Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885
1885-07-30 / 31. szám
3.22 Vadász- és Verseny-Lap. Julius 30. 1885. 2 perez 45 mperczczel később. E szerint Kulik Béla megnyerte a bajnoki czimet s az azzal járó' aranyérmet. * * * Szegeden e napokban érdekes úszóversenyt tartottak. A szakemberek (Professionell versenyén Tetz István 50 meter távolságot viz alatt 25% mp. alatt ve'gezett. Tassler József, Regdon Géza, Szvékirs B. erős küzdelmet fejtettek ki együtt. Győztes Tassler lett, ki az 50 meter távolságot 38 1/ 4 mp. alatt végezte. Magánjellegű versenyben Tassler József legjobb eredménye 32'% mp. volt az 50 meter távolságra, mig Szvékicsé 37% mpercz. ATHLETIKA és TESTGYAKORLATOK. Az „Achilles" egylet tagjai Hódmezö-Vásárhelyen athletikái klubot alakítottak. Elnökké Szikszay Dénes lett Voltak ugyanakkor dr. Heiniss József versenybíró vezetése alatt több rendbeli mérkőzések is. Így a futásban Szomor Dezső és Melleghy Lajos győztek. — A gyaloglásban Haláesy Antal, a velocipedezésben Vermes Lajos győzött. Augusztus 23-án országos versenyeket is fognak tartani, népünnepélylyel kapcsolva össze. A hóldmezővásárhelyi atbletikai klub képviselve lesz a palicsi versenyeken is. IRODALOM. Megjelent Vörösmarty összes munkáinak 35, 36, 37 és 38. füzete is, az előbbiekhez hasonló díszes kiállításban. Egy-egy füzet ára csak 35 krajczár s hapbatók Mehner Vilm os kiadónál Budapesten, Papnöveldeutcza 8. sz alatt. Ugyanott a műhöz igen diszes bekötési táblák is kaphatók, piros, kék és barna színben. Egy-egy tábla ára 90 kr. A táblák minden kötethez 'külön is kaphatók. TÁRCZA. Az országos kiállításból. (Folytatás.) »1 kocsigyártók kiállítása. Habár nemcsak a Budapesten, de a vidéki kisebb városok néhányaiban készült kocsik már régóta jó hirben állanak, — az ipar eme nemében tapasztalt baladás valóban meglepő, s ha a vidéki iparosok kiállított munkái, a fővárosi elsőrendű iparosok, mint p. o. Kölber és Porst gyártmányaival nem is versenyezhetnek bemutatott koesiaik, főleg a bognár- és kovácsraunka szilárdsága tekintetéből, teljes elismerést érdemelnek. Az, hogy a vidéken gyártott kocsik általában nehézkesek, s nem a fővárosi izlés szerint készülnek, talán az által magyarázható meg : hogy először is kocsijaikat a vidékükön urlakodó viszonyokhoz és igényekhez mérik, melyeknek a téli és tavaszi rosz utak, valamint a kocsik kellő gondozásának általános hiánya befolyással bir; — másodszor pedig az által indokoltatik, hogy a városi kocsiknál nem csak talált, de általában meg is követelt rendkívüli diszes kiállítást, kifogástalan fénymázolást stb. a vidékbeli közönség nemis igen fizeti meg.— A vidékbeli kocsigyártókat talán ez utolsó körülmény indítja arra: hogy a bognár-munkát — melyre festett kocsiknál rendesen bükkfa használtatik — nemesebb fából, nevezetesen szil, kőris vagy iharfából állítják elő, s ezt festett alap helyett, csak néhány tiszta fénymáz-réteggel búzván be, a falusi használatra szánt ily kiállítású kocsikat 70—80frttal olcsóbban adhatják, mint ha festve volnának. Emez általános megjegyzés után a számos kiállitó soráu egyenkint végigtekintve, először is az iparcsarnokban kiállított kocsikat vegyük szemügyre. Porst Budapesten jó hírnevét megállapított kocsigyáros csoportjából főleg egy egyesitett csiga és olló rugóval, tehát dupla íugó szerkezettel s nyújtóval ellátott, városi batard-t és egy igen csinos kiállítású magas kerekű hajtó kocsit kell kiemelnünk, melynek uyomó és