Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-07-16 / 29. szám

S 94 Vadász- és Verseuy-L

ap. Julius 9. 1885. III. Egyleti dij. 500 frank aranyban az elsőnek. 100 frank aranyban a másodiknak. Kettős fogatok. Minden magyar bonpolgár, valamint Magyarországon állomásozó katonatiszt tiszthelyettes és egyéves önkéntes tulajdonában levő ló részére, a megjegyzésekben foglalt kivételekkel. Távolság 5000 méter (pálya 4-szer körül). Tét 10 forint, fuss vagy fizess. Úrkocsisok. IV. Nagy akadály-verseny. Programmját lásd lapunk mult számában, a hivatalos részében. V. Budapesti dij. Adva a lótenyésztés emelésére alakult részvény társulat által. Egyes fogatok. Háromból kétszer nyerni. Három indítás, melyből a nyerőnek kétszer kell elsőnek beérkezni. Minden indítás uj versenynek tekintetik és 20 pereznyi időközökben történik, mig a dij sorsa el nem dőlt. Minden versenyző köteles minden versenyben részt venni, különben minden dij iránti jogát elveszti. Minden indításnál pálya egyszer körül (1250 meter). Ha három versenyben mindig más fogat érkezik be elsőnek, ugy a három nyerő döntő versenyt fut, mely esetben a távolság szintén a pálya egyszer körül. Dij a nyertesnek 300 irank aranyban. Minden indításnál 100 frank az elsőnek. Tét 10 forint, fuss fizess. 3 induló vagy nincs verseny. Úrkocsisok. Megjegyzések. 1. Az ügető versenyekből kizáratnak : az orosz, amerikai fajú és e két faj keresztezéséből származott, valamint ama lovak, melyek a fővárosi vagy külföldr pályán dijat nyertek, vagy e pályák valamelyikén a folyó évben nevezve voltak. 2. A Heat-versenvekre nézve a Wiener-Trabrenn-Oesetz, az akadály versenyekre a,.Magyar Lovaregylet" a szabályai mérvadók. 3. Az I-ső nap III-ik és Il-ik napl-ső számú versenyekben csak oly ló vehet részt, mely folyó év julius hó 12-e óta Biharmegye vagy Nagyvárad város területén áll és annak tulajdonát képezi, ki a nevezésben mint tulajdonos szerepel. 4. Nevezési zárnap a mezei gazdák verenye kivételével — f. évi szeptember hó 1-én déli 12 órakor. Kettős tét mellett az oszlopnál. Nevezni lehet báró Mannsberg Ernő urnái (lakása (Nagyvárad megyeház). 5. Az ügető-versenyekben a helyért húzás minden verseny előtt fél órával történik. 6. A versenyekben résztvevő lovak részére a versenybizottság jutányos áron istállóról gondoskodik, ha ez iránt szeptember l-ig felkéretik. Kelt Nagyváradon, 1885. junius hó 17-én A rendező bizottság. Rouenben mult hó 28 és 29-én voltak az ügető versenyek. Az első nap Ügető-Dcrbyjében, (mely 3200 meter távú lovaglás volt, a 3é Elan (ap Serpolet a egy Condé-k) kilencz versenytárs ellen aratta győzelmét 5 p 24 mp. alatt. A Premier Prix du Gouvernement 4800 meter távú ügetőlovaglásábau César 8 p. alatt érkezettbe elsőnek, három ellenfelét verve meg. A 6000 frankos „

Prix de Cité" 4800 meteres ügetőlovaglásábau részt vett Gramotiey is öt más lóval, azonban csak negyedik helyre juthatott, Capucine, Hardy és Petite Chance mögött; a győztes 7:58 alatt érkezett be; Gramotieynek 8:10-re volt szüksége. A második nap Gramotieynek istállótársa Biegaivoy nem remélt győzelmet aratott a „

