Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884
1884-11-06 / 45. szám
436 Vadász- és Versen v-Lap. Deczember 25. 1884. gásban részesöltek. A verseny kimenetele csakis e három lóra szorítkozott s érdekfeszítő finish után Louis d'Ornak a javára dőlt el, mely egy fejhoszszal küzdte ki diadalát. Még érdekfeszítőbb volt ama küzdelem, melyet a Prix de la Faisanderie-ért vivtak, melyben a 3éves Fiasco és Frontignan holt versenyben érkeztek be. A döntő futamban aztán előbbnevezett lett a győztes háromnegyed hoszszal. * * * A jövő évi epsomi Derbyre már megkezdődtek a nyilvános fogadások a mult hét végén. Favoritul szerepel a jegyzéken a Sterling-Casuist ry-mén (az idei Dewhurst Plate győztese) mely 8:1 áll a lisztán ; utána jő Alélton (ap Master Kildare a Violet Melrose) 12:1, Xaintrailles (ap Flageolet a Delaine) 1000:80, Kingwood (ap Lowlander vagy Silvester, a Mandane) 1000:60, Luminary (ар Beauclerc a Stella) 16:1, Dame Agnes (ap Hermit a Belle Agnes) 41:1, Domino (ap Mask a The Belle) 40:1. * * * A liverpooli 1000 sovereign értékű Autumn Сир-Ъеп batvannyolcz nevezett ló közül negyvenhárom fizetett bánatot Az állva maradtak közt a 6é Thebais (a HermitDevotion ivadék) top weigbt-ja daczára (9 st. 4 font) favoritként szerepel, 4:1 jegyezve a fogadásokban. A 5é Sweetbred (ap Brown Bread a Peffar), mely 1 fonttal kevesebbet visz, jő utána 11:2-vel jegyezve. Kedveltek még a fogadási piaezon : Boulevard, Beaucbamp, Amalfi, Xema, Ben More, Stockholm, Lady Adelaide, Royal Fern stb. * * * A leicesteri őszi meetingen az 1000 sovereign értékű Inauguration-Nursery-Handicap 70 nevezéséből tizenkét kétéves maradt állva. Ebben lord Cawdornak The Generálja volt a favorit 9:2-vel jegyezve a fogadásokban, mig Mr. Lowther King Monmouth-ja, (ap King Lud a Miss Somerset), mely canterben három hoszszal nyert amaz ellen, 100:5 volt jegyezve. Hamilton berezeg Greenback-Ultra-kanczája jó harmadik volt. * * * A leicesteri őszi meeting második napján az 1000 sovereignes Chetwynd-Plate (handicap) képezte a főeseményt, melyben Bendigo volt a főkedvencz, azonban Mr. Manton Energyje (ap Sterling a Cherry Dutchess aratta a győzelem babérját, érdekes küzdelem után egy nyakkal, noha a legnagyobb terhet (10 stone) vitte, mig a favorit helyet sem kapott. — Az aznap futott Wednesday Nursery Plate is meglepetést szült, a mennyiben a győzelmet mindenki a Mr. Gibbert Clonmel jenek igérte oda, mely azonban csak harmadik helyen érkezett be Golden Tidings után. mig a diadalt Mr. Cannon sga kanczája Improvement (ap Speculum a Progress) vivta ki, két hoszszal könnyen nyerve. * * * A miként már jeleztük, a mnlt hónap végén tartott párisi ősszi versenyek nagyon érdektelenül folytak le. A kedvencz lovak nem feleltek meg a várakozásoknak és az egyetlen nagyobb futam, a „Prix de Nexon", melyben Mr. Lefévre Metropole pej kanczája győzött, már csak azért is sokat vesztett érdekes voltából, mivel a győztes ló apja és anyja után (Wellingtonia) tulajdoképpen angol vér és nevelés. * * Az utóbbi két-három bét alatt megtartott egyévesek és telivérek árveréséről leginkább azért nem tettünk említést, mirel a néhány értékesebb egyéves csikó visszatartatott, a tényleg eladottakért pedig alig jött be valami. (Tehát nem csak nálunk olcsók az őszi árveréseken az 1-évesek. Igv például a íuult szerdán Sellière br. ménese került árverésre, mely alkalommal 34 drb anyakanczáért és csikóért mindössze 640 font sterlinget vagyis darabonként alig 500 frankot kaptak. Volt olyan csikó, mely 100 -140 frankon kelt el. és csakis két kanczáért jött be egyenként 1600 frank. Igaz, rosz ló is volt közte, de viszont M. Auniont. 