Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-12-04 / 49. szám

484 Vadász- és Verseny-Lap. Deczember 4. 1884. királynőjét Jaye-Eye Seenek az év elejen sikerűit legyőzni, a mennyiben ennek 2:10% recordját 2:10-zel nyomta le: de melyért 8 | Maud néhány nap múlva fényes elégtételt vett, 2:9%-del győzve le amannak a record- ! ját. Azóta Jaye-Eye See Jiiába kísérelte meg H recordon javitani. Jfaiul S. uj tulajdonosa azonban e liô 11-én Lexingtonban ujabb kísérletet tett, Maud S. saját legjobb recordját legyőzni, a mikor is mértföldjét 2:97* alatt végezte. Ezuttal is W. Bair vezényelte a kanczát. oly könnyű Sulky n, mely csak 38 angol fontot nyomott. Az első negyed mértföldet 32% mp. alatt ügette be, a midőn pácét gyorsítva a második negyed mértföldet 31% alatt végezte: a harmadik negyedet 33, s az utolsót 327, mp. alatt. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapjának nov. 20-diki számában egv figyelemre méltó czikk jelent meg „Hadseregünk lovairól." Figyelemre méltó ez a czikk, mert sok jó akarattal van irva, s irója iparkodott is adatokat szerezni czikkékez, melyek ha nem mindig megbízhatók, az valószínűleg nem az ő hibája. Mindaz, mit a szabadkézből'/ bevásárlásról mond, tökéletesen helyes. Valóban ideje, hogy a tenyésztő részesüljön fáradságának jutalmában, nem pedig a parasita közvetitő. De hogy mily informatióból merítette azt, hogy a morva-völgyi gyakorlatokon a tiszteknek csak charge (azaz szolgálati) lovakat volt szabad lovagolni, azt igazán nem tudom. Czikkiró valószínűleg azt sem tudja, hogy szolgálati lova csak az alautos tiszteknek van. I. osztályú századostól kezdve pedig minden tiszt tartozik saját lovait lovagolni. Tgen nagy zavarba jöhetne Nemo ur, lia megkérnők szépen, határozná meg, mi is voltaképen ez a charge-ló, mert ba tudná, nem irná szórói-szóra a következőt: „Szolgálati lovakat illetőleg megjegyezzük, hogy vér dolgában egyik ezrednél sem láttunk valami különös példányokat. A huszár ezredek tisztjei legiukább mezöhegyesi és bábolnai pótlovakból fedezik szükségletüket, legújabban pedig, tenyésztésre nem alkalmatos, herélt lovak osztatnak ki az emiitett, ménesekből a tisztek számára, persze csekély számban". Tehát szolgálati lóban a szükségletet a tisztek maguk fedezik-e avagy osztanak ki számukra. A mit nagyon kívánatosnak tart Nemo ur, hogy a tiszteknek engedtessék meg saját lovaikat is lovagolni, az régen meg vau engedve, és tették is, sőt tudnék említeni tiszteket, még pedig baduagyocskát is, kik esak saját lovaikat lovagolták az egész gyakorlat tartama alatt. A jobb tüzér- és szekerész-lovak nevelésére czélzó javaslatát szerkesztő ur már egy egész talpraesett megjegyzéssel kisérte. Szent Kleofás ! Hannoveri méneket és kanezákat importálni, liogy szívós természetű lovakat neveljünk ! Hát alkotmányosságunk helyreállítása óta az állam a lótenyésztésre fordított öszszegeket mind a sárba dobta ? Hallod Kozma ? Szívósságot Hannoverából ! Hát a Gidranok, Noniusok, Furioaok és a többi félvérmének és azok ivadékai erős csont mellett nem birnak-e kellő szívóssággal is ? Farceur va ! Hogy a honvéd-lovasság nem tudta Nemo ur magas megelégedését kiérdemelni, az nem fogja e tisztikart, bármily scrupulosus