Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-03-12 / 11. szám

110 nyebben áttekinthetővé teszi, hogy az nngol telivér és különösen a félvér mily túlnyomóan nagy számra emelkedett fel — az arabok ellenében, s hogy leginkább a dunántúli vidék az (bele tudva különben a TiszaDuna-köz egy részét) hol az angol fajta (ugy a telivér és félvér, mint a szintén angol vérhez számitható Nonius és norfolki törzsek) túlnyomó számban vannak. lm a rövid kivonat: Melyik méntelep környékén: P-> :o g V» o fl £ A CO K (55 Q c/5 O Augol telivér 49 36 27 12 124 Angol félvér 304 275 145 81 805 Arab telivér 6 5 8 6 25 Arab fajta 84 124 124 71 403 Nonius 164 94 70 22 350 Gidran 83 61 63 14 221 Norfolki 62 27 12 3 104 Lippizai 20 38 53 86 197 Noriai 47 6 — 2 55 Összesen: 819 666 502 297 2284 A norfolki erősb kocsilovak és a noriai nehezebb (igás) lovak tuluyomólag szintén csak a Dunántul vannak; mig a könnyebb arab íajta a magyar sikságon, a nagykőrösi és debreczeni területeken; — és a hegyes vidéknek megfelelőleg, a lippizaiak Erdélyben. Ez áttekintés ilyformán mintegy a vidékek Jófajtáit mutatja. * * * Epp ily érdekes még a magán tenyésztők által kibérelt mének jegyzéke is, mely a 33-dik oldalon kezdődik, mert ennek útmutatása szerint kiki válogathat — hogy kanczáját esetleg egy kedvelt ménhez küldhesse. A kibérelt mének száma 222. Tehát ugy vehetjük, hogy eltekintve ama nagyobb tenyésztőktől, kik saját ménlóval birnak — ennyi nagy tenyésztő és ménes legalább is létezik az országban. * * * A mi azonban legfőbb érdekkel bir e kimutatásban, az az: hogy mennyiménlovat neveltek az állami ménes-intézetek; — nevelt pedig: Kisbér 246 Bábolna 264 Mezőhegyes 872 Fogaras 90 Összesen: 1472 Magántenyésztőktől vásároltatott, a) mint teljes korúak 603 b) mint egyévesek 205 Összesen: 808 A mezei gazdák idei versenyeinek napjai. Mai számunkban közöltetik a Lótenyésztő mezei gazdák versenyeinek jóváhagyott feltétele, mely nagyobb díjjal láttatott el, mint az eddigi volt mezei gazdák versenyei ; az előbbiből csak egy lesz az idén, mig a közönséges előbbi ily versenyekből öt tartatik meg a következő napokon: Vasárnap, május bő 3-án, 90 frt az elsőnek, 40 és 20 frt a második és barmadikuak. Csütörtök, május 14-én (Áld. csüt. ünnepje) 120, 50 és 30 frt. Vasárnap, május 17-én, 90, 40 és 20 frt. Augusztus 20-án (Szent-István) 120, 50 és 30 frt. Lótenyésztő mezei gazdák, október (nemzetközi vers.) 1-ső nap, október 4. 300, 150 és 80 frt. Vasárnap, október 18-án, 90, 40 és 20 frt. Ajánljuk a vidéki lótenyész-társulatok tagjainak figyelmébe, hogy kerületeikben ismertessék, s egyúttal arra is, bogy a mezei gazdák e versenyeikre lovaikkal fele áru menetjegyeket nyernek a magy. kir. államvasutakon, továbbá a déli- és a pest-pécsi Vadász- és Verseny-Lap. vasúton — mint azt már e lapok mult évi folyamában közöltük. — Különben valószínű hogy vagy a „Magyar Lovaregylet" versenytitkársága vagy a földmivelésügyi miniszt. lótenyésztési osztálya — egy külön lenyomatban mind a kétféle versenyek szövegét, azok napjait, s a vasut-kedvezményi