57 fontért csakugyan olcsón jutott Joyeusehez (Trocadero — Stella után.) A mének nem adattak el és vevők hiányában M. Maurice néhány training alatt lévő lova szintén visszatartatott. Jobb áron lettek eladva a nillebou-i ménesben nevelt egyévesek, de azért mégis csak igaz, hogy a legjobb franczia ménesek nem nevelnek eladásra szánt lovakat. Az állami méntelepek főnökének jelentése az elmúlt 1883. évről nem tartalmaz valami különös újságot, de másrészt arról tesz tanúságot, bogy a franczia kormány az 1870—71 hadjárat alkalmával kitűnt hiányokat a lóanyag dolgában nagyon is szem előtt tartja. Ugyanis 1870-ig a Francziaországba importált lovak száma majdnem 75%-al multa felül a kivitelt s midőn a hadsereg rögtöni felszerelése szükségessé vált, kitűnt, hogy minden összeirási lajstromok daczára már az első felállításnál a külföldre szorultak. — Eme visszás állapot most már teljesen megszüut. Az 1883. év elején huszoukét telepen 2524 ménló volt ; ezekből 27 kimúlt, 232 drb pedig különféle okokból kimustráltatott. A kimúlások száma a rendes mértékre szorítkozott s a fennemlitett hiány ugy lőn pótolva, hogy az 1883-ik év végével az állam 193 drb telivér, 143 arabs, 94 augloarabs, 1854 drb félvér (ezek közt 125 drb Norfolk ügető) és 230 drb nehéz igás ménlóval rendelkezett. 1409 drb az országban nevelt ménló közül, melyek magánytenyésztők által a kormánynak megvásárlás végett bemutattattak, 274 drb tartatott meg; ezek közül a kikötött 14 napi próba idő elteltével 31 drb az eladóknak visszaadatott. A véglegesen megtartott 243 ménló között 21 drb telivér (három angolhonban vásárolt ménlovat is beleértve) és 156 drb félvér találtatik. Az utóbbiak közt 4 db Norfolk ügető fordul elő. Ezen fajbeli lovak a kiküldött biztosok jelentése szerint Angolhonban a folyton növekedő kivitel miatt már csak nagy nehezen voltak megszerezhetők. Az államnak pompadouv-i ménesében és méntelepén a mult évbeu 60 drb anyakancza és 79 drb csikó találtatott. Az ott lévő Î20 drb telivér anyakancza leginkább Angliában vásároltatott; a ménlovak sorában „ Vulcan" a Lincolnshire Handicap és sok más dijjak hires nyerője kiváló helyet foglal el. Mily helyesen fogja fel a franczia kormány a lóversenyek üdvös hatását a lótenyésztésre, leginkább abból tűnik ki, hogy az 1883-ik évben versenydijakra 195.750 font sterlinget vagyis két millió forintnál többet fizetett. Ez összegből sikversenyekre 121,932 font (1,400.000 forint), ugrató versenyekre 48.068 font (500.000 frt), ügető versenyekre pedig 25.750 font (300.000 frt) lőn utalványozva. Egyidejűleg a kerületi gazdasági kiállításokkal tizenkét ló-kiállitás rendeztetett, melyek közül leginkább a caen-i, rochefort-i és amiens-i kiállítások meglepő eredményeket mutattak. Tenyésztési czélokra 1222 ménló találtatott alkalmatosnak; ezek 2391 kanczát tedeztek, vagyis egyenként 29-et. A többi ménekre egyenként 53 kaneza jutott, összesen pedig 60.306 kaneza fedeztetett. A