legveu is az a honvédség jó hirére, kétségbe ejteni. Sokkal naggohh szakerők, a legmagasabb helyekről is. elismerték annak minden körülmények közti hasznavehetöségét, sőt éppen a morvavölyvi gyakorlatok alatt, olyan körök73 J 73 J bői jöttek dicséretek, melyekről köztudomásu, hogy féltékenyen nézik a honvédség baladását. De hát mit is kárhozhat rajta Nemo ur? Azt, mi tnlajdonkép legnagyobb előnye a sorezredekkel szemben, ama rendszert, mely gondolkozóba ejti az újkor legnagyobb cavalleristáit. Valóban ezelőtt 13 évvel kétségbeejtöleg néztek ki a honvédség lovai. Az intézmény, mint a rendszer is uj volt, a századparancsnokok, kevés kivétellel, maguk sem biztak a rendszer életrevalóságában, nem sokat törődtek azzal, mily vállalkozókra bizták lovaikat. Különben mentségökre legyen moud va, hogy nem is igen válogathattak közülök, minthogy ez uj dolog nehezen tudott meggyökerezni a jóravaló gazdák közt. Abban az időben, megengedem, láthatott Nemo ur elcsigázott állatot, melyen „meglátszott az eke és trágyás szekér nyoma." Többnyire olyan hasuk volt, liogy lehetetlenné tette a helyes nyergelést. Még 1874-ben is, midőn a pesti lovas osztály az Alcsuth vidéki gyakorlatokhoz menetelt, daczára a gyakori uyergelésnek, az első menet-nap után 60% felnyomott liátu ló volt ! Most hasonlítsuk össze ezzel a mai állapotokat. Egy kitűnő tisztikar, melynek lelke a bérbeadási rendszer megteremtője, ki éles szemmel és vas erélylyel vezette a honvéd lovasságot ama magas niveaura, melyeu most áll. A gazdálkodó polgárság pedig belátta, hogy mily előnyös reá nézve a honvéd lovak jóltartása, minthogy 8 évi kitűnő tartás után a ló tulajdonába megy át. Valóban érdekes szemmel kisérni egy őszi ló-átvételt, midőn a gazdák egymásközt versenyeznek, hogy kinek lova néz jobban ki. Nem láthatna most már Nemo ur nagyliasu lovat, oly couditióbau jeleunek azok többnyire meg, hogy az ember gusztust kap rájok ülni. Kerül ugyan rajtok a használat folytán elég szépség-hiba (mint kinövés, vizhólyag stb), de ba az őket nem genirozza, miért genirozna engem ? Már most hasonlítsuk össze a honvédség lovait a hadseregéivel. A hadsereg lovai hibátlanok, de a komisz portio zabon és szénán nem lehetnek olyan konditióban, mint a jó vállalkozónál kün lévő honvéd-lovak, melyeknek nem mérik oly stricte, gramm szerint, a zabot és szálanként a széuát. Hogy a hadsereg lovai szemre mégis jól ue'znek ki, ezt csakis a nagy kimélésnek köszönhetik, mig a honvédség lovai hozzá vannak a munkához, fáradsághoz, hideghez és meleghez szokva. Különben legjobban lehet az összehasonlítást megtenni magánál a honvédségnél; t. i. minden századnak van egy keretje (cadre), mely áll a pótlovakból és néhány a legerősebbekből kiválasztott kész lóból, melyek az ujonezok kiképeztetésére szolgálnak. Eme keretbeli lovak éppen azon a komiszportión sinlődnek, mint a hadsereg lovai. — Már most nézzünk meg egy bonvédliuszárezredet, mely a nagy gyakorlatok után forcirozott menetekben haza érkezik állomására. Ha Nemo ur látni fog köztök lesoványodott lovat, mérget vehet rá, hogy 10 eset közül 9-szer keret-ló lesz az. Ha Nemo ur fog látni összeesett lovat, melynek a szőre az éjjeli táborozás folytán visszásán áll : fogadást