Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-02-21 / 8. szám

Február 21. 1884. Vadász- és Verseny-Lap. 69 nagyobb valószínűség a mellett bizonyit, hogy ez mégis ugy történik. A „Nature" czimü tudományos és hires angol hetilapban erre vonatkozólag többi kö­zött a következőket találtam : A Dunrobini vadaskertben e napokban találtam egy agancs-darabot, melynek legna­gyobb része le volt rágva. A vadőrző James Juglis, kérdésemre, vál­jon miféle állat rághatta össze ezt az agancsot, azt állította, hogy ezt a szarvasok teszik. Másrészt valószinii ez állítás, minthogy a vadaskertben sem kutya, sem róka vagy egyéb ragadozó állat nem fordul elő. Juglis ugyan mint szemtanú nem látta személyesen a kérdés alatt álló tényt, de megígérte, hogy a kivonatban közölt czikk közlőjét, t. i. Fayrez J. urat minden ujabb idevágó észlelet­ről tudósítani fogja. Vagy két hétre rá Juglis ur küld újból 6 darab télig összerágott agan­csot a következő levél kíséretében, mely az emiitett folyóirat 1884. évi január 3-diki szá­mában közöltetett. „Küldök egy pár agancsot, melyek rész­ben összerágva találtattak. Meghagytam a suhanczoknak, hogy jól vigyázzanak, nem sikerül-e a fővadat az agancs rágásnál meg­figyelni ; az eredmény kedvező volt, és min: den kétséget eloszlat. Donald Mc Rae látott egy szarvast, a távcsőn keresztül, amint egy agancson lak­mározott; közeledvén a hely színére, ott ta­lálta a részben elfogyasztott agancsot, mely­nek maradékait (h) betűvel jelezve, beküldeni van szerencsém. Duncan Mc Pherson hasonlókép látta a messzelátón keresztül, amint egy szarvastehén egy agancson lakmározik, az agancsot azon­ban nem keríthette birtokába, mivel azt a tehén elbaktatása közben magával vitte szá­jában. Juglis állítása szerint az agancs csak akkor rágatik meg a szarvas által, ha már több időn át ki volt téve az időjárás behatá­sainak, és ezáltal kissé megpuhult. Az agancs-rágás és fogyasztás a végekről a rózsatő felé történik, a rózsatő nem fo­gyasztatik el; az agancs-rágásnál mind az agancsár mind a tehén egyaránt vesz részt. Ámbár féligmeddig ismerem a vadászati irodalmat, de a fentebbi állításról még mitsem olvastam, azért voltam oly bátor a tisztelt Szerkesztő ur figyelmét felhívni, — remélvén, hogy akinek e tekintetben tapasztalatai vol­nának, lesz szives azokat e becses lapban közzé tenni. Vadászüdvvel Dr. Schwartz Ottó, selmeczi akadémiai tanár. Galamblövészet Monte Carloban. A monacoi Grand Prix du Casino. Rendkivüli érdeklődés mellett 88 nevező közül 72 lövész állt ki a sikra. Nemzetiségre nézve leginkább angolok voltak ; Franczia­ország, Belgium, Olaszország és Spanyolország egyes clubjaiból a legjobb lövészek vetélked­tek ; Amerika nem igen volt képviselve. — Ausztria-Magyarországot csak Trauttmansdorff gróf, Németországot pedig egyáltalában senki sem képviselte. Rendkivüli szép időjárás kedvezett a versenynek, melyet óriási számú, különösen hölgy közönség nézett végig. A lövészet egy órakor kezdődött és az első Dap végén tizenegy lövész öt-öt galam­bot lőtt. Ophoven, Caserta gróf és Sir Cross- field, kik szintén a tizenegy közt voltak, álnév alatt lőttek ; Lafond és Roberts urak, kik mint a Poule d'Essai és Prix d'Ouverture nyerői egy-egy galambot hibáztak, már a második napon felhagytak a versenynyel, az előbbi a hatodik, az utóbbi a kilenczedik tour után, miáltal a fogadó közönség sokat veszített a bookmakerek javára. A tizenharmadik galambnál a győzelem csak még Ophoven, di Caserta gróf, Sir