Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-03-19 / 12. szám

116 Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 19. 1885. Alapította jelenlegi tulajdonosa 1864-ben a biharmegyei Cázsy-féle ménesből szerzett 14 markos közönséges magyar lovakból, melyek eleinte arab ménnel, azután pedig Biliar és The Czár nevű angol félvér ménekkel, ezeknek ivadékai pedig 6 évig az előszállási félvér „Gambia" ménnel fedeztettek. A tenyészirány : kocsi- és gazdasági czélokra jól használható lovak nevelése. Eme tenyésztési czél szépen el van már érve, mert most már egységes jelleget mutat emez értékes ménes, s a ki még onnan lovat vásárolt, különösen középerős kocsilóként használva, mindig meg volt elégedve. Az ujkuti lovak jó kötésüek elég erős csontnak, solid alkatúak, s ba nem is irtózatos tempójú jukkerek, de igen tartós kocsi-lovak. — A kanczák létszáma 16 drb, melyek atlag 165 cmtr. magasak. Az állatok fiatalabb korukban mint kocsilovak, később mint gazdasági igás-lovak egyaránt alkalmasak. A j.-n.-k.-aizolnok-megyei gazdasági egylet által rendezett lókiállitásokon és évenkinti lódijazásokon e ménes mindig az első dijakat nyerte. Évenkinti eladásra kerül 4—5 darab egyéves méncsikó és 4-5 drb 4e'ves kocsiló ; az előbbieket az állam veszi át drbonkint 250 frton, mig az utóbbiakat nagyobbára fővárosi vevők vásárolják párjával 600 — 1200 frton, szabad kézből. 49. Gr. Károlyi Alajos normandi és norfollci félvérménese a tótmegyeri uradalomban Tótmegyeren. A ménes tenyésztését az uradalmi főtisztség vezeti. Alapíttatott 1832-ben. Az eredeti tenyészanyag egész 1848-ig részint a gr. Károlyi-féle magyar-fajú, részint Morvae's Csehországból importált nehezebb fajta igás lovakból, 1848—1852-ig a bábolnai ménesből, majd a gr. Hunyady ürményi méneséből történt beszerzésekkel folytattatott a tenyésztés, mig 1852-ben norfolki és clydesdali ménekkel tettek kísérleteket. Tenyésztési czél: kitartó gazdasági igás- és nehezebb hintós lovak (Carrossier) s csak részben könnyebb futó kocsilovak nevelése. Apalovakul most többnyire normandi és norfolki állami bérmének használtatnak. Az anyaállatok létszáma 70 drb, melyek jellege : pej és sötétpej szin és nehezebb testalkat. Magasságuk legtöbbnyire 160 cmt., érettségi kor 4 év. Fedezési lajstromot mintegy 30 év óta vezetnek. A ménes jellege a különböző vérkeverés folytán nem egységes ; akadnak benne kitűnő példányok, de ezek átörökítése bizonytalan ; a csontok gyakran csak vastagok, de nem erősek. A multak bűneit sinyli ma még e ménes, és igen consequens tenyésztési eljárásra s fokozatos selejtezésre volna szükség, hogy jelleget és pedig jó jelleget kapjon. 50. Gróf Károlyi Gyida ménese PusztaNagyidon, Hevesmegyében. A ménes tenyésztése a tulajdonos grófnak személyes vezetése alatt áll s szintén általa alapíttatott 1878-ban. Az eredeti tenyészanyagot a sámsoni (békésmegyei) feloszlott ménes anyakanczái s a nagyszénási törzsméuesből alkalmazott apalovak képezik. Tenyészirány: Futó (jucker) és gazdasági igáslovak nevelése. Az anyakanczák létszáma 14 drb, magasságuk 15— 16 marok s e magasságnak megfelelő fejlettség; érettségi kor 4 év. Törzskönyvet a ménesről alapítása óta rendszeresen vezetnek. A bevesmegyei kiállitásou e ménes 1882-ben 1-ső dijjal lett kitüntetve. Az évenkint szabad kézből történő eladásokra különböző szánni állatok kerülnek, melyek hozzávetőleges ára darabonkint 500 frt. 51. Gróf Károlyi Gyula ménese NagySzénáson, Békésmegyében. A ménes vezetése a tulajdonos személyes vezetése alatt áll. Alapitotta gróf Károlyi György 1829-ben. Az eredeti tenyészanyag közvetlenül