül majdnem egy millió forint állami javadalmazást igényel évenkint. Eme terjedelmes budget nagyszámú rovatait összegezvén, a következő eredményre jutunk. A négy állami ménesintézet, 50000 holdat meghaladó földbirtokán, eltartja a mintegy 850 anyakanczából álló félvér törzseit s annak évjáratait, valamint a kisbéri telivér törzset is. S ezen felül mintegy 200000 forint évi tiszta jövedelmet ád. Eme tiszta jövedelmet azonban elnyeli az állami méntelepek fentartása, mely jelenleg 2380 ménnel, évenkint mintegy ] millió és 80 ezer forintba kerül, a saját bevételeken felül. A méntelepek intézménye tehát a ménesintézeteknek 200000 forintnyi bevételi többletén felül még mintegy 880000 forint készpénz-javadalmazást igényel az ország részéről. Lóversenyekre — a 6500 forintnyi kisbéri dijakkal együtt, 34500 forintot, lótenyésztési jutalomdijakra 17300 forintot, magánosok és községek méntartásának, valamint a közös csikólegelők segélyezésére 20000 frtot ád az állam, s végül a lótenyészintézetek központi kezelése, a katonai felügyelőséggel és a méneskari hadapród-iskola költségeivel együtt mintegy 45000 forintba kerül. Ezek amaz egyes

; főtételek, melyek együtt véve niajdnem egy millió forintnyi javadalmazást igényelnek évenkint az állampénztárból. Régebben csak 6—700000 forint volt az állami lótenyészintézetek javadalmazása, de az átvétel óta 1300 fedező ménnel szaporittatott a méntelepek létszáma, és azonkívül számos uj intézmény nyel mozdittatik elő az országos lótenyésztés, ugy hogy jelenleg 800—850 anyakanczával a ménesekben és 2400—2500 fedező ménnel a telepekben, mintegy 1 millió forint javadalmazás lesz az állami lótenyészintézeteknek ama normalbudgetje, melynek keretét tovább terjeszteni egyelőre alig lesz lehetséges. Eddig ugyanis évről-évre szaporittatott a méntelepek létszáma, évről-évre több mén vásároltatott, és évről-évre felhasználtatott az alkalom a kisbéri telivértörzsnek, valamint a többi ménesek apaló-szükségletének a legkitűnőbb anyaggal való kiegészítésére. Nem utasíttatott vissza méltányos áron felajánlott jó mén soha sem pénzhiány miatt; ha vérfelfrissités kellett Kisbéren, Bábolnán, Fogarason vagy Mezőhegyesen, megszereztetett a szükséges anyag bármily áldozatok árán is; ha a vételre elővezetett egyéves méncsikók minősége kielégitő volt: nem utasíttattak azok vissza pénzhiány miatt, s ba rendkivül indokolt kérelem adatott be községek részéről fedeztetési állomás iránt, de a ménlétszám már nem engedte volna a kérelem teljesítését, még néhány mén vásároltatott utólag, ba a ménvételre előirányzott összeg már ki is volt meritve. Egy szóval minden lehető megtétetett a tenyésztő közönség méltányos igényeinek kielégítésére. Az országgyűlés eddigelé bálára méltó áldozatkészséggel támogatta mindig az országos lótenyésztés ügyét, s az e téren évről-évre tett jelentékeny költségtöbbleteket és túlkiadásokat esetről-esetre jóváhagyta, mert belátta, hogy szükséges volt a mi történt, belátta, hogy lelkiismeretesen és jó irányban kezeltetnek emez intézetek ; belátta, hogy az elért eredmények megérdemlik a hozott áldozatokat; s belátta, bogy a régebben leszorított 5—6—700000 forint javadalmazást előirányzó budgetek mellett túllépéseket kellett tenni, hogy az országos lótenyésztés a jelenlegi fejlettségi fokra emeltethessék, s a lótenyészintézetek keretén