Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-01-29 / 5. szám

Január 29. 1885. 8. Minden aranyban kitett dij, tét és bánat a kiirt minőségit aranyokban fizetendő. 9. A »Magyar lovar-egylett élethossziglani tagja sem start-, sem gyep-pénzt nem fizet; IO éves tagja minden a verseny-pályán idomítás végett megjelenő lótól egy-egy meetingen 5 frt gyep-pénzt és minden pályázó lótól annyiszor, a hányszor indul, 5 frt induló-pénzt; a ki nem tagja az egyletnek, 10 frt gyep- és 10 frt indulási-pénzt'fizet. 10 Minden ló után, mely a handicapet elfogadja, 5 frt fizetendő. 11. Minden tétel-, bánat-, start-, gyep- és handicappénzek legkésőbb a mázsálás előtt a versenytitkárságnál lefizetendők, ellenkező esetben oly lovak, melyekért e dijak nem fizettettek le teljesen, nem bocsáttatnak az induláshoz. 12. Hog)- a teher egy és ugyanazon fokozat szerint legyen meghatározható, a magyar kir. 10 frankos arany 4 frt, az osztr. cs. ar. 5 frt, ioo német bir. márka 50 frt, 100 frank 40 frt, az angol sovereign 10 frttal számíttatik. 13. Handicapper Dráveczky Aurél ur. Igazgatósági megbízásból : A m. lovaregyl. versenytitkársága. Masjon. Meghívó. A dunáiituli lóverseny-egylet Xl-ik rendes, alakuló közgyűlése, pénteken, f. évi január hó 30-án, d. u. 3% órakor, főméltóságu hg Esterházy Pál ur lakásánfog megtartatni, melyre az egylet t. ez. tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgyak : 1. Az elnök jelentése az egylet mult évi működéséről. 2. Az 1884- évi zárszámadás előterjesztése. 3. Az 1885. évre szóló költségvetés előterjesztése. 4. Az eluök, a választmány s az egyleti titkár megválasztása. 5. Netáni indítványok. Sopron. 1885. január 13-án. A választmány meghagyásából: Szalad Imre. százados, egyleti titkár. TELIEREK % YERSENYEK. Lóverseny-napok 1385-ben. Budapest: május 3, 5, 7, 10, 12, 14. 17. augusztus 20. október 4, ti, 8, 11, 13, 15, 18 Pozsony : ápril 28. Bécs: ápril 6, 12, 16, 19, 23, 26 május 1, 17, 19, 21, 25. 28, 31. „ junius 2, 7. „ szeptember 6, 8,10713,15,17,20. * * Az angolországi versenynapokat lásd lapunk 4-ik számában. Ménes viszonyaink 50 év élőit s jelenleg. (Folytatás.) Most miután a két testvérhaza: Magyavés Erdélyország 50 év előtti ménes-ügyéről megemlékeztünk, s az akkori számbavehető méneseket fölsoroltuk, áttérünk hazánk jelenlegi ménesviszonyaira, fölsorolva az azóta folyvást fennálló, egyre gyarapodó s az ujabb időkben, az 50-es évek óta keletkezett méneseket. Nagy segítségünkre volt ebben Ordódy Lajosnak, az országos magyar gazdasági egyesület inegbizásából irt jeles munkája is : .A magyarországi állattenyésztés kalauza1, mely a közelebb mult évben jelent meg s hazai méneseink nagy részét — habár igen röviden, fölsorolja. A telivér tenyésztésre nézve lapunk mult évi folyamaiban foglaltak, s az Offiz. Gest. Ruch für Oestr- Ungarn — szolgáltak adatokul. Érdekes öszszebasonlitást tehetnek olvasóink a fél század előtti és mostani ménesviszouyok közt, ha alábbi közleményünket átolvassák, s örömmel győződhetnek meg ama nagy haladásról, melyben az utolsó pár évtized, nemcsak a találmányok, de általában a nemzetgazdaság, és különösen a lótenyésztés terén valódi vívmányokat mutathat föl. Első sorban szólunk az angol télivér ménesekről, a következőkben : 1. Kisbéri télivér-ménes Komárommegyében. E ménes csak 1854-ben alapíttatott. A telivér tenyész mén-anyag, mint a telivér