Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-04-30 / 18. szám

184 Vadász- és Verseny-Lap. Má rcz iu s 2 0 . 1885. TÁRCZA. Szemle. A városi kocsilovak méretei a londoni lókiállitás­ban. Lószerszámok és kocsi-czimerek, kantározás. — Franczia sportélet. A vincennesi és rheiinsi versenyek. Rossz kilátások a franczia hároméve­sek idényére. — Kutyakiállitás és yacht-sport. A párisi palaeontologikus muzeum. — Szalonka-vadá­szat Portugalban. — A Pieper-féle Fnsil-Diane. A legutóbbi ló-kiállitásoknál, melyek most Angliában évről-évre miudinkább sza­porodnak, kitűnt, bogy a városi fogatok lovai mindig magasabb méretekkel birnak, illetőleg, hogy a 14 3—15 markos lovak helyébe 15'2—15'3-ak alkalmaztatnak. Ennek oka különösen Londonban, abban rejlik, hogy még a legjobb vérű s a vidéken elég szép külsőt mutató ló is vajmi keserves szerepet játszik a Hyde-Parkban s egyéb nyilvános helyeken abszolút többségben lévő drága step­perek mellett. — Mindenki nem rendel­kezik különös parádéra szánt fogattal, de ha már lovat tart, szükséges, hogy a körülmé­nyekhez alkalmazza magát. A „Sportsman Exhibition" alkalmával kiállított különféle lószerszámoknál és kocsik­nál szintén nevezetes változás mutatkozott, amennyiben a sárgaréz-szerszámok helyett ha­tározotton fehérek (ezüst plattirozott) jöttek divatba, leginkább azért, mivel tisztogatásuk sokkal egyszerűbb. — Minél kevesebb rajzok s czifraságok a kocsiajtén; a különféle mot­tókkal ellátott czimerek kijöttek a divatból, de annál nagyobb súlyt fektetnek a lovak helyes felkantározására, melyhez még Angliá­ban is oly kevés kocsis ért. — A „Field" formális felolvasást tart e tárgyról s a helyes kantározást valódi tudománynak nevezi, mely­nek hiányában a nyugtalan vagy éppen egé­szen formájából kijött lovat ostorral akarják javitgatni. — Angliában nagyon szigorúan veszik a lókinzást, és már ezelőtt 25 évvel Essex lord panaszt emelt egy kocsis ellen, ki lovai,t hajtás közben kegyetlenül osto­rozta. A fogat tulajdonosa oda nyilatkozott, hogy a lovak fiatalok lévén, ostor nélkül nem hajthatók, de a biróság másként fogta fel a dolgot s a kocsist egy hónapi börtönre Ítélte. * * . * A vincennesi és rkeims-i lóversenyek a jelenvoltakra épp ugy, mint a távollevőkre nézve nagyon kevés érdekkel birtak. Hasonlót mondhatni a végtelenre nyúlt auteuili steep­lechasekről s igy a sportvilág csakis a már kezdődött bois de boulognei meetingtől és az ugyanakkor megnyitott lókiállitástól vár némi változatosságot. Mi azt hiszszük, hogy sem a Prix du Cadran sem pedig a Prix Rainbow, Little Duck és Archiduc antagonizmusát nem igen fogják előidézni. A Grand Prix nyerője épp ugy járt, mint elődje Frontin s igy majd el­válik vájjon Archiduc, kit most Newmarke­ten idomítanak, képes lesz-e Mr. Aumont Fra Diavolo-ján ós Mr. Staub Escogriffe-jéa erőt veuni*). A háromévesek futamaiban sem számit­hatunk valami különös küzdelemre, mert Xaintrailles kivételével — mely Angliában idomíttatván, az ottani kiválóbb versenyekben bizonyára részt veend —• alig tudunk valami különös formájú kancza- * vagy mén-csikót megnevezni. Mr. Buoy Plaisanterie-ja (Wel­lingtonia— Poetess után) két éve3 korában ugyan csinos csikónak látszott, jelenleg azon­ban sehol sincsen érdekelve ; a többiek közül pedig Mr. Martin The Condor-ja, Louisdor testvére, a párisi Grand Criterium nyer­tese csak négy helyre neveztetett Meglehet, hogy de Castries herczeg Lapiu-ja (Little Duck testvére apai ágon) s tán még néhány „sötét ló" a háromévesek idényét kissé fel­elevenítik. *) Könnyen győzött. Szerk. A legidősb franczia Master the of Hounds ezelőtt néhány nappal poitoni birtokáu el­hunyt. Mr. de la