belül sok egyéb, nem a lótenyésztést érdeklő fontos közgazdasági czél is eléressék. Most azonban elhatározta a törvényhozás, hogy a jelenlegi fejlett viszonyoknak megfelelő normal-budget állittassék össze az országos lótenyésztés rovatán, mely reális alapon készülve, világosan kitüntesse a jelenlegi helyzet követelményeit, s melynek megszavazása után, a legközelebbi években, minden terjeszkedés és minden túlkiadás határozottan lehetetlenné tétessék. Eme határozatnak felel meg az 1886-ik évre a törvényhozás elé terjesztett s legközelebb a pénzügyi bizottságban tárgyalt lótenyésztési budget, melynek adatait fentebb összegeztük, s mely évenkint körülbelül egy millió állami javadalmazást igényel. A pénzügyi bizottság beható részletezés utján s a nyert felvilágosítások alapján kimondotta: hogy Magyarország lótenyésztését az eddigi eredmények után megilleti e javadalmazás, s a beterjesztett budgeted (eltiinő csekély módosításokkal) elfogadta. Törlés a pénzügyi bizottságban csupán egy helyen történt — a versenydijaknál, itt 6500 forint töröltetett — nem ugyan a rendes sikversenydijakból, hanem a kisbéri dijak elnevezése alatt a telivér-árverés többletének ama 20 százalékából, mely évről-évre akadályversenyekre adatik. A pénzügyi bizottság szótöbbséggel elvetette ezen egy tételt, de miután a földmivelési miniszter ebbe nem • nyugodott bele, remélhetjük, hogy kellő támogatás mellett ez egy tétel is meg fog szavaztatni a képviselőház plenumában. Igy tehát most már az állami lótenyészintézeteknek megvan a maga normális budi getje a legközelebbi évekre, s eme budget aligha lesz többé megtámadva ; de egyúttal meglesz a törvényhozás ama szigorú és megmásithatlan határozatai s, miszerint eme budget keretét többé a legcsekélyebb összeggel sem szabad átlépni, még amaz esetben sem, ha ez átlépés a legüdvösebb és legindokoltabb czélok elérésére volna szükséges. Ez bevégzett tény! S eme ténynyel számolni kell a lótenyész-intézetek igazgatásának, de számolni kell azzal sok esetben magának a tenyésztő közönségnek is. Igaz, hogy a terjeszkedés elé vetett eme határzár ma már nem sérti annyira a tenyésztés ügyét, mert most már oly állapotban vannak intézeteink, melyben a jobb pénzügyi viszonyokat s azzal esetleg a további ujabb terjeszkedés korszakát nyugodtan bevárhatjuk. Sehol annyi első raugú angol telivérmén egy helyen nincs, mint jeleuleg Kisbéren ; a bábolnai ménes eredeti arab vérrel fel van frissitve; — a fogarasi ménes létszáma teljes; — s a mezőbegyesi ménes félvértörzsei olyan minőségű 8 angol telivér-apalóval bírnak, mint soha ezelőtt. Végre a méntelepekben 17 év alatt 1014 ménről 2380 ménre emelkedett a létszám, s ezek minőségében talán még nagyobb a haladás, mint a menynyiségben. Kedvelt lótenyésztési ügyünk tehát most már eléggé fel van fegyverkezve a hanyatlás ellen, sőt belterjes utón haladhat folyton a mostani javadalmazás mellett addig is, mig évek multával és jobb pénzügyi viszonyok beköszöntével, vemélhetőleg ismét a külterjes további baladás útjára léphet. * * ' Arra azonban — a jelenlegi viszonyok) között — el lehet készülve tenyésztő-közönségünk, hogy minden ujabb kivánsága, melynek teljesítése a jelenlegi keretet túlhaladna elhárithatlan akadályba fog ütközni a mii niszteriumnál, mert a lótenyésztési budgetnél túllépést tenni ezentúl nem szabad nem lehet!