Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-02-07 / 6. szám

Február 21. 1884. Vadász- és Verseny-Lap. 47 mely mindenféle minőségű pályákon, ugy sikmint gátversenyekben a legerősebb versenyeket futva, daczolt minden eshetőség és körülménynyel, a verseny-történelem csak igen keveset bir felmutatni, s e mén hozzá még otthon vezető lónak is lett használva, s az ősz végével mégis egészen in tact ment téli pihenőjére. Miután ugy a tavasz mint a nyár folytán nagyobb classicus versenyeinkben indíttatva, hároméveseink elitjével kellett mindig küzdenie, mely küzdelmek reá rendszerint vereséggel végződtek. Első nyereségét a pesti szent-istvánnapi meeting alatt arathatta csak, megnyervén ott az ezerforintos handicapet 49 kilo könnyű terhe alatt Bar-one, Don Juan és Ludovica ellenében, meglehetős könnyen. Innentől fogva aztán ugy a bécsi őszi versenyek alkalmával, hol egy handicapet és első gátversenyét nyerte meg, előbbenit Runzenbruder, utóbbit Wallenrod ellenében, mint Sopronban, és a pesti őszi versenyek alatt is tudta magát részint gátversenyekben részint kisebb sikversenyekben értékesíteni. Ugy biszszük, miszerint ez évben való szereplése a ménnek inkább a gát- és akadályversenyek terére esik, a melyen ő jobb gát- és akadályverseny-lovainknak igen veszedelmes ellenfelévé fog bizonyára válni ; nem lehetetlen azonban, miszerint a sik pályán is fog neki még babér virulhatni. A mén a tél folytán nagyon megszélesedett és erősödött is, egyszóval igen előnyös változáson ment át ; első hivatása most nékie, istállójának idei Derby-favoritjait Pásztort és Czimert vezetni s ezért alig is biszszük, hogy a tavasz elején nyilvánosan szerepelni láthassuk őt. Gr. Festetics Tassilo Cambuscan—

Fre- gatte pej ménje Frangepán esztendős korában Angliába Waugh idomárhoz küldetett ki idomitásba, ottan mint kétéves négyszer hozatott ki nyilvánosan ; első izben, mindjárt az év kezdetén Lincolnban az értékes Brocklesby Stakesben, melyben azonban Petticoat, Alfonso és Peeble ellenében Kengyellel együtt helyet nem kapott. A nyár folytán Newmarketen egy kétévesek versenyében a későbben oly igen jó formát mutatott Belle Henriette és Polaris után a harmadik helyre érkezett be, maga után hagyva kilencz más angol kétévest, mig Morpethben Hauteur, Esa és Araig- née után újból nem lett helyezve; őszszel aztán októberben Croydonban egy kétévesek maiden versenyében passionatus tulajdonosának szineit mint nyertes vitte a czélponton keresztül, megvervén abban Graylinget, Cantatát és még kilencz kétévest. E nyereségével e mén egyszerre Derby-kedvenczczé is emelte fel magát, és méltán is, ha tekintetbe veszszük azt, miszerint La Roussotte aDgliai győzelme egy Cceppel sem volt tekintélyesebb és nagyobb jelentőségű FraDgepánénál, a kancza pedig haza jőve, őszszel összes kétéveseinktől úgyszólván megszökött, s igen sok kiloval lehetett őt amazoknál jobbnak tartani ; igy tehát ha a mént La Roussotte tal legalább is egyenlő jónak lehetett tartani, akkor papiroson néki is sok kiloval kellett jobbnak lennie, mint akkori kétéveseinknek. De a mén nem felelt meg a hozza kötött várakozásnak; sem a Nemzetiben Pesten, mely mint háromévesnek első versenye volt, sem a Der by ben még helyre sem birt felfutni s különös, miszerint e két versenye közt a Wenckheim-Memorial-dijban, melyet meg is nyert, egy Albiont birt megverni, s az évért csak nyolez kilót kapott tőle, mig Kortes, melynek öt fontot adott, igen közepes harmadiknak érkezett be utána; versenyeiben ugylátszik tehát, megbizhatlanul futott, s hogy eme két nagy verseny reá nem a tehetség hiányából