feltételeket — ex offo megküldi a vidéki lótenyésztési bizottmányoknak — közzététel végett. A zemplénniegyei gazdasági egyesület a megyebeli szolgabirákboz a következő felhívást intézte : Fejlődő lótenyésztésünk nem csekély hátrányára szolgál az, bogy a ménesekben és a közlegelőkön 1 — 2 éves csődörcsikók szabadon eresztve, a kanczaállományt szakadatlanul háborgatják. Ennek egyfelől ama következménye van, bogy a kanczák meddőn maradnak, továbbá nemi ösztönük kielégitetlensége folytán nyughatatlanok lévén, nemcsak a nyugodt legeltetéstől vonatnak el, hanem e miatt lesoványkodva, a legelőt nem értékesitik jól, de vannak oly esetek is, hogy az 1—2 éves fejletlen kanczacsikók megbágatván, vemhesek lesznek és nyomorult csikókat hoznak, s önmaguk is elcseuevésznek. Másfelől pedig a csődörcsikők fejlődése teljesen hátramarad, s belőlük rendszerint ama szánalmas nyomorult állatok lesznek, melyeket úgyszólván semmire sem lehet használni. Ezek folytán teljes bizalommal kérjük a tek. szolgabíró urat, hogy mindama csődörcsikókat, melyek bágatási engedólylyel ellátva nincsenek, a ménesekből közsógenkinti közhirrététel által kitiltani, és azokat, kik eme titalmat áthágva, csikóikat a közlegelőre mégis szabadon bocsátják, a min. szabályrendelet értelmében 50 írtig terjedhető pénzbirsággal sújtani sziveskedjék ÜGETÖVERSENYEK és TENYÉSZTÉS. Ügetőversenyek határnapjai. Ausztria-Magyarország. Bécs (tavaszi meeting) május 10, 12, 14. Bécs (nyári meeting) augusztus 15, 16. Olaszország. Lonigo márczius 25, 26. Bologna május 9, 10. Reggio d'Emilia május 14, 17. Ferrara május 24, 25. Oroszország. Szent-Pétervár márczius 15, 22. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Vadas-piaczunk a tilalmi idő alatt. Hát nem éppen piacz, mert va.n eszük, hogy ki ne rakják, — de azért áll a vásár ! . . . Egész máig, márczius első hetében is még — fogyasztanak nyulat, foglyot, fáczánt, őzet és szarvast is !! — és annál nagyobb étvágygyal, mert tilos. — És ba körülnézünk, hogy kik azok, kik élvezettel szegik a törvéuyt, minden meglepetés nélkül tapasztaljuk, hogy azok teszik, kik intelligencziájuk, állásuk és vagyonuknál fogva kötelesek volnának a törvényt, példakép tiszteletben tartani, — hogy mások által is respectáltassék!! — hanem itt is áll az a: „ja Bauer, das ist was anders", — féle drasztikus, de igaz közmondás. Néhány nap előtt lefoglaltak az indóházakban őzeket, nyirfajdokat, — mi helyes és dicséretes. De le nem foglalhatják felapritott állapotban Grát.zból a budai pályaudvarba naponta érkező özgerinczeket és ezombokat; a fehérvári vámon becsempészett őz- és szarvas-negyedeket, mert ezekkel nem törődnek azok, kik arra kötelesek volnának. A tiltott vaddal való házalás épp most virul javában, s nincs hótel, vendéglő, liol meg nem fordulnak a házalók naponta tizMárczius 12. 