Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-01-08 / 2. szám

Vadász- és Verseny-Lap. sokkal nagyobbat amaz angol divat, mely szerint a ménlovak kevés munka mellett tulhizlaltatnak. A ménló, miként azt Németországban jó sikerrel gyakorolják, minden nap rende­sen egy pár óráig a nyereg alá kerüljön, s midőn kanczákkal foglalkozik, épp oly kon­diczióban tartandó mint idoiuitáskor; csak igy marad teljes erőben, csakis ekkor lesz­nek egészséges csikai, mire száinitani nem lehet, ha a ménló hizott es vermes. (Ez nálunk is divat mindenütt, s külö­nös figyelemmel tar tátik meg az állami mé­nesekben. Ez érdekes értekezés folytatását a „ Field" kilátásba helyezvén : azt részünkről is olvasóinknak annak idején figyelmébe ajánljuk. Szerk) * * * A nizzai két nagy akadályverseny terhei már közöltettek. A nevezésekben sem angol sem német sportsman lovai nem szerepelnek, s Finot báró is, ki e meetingen eddig élénk részt vett, most sem Baudrest, sem Bride­Abettue-1 nem nevezte. A „Grand Prix de Monaeo u 20000 frankos dijára összesen hu­szonhárom aláirás történt, melyekből hat a Möns. Dervillé bookmakeré. Kiválóbb lovak a M. Macevoy Indiaman-je, továbbá M. Hen­nessy Entraineur-je (mely npmrég Auteuil­hau a „Prix de la Croix de Berry" szép dijat avatta; továbbá M. Ivhan Lili­je és Guillaiime Tell-jc. — A Prix de Monte Carlo gátverseny-bandicapben a 35 nevezésből M. Derville szintén hat lovat nevezett ; ne­vezve van Entraineur e versenyben is, ugy Indiamai), mely utóbbi mindkét versenyben a legnagyobb terhet viszi (77 kilo), aztán következik utána a Steeplechase-Handicap­ben Greil (76% kilo), Amethyst és Seville (mindenik 7á lj t kilóval), inig Mauresgue és Rameur 60 kilót kaptak. A Prix de Monte Carló-ban Indiaman után Amethyst és Se'ville vannak legerősebben terhelve 73 kiloval, mig Guillaume Teli ebben 70 l/ 4-et vinne, ellen­ben a Grand Prix de Monacoban csak 68 kilót venne föl. Entraineur mindenik ver­senyben 68 % kiloval van ellátva. * * * Az angol versenyvilág, minden való­színűség szerint, az éppen lejárt tizenkét hónapot Mr. John Hammond évének fogja elnevezni, épp ugy, mint 1851. és 1871-ben, midőn Sir Joseph Hawley és báró Rothschild a lovaik által elért rendkívüli sikerek után e megtiszteltetésre igényt tarthattak. De Mr. Hammond szerencséje ezenkívül még egészen más jelleggel bir, mivel egy sokkal kisebb istállóval, mint most nevezett sze­rencsés elődjei, nem csak a fél Derbyt, az Ascot-serleget, a Manchester Summer Cupot, a buden-badeni nagy dijat, hanem a Cesa­rewitch és Cainbridgeshiren kivül még szá­mos más dijat vitt haza. Két kitűnő lova, St. Gatien és Florence, a Cesarewitcb és Cambridgesbireben a legnagyobb terhet vit­ték, mely valaha ama két nagy bandicapban győztes lovaknak jutott. S igy Angliát illető­leg, az 1884 évről bátran elmondhatni, hogy versenylovai az eddigi recordokat megsem­misítették. Ha most az atlanti oczeán túlsó felére s a sport egy másik nemére vetjük szemeinket, ugy el kell ismernünk, miszerint a lejárt év most emiitett tulajdonsága ott is bebizonyult. Ugyanis az „ügető világ ki­rálynője" Maud S. oly dolgot vitt véghez, melyet tengerentúli rokonai Flora Temple, Dexter, Goldsmith Maid, Barns és St. Ju­lien sikerei után lehetetlennek hittek az ügető turfon. A legelső eredményt e majd­nem kizárólag amerikai sportnembeu f. évi augusztus 1-én Provideuceben (Rhode Is­land) Jay Eye See ügető mán érte el, mi­dőn a mértföldet 2 perez 10 másodpercz alatt megtette. De diadala nem sokáig tar­tott, mert