Débutrie, Beaufort herczeg­gel vadászott amaz időben, midőn a Badmin­ton-féle falka Francziaországba került s ez­előtt 65 évvel az angol és franczia kutyák keresztezését kisérlette meg, mi azóta jó sikerrel mások által is folytatva lőn. Az idei kutyakiállitás szintén Párisban fog megtartatni, de mivel a Tuileriák kert­jének átellenében lakék a lárma miatt pa­naszt tettek, ezúttal a kiállitás a Palais d'Industrie mögötti térre szorult. A kutya-kiállitások után szintén nagyon felkaptak a franczia yacht-meetingek, s ha­bár a franczia yacktmanek nem igen vállal­koznak holmi földkörüli kirándulásokra, mégis Ms. Ménier a hires csokoládégyáros Velledá-ja Marseillesből a suezi csatornán keresztülKelet­Indiába s Japánba indul. Ugyané hajó a mult évbeu az északsarki tengerben járt. — Mr. Louis Prat, kinek versenyistállója is van, megvette a Náiade gőz-yachtot, a legnagyobb ilynemű hajót a Középteuger kikötőiben. A Náiade versenyekre alkalmas nem lévén, a cannesi, nizzai és mentonei versenyekben részt nem veend. * * * Végre valahára a párisi természettörté­nelmi muzeumban helyt nyitottak a Palaeon­tologia számára, a mennyiben annak főud­varán egy ideiglenes épület a franczia tudós világ jelenlétében lőn a közönségnek bemu­tatva. Eddigelé a Megatherium Cuvieri-in kivül egy Glyptodon, Ichthyosaurus, egy Cervus megaceros s több az országban talált óriási csontvázak vannak közszemlére kiál­lítva. Egy Mastodon augustideus példány habár kisebb mint a british muzeumi, azért érdekesb, mivel egy régibb geologikus kor­szakból való. A Dnrfoitban kiásott Elephas Meridio­nals 13 láb magas, s minthogy a csontváz álló helyzetben találtatott, valószínűleg ez­előtt évszázadokkal a durforti mocsárokba rekedt. — A pyrenei begylánczbau talált medve-csontvázak, nemkülönben néhány Ma­dagaskarból ide került óriási kővé vált tek­nősbéka igen figyelemre méltók. * * * Szalonka-vadászat Portugalban. Egyike ama számos brit gentlemaneknek, kiknek egyéb dolguk nincsen, mint egyik világ­részből a másikba utazni vadászat kedvéért, éppen Newfoundlaudból haza felé utazván, véletlenül Vianna nevű városba vetődött Por­tugalban, hol egy ottani hajótulajdonos arra figyelmeztette, hogy a vidéken rendkívül sok a mindenféle vizivad, récze és szalonka, mire emberünk társaival mindent abbahagyván, azonnal a vadászatra adta fejét. A Newfoundlandból szerencsésen vissza­hozott egyetlen vizslát a portugalli tenger­part közelében támadt szélvész a hajóról a tengerbe seperte s igy kutya nélkül kellett megkezdeni a vadászatot, mire nézve a szük­séges engedélyt szívesen megadták az illető elöljárók. — Reggel 10 óratói délutáni 4 óráig, két puska előtt, 64 drb mocsári sza­lonka, 9 erdei szalonka s 12 récze került aggatékra, vizsla nélkül, s igy valószínűleg háromszor annyit lőhettek volna egy vagy két pointer után, mert a szárnyalt és sebe­sült madarak elvesztek. Vadásztak aztán szintén mocsári és er­dei szalonkákra a Lissabon melletti királyi vadászterületeken, melyek a Tagus partjain mértföldekre terjednek. Ebből szerintük az a tanulság, miszerint vadászat kedvéért nem szükséges éppen Newfoundlandba menüi s ott rosszul élni, mikor az ember a közeli Portugalban kényelmesen utazva, kitűnő ven­déglőkben lakhatván, a legszebb szalonkava­dászatot élvezheti. A „Field" legutóbbi számában említést tesz egy aczélcsövű puskáról, melyet H. Pie­per Liége-ben (Belgiumban) készit és Fusil­Diane-nek nevez. E puska, melynek készí­tésére M. Pieper Amerikára ós Európára nézve 1881-ben szabadalmat kapott, a csövek külö­nös egymáshoz való kapcsolása által tűnik fel. — A helyett, hogy a csövek egymáshoz forrasztva lennének, egyetlen egy darab aczél­ból vannak