Prix de la Ville Bouen

a-hen (4000 meter távú ügetőkocsizásban) s 6000 frankot nyert. Indultak még a bécsi pályáról ismert Biegaivoy, Zmeika és Beduinon kivül Passe Partout, Syrata és Capucine, a vincennesi nagy nemzetközi ügetőkocsizás és a roueni Prix de Cité nyertese. A leghevesebb küzdelem után győzött Biegawoy 8:11 alatt, Zmeika ellen, mely egy másodperczczel később érkezett be, 6mperczczel Capucine előtt; Beduin negyedik volt. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A kocsilovak tenytésérői és fölnevelesésröl. Most, midőn ugy a budapesti mint a bécsi ^ ügetőversenyek évről-évre fokozatos lendületnek örvendenek, senki sem kételkedhetik abban, hogy mai napság minden ló, mely kiválóbb képességét igazolja, hasonlithatlanul jelentékenyebb áron adható el, mint az olyan, mely képességéről semmi bizonyságot még nem tett. Eme kedvező körülymény ösztönt nyújthat tenyésztőinknek a jó kocsilovak tenyésztésére s ugyané körülmény készt minket arra, hogy rövideden elmélkedjünk itt amaz utak és módok felől, mikép kell a kocsilovakkal bánni első fiatalságuktól fogva, úgyszintén arról is, mikép kell azokat kantározni, befogni és idomítani. Mihelyt a tenyésztő tisztába jött magával, s kanczái egyediségének tekintetbevételével elhatározta, nehéz igavonó,- hátas vagy kocsilovat nevelni, a szerint fogja az alkalmas mént megválasztani. A tenyésztőnek nem szabad e tekintetben könnyelműen, egyoldalúan járni el, s ha kellő tapasztalattal nem bir, nagyon helyesen cselekszik, ha valamely szakembert, vagy tapasztalt régibb tenyésztőt kér föl tanácsadóul, mivel hogy a ménnek helyes megválasztásától rendkívül sok függ. Mi itt eleve csak a kocsilovak tenyésztését tartjuk szem előtt, s igy most csakis erről akarunk beszélni. Mihelyt tehát a kiválasztott apa- és anya-állatok ivadéka már megvan, életének első időszakában igen kévés különbség van az ezek és más fajták közt való bánásmódban. Az anyatej mellett bő és egészséges táplálék, egy kevés zabbal a csontés izomképződés előmozdításának a szempontjából, sok mozgás a fris levegőn, — akár anyjának a társaságában, akár téres, keritett helyen, — bizalmat gerjesztő bánásmód (mi a fiatal állatot szelíddé, engede lmessé teszi,) ezek alapföltételei az okszerű tenyésztésnek. Az anyatejtől való elválasztás után, a minek csak lassankint kell történnie, a zabadagot szaporíthatjuk, de mindig gondolnunk kell arra, hogy a lónak, gyomra megtöltésére, a mellett nagyobb fű- vagy szálas takarmányra van szüksége, mivelhogy ez is jelentékeny tényező ahhoz, hogy az állat szép és kellő idomzatú testet nyerhessen Az etetési időt rendesen kell megtartani. A helyes emésztésre mindig figyelemmel kell lenni, s emésztési zavaroknál soha sem kell erős gyógyszereket használni. Télen át a csikónak tágas istálló, kifutóval, vagy pedig keritett udvar álljon rendelkezésére, hogy a szigorúbb évszakban is kényekedve szerint mozoghasson, ezáltal a járásban kellő ügyességet Dyerhesen. Igy lesz a csikó, természetszerű fejlődés mellett, egyévessé, majd kétévessé, a midőn is életének eme szakában elérkezett az idő, melyben oktatásához kezdeni kell. Az oktatás a kantározással kezdődik. A ki sokat bánt lovakkal, kétségkívül tapasztalhatta, hogy ez irányban mennyit vétkeznek a fiatal lovak ellen. A rosz kantározás az oka, hogy némely, sőt legtöbb ló járási tehetségét elveszti, a mennyiben, a fájdalom kikerülése végett, a zabiára támaszkodástól óvajfodik, röviden lép, miáltal vállban kötve látszik s idővel kötve is lesz; — az éles zabola az oka a csillagnézésnek, mert a ló, ama reményben, hogy a zabla kiűző nyomásának elejét veheti, fejét vízszintesen tartja, a helyett hogy függélyesen tartaná, s ezáltal a kormányzó kéz hatása alól szabadul; ugyanez az oka, ha a ló fejét nagyon beadja s ez által „kéz mögé jön," minek következtében a hajtónak a befolyása csökken. Emelőgyeplönek (Ausbinderzügel) vagy