ütött rosszul ki, az legjobban meglátszott a bécsi nyári versenyek alkalmával a Derby után futott három versenyéből, melyek mindegyikében úgyszólván fokozatosan roszszabbul és rosszabbul futott, úgyannyira, miszerint akkori utolsó versenyében a mének kísérleti versenyében Metallisttól, melynek az évért csak tiz és fél kilót adott, a legnagyobb könnyűséggel lett megverve. Lehet külöben, miszerint nem is lehetett egészen egészséges, s Angliából való átjövetelét sinlette a mén még akkortájban. Az egész nyár folytán bosszú pihenőt tartatva véle, őszszel aztán szeptemberben Sopronban jelent meg ujabban, hol az első napi Esterbázy handicapet nyerte meg 48 kilo könnyű terhe alatt, Hohenau, Minima örökös és más öt ló ellen. A pesti őszi versenyek alkalmával a St. Legerre frisen feltartartva, e claszicus verseny megnyerésével bőven kárpótolta ama csalódásokat, melyeket tulajdonosának ez ideig okozott, s melyben Kortest a legérdekfeszitőbb küzdelem után egy nyakhoszszal birta a neki talán kissé már hosszú távolságon is (egy báromnegyed mértföld lévén az) megverni, s bárom nyert versenyével tulajdonosának egyúttal 8710 frt tekintélyes összeget szerezüi. A Kisbér—Getroffen-mén Occident mult évi nyereségei majdnem az ötezer frtot haladják meg. Bengali ez édes testvérje kissé sipoló lévén, akkori tulajdonosától Baltazzi Arisztid úrtól majdnem potom áron lett eladva egy consortiumnak kétéves korábau őszszel. Mint hároméves gr. Kinsky Rudolf színeiben s neve alatt jelent meg a bécsi tavaszi versenyek alkalmával első izben, hol az első napon mindjárt igen könnyen megnyerte az eladóversenyt Fiddle és Radieschen ellenében, melyek mindegyikének 5 kilót is adott. Ugyanezen meeting harmadik napján újból nyert eladóversenyt Radieschon, Country boy és Anemone ellen s ez alkalommal tulajdonost cserélt, 3000 írtért meg vévén őt gr. Festetics Tassilo. A nyár folytán még hatszor hozatva ki, változó szerencsével futott, s uj tulajdonosának a bécsi nyári versenyek második napján (a Derby napon) megnyerte az 1000 frtos handicapet egy mértföld távolságon 57 kilo terhe alatt oly lovak ellenében, minők Kéthely, Pier- rot, Camilla és azon tájban Hohenau is voltak, melyek mindegyikének, Pierrotot kivéve, több-kevesebb terhet adott. E nyereségével ő magát határozottan egy mértföld távolságig hároméveseink legsebesebbjévé emelte fel, minden versenyében úgyszólván jobb és jobb formában szaladva. Eme nyert versenye után nálunk a mén a nyár és ősz folytán négyszer hozatott ki, de ezek közül csakis utolsó futása volt reá hasznot hajtó, megnyerve a pesti őszi versenyek alkalmával a Jakabffy-dijat erős küzdés után Camilla és más hét ló ellenében. Szerencsét próbált a mén úgy Anglia, mint Németország gyepén is ; előbbenin nem tudott sikert felmutatni, mig Baden-Badenben megnyerte Baltazzi Hector ur szép lovaglása alatt, az asszonyságok diját, de ugyanott a Kos- mopolitisches Handicapben, melyet Gyöngyvirág nyert meg, nem birt helyre szaladni. D. 4. Az orosz birodalom lótörzsei és tenyésztésük. Dr. Freytag Károlytól.*) Egy oly nagy birodalom mint Oroszország, mely a földtekéD 40 szélességi és több mint 212 hosszasági fokra terjeszkedik ki, s ennélfogva éghajlat, talajemelkedés és minőségnél fogva, növényzetére nézve is a legnagyobb változatossággal bir, természetes, hogy házi- és mezei állatainak alakja, nagysága, szőre és tehetségére nézve is — annyiia különböző, mint egyetlen államé sem Európában. Valamennyi idegent, ki először van ott s az állatokat a hazai legelőkön pillantja meg, meglepi a nagyszerű minta-gazdagság. Mi itt minden tartózkodás nélkül