kanczák, majdnem kizárólag Angliából hozattak be, mig az ujabb időkben, mióta a telivértenyésztés oly nagy lendületet nyert, belföldön nevelt telivér mének és kanczák is alkalmaztatnak a ménesben. Felesleges volna s hosszasra terjedne itt az e ménesben működő egyedeket felsorolni, hisz ezek ugy is lapunk majd mindenik számában szerepelnek. Tenyészeti czélja e ménesnek: versenyképes és később az ország lótenyésztési használatára lehető kifogástalan és erős angol telivér anyag nevelése. A telivér mének jelenlegi száma 13, melyek azonban idegen kanczákat is fedeznek : a kanczáké 30. Ezeken kivül vau egy f'élvérménes is Kisbéren, melynek anyakanczáinak száma mintegy 118 rug. A telivértörzs ivadékai egyéves korukban kivétel nélkül árverésre bocsáttatnak, hogy igy magánkézben idomítás alá juthassanak s a versenyekben kipróbálhatók legyenek. Átlagárát az egyéves csikóknak 2500 fortra lebet tenni; az eddigi legmagasabb ár egy darabért 18000 frtra rúgott, — oly ár, mely yearlingeknél még Angliában is jelentékeny. Fényes tanúsága az annak, mily nagy a kisbéri telivér-ménes tenyésztményei iránt "való bizalom; de annak is, mily kiváló tapintattal s mily okszerűen vezettetik ott a telivérménes ügye. Az árverésben csak oly belföldi tenyésztők és versenyzők vehetnek részt, kik magukat kötelezik, bogy a megvett telivérek, versenypájájuk bevégezte után is az országban maradnak. A 30 telivér kancza után e'venkint 16 18 csikó szokott eladatni. A Kisbe'reu nevelt s magánosok által versenypályákon kipróbált telivér mének közül az állam sokat ismét visszavásárol, ugy a ménesekben, mint a méntelepekben való fölhasználás végett. 2. Gróf Forgách Sándor és István telivérménese Nagyszalánczon. A ménes gr. Forgách Sándor vezetése alatt áll. A ménes a hatvanas években alapíttatott a tulajdonosok atyja által. Az auyakanczák jelenlegi száma 25: átalában magas vérű augol telivérek, melyek részint Angliából importáltattak, részint már a tulajdonosok által neveltettek. Lapunk olvasói előtt ele'ggé ismeretesek terjedelmes leírásainkból. Fedeztetnek ezek részint tulajdon telivér méuek, részint a kisbéri telivér mének által. A közelebb mult 1884. évben az egyévesek száma a ménesben 10 volt, a szopós csikóké 7. A yearling kanczák rendesen oly föltétellel adatnak el. hogy verseuycarrierejök bevégeztével — legkésőbb 5 évök betöltése után — a ménesnek visszaadandók, illetőleg az illető év yearlingjeivel kicserélendők. A ménesből számos kitűnő és jeles versenyló került máiki, s hogy egyebet ne einlitsünk Amaranthus is, mely jelenleg a ménesben apaló-szolgálatot. teljesít, Ketledrummal és Palmerstonnal együtt. Törzskönyv a ménes fennállása óta szakszerű pontossággal vezettetik. Hogy a külföld előtt is mily jó hirben áll a nagy-szaláuczi ménes, egyik örvendetes jele annak az is, hogy Németország legnagyobb versenyistálló-tulajdonosa Oehlschläger Oszkár ur, a tavalyi tiz yearling közül nyolezat vásárolt meg s szerződést kötött a tulajdonosokkal, bogy a ménes jövőbeli ivadékait is biztosíthassa magának. 