Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-10-29 / 45. szám

470 Vadász- és Verseny-Lap. N

o

vem

ber 12. 1885. íme, adjuk az ugrás eredményeit. I. ugrások. II. ugrások. Bogdán 000 Bogdán 000 Kinsky Nusi 572 Kinsky 590 Székely Ádám 571 Székely 573 III. ugrások. Bogdán 580 Kinsky 573 Székely 573 S. Ö. A szabadkai tornaegylet í. ho 15-én tartotta meg Birkáss Gyula elnök vezetése alatt választmáhyi ülését. Több rendbeli egyleti ügyek elintézése után a megüresedett titkári állás Gyelmis Gerő ügyvéd ,által töltetett be. — Tárgyalás alá jött az augusztus2-án Palicson megtartott nemzetközi úszóverseny eredményének kiigazítása. Téves időmérések alapján a felvett 1 p. 32 mp. record 1 p. 9 mpre javíttatott ki. Ez eredményt annál is inkább örvendetesnek vehetjük, mivel ez a világ legjobb uszó-eredményei közt mint a legjobb foglalhat helyet. Vermes Lajos bajnok 100 frtos serleget ajánl fel ama verseny győztesének, ki a 160 metert 1 p. 10 mpczen belül uszsza meg. Örömmel vétetik tudomásul. Farkas Zsigmond egyleti ügyész felszólittatik a tagdíj hátralékosok irányában a legszigorúbb intézkedések foganatosítására. Ä vivás vezetésére szigetbi Benedek Gyula vívómester és diszvivó kéretik föl. Az „Achilles" egyesület tagjai okt. 17-én tartották meg kirándulással egybekapcsolt gyalogversenyeiket A versenyek a palicsi országúton folytak le. D. u. 1 órakor, a legszebb időben, több vasparipázó jelenlétében, kik kisérökü) és időmérőkül ajánlkoztak, Nagy Ignácz a versenybizottság elnöke, Derényi Farkas, Juhász Béla, Vida János, Gróbmann Aladár és Vermes Lajos — ki félórai késedelemmel, mint erőkiegyenlitéssel — indíttattak el. A verseny-propositiók következők voltak : Gyaloglás 6 órán karesztül. Győztes: ki ez idő alatt a legnagyobb utat hagyja bátra, egyl. ezüstéremmel és tisztelet-ajándékkal; a második beérkező bronz-éremmel és t.szteletajándékkal lett megjutalmazva. A versenyek nagy érdeklődés mellett folytak le, az eredmények azonban a középszerűséget alig multák föl. Első beérkező volt: Derényi Farkas, ki 6 óra alatt 50 kim. és 479 m., második : Juhász Béla, ki egy 500 meterrel tett még kevesebb utat; harmadik lett: Vermes Lajos, ki 5% óra alatt 49 km. 917 meterrel lett harmadik. A versenyek 6 órától kezdve fáklyafény mellett folytak le. A közönség mindvégig kitartott, és lelkesen éljenezte meg a győzteseket. — Ezután az „Achilles" egylet helyiségeiben a nap fáradalmait társas vacsora követte, hol ama meggyőződésnek adtak kifejezést, hogy arra iparkodna», hogy egy értékes versenydij kitűzésével november közepén egy 12 óráig tartó verseny-gyaloglást fognak rendezni. Y E G Y £ S. Gr. Esterházy Milclös óé Abracadabra heréitje lett első a pardubitzi nagy akadályversenyben. # * * A gr. Hunyady-Sztáray-szüvetség versenyistállója az idén 9 lóval 109326 frt 66 krt nyert. A 9 ló együtt 76 versenyben indult, s 28 első és 22 másod dijat vitt liaza. Az összes (cirea 300 ló közt) mely a versenypályákon futott, legtöbbször győzött Buzgó t. i. 10-szer ; s egymaga 65000 frtot nyert. * * * A rákosi és pardubitzi falkavadászatokról lapunk közelebbi számában közöljük az eddigi eredményeket. * 1 * * St. Blaise (ap Hermit, a Fusée) Amerikába adatott el, hol a Mr. Lorillard ménesében mint fedezőmén fog működni. TÁRCZA. A szultán lovairól. (Konstantinápoly október közepén.) A Jildiz-kiöschk és a dolmabagtschei központi istállók. — A szultán uj épitkezései. — Bagdadi Ferhánok a Bosporus felett. — Török lóápolás. — A szultán istálló-rendszere. — A magyar lovak acclimatizációja. — A régi istállók német lovai. — Kladrubi