másnap Clevelandban Maud S. kancza a győztest egy negyed másodpercz­czel letorkolta. E nagyszerű lovat tulajdonosa, a világ leggazdagabb embere, Mr. Vanderbilt 40000 dollárért vagyis 83000 forintért eladta Mr. Robert Bonnernak, a „New-York Ledger" czimü birlap tulajdonosának, ki eddigelé Dexter, Ranis és Maud S• hires lovait soha sem futtatta pénzért idő ellenében. Aland S. Woodburn Farmban, Kentuckyban, nevelte­tett és Harold telivér ivadéka. Hároméves korában a legjobb négyéves ügetőt megverte és nemsokára oly nagyszerű recordot muta­tott, hogy Mr. Vanderbilt 20,000 dollárért megvette. Minthogy azonban Vanderbilt különben is beteges ember, az örökké való kihívásokat Jay Eye See és más lovak ellen megunta, a hires ügetőt a fentemiitett áron Bonner kezébe adta, kiről azt mondják: hogy az ügetők patkoltatásáboz senki e föl­dön ugy nem ért, mint ő. A mult hónapban Maud S. ügető reeordja 2 perez 9Q 4 m. perez volt mértföldeukint és bizonyos, hogy nem­sokára a 2 perez 8 másodperczet is eléri. Mindezeket összevetve, az 1884-ik év kétségkívül sok tekintetben annus mirabi­lisnak mondbató.Miudnyájan hallottukThomas Jennings (Archidiic hires idomárjának) felki­áltását az utolsó Cesarewitcb után, midőn a következő szavakra fakadt: „Azt hittem, hogy Arcbiducban egy második Gladiateur rejlik, és iiue St.-Gatien 21 fontot is enged­het neki." — A báromévesek fejlődése az angol telivérek közt oly magas fokra lépett az idősb lovak hanyatlása mellett, hogy nem­sokára minden máskoru lónak terhet enged­hetnek. — A legnagyobb diadalokat a lejárt évben Newinarketbau idomított lovak aratták, a páratlan höségü és száraz nyár daczára. Itt tartatott meg két izben lord Falmouth telivér istállójának elárvereztetése, melyhez hasonló e században elő nem fordult. Az atlanti oczeán túlsó részén Maud S.. Jay Eye See, Johnston, Ma.nj Cobb és Neta viselt dolgaik rázkódtatták meg az ügető sport-világot. Azt mondják, hogy ötven év múlva az Egyesült államokban 2 perez lesz egy mértföld ügető reeordja. Qui vivra verra! De addig alig hiszszük, hogy valakinek oly szerencséje legyen, mint Mr. Hamraondnak az 1884-ik évben. Nagy feltűnést kelt Captain Lloyd ta­lálmánya, ki az eddigelé használatban levő Hansom-Caboknál lehetetlenné tette, bogy a bennülő amaz esetre, ha a ló elesnék, az ablaküvegek által megsérüljön. Minthogy nálunk Hansom-Cabokat nem igen látni, ezt csak curiosum gyanánt emiitjük fel.*) Ennél sokkal érdekesebb s fontosabb ama elhatározás, melyet az angol Jockey­club az üzleti lovarok engedélyei tárgyá­ban a legutóbbi Racing-Calendar számában közzétett. — E szerint a Jockey-Club ste­wardjei kijelentik, hogy lovaglási engedélyek csak oly jockeyk számára fognak az 1885. évre kiadatni, kik sem egészben, sem pedig részben valamely versenyló tulajdonosai. Kü­lönös kérelemre lovasoknak engedély adható egy vagy több ló tartbatására, de csak oly feltétel alatt, bogy a jockey egyúttal ido­már is legyen, s a ló tulajdon istállójában idomittassék. — A Jockey-Club Stewardjainak tudomására esvéu, hogy több jockey lóver­senyeken fogadni szokott, és oly egyénektől is fogadnak el ajándékokat a versenyeken, kik az illető ló tulajdonosával (kinek lo­vait ülik) semmiféle összeköttetésben nincse­nek, ezennel közbirré tétetik, miszerint en­nek jövőre nem szabad történnie. Ha pedig a Stewardok előtt bebizonyulna, hogy vala­valamely jockey a tilalom daczára ismét el­követte e hibát, annak engedélye azonnal el *) Gróf Karácsonyi Guido és B. Máthé Domo­kos uraknak volt