Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885
1885-01-15 / 3. szám
Január 22. 1885. Ha ezek szerint fontolóra veszszük, liogy ez irányzatot szem elől nem tévesztve, a hivatott közegek részéről az utóbbi évtizedben minden törekvés oda irányult, mikép az állam által fölállitott tenyésznének minősége a tenyésztők szükségletéhez képest időről-időre javuljon, — ugy hogy mai napság az országban már oly ménállomány létezik, mely a legszigorúbb követelményeknek is megfelel s ezenkivül a további javítás, ernyedetlen törekvés folytán biztos kilátásban áll, — senki sem vonhatja kétségbe, hogy a tenyésztőknek minden lehetőség meg van adva arra, bogy ugy a saját vagyoni gyarapodásuk, mint az általános jólét érdekében tenyészanyagukat javíthassák. Ama körülmény folytán, hogy ezelőtt körülbelül tiz évvel a rendelkezésre álló mének nagyobb része a jelenlegi igényeknek meg nem feleltek s annálfogva jó anyakaucza-állomány megteremtésére nem hathattak közre, — és mivel a tenyésztők részéről a tenyészviszonyok még nagyon rossz lábon álltak, önként következik, hogy a tenyésztők nagyobb részének immár oda kell törekednie, mikép kanczaanyagát, a most már kedvezővé vált viszonyok közt javítsa, számot vetve a lóvásárok követelményeivel, nehogy a szomszéd államok tenyésztői által túlszárnyaltassék s ez által saját romlását idézze elő. Úgyde, mikép érhető el a kaucza-állomány javítása, ha a legjobb ménektől származott csikók csaknem mind eladatnak s az országból kivitetnek ? Ily körülmények közt mikép lehetséges sikeres és a jelen kor kívánalmainak megfelelő tenye'szanyagra fzert tenni ? A feleletet e kérdésre mindenki könnyen eltalálhatja. Ha ellenben a legjobb kanczacsikók a tenyésztés czéljából visszatartatnak s ezekből újra tovább tenyésztenek, rövid idő alatt oly sikeres fajtára tehetnek szert a tenyésztők, mely minden idegen befolyástól biztosivá lenne, ugy hogy idővel a szükséges méneket magok is előállíthatnák. Hiszen minden tenyésztő beláthatja azt, hogy e czél elérésében semmi lehetetlenség nincs, sőt ellenkezőleg nagyon könnyen keresztülvihető az ; mert ha minden tenyésztő, minden három-négy évben csupán egy jó kanczacsikót nevel elismert jóságú mén után, akkor tökéletesen fedezi tenyészsziikségletét, miközben még mindig ama helyzetben van, hogy csikait eladhatja s jövedelmezővé teszi gazdaságát. Ha aztán még időről-időre egyi'gy méncsikót okszerű módon harmadfél éves koráig nevel, akkor azt, ha a kívánalmaknak megfelel, igen jól eladhatja az államnak s szép hasznot láthat belőle. Minden okszerűen eljáró tenyésztő és jó mezőgazdának oda kell törekednie, hogy istállójában legalább is egy jó anyakanczája legyen s iparkodnia, hogy ettől jó ivadékot tartson meg tenyészanyagul. De, mit is nevezhetünk jó tenyészkanczánakk Eme fontos kérdésre, nagyon röviden azt feleljük, hogy jó anyakancza az, melynek nemcsak öröklött hibája nincs, hanem alakilag is megfelel a tenyésztés czéljának és főleg, legalább is két vagy három nemzedéken keresztül ugyanazt a származási jelleget igazolja, ez által az átörökítés sikeres voltát