C'rossfield, Sir J. Willoughby és Day közt A gödingi parforce-vad ászatok saisonja febr. 8-án kezdődött és Neudorton tűzték ki a ta­lálkozót. Daczára annak, hogy közludomásu volt, miszerint О felsége a vadászaton részt vesz, a távolabb levő istállók a kellő idő­ben nem érkezhettek meg, és igy az év­nek emez első vadászata csekély részvéttel folyt le. Jelen voltak ő felségén kivül, szárnysegédje gr. Christalnigg, Taxis Imre hg főlovászmester, Berzeviczy őrnagy első lovász­mester, gr. Foucher de Careil franczia nagy­követ, Mr. La Caze követségi titkárral, br. Twickel, gr. Henckel Arthur, Baltazzi Arisz­tid ur, Primrose ezredes, Mr. Van Son, hölgyei­vel és a bécsi „Sport" szerkesztője. Az ud­vari különvonat pont 10 órakor elindulva, ID / ï órakor érkezett meg Neudorfra. — A meet színhelyét a pruschanecki malom ké­pezte, hol a társasághoz még gr. Chorinsky kapitány és több, Gödingen állomásozó tiszt csatlakozott. Félegy órakor bocsáttatott el a szarvas, 15 percznyi térelőnyt nyert, és 30 perczig tartó runt nyújtott, a mikor Eisgrub felé vette iramát, melynek közelében egyenesen a Thayaba veté magát. A vadász­társaság és a falka átúszva a vizén, a vadá­szat tovább folyt. Az ottani erdőben, dus őz­állomány lévén, a falka többször hamis nyomra jutott s a vadászattal két órakor föl kellett hagyni. A vadászatok második napja mult hét keddjén volt. Részt vett ebben, a nem épen kedvező idő daczára is, ugy ő felsége, mint a trónörökös főherczeg s nagyszámú vadász­társaság. A meet ezúttal Kostelnél volt. 28 ur és delnő ült ezúttal nyeregbe. A király kísé­retében voltak még hg Taxis Imre főlovász mester, Berzeviczy őrnagy első lovászmester és Bakó őrnagy, szárnysegéd. Ott voltak még volt eldöntendő. A tizenötödik madárnál di Caserta gróf maradhatott meg, ki a monacoi Grand Prix du Casinot 15 bői 14 galambbal nyerte meg. Di Caserta gróf a nápolyi királynak ifjabb fivére. Ö az első olasz, ki mint e nagy dij szerencsés győztese szerepel. E dijnak győztesei, alapitása óta követ­kezők voltak : 1872. G. Lorillard (Amerika.) 1873. J. Jec (Anglia.) 1874. Sir W. Ca il (Anglia.) 1875. Cap Aubray Patton (Anglia.) 1876. Cap. Aubray Patt on (Anglia.) 1877. W. Arundell Yeo (Anglia.) 1878. H. Cholmondeley Pétinél (Anglia.) 1879. E. R. G. Hopword (Anglia.) 1880. Gr. Esterházy Mihály (Magyar.) 1881. Godefroy Camauer (Belgium.) 1882. Comte de St. Quentin (Franczia.) 1883. H. J. Roberts (Anglia.) 1884. Conte di Caserta (Olasz.) # * * I. Concours au sauglier. (10 balles tirées consé­cutivement au doublé, en 5 passages à 27 mètres, additionnées au plus haut point.) Br. E. Grovostins 43 pointtel I. Tiszteletdíj. Gr. Trautmansdorf Г. 41 pointtel II. Arany érem. Mr. Gévrier 40 pointtel III. kurtály. Mr. Dorlodot 40 pointtel IV. 2 párbaj kard. Sir John Willoughby s9 pointtel V. Revolver. Braganzai hg 38 pointtel VI. Érem. Casertai hg 37 pointtel VII. Ezüst érem. Mr. Alb. Pey 37 pointtel VIII. Bronz érem. Hely nélkül lőttek még Mr. J. Lafond, Lord El cho, Lord Clifford, Lord Westbury, Sir Johnson, Vi- comte de Quelen és 30 más úr. II. Concours au pistolet. /7 balles tirées consécu­tivement à 16 mètres, additionnées au plus haut point.) Mr. Sazerat 44 pointtel I Tiszteletdíj. Mr. Arbuthnot 42 pointtel II. Arany èrem. Mr. Larguier 42 pointtel III. Pisztoly. Gr. Skarzynski H 41 pointtel IV. Révolver. Mr. Dorlodot 39 pointtel V. Erem. Mr. Leuillé 39 pointtel VI. Revolver. Ellinger lovag 33 VII. Ezüst érem. Braganza hg 37 pointtel