mének. — A német császári pej négyes. — Az arab négyesek. —- A kerti ponnyk. — A hárem tehenei és bikái. — Galarnb-pavillonok. — Fáczán- és fajd-kakasok. — Kutya falka. — Mókus és kanári-pavillonok. — A törpe medve és anatóliai kecske. — A padisah házi sportja a kintahidakon. — Gyémánt arab inén. — Hőbbe porosztörök pasa istállónagy. — A magyar lovak keleti exportja. Még az „igazhivők" közül is igen kevesen részesülhetnek abban a ritka szerencsében, bogy a Jildiz-kiöschk és a dolmabagtschei császári paloták istállóit és roppant kincset képviselő ló - állományát behatóan megismerhessék. Ily kedvezményt csak is a nagykövet személyes kérelmére szokott a szultán kiváló egyéneknek s igen ritka esetekben osztogatni. En egészen magán uton s egy el nem árulható derék sportbarát megbecsülhetlen közbenjárása és kalauzolása mellett juthattam csak czélhoz és az összes császári istállókat, kerteket, függő hidakat, a kisebb kéjlakokat, a százával elszórt galamb, kutya, fáczán, tehén, medve és ázsiai madár-pavillonokat majd egy napig tartott részletes szemle alá vettem ; s a kellő diserétió határai között sietek is e ritka látványról e lap tekintélyes olvasóit — az idő rövidsége miatt — ezúttal csak pongyolán értesiteni. Hogy a központi palotákhoz tartozó 12 istálló értékéről kellő fogalommal bírjunk, elég csak azt előre bocsátanom, hogy ezekbe 1500 drb nemes íajií ló van bekötve, melyekből magának a szultánnak rendelkezésére 800 van fentartva. A Jildiz palota, erős kőfallal elzárt kertjével, a Péra belváros résztől fiakkeren jó fél óra távolságban — s circa 700 lábnyi magasságban fekszik — a Bosporus felett. A 42 éves halvány Hamid szultán nagyúri sport-kedvének itt elég teret talál, s e czélból mindenfelé építtet, planiroztat, s a régi istállókat modern palotaszerű colossusokkal belyettesitteti. A főbejárattól balra s közvetlen ama tündéri fényű palota mellett, hol a mi trónörökösünk bájos nejével lakott, áll a szultán legkisebb, de legnagyobbra becsült istállója; ebben csak 12 ménló áll ugyan, de ezek aztán mind fejedelmi vérből valók, élükön a bagdadi Ferhánoktól egyenes ágon származott 8éves gyönyörű ivadék ; ez a szultán első kedvencze, s mint ilyen külön ellátásban részesül. A Ferhán ménló 15 markos, közép termetű karcsú állat, erős szügy, aczélkék tüzű nagy szemek, ideges szépen lormált láb, narancssárga kis paták, szürkés ezüst színben csillogó hát és hosszú sötétebb sörény és farkkal. E szép mén azonban csak a legnagyobb íinnepelyek alatt kerül nyereg alá. Istálló-társai mind a legkiválóbb arab telivérek s különféle színárnyalataik azt látszanák mutatni, hogy hatalmas lovusuk szereti még a lovakban is a változatosságot. Ugyanez istállóban őrzik a borjunagyságú s bosszú sárga szőrű angora kecskét is, a szultán 15éves fiának játszótársát. A Jildiz-hegy cziprus, füge s narancsfák által határolt plateaux-ján állanak bősszé, négyszögben a régi istállók, előttük szabad ég alatt az édes vizekből megtöltött nagy bassain ; épp most vezetik a piros fezektől tarkálló lovász-inasok jártatástól párolgó fekete arab méneket; én csak bámulok, de nem a 20—25 sötét mén kifogástalan szép termetén, hanem azon a szivtelen és észszerütlen eljáráson, melylyel a szegény párákat illetik ; — dörzsölés, pokróezozás, borszesz stb. itt úgylátszik ismeretlen eszközök, — a párolgó testre közvetlenül öntik a 8—10 fokú hideg vizet! s aztán 7 — — egyszerűen bekötik ! ott reszketnek aztán a meggyötrött gyönyörű teremtések. Hogy aztán a hatás milyen, azt könnyű elképzelni; van is dolga a különben igen értelmes és jó