készitve, melyben a tölténykam­rák stb. szerkezetek foglaltatnak. M. Pieper 1881 óta 25000 darabot készített; ára 275 frank. Az 1881. clévesi vadászati kiállításon (Exposition Internationale de Chasse á Cle­ves en 1881.) Pieper ur a fegyverért a „ Seide et Unique Grande Medaille d'Ort kapta, a jury pedig oda nyilatkozott, miszerint a puska minden távolságra, a lövés behatását és kon­czentráczióját illetőleg, minden eddigelé kiál­lított és megpróbált fegyvereken túl tett. — Ugyanez alkalommal Mr. Greener a hires londoni puskamives két fe'gyvere került a clévesi jury elé, de mig ezek csak 35 és 40 göbecset hoztak egyforma távolságra és töl­téssel, addig a Pieper-féle Fusil-Diane 45-öt mutatott. — A nevezett czég czime Mr. H. Pieper. Rue des Bayards Liege (Belgium), (Field). Y E G Y E S. Ai budapesti lóversenyek vasárnap, május 3-dikán kezdődnek, d. u. 3 órakor, mely nap 6 futam s köz­tük a „Nemzeti dij", legérdekesebb versenyeink egyike lesz. * * * A májusi Pesti lóversenyek első napján (3-án) futtatik a Nemzeti-dij, (7000 frank), melyért a még eddig nem törölt lovak közül gr. Sztáray János 3é. Buzgó nevű ménje volna az, mely e dijat határo­zottan megnyerhetné, ha indul; a körülményektől (egészség, jó pálya stb.) fog azonban fügni, — nem-e inkább tartják föl a bécsi Derbyre, melynek dija (az idén 20000 frt) érdemes arra, liogy aspi­ránsai (hozzá még olyan jő ló mint Buzgó) — kerüljenek minden eshetőséget, melylyel egészségü­ket vagy lábaikat koczkáztatnák. A pozsonyi versenyek szép időben s nagy érde­keltség közt folytak le a mult kedden. A nagy aka­dályversenyt Baltazzi Hektír nyerte meg saját Pearl nevű sga kanczája hátán (ap Laneret anyja Golden Drop, Stockwelltől, kladrubi nevelés) 4 ve­télytárs ellen, köztük Baroraétre, Handwerksbursch, Pista és Loup-garou. Barométre az utolsó előtti sövénynél elbukott, s lovasa (Ellis H. jockey) váll­perecz-csonttörést szenvedett. A másik Ellis (J.) is elbukott az nap az Irish­banknál a Polgár-díj akadályversenyben; ő gróf Lariscb kanczáját Fidest lovagolta, s fején s felső karján megsebesült. Egy harmadik bukás Frenkel főhldaagyofc, e kitűnő lovast érte, ki br. Twiekel Táviratját lova­golta a Reiter-Club akad. versenyben. Szerencsére semmi baja sem lett. x * * A mulí vasárnapi Lusthaus-Rennen-bin br. Pod­inanitzky Géza 3é Kakuk pej ménje és Söllinger Rud. 3é kanczája Anna közt holt-verseny lett a 2400 meter hosszú pálya végén ; s miután a tulajdonosok nem tudtak kiegyezni: a versenyek után még egy­szer futtatták lovaikat a 2100 meteren, midőn a mén lett győztes. 4 lóhoszszal előbb érvén be. Az első futamban Misa is (az idén először) részt vett. x + * A nagy szárazság miatt kezd a bécsi pálya keményedni, s vasárnap már több ló megérezte azt. * * * Uj versenyek. Az austriai Jockey Club elhatá­rozta, hogy a bécsi májusi versenyek 4 első napjá­nak mindenikére az eddig kiirt 6 futam helyett he­tet fog adni. A május 1-ére már kiirt egy „Buzgó"­handicapet, 1000 frt, 1600 meter. X X X A bécsi tavaszi versenyek egyik legtanulságosb mérlege a Kincsem-handieap volt, melyben 2400 meterre, a scala legmagasb fokára, 65 kilo teherrel a 4éves Czimert állította a handicapper, mig a 3évesek legelsőjével (csak sorozatilag értve) Iuimie­lowal le kellett mennie 47% kilóra, a sorozatban utolsó 3évessel (Peeres-szel) pedig 26 kilóra. Az első és utolsó ló közt tehát 1 kilo liiján 40 kilogram­mot kellett szétosztania. Sok 3évesre nem is lehe­tett volna a kiszabott teher mellett elégségesen könnyű jockeyt kapni. x x Hamburg gyepén mult vasárnap volt az első sik- verseny meeting. Részletei a külföldi versenyek rovata alatt. x x x

Next

/
Thumbnails
Contents