ollós rugókból álló szerkezete, a kocsitest és kettős nyújtó közötti farámával tartatik össze; ez utóbbi Bay Géza ur tulajdona. Habár Porst gyártmányai kifogástalanok is, könnyedségre Kölber testvérek gyártmányaival, melyekről alább bővebben szólandunk, nem mérkőzhetnek. Zsigmondi budapesti kocsigyáros kiállításából egy igen csinos, diszes előállítású félfödeles, — egy igen könnyű kettős nyújtóval s rámával egybekötött, rugókkal ellátott hajtó kocsit, Bárezay László ur tulajdonát, s egy rendkivül magas állású szintén igen könnyű „paonier-gig"-et, gr. Zichy Miklós ur tulajdonát, kell kiemelnünk, megjegyezvén, miszerint Zsigmondi a könnyedséget, szép alakot és szilárdságot sikeresen egyesíteni törekszik. Bogdán József, szintén Budapestről, egy díszítéssel túlgazdagon ellátott fakó, falura való nyitott kocsit s egy 1 ló után való kissé nehézkes, s talán a lábaknak nem elegendő tért engedő, de különben egyszerű csinos coupé-t állit ki. Kölber István igen csinos szabású félfödeles kocsit mutat be. A budapesti kovács-ipartársulat egy, a fénymázoló munkáig tökéletesen bevégzett batard-t és félfödeles kocsit állit ki, mely igy nyers állapotban lévén, a kifogástalan és szabatos bognár, kerekes és kovács munkának dicséretreméltó példánya. A kocsi-kiál 1 itás fénypontját ugy mennyiségre mint minőségre és változatosságra nézve a Kölber testve) ek csoportja képezi, melynél a legcsekélyebb alkatrésznek kifogástalan előállítása mellett a legegyszerűbb kocsik diszes előállítása, — szép arányuk, — a nehéz kocsiknak aránylagos könnyedsége s a fénymáz átlátszósága különösen feltűnik. Gyártmányaikat egyenkint áttekintve, az elsőséget valamelyiknek oda Ítélni nehéz volna,annyiban a mennyiben ezek mindegyike a maga nemében elsőséget érdemel. A szorosan vett városi kocsik közül egy egyesitett olló és csigarugókkal ellátott uyujtós batard, — br. Lipthay Béla tulajdona, — bármely kocsigyártónak mintául szolgálhat, s ha, mint félig-meddig diszkocsi, a közönséges batardoknál nehezebb alkotású is, nebézkésnek éppen nem «mondható ; - hasonló alkotású egy kiállított félfedeles kocsija is, mely azonban falun épp ugy használható volna, mint városi fogat után, ámbár ugy látszik, hogy tulajdonképeni rendeltetése az utóbbi. — E két kocsi ugy szilárd alkotásuk, mint egész előállításuk tekintetéből a Hyde-park-ban közlekedő legelső angol gyártmányokra emlékeztet. A könnyebb s könnyű szerkezetű kocsik között, mindenelőtt a trónörökös ő fensége részére, az udvari szokott kocsi-minta szerint készült, elől födeles hajtó kocsit emiitjük fel, melynél kettős nyújtó mellett, az olló és nyomó rugókból combinált dupla rugonyosságú szerkezet minden szakértő figyelmét magára vonja. Egy igen könnyű, szép fonatos kasú, de talán kissé magas park-omnibus 10—12 személyre való üléseinek különös, de czélszerű elrendezés e által tűnik fel. Egy sajátságos, igen könnnyű, talán gazdasági vagy cserkésző kocsi, mindenki figyelmét az által vonja magára, hogy az első és hátsó ülésnek szorosan egyesülő, de mégis önálló fedelén az oldalfalak hiányozván, mindenfelé szabad kitekintést enged. — Egy ernyős ponuey és rámával összetartott rugós, dupla nyujtós, igen könnyű hajtó kocsi rendkívüli könnyedsége, s előállításának rendkívüli csinossága által ötlik szembe. A fővárosi kocsigyártók által kiállított, csoportokon végig tekintve, feltűnik, hogy a. nyújtó, mely a helyen eszközlendő megfordulás létesithetése végett évek óta mellőztetett, nem