bizonyítva be. Egy jó tenyészkancza törzsvagyonát képezi a gazdaságnak, melyen az okos gazda nem fog túladni mindaddig, mig jobb tenyészivadék által nem biztosítja magát. Reméljük, hogy valahára nálunk is érvényre emelkedik eme, minden lótenyésztő országban elismert alapelv, mert a nélkül lótenyésztésünk, a rendkivül kedvező viszonyok mellett sem nyerhet ohajtott lendületet, mi annál sajuosabb volna, mert az okVad ász- é s Verseny-Lap. szerű lótenyésztés nálunk a mezőgazdaságnak egyik legjövedelmezőbb ágát képezheti. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Király ő felsége meghagyta, hogy jövőre minden a gödöllői udvari vadászatokon elejtett fővad a budapesti jótékony-intézeteknek küldessék el. Mult hó 16-án is 6 szarvas küldetett ennek folytán a budapesti főpolgármesteri hivatalhoz, melyek a szegények háza s az árvák intézetei közt osztattak meg. * * Gróf Hunyady Imre vadászterületein a mult deczember havában tartott fáczánvadászatok alkalmával három nap alatt 1614 f'áczán került teritékre. Ezenkívül 89 nyul és 32 fogoly ejtetett el. * * * Hardegg-Hamoncourt grófnő egy Ludwigstorff báró által rendezett nyul vadászaton 95 nyulat ejtett el. Az egész teríték e vadnemből 1600 darabra rúgott. * * * Egy tisza-roffi vadász a mult hóban a Tisza közelében nyúlra vadászván, egyszerre öt vidrát pillantott meg, melyek közül hármat két lövésre el is ejtett. * * A fekete szinii szarvasok, mint az „Alig. Sp. Zg." írja, a mult évben nagy számban fordultak elő, még oly területeken is, a hol eddig az ily ritka szinváltozatot a fővadálloiuáuynál nem észlelhették. Az illető tudositó maga is látott egy tizennégyágast, melyet egészen feketének lehetett mondani s még két szarvastehenet szintén sötét feketét, a minő szinváltozat inkább a dámvadaknál szokott néha mutatkozni. * * * Gr. Hunyady Imre ő méltósága ürményi és tarnóczi uradalmaiban 1884. folytán lőtt vadak : Hasznos vad : Ürmény-Keszi Szarkaállás Tarnácz Összesen Mezei nyul 576 645 358 1579 Túzok — — 1 1 Fáczáu 1152 714 — 1866 Fogoly 3291 1001 886 5178 Fürj 30 3 — 35 Erdei szalonka 1 1 — 2 Vadkacsa 26, — — 26 Összesen: 5076 2364 1245 8687 Kártékony vad: Róka 4' 3 — 7 Nyest 1 — — 1 Kutya 45 23 33 101 Görény 64 22 3 89 Mepyét 83 83 21 187 Házi macska 19 30 16 65 Sündisznó 46 21 6 73 Sas — 1 — 1 Vércse 26 39 11 76 Kánya 31 7 3 41 Sólyom 35 71 9 115 Éji bagoly 23 27 5 55 Szarka 79 65 30 174 Varjú 86 172 210 468 Összesen: 542 564 347 1453 Ürmény, 1885. január 9-éu. Pausar József, fővadász. A monte-carloi galamblövészet nagyon kedvező auspicium ok alatt kezdődött. A nézőtér, a ring s a lövészek állványa czélszerü és kényelmes változásokon mentek keresztül. A tulajdonosok az idén nagyon bőkezű programmot adtak ki, a mennyiben műtárgyak helyett, most készpénz-dijak vannak kitűzve. — Deczember 16-án pompás időben kezdődött meg a lövöldözés, melyben a Caserta lierczegen kiviil — ki tavaly a leg27: nagyobb dijakat nyerte — Finnie, Day, Kennedy Sateliffe és egyéb galamblövész celebritások vettek részt. A leghíresebb lövő Mr. Joseph Lafona, ki tavaly az idény közepén