Angolországból szereztetett be és jelenleg is van még a ménesben több saját nevelésű angol telivér-kaucza. Tenyészirány : Carrossier-k és vadászlovak nevelése. A kanczák létszáma 32 drb, melyeknek a jellege sötétpej szin, 16 markon felüli általános magasság, gyönyörű nemes formák, a magas angol vér határozott pointjeivel, kitűnő aczélos inak, nem vastag de rendkivül erős fundamentum, roppant képesség és kiválóan tetszetős alak. Az egész országban alig lesz második ily nemes származású értékes félvérménes. Apalóként mindig angol telivér használtatik. E ménesben működött többek között Privateer, Forbidden-Fruit, Durham, Doncaster, Mont Gibello, Tápió s most egy legközelebb Angliából importált Ercildoune telivér mén. Ha sok ily ménes volna Magyarországon, bizonyára egy félvér lovat sem kellene importálni Angliából. A ménesről alapítása óta pontos és szabályszerű törzskönyvet vezetnek. A ménes több kiállításon lett kitüntetve. Az évenkint szabadkézből eladásra kijelölt állatok száma változó ; egyes darabok hozzávetőleges ára 1000 frt. 52. Karsai Albert és Vilmos közös ménese Nagy-Teleken. E ménes 1861-ben alapíttatott a tulajdonosok által s tenyésztése személyes vezetésök alatt áll. Az eredeti tenyészanyag különböző forrásokból — többi között Mezőbegyesről és Kisbérről is — szereztetett be. Tenyészirány: közönséges hintós- és vadászlovak nevelése. Az anyaállatok létszáma 16 drb. Az anvakanczák között egyes igen értékes állatok vannak, az egész ménesnek azonban uincs egységes jellege, mi talán az apalovak folytonos változtatásából származik. 53. Kégl György angol félvérménese Csala pusztán, Fehérmegyében. E ménest 1847-ben a tulajdonos alapitotta, kinek személyes vezetése alatt áll. Az eredeti tenyészanyagot kipróbált tehetségű, jól alkotott kanczák képezték s folyvást csak is ilyenekkel pótoltatik. Tenyészirány: az angol félvér-fajta fentartása. A fedezésre részint telivér, részint ivadékaikban kipróbált félvér angol mének használtatnak. Az anyakanczák száma: 36 angol félvér. Alkalmasak az itt nevelt állatok kocsi vagy nyereg alá. Nagyságuk 165— 175 centimeterig változik. Van még 4 — 6 lippiczai anyakaueza is (az „Aurora"-fajból), melyek Furioso vagy Shagya állam-mének által fedeztetnek ; — mintegy 10 drb muraközi származási! kancza igában használtatik s ezek norfolki vagy könnyebb pinzgaui mének által fedeztetnek. Ivadékaik többnyire az igás állomány pótlására fordíttatnak. Törzskönyv 1872 óta vezettetik. Eladásra évenkint kb. 20 drb kerül s 500—1000 frtnyi átlagos árban adatik el; a felállítás ötéves korban történik. 54. Báró Kemény Kálmán angol félvérménese Vécsen, Maros-Torda megyében. E ménes 1837-ben alapíttatott a jelenlegi tulajdonos atyja, Kemény György báró által. Az 1848—49-iki zavarok alkalmával e ménest a fellázadt oláhok elraboltáks csak néhány kanczát sikerült később visszaszerezni. E néhány kanczából szaporodott a mostani ménes anynyira, hogy az anyakanczák jelenlegi száma 22 darab. A ménes jellege a régi erdélyi fajta, nagyobb részben telivérekkel keresztezve, Alkalmasak vadászlovakűl, paripákúl és kocsilovakúl. Nagyságok 15 marok s 2 hüvelyktől 16 marokig. Eme ménes egyike a legjobbaknak Erdélyben. Aczélos, SZÍVÓS, jó járású és fáradhatlan lovak. Nemes származásuk mellett a kitűnő fekvésű legelőknek és havasi égaljnak is köszönik e lovak jóságukat. Régebben többnyire angol telivér mének használtatván, utóbb a fundamentum erősítésére 4 éven át egy Oranien nevű igen massiv angol félvér mezőbegyesi mén béreltetett, melynek ivadékaira most ismét angol telivér mének használtatnak, jelenleg „Astrolabe". Törzskönyv vezettetik. A szükségleten felül aránylag nem sok ló adatik el, igen különböző árakon; 300 írttól 800 s néha 1500 írtig is darabonkint. (Folyt, köv.) * Helyreigazítás. Lapunk mult számában a „Ménesviszonyaink" czimű rovatban Hunkár Sándor szolgagyőri ménesének leírásánál tévedésből csúszott be, hogy a „