n akaratú német származású állatorvosnak. O szeretné ugyan e barbár eljárást megváltoztatni, de a régi ezopf nem engedi. A felső istállókban rendetlenül és összekeverve arab, magyar, német, angol és mindenféle félvérű lovak százával állanak, s a mi e bizarr képet még sajátságosabbá varázsolja, az a régi szokás fentartása, hogy a 30—40 éves remondákat a világ minden kincséért sem mustrálják ki, hanem fentartják azt a nevetséges hagyományt, hogy ha egy ló egyszer a padisah istállójának küszöbén bement, onnan eldögléséig semmi körülmények között ki nem mehet. Igy látjuk aztán, hogy a 2—3 éves angol és arab telivérek mellett ott görnyedeznek az elhunyt szultánok vén csatalovai, A felső légi istállókban vagy 400 darab vegyes fajú paripa áll, melyek közül kiválnak a sötétpej arab-magyar keresztezések, ezek a legszebb formájú s legkitartóbb lovak, köztük a legnagyobbat hitelesen meg is mértük, a 17 markos hatalmas ménnek fejét kinyújtott karral sem én, sem török kisérőim fel nem érhettük. A magyar keresztezéseknél — a császári lovak főorvosának szavahihető állításaként — a legnagyobb örömmel constatálhatom, bogy a magyar vér legkönnyebben aclimatizálódik, s erős tüdejével s az arab tűztől megnemesitve, a legkitartobbá válik. Ezt tudva és constatálva, ugy a szultán, mint a jobb magyar lótermelők érdekében valóban kár az, hogy az 1500-nyi császári lóállomány közt a tiszta magyar faj alig van vagy 300 drbbal képviselve. Ennek okát ismertetésem végén, leplezetlen őszinteséggel s az ügy érdekében, különben még elmondandóm. A régi istállók hátas lovai közül határozottan otrombán néznek ki a nehéz német lovak; lö-jellemvonásuk: a bivalyszerűen széles far és derék, a vastag nyak és lábak, egyetlen tetszetős rajtuk, a telt idom és csillogó foltos szőr; ezeknél külsőre csak a vagy 50 drbbal képviselt tatár ló néz ki rosszabbul ismert visszásán formált nyakuk, (szarvasnyak), piszkos bosszú sárga szőrük, sovány termetük eltagadhatatlanná teszik alacsony származásukat; de a kitartást illetőleg az otromba testű németekkel bátran versenyre kelhetnek. A tiszta magyar fajú lovakat kiváló szemle alá vévén, constatálnom kellett, hogy a nagyobb fajúak a magyar svábok nánai méneseiből kerülhettek ide ; no de se baj ! igy is szebbek és jobbak a pomerániaknál. De menjünk át a hatalmas uj istállóba, s siessünk viszontlátni a felséges királyunk által ajándékozott kladrubi méneket. — Ott állnak a kos-orrú fehér állatok, impozáns termetükkel összes istállótársaikat felülmúlva ; egy azonban közülök időközben elhullott; a szultán igen nagy kegyben tartja őket, s a pénteki selamlikoknál majdnem mindig ezeket használja kettes fogatokul. A kladrubiaktól balra s 6 setét szürke arab kocsi-ló mellett áll négy szépen formált pej ló, a német császár ajándéka; a kladrubi méneknél jóval kisebbek, de sebesebb trabjok és elegánsabb formájuk van ; én azt gyanitom, hogy angol félvérüek, mert a tiszta német faj ilyet nem igen producálbat. E pej-négyes mellett (tehát hasonlóan biváló helyen) áll 1 egy vén kegyencz, a szegény Abdul Aziz