és vau egy-egy ily Handson Cab­juk, de ugy látszik nem igen terjed. Ez egyfogatú kissé nehéz s igen erős lovat lciván. fog vétetni. E rendszabály által a mult idéuy tartama alatt előfordult botrányok ismét­lésének valószínűleg eleje vétetik. A sandowni Great Steeple C^isebeu Kilworth (gróf Kinsky lova) melyet 900 gui­neán báró de Tuyll és Captain Owen vett meg: 8 ló ellenében szépen győzött. Kemp­tonban pedig egy Németországból áthozott ló, Idea (Gienelg-Item után), Oehlschiiiger ur tulajdona, vitte el a legnagyobb dijat. A napokban Lord Rossmore ménese került árverés alá Tattersallnél, számos kö­zönség jelenlétében két hires ménló: Xeno­phon és Kingcraft, egyenkint 1300 guineái j Fitzwilliam lord tulajdonába mentek át. Lord Scarborough, kinek neve közel j 50 évig az angol gyepeken irányadó hang- • gal birt, a mult napokban 72 éves korában • meghalt. Harmincz évig egy szerencsétlen esés következtében megbénulva élt, s a ver­senyeken egy számára különösen készült ágyon fekve vehetett csak részt. 1856 óta tiekhilli ménesében telivérek nevelésével fog­lalkozott, melyek közt Langar, Cardinal Puff, Hetmann Platoff, Nemninster és Rata­plan nagy hirre tettek szert. * * * ' Franczia Sportélet. A vidéki meetingek megszűnése. — A nevezetesb franczia jockeyk. Ha csak a franczia senatus amaz 1000 fontot meg nem szavazza, mely a íöldmive­lési miniszter költségvetéséből vidéki meetin­gek dijaira a képviselőház többsége által vissza lőn vetve, ugy jóformán a legtöbb régi vidéki versenyek megszűnnek. Ez el­határozás nem ered sportellenes izgatás­ból, hanem csakis a franczia budget általá­nos megnyirbálásával jár. A rosszul alkal­mazott fukarkodás ellen, sok köztársasági képviselő felszólalt, és pedig oly hévvel, a milyennel a Jockey-club bármely tagja sem tette volna. A franczia statisztikusok megbizhatlan­sága még a versenyek dolgában is kitűnt, a mennyiben a nyertes tulajdonosok névso­rából sok név kimaradt, azonkívül pedig szá­mos hiba fordult elő. — Francziaországban a lovaroknak nem nyilik annyi alkalom a lovaglásra, mint Angliában, s minthogy olya­nok, kik vidéki meetingekben részt vesznek, Longckamps vagy Cbantillyban nem lova­golhatnak, a legügyesebb jockeyk működése is nagyon gyenge. — Legelső helyen áll Bridgeland, De Castries berezeg jockeya, azután Carratt (Mr. Delátre embere.) — Ang­liából nem igen szoktak előkelő jockeyk Francziaországba átjönni, habár Archer a Grand Prix-ben Archiducot lovagolta, és a Poule d'Essayt meg is nyerte, Tom Cannon pedig Frontinon tavaly a Grand-Prixt haza is hozta. Ugy látszik, mintha e részben valami néma pactum conventum léteznék az angol és franczia gyepek jockeyjai közt, és néha el­vétve jönnek csak egyesek vendégszerepekre. E héten veszi kezdetét a pau-i steeple­chase, Nizzában pedig és Cannes-ban, a pá­risi gróí, Due de Chartres, lord Westbury és Sir Charles Murray aegise alatt január 20-án tartatnak meg a téli meetingek. Az angol telivér törzsanyák. A berlini „Sporn" igen érdekes táblá­zatot állított össze ama telivér-törzsanyák felől, melyektől az angol telivérek elitejei eredtek. Ezeknek a száma 59-re rug. Némely lovaknál természetesen az elletési évszám nem mindig pontos, csupán megközelitő (8 — 10 év különbséggel). A kutatáshoz Anglia, Francziaország, Ausztria-Magyarország, Né­metország és Skaudinavia méneskönyvei szol­gáltak alapul. Ama törzsanyák vannak itt íeljegyezve, melyeknek ivadékai a következő 25 tekin­télyes versenyben győztesek voltak, tovább;

Next

/
Thumbnails
Contents