ajánlok, hogy 10 eset közül 9-szer keret-ló lesz az. Ha Nemo ur sáuta lovat lát, 10 eset közül 7-szer keret-ló lesz az. Különbeu appellálok miudeu józan felfogású practicus sportsmanre, ha neki vadászat előtt egy használt, de conditióban levő jukker és Renz „Beneret"-je közt kell választani, melyikhez fog nyúlni ? Schön ist, wer schönes leistet. Osbaldiston. (Nagy köszönettel veszszük e felvilágosításokat, melyek oly megnyugtatók honvédlovasságunk ló-anyagjára nézve. Szerk.) AGÁRÁSZÁT és KOPÁSZAT. A szabolcsmegyei agárversenyek ez évben november bó 9-étől 13-ig bezárólag tartattak Nyiregyházáu. Válogatott, előkelő társaság, az egyes futamok iránti érdeklődés, jó agarak, csinos jó agarász-paripák, szép fogatok, rossz diner-k, de a napi fáradalmak után kitűnő étvágy, kedélyes esték, jó czigány mellett a szokásos táncz : mindezek változataiban s egészben oly élénk és érdekes sportnapokat varázsoltak, melyekre mindannyian igen kellemesen fogunk visszaemlékezni. Agarász-társulátuuk részvényes tagjainak ujabban ajánltattak és beírattak : báró Sennyey Béla, Magyari Béla, Geiszt Gáspár, Szatbmáry Király Pál, Kiss Aladár, ifjabb gr. Festetich Pál, legifjabb br. Vay Miklós, s jelenleg a társulatnak ötvennégy részvényes tagja van. — Az agarász-pénztár mult évi állása tartaléktőkében 2207 frt 89 kr. — A négy napig tartó agarászat kissé fárasztónak s hosszadalmasnak bizonyult, — azért a jövő 1885-ik évre a közgyűlés határozata folytán csak egy — és pedig vegyes agárverseny tartatik, a kölyök-, és öreg agarak dija egyesítve 500 forint értékben fog kiadatni. A társulati s különösebben az igen hiányos agarászati alapszabályok pótlására — illetve részletesebb kidolgozására — öt tagból álló bizottság választatott, a mely munkálatait a jövő évi versenyekig elkészitendi. — A szabolcsi agarász-társulat bérelt terrénuma Nagy-Kálló város határában mintegy 2500 hold homokos sik tarló egy masszában; valamint a király telki gyeplegelő, agarászati czélokra ritkítja párját ; ezer—ezerkétszáz öles bajtások egyenletes jó talajon — azt hiszem, a ki látta és megfigyelte — annak nem kell bővebb kommentár. Az agarászat határnapja meglehetősen volt kipéczézve a naptárból, mert noha luiud a négy napon csipős, kellemetlen hideg szél fújdogált, de az agarász-sport iráut az érdek1 ődést igen csekely részben genirozta. Nyulat elegeudő mennyiségben at-tempo találtunk, megjegyezvén, miszerint november 10-ke körül általában jobban mozognak, de a jelen agarászatok alkalmával átlag igen szép és nagy hajtásokat láttunk ; e körülményt nem tulajdoníthatom az agarak közepes minőségének ; sőt a mult évhez viszonyítva elösmerem ez évi jobb klasszisát; saját tapasztalatom azonban, hogy a nyulak ez év őszén sokkal jobban futnak, mint a mult 1883-ban, pláne 1882. őszén. — Harmad éve igen sok mételyes nyulat találtam, ínelyek ily elsatnyult állapotban hoszszabb, kitartóbb futásra képtelenek voltak, — örömmel constatálhatom a jelen evbeu, hogy rende» normális tulajdonságaikat újból átörökölték. A régibb időkben tartott vajai agarászatok óta alig neveztetett versenyre összesen 39 agár ; es pedig a kölyök-versenyre 17, a vegyes agár-versenyre 22. Mind a két csinos tiszteletdijat 365 frt