orrszegőszijnak (martingall) kell ilyenkor e hibát paralizálni. Az éles zabla végre az oka, hogy a lónak a szája rövid idő alatt érzéketlenné válik s hovátovább gyötrőbb műszerek alkalmazását teszi szükségessé, hogy a hajtó a lovat hatalmában tarthassa. Mily gyötrelem ez, lovasra és lóra egyaránt! Hogy pedig ettől, ugy tenyésztőinket, mint lovaikat megkíméljük, több szakembernek a tapasztalata nyomán a meglehetős vastagságú karikás nyelvféket (Ringtrense) ajánlhatjuk, mely által a lónak a szája legtovább marad érzékeny, kivált ha minden rángatástól óvakodunk. A kézcsuklónak mozgatása nagy befolyással van a lovak járásmódjára s kétségtelen, hogy a lónak járási kedvére fokozó hatással van, ha a zabiára fájdalom érzése nélkül támaszkodhatik. Ha már a zablát megválasztottuk, a kantárfej föltevéséhez s a zablarúd betevéséhez fogunk. Először a boxban vagy állásban kell e műveletnek történnie, kötőféket húzva a ló fejére s aztán egy ideig a zablarudat mozgatni a szájában, hogy az ezáltal előidézett szokatlan érzést megszokhassa. A kantárfejnek, illetőleg oldalrészeinek annyira oda kell illenie, hogy a becsatolt zablarúd tökéletesen a metsző- és zápfogak közti hézagba jusson, a nélkül hogy a száj szögleteit fölvonja. Orr- és torokszijnak nem szabad nagyon szorosnak lenni. Aztán, kis idő múlva újra leveszszük a kantárfejet s megetetjük a lovat, mi által ez leghamarabb nyugodt lesz. Néhányszori ismétlés elég, hogy a fiatal lovat e szokatlan jelenséggel megbarátkoztassuk. Aztán, szintén az istállóban, s mindig közvetlen az etetés előtt, kísérletet teszünk a kantárszár meghúzásával, hogy a ló a legcsekélyebb nyomásnak engedelmeskedjék, végre a hasheverdert teszszük föl s a kantárszárat mind a két felől, de eleintén hosszan kieresztve. Mi ez előkészületeket a későbbi gyakorlatokra nézve oly fontosaknak tartjuk, hogy eme módszernek pontos követését nem ajánlhatjuk eléggé. E kezelésnél az idomitónak a jelenléte, kinek biztató szava és czirógatása elmulaszthatlan, a legjobb hatással van. Igy élőkészitve a lovat, végre kihozzuk az istállóból, miután a nyelvfék baloldali karikájához hosszú kötelet erősítettünk, melyen több-kevesebb szabadságot engedünk a lónak, a szerint a mint nyugodtan vagy nyugtalanul viseli magát; utóbbi esetben, minden rángatástól óvakodva, rövidebbre fogjuk a lovat s biztató szavakkal, zab vagy sós kenyér kínálása mellett, nyugodtan közeledésre vagy előremenésre ösztönözve. Némi türelem után itt iff. elérjük czélunkat s aztán a futószárat alkalmazzuk. (Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZET» Budapest (Budapesti galamblövész-egylet" internationális versenyek (Programmja e lapok 7 számában) szeptember 3, 4, 6 és 8-án. ATHLETIKA és TESTGYAKORLATOK. Athlétikai naptár. Julius 19-én a „Nemzeti Torna Egyl." drezdai utjaJulius közepe táján a „M. A. C." Ú9zó-versenyei. Auguszt. 2-án a „Szabadkai Torna-Egylet" ver. senyei. „ 2-án „Palicsi versenyek." „ 15-én a „Szabadkai Vasparipa-Egylet" bukaresti utja. „ 15-én a „Bajai Atkleta-Kör" versenyei. „ 15-én a „Bajai Atkleta-Kör" verseny-gyaloglása. „ 16-án a „Bajai Athleta-Kör" verseny-úszása. Szept. 3-án bpesti galambl.-verseny d. u. 1 óra. „ 4-en „ „ „ „ „ „ „ y) 6-án „ „ „ „ „ „ „ „ 8-án bpesti galambl.-verseny d. u. 1 óra. Szeptember elején a „M. A. C." bajnoki gyaloglási versenye Budapest—Adony és vissza. A „Hercules" után. A szabadkai» Torna-egylet" választmánya újjáalakulása óta, e hó 7-kén tartotta meg Palicson első és fölötte nagy fontosságú ülését. Az ülés tárgyait a következők képezték : Egyleti pénztárnokká a leköszönt Kirner Dezső helyébe egyhangúlag Hakker Adolf ur választatott meg. A palicsai versenypálya állandósítása elvben kimondatott és egy hármas bizottság küldetett ki, hogy a városi hatósággal érintkezésbe lépjen a pálya költségeinek fédezése végett. Felvétetett két uj versenypont is, melyek következőleg állapíttattak meg: