Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885
1885-01-01 / 1. szám
2 11 Hunyady János grófnak eredeti telivér s félvér angol s arab ménektől származott ménesének kocsi elébe s lovaglásra igen használhatott ]-. 2-, 3-, 4-edfü csikai 1834-ben eladóknak hirdettettek ki; nemzőiknek becsét magasztalnom felesleges, minthogy a bécsi, pesti, pozsonyi és hetesi versenytéren mindig a legnevezetesebb dijakat s fogadásokat nyerték meg gazdájoknak. 12. Jankovich Antal nrnak volt erdélyi könnyű hám és paripafaja Szőllős-Györkön, Somogymegyében. 13. Festetics Antal nrnak arab s eredeti paripa- s hám faja Böhönyön Somogyban s Dégen. Veszprémmegyében jelessé válik. 14 Czindery László urnák keleti s angol telivér lófaja Ládon, Somogymegyében, kitűnő. 15. Zalabéri és Szt.-Györgyi Horváth családnak több év o'ta mezőhegy esi arab s angol ménekkel párosított jeles ménese, Somogymegyében: Baján pedig, Bácsmegyében, erdélyi középszerű . nagytermetű kocsifaja ismeretes. 16. Csapodg J Jál nrnak telivér keleti és angolfaja kitűnő, melynek több versenyfutó egyénei bel- s külföldön már nevezetes pályadijakat nyertek Atádon, Somogymegyében. 17. Batthyány Kázmér grófnak ezelőtt erdélyi középszerű nagy fajtája nevezetes vala*). utóbb angol vérrel keverve, kitűnő egyénekkel birt, Somodoron, Somogymegyében, de már feloszlott 18. Batthyány Károly grófnak igen jeles félvérü angol méntől származó nagy faja, Szent-Gróton, Somogymegyében. 19. Apponyi N. grófnak cs. méntől eredő középszerű nagy hám-faja. jelenleg angol vérrel keverve, jeles paripafajra változik; Högyészen, Tolnamegyében. 20. Bczerédj István nrnak spanyol eredetű faja Hidvégen, Tolnamegyében, feloszlott. 21. Dőry Miklós nrnak arab vérrel nemesbitett magyar paripafaja kitűnő paripákkal jeleskedik. Zombán, Tolnamegyében. 22. Esterházy Károly grófnak nagy háms jeles telivér paripafaja Mátynsházán, Veszprémmegyében. 23. Esterházy László grófnak spanyol eredetű, középszerű nagy. többnyire fehérfakó s hölgyszinü (hermeliri) jeles hám-faja, Rhédén, Veszprémmegyében. 24. Zichy Miklós grófnak a Viczuy gróf és Kray báró lófajából eredt jeles arab s angol telivér ménekkel tökéletesbitett s nagytermetű ménese Palotán s csatári pusztán, Veszprémmegyében, feloszlott. *) A/, erdei törzs erdélyi lovat Máttvus következőleg rajzolja : Középszerű magas, tetszősen hajlott fejét ékesen hordja; kevéssé hosszú fülei jól épülvék ; s/ép és nagy szemei tüzesek s szája hegyes; pofái keskenyek; nyaka hosszú s erős, szügye széles, teste erős, izmos ágyékai alant allcotvák, fara hosszú s gömbölyű ; alsó elő-lábszárai bosszúk, minélfogva mintegy maga alá játszó, fellengős mozdulatú szokott lenni. Az erdélyi ló, többek állítása szerint, Vl-dik Károly császár alatt Spanyolországból átszállíttatott ménektől vévén inkább eredeti fajbélyegét, ezt mintegy 150-re terjedő ménesben, tehetősb birtokosok, nagy áldozatok mellett, még 1828. év körül is fentartották ; azonban a létezett ménesek öthatoda talán azóta feloszlattatván, a czimeres szép erdélyi faj, mely kedvező éghajlata alatt kitűnő sikerrel tenyésztetett s az ausztriai birodalomban találtató lófajok közt mindig legjelesebb volt, vezérlő Wesselényi Miklós báró. jelenlég is már mintegy 12 telivér angol mén tulajdonosa s egyebek által Erdélybe szállíttatott angolvérü tenyészlovak keveredésével nemcsak nagyobb termetre, de sajátságos idomából ki vetkeztetvén, egészen másra alakíttatott át, minek már szembetűnő eredményét látván az egyes bérlők, zsidók, örmények s mindenféle magános lókedvelők, egyenkint már 6—10 jobb fajú kanczákkal bírván s ezeket az országban mintegy 30-ra szaporodott teli vérménekkel 5 sőt 10 aranyért is meghágattatván legszebb csikókat ekként nyerve s ezeket kitelhető szorgalommal nevelve, nemcsak e rendbeli erdélyi angol uj lófaj tenyésztését részletesen gyálnolitva előmozdítják, hanem a rendes lovasság számáraévenkint már 2000 lovat is eladogatván, tán mégannyit is kiállíthatnának. Vadász- és Verseny-Lap. 25. Inkcy családnak középszerű termetű hám- s paripa magyar tőfaja*) angol kauczákkal s telivér arab ménekkel uemesbittetvén, jeles fajjá vált, Palinban. IharosBerényben s Récsén, Zalamegyében. 26. Csuzy Pál nrnak magyar és erdélyi vérű tüzes faja keleti s angol vérrel keverve nemesből, Becsehelyen, Zalamegyében. 27. Cájál Sándor urnák középszerű magyar faja nemes vérű lovakkal hevertetik, Boronkán, Zalamegy lében. 28 Festetics Inirc grófnak arab s angol vérű lófaja Vraslónj Somogymegyében, feloszlott. 29. Pongrácz N. bárónak s Jankovich N. urnák középszerű nagytermetű faja Hetesen, Somogymegyében. 30. Zichy gróf testvéreknek cs. méntől származó nagy paripa s hámfaja keleti s angol telivérrel nemesbittetik, Lángon, I ehérmegyében. 31. Lambcrg Rudolf grófnak telivér angol paripa-faja kitűnő, Csákberényben s pákozdi pusztán, Fehérmegyében. 32. Luzsénszky bárónak középszerű hámfaja feloszlott Moórott, Fehérmegyében 33. Bczerédj Miidós nrnak a szentjánosi pusztán telepítve volt, Bognár János ménesbeli fajával kevert magyar /vérfajtája már Ágatán, Fehérmegyében, szintén feloszlott. 34. Salamon rokonoknak középszerű háros vérszeniü paripa magyar tőfaja, Alapon, Fehérmegyében, feloszlottnak mondatik. 35. Cziszterrzitai apátságnak magyar nagytermetű hám-faja napról-napra inkább jelesbedik. Előszálláson, Fehérmegyében. 36. Latinovics János nrnak cs. ménesből eredő középszerű nagy hám-faja Borsodon, Bácsmegyében. 37. Koller N. bárónak uemes vérrel kevert hám-faja, Szabadka körül, Bácsmegyében. 38. Vojnics rokonok középnagy termetű paripa s hám-faja, melyből különös jó tábori lovak válnak, szintén Szabadkához mintegy három mértföldnyire több csapatban van. 39. Néhai Illésházy gróf császári méntől eredt, többnyire pejszőrű, jeles magyar fajú nagy hámlovakat tenyésztett, utolsó éveiben pedig mezőhegyesi arab s angol ménekkel tökéletesbitó lófaját, Szarván, Pozsonymegyében feloszlott. 40. Amadé X. grófnak keleti vérből származott középszerű nagy hám- s paripafaja ; Bősön, Pozsonymegyében. feloszlott. 41. Szcnt-Mártoni főapátságnak régi magyarvórü, széptermetü hámfaja, öblői pusztán, K omáromi n egyében. 42. Erdéidy János gróf özvegyének cs. méntől eredő, többnyire fekete szőrű, nagytermetű hámfaja Galgóczou, Nyitramegyében, gyarapodik. 43. Srétcr N. nrnak paripa- s liámfaja Szandavárott, Nógrádmegyében, feloszlott. 44. Orczy báró családnak erdélyi vérből származó régi s ujabb angolvérü, könnyű termetű faja, Ujszászon, Pestmegye'beu, Őrsön s Hevesben, Hevesmegyében, továbbá fegyverneki pusztán, szintén Hevesmegyében, a régi hires erdélyi vérű paripa- s hámfaj, most arab s angol telivér ménekkel nemesbittetik. *) A magyar lótürzsről, szerző ekkép ir : A magyar ló tőfajnak ivadékai már csak imitt-amott, találhatók ; szomorú köztapasztalás szerint némely jelesb. jóvérű ménesek már fel is oszlattak : néhány birtokos, nagyobb nyereség kedveért, inkább juhokat tenyészteni okszerűbbnek vélvén. Fajbélyege következő: középszerű-nagy termetű, kevéssé nagyfejű ; keskeny orrlyukai vannak ; közönségesen hosszú testű, tartós, szükölködésben győz s erős ezombú, száraz fejét tüzes szemei ékesítik ; fülei kicsinyek, orrcsontja kevéssé elő van hajolva ; gyakran szarvasnyakú, mely oldalról széles ; dereka egyenes , fara gömbölyű, mihez farka magasan kapcsolódik; szügye erős; vállaiban szabadon mozdul; ezorabjai hajlékonyak; esánkjai inkább keskenyek s bokái szőrtelenek. Február 12. 