VIII. Bronz érem. E versenyben ugyanazok az urak lőttek, kik a sangier-Iövészetben is részt vettek. AGARÁSZAT ÉS KOPÁSZAT, gr. Mitrowsky, gr. Esterházy Miklós, Kinsky Nándor és Auersperg Ferencz hgek, Liec.hten stein Henrik hg, gr. Apponyi Antal nejével, idősb és ifjabb Kinsky Rudolí, Kinsky Zdenko, Kinsky JCDŐ, Károly és Christian grófok. Henckel Arthur gróf, Primrose ezredes, Mr La Caze, Baltazzi Arisztid ur, Gudenus, Twiekel és Brück bárók, Dreher Antal ur és neje, Van Sonné asszony leányával stb. A vaspálya közelében 11 óra 45 percz­kor elbocsátott szarvas csak 20 percznyi va­dászat élvezetében részesité a társaságot; azonban érdekességét növelte ama körülmény, hogy a terepet több árok szeldelte át. Mi­után a szarvast a falka megállította, befog­ták. Kevéssel egy óra előtt a master egy má­sik szarvast bocsátott el, egy erős hat­ágast, mely 15 percznyi térelőnyt kapott. Ez rögtön északi irányt vett, a legnehezebb te­repek egyikén keresztül, hol a meredek he­gyek, mély talaj sat., komoly próbára tették a paripákat. A vadászat minden check nél­kül 1 óra 40 perczig tartott, s a falka a szarvast Theresiendorf mellett állította meg. О felsége és a trónörökös az egész vadásza­ton az elsők közt voltak s látszólag meg voltak elégedve. Egyes accidensek, melyek ily terepekeQ kikerüihetlenek, voltak ugyan, de semmi komolyabb következmények néíkül. Másfél órai lovaglás után a társaság Gödingre érkezett, honnan öt órakor külön vonaton Bécsbe tért vissza. Mungo, 3éves fek kan-agár, a pesti nem­zetközi agár-verseny nyertese 1882. nov. 15. és az 1883. nyíregyházi versenyben — fedez Dánoson, utolsó vasut-állomás Alberti-Irsa, ifj. Szilasy Istvánnál, 10 aranyért. Első ivadékai már is eredménynyel futottak ; egyik egy szuka, a szolnoki agárversenyben 1883. győz­tes volt; a másik — egy kan — Komárom­ban a kölyök-agárversenyt egyezség utján. ATHLETIKA, TESTGYAKORLAT­Visszapillantás a mult évi athleticai mozgalmakra hazánkban. (Folytatás.) Junius hóban a sportvilágban kis szél­csend állott be. A tanuló ifjúság vizsgálattal volt elfoglalva. A csendet e sorok irója arra használta fel, bogy a napi sajtó és pedig a „Pesti Hirlap" junius 30-iki számában hosz­szabb czikkben először penditse meg az or­szágos sportszövetkezet eszméjét, mely Ma­gyarország összes sportegyleteit kebelébe von­va, egy egységes testületet képezzen, dia­dalra juttatván az „Erő, épség, egyetértés" czimű jeligét. Az eszme az illető szakkörök­ben élénk visszhangra lelt, azonban mint ko­rai, elvettetett, a legközelebbi tavaszszal igye­kezvén azt létrehozni. * * * Junius hónapban folyt le a fővárosban az első nemzetközi regatta verseny, mely iga­zán nem érdemelte meg nevét. A bécsi jeles evezősökön, Hintermann és Frey urakon ki­vül külföldi nem volt képviselve, és fájdalom, a legjobb magyar „skiff-evezős" Frey által legyőzetett. A verseny különben meglehető­sen folyt, az egyikben a régi „Nemzeti Ha­jósegylet" egy crewja legyőzte a szűz „ Hun­niát." Ez egylet ez évben alakúit meg a ma­gyar athletikai club egy kiválóbb töredéke által. * * * A forró junius hónap tétlenségre Ítélte a működő erőtömeget. A főváros kiürült és be­köszönteit az úszás saisonja, mely fájdalom igen-igen elhanyagolt ága a passionatus test­gyakorlatnak, és a regatta versenyeken ki­vül e versenynemben külföldi erők tetszés szerint vihetnék el a győzelem pálmáját. Va­lóságos satyra, hogy egy országban, mely egy Balatonnal, egy Dunával, egy Tiszával s annyi

Next

/
Thumbnails
Contents