1885. szer is, s nemcsak gyalog, hanem egész kocsirakománynyál! — Éz tény, s ba tetszik bizonyítékokat adhatunk. Ismételjük, hogy Páty, Bicske, Környe, Csákvár, Nádas, Etyek vidéke most is szállít szarvas és őzvadakat, s ismételni fogjuk addig, mig az illető hatóságok eme garázdálkodásnak elejét venni nem fogják. Á főváros budai oldalán fennálló rendőr, vám és vásárügyelőségi hivatalokat pedig figyelmeztetjük arra, hogy az ottani kerületekben laknak az orvvadászok közvetítői, kiket egy kis jó akarattal ki lehetne fürkészni. P. (A mult évben ez ügyet — a „Vad. Védegylet" egyik buzgó tagja, Polónyi Géza ügyvéd és orsz. képviselő, megkeresésünkre szíves volt a fővárosi képviselő-testület közgyűlése elé vinni, s erélyes intézkedést kérni. A fővárosi tanács nevében az elnöklő polgármester meg is ígérte azt — de ugy látszik, abban maradt. — Mi azt hisszük,, hogy az „Orsz. vad. védegyletnek" kelleneezt kezébe veuni; s a legközelebbi választmányi gyűlésre bejelentjük azt. Az egylet hivatása volna orvvadászok és orgazdák üldözését miud a hatóságnál sürgetni, mind saját erejéből is minden lehetőt megtenni. Az elsőre elég tekintélylyel, az utóbbira elég pénzerővel is rendelkezik, hogy titkos detectivek alkalmázásával — e baudák mesterségét elronthassa. Szerk.) Itt vannak az erdei-szalonkák ! Márczius 6-től kezdve már a Dráván innen egyenkint, 8-tól kezdve többes számban jelentkeztek, s a fővárosban tartózkodó vadászurak egy része már hazasietett pár napra. Megelőzték jöttüket pár nappal a bibiczek, seregélyek, melyek Pest közvetlen szomszédságában (taksonyi batár Szeniczey Ödön urnái) már eszleltettek márczius 6-án; mocsári szalonkák azonban még nem voltak láthatók. * Br. Üchtritz Einil böösi liget-pagonyaiban (a Csallóközben) egy ott igen ritka dúvad, egy nagy nőstény vadmacska, lövetett márczius 5-ón esteli lesen. Hossza őrhegyétől a farktőig 67 centimeter, farkkal együtt 85. — A báró pagonyaiban (mint a „Vadász-Lap" részletes kimutatásából látjuk) őzés fáczán-állomáuy is van; lőttek a mult évben 245 fáczánt, 495 foglyot, 586 nyulat és 4 őzbakot és sok mást. < * * * , . Gróf' Heuckel Hugó oroszvari uradalmában a mult évben 29 őz, 1751 nyul, 1 tuzok, 566 fáczáu, 939 fogoly, 22 erdei szalonka és 318 vadkacsa került teritékre, öszszesen 3623 drb vad. * * * Két ur a prágai társaságból közelébb a zlebi uradalomban 215 tengeri nyulat 251 lövéssel ejtett el. Az egyik 117-et 135 lövéssel, a másik 98-at 116 lövéssel. * Óriási szarvas-agancsokat ástak ki nemrég a munkács-stryi vasut-vonal mentén, melyek Fuchs G. A. helybeli kereskedése (szarvas-agancsok és őz-ágak kiviteli üzlete, hatvani utcza 18. sz) utján szerkesztőségünkbe jutottak. Az agancsok igazán mondva csak töredékek; két lefűrészelt tönk, a rózsatő- és az ezenfelüli rózsa- és szem-ágon felüli rész; mert a többi rész ásás közben eltöredezett. De e két darab félig megkövülve is mutatja, mily roppant állat lehetett az, mely azt viselé. — Az agancs körmérete a rózsa illetőleg a szemág felett az egyiknél 26 centimeter, a másiknál 26%; a rózsa körmérete az elsőnél 38 cm., a másiknál 39V

2- — Ha meggondoljuk, hogy az 1882. (erős agancsokban egyik legjobbik) kiállításon a II-dik és IV. számú bélyci (Albrecht főbgi) agancsoknál (melyek méretei a legerősebbek voltak az agancs ily részein a 6