1885. 45 Ahnásy család keleti s angol vérű fajtája Törökszentmiklóson, Hevesmegyében, nemesbül. 46. Bald ár sy Antal bárónak Hunyady-, mezőhegyesi. ghrudimi, Sledmaare s Charivari angol telivér mének után nemesitett középtermetű. nem annyira csontos, mint izmos s futni győző lófaja gyandai pusztán ós Borshalmáll Hevesmegyeben tenyésztetik, (mely utóbbi hely történetileg is nevezetes, mivel a 7 ős vezéreink egyikének hamvait födi.) 47 Ugray N. ur csekélyszámu magyar tőfaja, Ugrán, Hevesmegyében. 48- Jász-Kun hármas kerületnek mezőhegyesi ménekkel kevert magyar hám- s paripa lófaja néhány év óta angol vérrel nemesbitve jelessé válik, Pákán, Félegyház mellett; melyből a kebelbeli 25 község szükséges méneket hágatásra használ. 49. Frónay Albert bárónak telivér angol hám- s paripafaja növekedik Tó-Almáson, Pestmegyében. 50. Nyáry Fái bárónak ménese telivér angol kanczákkal jelessé fejlődik ki, Pilisen, Pestmegyében. 51. Jurenák Frigyes nrnak persa-, arab-, angol s lengyel keverékből származó ménese szentlörinczi pusztán, Pestmegyében. 52. Fölclváry Gábor urnák magyar vérből származó hám-lófaja, Tetétlenen, l'estíuegyébeu, nemesbül. 53. Kalocsai s egri érseknek s veszprémi püspöknek csekélyebb szánra méneseik részben feloszlattak. 54. Brniezky Lajos nrnak lázi pusztáján, Nógrádmegyében, angol s arab telivér ménektől származó 56 darab telivér ménéi, kanczái s 1. 2, 3éves csikai 1843- évben árverés alá bocsáttattak. 55. Néhai Battler János grófnak középtermetű nagy hámfaja Erdőtelken, Hevesmegyében feloszlott. 56. Néhai Bruder N. bárónak arab, török s angol vérből eredt jeles ménese feloszlott Kőkuton, Hevesmegyében. 57. Bodmanicsky báró nemzetségnek erdélyi könnyű hám- s paripafaja, legkivált hadi szolgálatra igen alkalmas lovakat szolgáltat Aszódon, Pestmegyében s Földváron, Hevesmegyében s Kis-Kunságban, peszéri pusztán 58. Vag Ábrahám grófnak keleti vérű paripa- s hám-faja már angol vérrel kevertetik, Berkeszen. Szabolcsmegyében. 59. l ay Lajos bárónak erdélyi jeles papafaja Csegeről átszállittatott Alsó-Zsolczára, Borsodmegyébe. 60. Ahnásy Alajos grófnak cs. és angol ménektől származott nagytermetű tjija jeles tábori lovakat is tenyészt, Kétegyliázáu, Békés megyében. 61. Wrnckhcim gróf családnak erdélyi középszerű nagy hám- s paripa-faja Kígyóson s Gyulán, Békésmegyében, keleti és angol telivérrel nemesbittetik. 62. Wcnckhcim N. bárónak erdélyi s keleti, császári s Illésházy gróf ménéitől származott középnagyságú hám- és paripa félvad fajtája, most augol telivérrel neiuesbitve, magasi) idomra fejlődik Körösladányon, fasi pusztán, Békésmegyében. 63. Bogdanovics N. nrnak erdélyi ménekkel kevert moldvai s besszarábiai faja, Tövesegyházán, Aradmegyében. 64. Andrássy György grófnak középnagyságú hám- s paripa arab faja Hosszúréten, Gömörmegyében, gyarapodik. 65. Néhai Tokoly N. nrnak magyar tőfaja, Kevermesen, Csanádmogyében. 66. Kárász Benjamin urnák régi jeles magyar paripa fajtája, Horgoson, Csongrádmegyében nemesbül. 67. Ilochckcr N. nrnak félvad, orosz ménnel kevert, nagytermetű magyar faja, Bánhegyesen, Csanádmegyében, feloszlott.