csak nehéz és városi kocsiknál, de hajtó kocsiknál is, s kivált olyanoknál, melyeknél a rugó-rendszer ráma által tartatik össze, ismét alkalmaztatok, sőt közönséges olló rugós hajtó s egyéb nyitott kocsiknál is előfordul. E szerint a lovat hajtó közönség két lényeges dolgot újból elismerni látszik, és pedig először, hogy a nyújtó segítségével a vonó erő a hátsó tengelyre is közvetlenül hatván, a lovak a nyujtós kocsit könnyebben viszik, mint a hasonló szerkezetű és súlyú olyant, mely csupán a derékszeg által tartatok össze, de amannak, kivált vidéken, még az a nagy előnye is megvan, hogy a nyújtó nélkülinél sokkal kevésbbé farai, másodszor pedig sebes járáshoz való könnyű hajtó kocsiknál eleje vétetik annak, bogy a kocsi elejéhez csak derékszeg által csatolt hátsórész szitáljon ; hisz tapasztalásból tudjuk, miszerint gyors menésnél a kocsi hátsó részének e mozgása oly erős, hogy az amúgy is rendesen szűkebb hátsó ülésen tartózkodónak néha vigyázni kell, hogy ki ne essék; a nyújtó különben is, de főleg biztonság tekintetéből mindenkor előnyös; azon pedig, hogy a rövid fordulást ne gátolja, segíteni, hajlitása által vajmi könnyű dolog. Leyrer Lőrincz, szintén Budapestről, egészen uj szerkezetű félfödeles, igen csinos hajtó kocsit állit ki, melynek tengelyei a vasúti kocsik tengelyforgási módjára készülvén, kerekei nem a tengely körül, hanem a tengely a kerékkel együtt forog. E szerkezet az által éretik el, hogy az egy compact részt képező kerék- és tengely-rész, ama helynél, a hol az ütköző lenni szokott,mintegy tenyérnyivel beljebb, csapot képez, mely a tengely főrészébe alkalmazott ágyba illesztve, a vonás által kifejtett erő által mozgásba hozatok s a kerékkel együtt forog ; a tengely megizzulásának elkerülése végett a tengely-ágyhoz szelencze vau illesztve, melyből a kenőcs cseppenkint folyvást a tengelyre ereszkedik: a végre, hogy a legcsekélyebb oldal- mozgást nélkülöző kerekek az áthatolandó akadályoknak jobban ellenálljanak, kettős küllőzettel vannak ellátva. Leyrer eme szerkezet által a kerekek szabatosabb mozgása mellett, a súrlódási lap rövidítése által kocsiját könnyíteni szándékozza, mit jó kövezeten vagy faburkolaton talán el is ér; de gyakorlati kísérletek eredménye még nem közöltetvén, ez köztudomásra még nem jutott. — Távol attól, hogy ez újításnak praejudícálui akarnánk, néhány észrevételünket elhallgatni már azért sem akarjuk, hogy az által eszmecserére alkalmat nyújtván, e szerkezet tökéletesítését némileg elősegítsük. A szerkezet elleni észreve'telünk abban öszpontosul: hogy. megengedve miszerint ez tökéletesen szabályozott, oldal vásti kitérést teljesen kizáró kerekek, melyek alsó része behajlítva, a tengely szerkezete miatt nem lebet (ohne Unterachs) jó kövezeten, faburkolaton, s talán igen sima felszínű Macadamon, a ezélnak tökélesen megfelel, s a súrlódás ama többlete, mely a kerék sing egész szélességének a talajjal való érintkezése által előidéztetik, a tengely súrlódási mennyiségének tetemes leszállítása mellett tekintetbe nem jön, — éppen ez oldalvásti kitérést meg nem engedő kerékszabályozás okozandja azt, hogy az ily szerkezetű kocsit lyukacsos, kijárt vagy köves utou sikeresen használni nem lehet, mert: addig mig a közönséges kerék nem csak kitérő tulajdonságánál, de befelé hajlított voltánál fogva is, az előtte álló akadályokon görbitet.t vonalban szaladhat keresztül, vagy a csekélyebb akadályokat éppen e szerkezeténél fogva félretaszítja,.