Darius" mén e ménesben van fedezésre alkalmazva, mert ez nem a Hunkár Sándor, hanem a Hunkár Dezső birtokában van, kinek bánki méneséről legközelebb fogunk emlékezni. Helyreigazítás. Lapunk 11-dik számában a soproni versenyfeltételekben az Erdődy-akadályversenynél a bánatjelentés napja nem szeptember 22-ike, mely sajtóhiba, hanem szeptember 23-ika, ugy a harmadik napi Gátversenyben a teberközlés napja nem szept. 19-ike, hanem szeptember 29-ike. Gyepérdekűek. A „Magyar Lovaregylet "-nek lapunk mult számában hirdetett választmányi gyűlése — egy közös gyűléssé változott át a „Kincsem-sorsjáték" bizottsággal, melyben ez utóbbi tagjai közül jelen voltak az Elnök gr. Károlyi Gyula ö excja, továbbá gr. Festetics Tassilo, Beretvás Endre, gr. Sztáray János; — a választmányi tagok közül: gr. Andrássy Aladár, Batthyány Elemér, Blaskovics Miklós, gróf Dessewffy Aurél, gróf Károlyi István; — továbbá a „Kincsemsorsjáték" rendezője Andrée Ferencz stb. Elnök előadta, bogy a bevégzett „II. Kincsem-sorsjáték" jó eredményt mutat, mintegy 48000 frt tiszta hasznot; ebből már az idei versenyekre 20000 frt adatik, a többi összeg tartalékba tétetik, s majd az év végén — a mutatkozó eredmény szerint — valószínűleg az ujversenytéri kölcsönök törlesztésére fordittatik. Elnök ezután kérdést tett, bajlandó-e a választmány egy III. kibocsátást is rendezni e sorjátékból, előadván annak részleteit, mire a gyűlés igenlőleg felelt. Ugyanez értekezleten szóba jött, bogy a bécsi Jockey-Club is szándékszik egy ily Kincsem-sorsjátékot rendezni (e név annyira ismeretes és kedvelt, bogy a lajtbántuliak is megtartanák azt) melynek tiszta jövedelme a gát- és akadály-versenyek nagyobb dotatiójára, és igy az éppen tárgyalás alatt levő urlovas sport-terjesztéséve fordíttatnék. Tervezője ennek is Andrée ur, s mint halljuk, gr. Esterházy Miklós s a bécsi Jockey-Club irányadó személyiségei hajlandók reá. Miután e sorsjáték kezelésére is ugyanazon vállalkozót legalkalniasbnak tartaná a tervező, s egyik sorsjáték búzása tavaszszal, a másik őszszel történnék: mintegy kiegészituék egymást ; — a közönség nem felejtené el; nem fordulna más sorsjegyekhez. — Egyúttal valószínű, bogy a bécsi Kincsem-sorsjegyek utján át Németországba a pesti kibocsátásnak is — nagyobb vásártért nyernének. — Reméljük de majd meglátjuk. Akadályozni az uj vállalatot nem lehet. Ezután — mintegy a fentebbi tárgybél folyólag — egy igen érdekes tervezet szellőztetett, — egy telivér- és versenylovak Studfarmjának és áruhelyének létesítése, mely' nek körvonalait az Elnök rövid megemlítése után — Andrée ur bővebben fejtegeté, s melynek alap-eszméje és czélja, röviden, a következők lennének: „Szükséglete éreztetnék ugyanis, mint az értekező mondja: egy oly központnak, hol mindennemű telivér- és verseny-anyagot keresd vagy eladó találkozhatnék, s az anyagban válogathatna, vagy a fölöslegtől könnyen szabadulhatna. E czólra egy részvény-társulat alakulhatna, egyelőre mintegy 100000 frtnyi tőkével. A társulat Pest közelében egy Studfarmot rendezne be, istállókkal, paddockokkal és lovagló terrainnel, — Föczélja lenue: ugy a két Kincsem-sorsjáték, mint az urlovas sport számára — a telivér és verseuyanyagot minél olcsóbban beszerezni, azaz: fölhasználni oly alkalmakat, mint ősz-