3. Br: Ránffy Ádám angol télivér ménese Válaszúton. Kolozsmegyében. A ménes kezelése a tulajdonosnak személyes vezetése alatt áll, (ugy szintén a félvér ménes is, melyről hátrább fogunk emlékezni.) A telivér ménes 7-8 angol kanczából áll, melyek részint kisbéri, részint privát tenyésztésből származnak. Jelenleg a telivérállomány következő: Mitrailleuse 14é k (ap Buccaneer a Sampler), La Compromise 10é k (ap Compromise a Mrs. Trümmer), Tündér 14é k (ap Vigilius a Titania, 4é le (ap Palmerston a Sally), 4é k (ap Palestro a Patty), 2é Je (ap Kettledrum a Erzsi, Ostregertől) lé k (ap Kisbér öcscse a Imperatrice), lé k (ap Kisbér öcscse a Ritouruelle), lé m (ap Harry Hall a Mistigris.) A telivérkanczák alkalmas telivér ménekhez küldetnek szét fedezés végett. 4. Br. Edelsheim-Gyulay lovassági tábornok télivér-ménese Zarándon. A ménes tenyésztését, mely 1871-ben alapíttatott, Staubensaud Lajos jószágfelügyelő, a tulajdonos személyes felügyelete mellett, vezeti. A kanczák közt vannak 3—4 telivér és 10—12 magas félvér, többnyire oly vadászkanczák, melyeket a tulajdonos és neje a pesti falkavadászatokon lovagoltak, az államtól bérelt angol telivér ménekkel fedeztetnek; az utóbbi években Bathybius mén működött ott, egy igen nagy, erős és correctül alkatott mén. mely után igen derék csikók esnek, egészen apjuk nagy, erős formájában. 5. Gr. Festetics Géza örököseinek angol télivér ménese Puszta-Árkon, Fehérmegyében. A ménes tenyésztése jelenleg br. Trauttenberg Frigyes személyes vezetése alatt áll. Alapíttatott 1828-ban gr. Festetics Miklós által Hetesen, és csak később, 1863-ban tétetett át Puszta-Árkára. 1831-ben a telivér kanczák száma 11 volt, melyek közül 6 Angliából importáltatott, 5 pedig hazai nevelés volt. Jelenleg a kanczák létszáma 3-ra szállíttatott le. 6. Gr. Festetics Tassilo telivér ménese ' Keszthelyen, A ménes tenyésztése a tulajdonos gróf Festetics Tassilo személyes vezetése alatt áll. Alapíttatott 1870. évtől kezdve, folyvást gyarapítva mostanig. Az eredeti tenyészauyag kipróbált tehetségű és jól alkokotott külföldi és belföldön vett s tenyésztett ismeretes származású kanczákból áll, melyek elébb a perdóezi (Somogyin.) majd a fenéki (Zala m.) telivér ménes törzsét képezek. A jelenlegi tenyészanyag 14 db telivérkancza, köztük a legmagasab vérű telivér családok egyedei, mint Addy, Spurs. Hermit, Salamanca stb. (lásd lapunk mai számában a kisbéri törzsme'nekbez küldött közt), ezenkiyiil az eredeti törzskauezák és ezek ivadékai után nyereg 'alatt kipróbált és Angolországban futtatott s idomítottak képezik, melyeket a tulajdonos időről-időre basznál s a használat után, ba tenyésztésre kifogástalanul alkalmasait, a ménesbe mint anyakanczákat sorol be. Tenyésziránya: a nemes angol telivér fajtának tisztán fentartása, mindig a kisbéri telivérménekkel eszközöltetvén a fedezés. Ezelőtt közel 100 anyakan czára rugó félvérménes is volt fenéken és Perdóczon, melyek kiváló paripákat és juckereket szolgáltattak, s mely ménes még a mult században alapíttatott, s melyet a jelenlegi tulajdonos nagybátyja — a pár év előtt elhunyt gr. Festetics Tassilo altábornagy a virágzás szép fokára emelt, mely azonban tavaly nagy részben feloszlattatott. 7. Tholnuy Reginaid ur fojfalvi telivér ménese (Erdélyben.) A fgjfalvi ménest a tulajdonos ezelőtt 5—6 évvel alapította. A fősúlyt kezdetben a,z angol félvér-tenyésztésre fektette, a régi jóhirü Wesselényi- és Báufiy-féle ménesekből szerezvén be a tenyészkanczákat, melyek közt Deini-Castor,Daniel,O'Eourke.Virgilius, Durst, Fröhlich, Nordstar, stb. ivadékok találhatók. Eleinte csak 14 kancza fedeztetett, az államtól bérelt Funoso barna pej mén által s pár évvel később már 18 kancza, mely közül 12,