három napon egymásután 66 galambot lőtt 31 yardnyi távolságra s igy még a hires Carver-en is túltett, 31 éves korában sorvadásban meghalt. — Eddigelé a Poule d'Essai-n kivül Mr. Day és Caserta herczeg vitték el a legszebb dijakat. A Póule Réglementaireben Mr. Day, 36 galamb közül, 34-et talált. ATHLETIKA és TESTGYARORLATOK. Az 1884-ben tartott athletikai-versenyek győztesei. Az elmúlt évben az athletikai-versenyek, melyekhez részben a vitorlásversenyek is sorozandók, jelentékenyen nagyobb számmal voltak mint 1883-ban. Az elért eredmények között azonban alig-alig kerül olyan, amely a külföld hasonló versenyeinek eredményével összehasonlítva „kitűnő". Ilyenek: a Károlyi László gróf és Zicliy Antal gróf által vezetett „Mementó* 4 tonnás yawl győzelme julius 19-ikén Balatonfüreden, 10 km. (közép széllel) 2 óra 32 perez alatt; a Yo)mg Richard ur által vezetett „Nameless" győzelme julius 19-én Balatonfüreden, 5 kméter (közép széllel) 1 ó. 51 p. 30 mp. alatt; Szekrényessy K. bajnok távuszása Tihany és Balatonfüred között, 5 kim. 250 méter hosszú pálya (csak 12 5 foknyi vizben) 1 óra 32 perez 17 másodpercz alatt, amely úszás mostanig ily hosszú pályán az egész világon a legjobb eredmény ;*) továbbá, ugyanannak tav-szandoliuozása Balatonfüredről Siófokra, a megyei térkép szerint, 2'5 mértföld, 1 óra 47 perez 26 másodperce alatt; és annak győzelme a nagy akadályversenyuszásban Balatonfüreden. 600 méter hosszú pálya 5 nehéz akadálylyal, 11 perez 56 másodpercz alatt. Kitűnő Nyiry István ur eredménye is, aki ugyanezen versenyben csak 2 másodperczel később érkezett, mint második, czélhoz. Rendkivül sajnos, hogy a pontos, megbízható időmérésre a versenyrendező-bizottságok nem fordítottak elég nagy figyelmet ; dicsérendő kivételt képeznek a Balatonfüreden rendezett fontos versenyek, melyeknek adatai föltétlenül megbízhatók. Az elősorolt versenyeken kivül számos magánversenyt, illetőleg számos, nem egészen sportszerűen rendezett mérkőzést tartottak : Köves-Iiállán, Csougrádon, Sándoron (Bács-megye), Budapesten a „M. A. C." helyiségében. ugyanitt a „Nemzeti-Torna-Egylet" csarnokában, Magyar-Ovárott, Váczon. Bródban (Szlavónia), Baján. Velenczén (az ottani tó jegén), Szegeden, Török-Kanizsán es Szabadkán. Ezeknek eredményeiről nem birván megbízható számadatokat; sem pedig nem tekinthetvén ezeket „valódi sport-versenyek"-nek: csupán fölemlitésökre szorítkozunk. Egyúttal megjegyezzük, hogy ezeken kitűntek : Vermes Lajos, Vermes Nándor, Bittó Aurél, Arnold Róbert és Kajlinger Mihály. Amaz evező-versenyek közül, melyeket „csapatok" nyertek, természetesen, csakis a legfontosabbakat emiitjük meg. Némely kimutatott versenyeredmény távolról sem megbizható-volta kitűnik a következőből is : Kiusky Nusi gróf: május 12-ikéu sik- , verseny, táv 100 méter 13 mp. alatt. Sándor Ákos ur: május 28-ikán sikverseny, táv 150 méter 14 mp. alatt Ifj. Makk József ur: október 20-ikáu sikverseny, táv 100 méter 13 mp. alatt. Tehát Sándor Ákos ur óriási fölénynyel Urna a másik két nevezett athle'ta fölött; *) Hozzá kell tenni: állóvízben. Szerk.