kimondjuk nézeteinket, hogy e tekintetben Oroszország minden más -európai államot messze felülmúl, *) „Russland's Pferde-Racen" czimű müvéből. minélfogva az ez országban való utazás minden zootechnikusra, mint a háziállat-törzsek barátaira nézve ép oly tanulságosnak, mint élvezetesnek nevezhető. Az oroszországi marha-törzsekről még 1877-ben tettünk közzé néhány közleményt s most az alább következőkben megkíséreljük, a szíves olvasónak, a legjelentékenyebb orosz lótörzsek leírását adni. Több orosz hyppolog, kik e tárgygyal foglalkoztak, s honi lótörzseiket és fajaikat gondosan megvizsgálták, velünk szemben odanyilatkoztak, hogy Oroszországban még most is több mint 60 különböző lótörzs van ; sajnos azonban, mindekkorig adósaink maradtak azoknak felszámlálása és leírásával. Ugyanez országnak zootechnikusai már kissé engednek a fentebb nevezett számból s megelégszenek öOkülönböző törzsek és fajok felszámlálásával. Mi amaz igénytelen véleményben vagyunk, hogy ama sokszoros keresztezésnél és vérvegyüléseknél, melyek Oroszországban ép ugy, mint minden más országban előfordulnak, a jó és éles jellegű törzsek száma mindinkább fogyóban van és bogy a legkitűnőbb ló- és törzsismerőnek — itt mint ott — nagyon bajos lesz, pontos kimutatást adni a még mostanig meglevő tiszta törzsek száma felől. A mennyit mi, Oroszországon átutazásunk alkalmával személyesen észleltünk s egyszersmind szakértőktől is hallottunk, az ujabb időkben csaknem valamennyi lótenyésztő kerületben oly sok a nemes ázsiai és nyugateurópai (kiváltkép angol) törzsekkel való keresztezés nemesítést czélból, hogy hovátovább nehezebb lesz feltalálni a tiszta, vegyületlen országos faj figyelemreméltó képviselőit. Mindamellett sem forog fenn semmi kétség a fölött, hogy Oroszország még ma is több oly lólörzszsel rendelkezik, mint Európa jbármelyik országa, melyek mint „primitívek" állíttathatnak elé. Mi láttunk ilyeneket részint 1876-ban Finnlandban, részint Nagy-Oroszországban, valamint a mult őszszel (1879) Lengyelországban, melyekről a törzsek leírásánál bővebben fogunk emlékezni. E műben mi arra szorítkozunk, bogy a lótenyésztést a czári birodalom különböző tartományaiban közelebbről rajzoljuk, s különösen ama törzsek felől adjunk leirást, melyeket nekünk a szakértő orosz hyppologok mint tiszta, vegyületlen, valódi törzseket mutattak be, s gondosan kiválasztott példányokban vezettettek elő. Ami végre a különböző typusok csoportozatát illeti, czélszerűnek látszik ezt — a helyrajzi viszonyokhoz képest — négy csoportozatra osztani a következő megkülözböztetéssel : 1. Erdei ló-törzsek II. Sivatagi ló törzsek III. Hegyi ló-törzsek IV. Feketeföldi ló-törzsek. Az I. szám alatt jelölt törzsek főleg a birodalom északi részében találhatók, magokba foglalják a samogitiai és semgalleDÍ fajtákat, Finnország és a keleti tengeri tartományok lovait, úgyszintén Lengyelország paraszt-lovait, Obwa és Mesen apró poroszkált, s végre még a kazani és irjätkai tartományokban a kamai ponikat. A II. szám alatt emiitett sivatag-törzseket Oroszországnak déli és délkeleti részén találjuk a doni kozákok földén, a baskírok, kalmükök és kirgizek sivatagjain. A III. csoport törzseit, a hegyi-lovakat a Kaukazusban, e Schamacka kormányzóság karaboghi kerületében találjuk, továbbá a Kaburdságban (cserkesz tartomány) s a délkeleti hegyvidékek más helyein. A negyedik csoport törzsei közé foglalvák végre minden nehezebb fajta lovak, melyek a Tserno-Sëm (Feketeföld) közép és déli kormányzóságaiban neveltetnek ; legjobb képviselői ezeknek : a bitjugok a tambowi és woronesbi kormányzóságokban.