kincstár ménlovai 626 különféle telepeken elosztva a mult évben 131.352 kanczát fedeztek. Ennél nagyobb szám még nem éretett el. Igy tehát minden kifogásnélküli ménlovak által 191.658 kaneza lőn fedezve 1883ban, az ezektől ellett csikók száma mintegy 115.000 drb vagyis: 60%. Elvan érve mindenesetre a föczél t. i. hogy Francziaország lóanyag dolgában nem szorul többé a külföldre, mert az importált lovak száma most már sokkal csekélyebb, mint az országból kivitteké. E nagyérdekü jelentés a „Conseil Supérieur des Harras "-ban (az állami ménesek főigazgatóságában) megbeszéltetvén, a többi közt néhány méuló-telep kibővítése rendeltetett el, hogy az apalovak több mozgást tehessenek. A „Réunion militaire" nagy megelégedéssel konstatálja, hogy az ügető versenyek és lókiállitások behozatala óta nevezetes változásokon ment keresztül a lóanyag minősége. Igy például 1870 előtt a könnyű lovasság számára való anyagot majdnem kizárókülföldről nevezetesen Ausztriából (értsd Magyarországot) vagy pedig Algírból kellett beszerezni, most pedig néhány lovasvadászezred kivételével csakis belföldi lóanyagból történik meg a pótlóvazás. A „Percheron"-ok tárgyában, melyeknek tenyésztése leginkább a hanyatló árak miatt évek óta elhanyagoltatok, a „Conseil des Harras" elhatározta, miszerint értékes dijak kitűzése által a tenyésztőket serkenteni fogja, nehogy ama hires faj szaporítása továbbra is fennakadást szenvedjen. * * * Francziaország különféle részeiben nagyban készülnek a vadászati idéuyre. — Legelőször Aumale berezegnek Chantilly-ban lévő falkájára kerül a sor. Joinville herczegnek szintén külön falkája van, és mindkettővel a párisi gróf, nemkülönben Chartres herczeg szoktak vadászni. Aumale herczeg vadászati egyenruhája „Bleu de France" szinü. A szomszéd compiegne-i erdőben De l'Aigle marquis, fiai, nemkülönben Vicomte de Gonay, Renouard és Archdeacon urak társaságában szokott vadászni. A De l'Aigle szinek — eleinte fehér kabát zöld hajtókával — legújabban világos szürkére változtak Chantilly és Compiegne közt a hallat-i erdőben, hol egykor Mr. Lefévre vaddisznókra vadászott, jelenleg Mr. Trédern szarvas falkája működik. — A vadászok bíborvörös kabát, barna szarvasbőrnadrág, a gombokon „Chamant" felírással. De Greffullie vicomte a fontainebleau-i erdővel határos ville-fermorsi pagonyokban két falkával szokott vadászni. Az egyik angol vaddisznó-falka, a másik pedig vendée-i szarvas kopó. Mr. Michel Epbrussi a dúsgazdag görög bankár szarvas-kopói után, nem annyira a sport, mint az elegáas társaság kedvéért, a franczia haute finance tagjai vadásznak. Október 10-én d'Uzés herczegnő tartja első meet-jét a rambouillet-i erdőben, hol de la Tremouille herczeg és Mr. de la HayeJousellin — a legitimista világ elsőrendű vezérei — szoktak megjelenni. Ezen kivül Mr. Servaut Villers-Cotterets mellett, Mr. Carajon-Latour Bordeaux vidéken, a Vendeé-ban pedig Mr. Baudry d'Ásson falkái után diszes társaság szokott vadászni. De alig hiszem, hogy amaz urak bármelyikénél ama bizonyos angol SDorting gentleman „megjelenne", ki vadászatok alkalmával hátára egy plakátot ragasztott, melyen a következő szavak voltak olvashatók : My horse licks" (Lovam rugui szokott.) Ezt leginkább azért tette, nehogy az akadályok ugratásánál valaki a nyakára jöjjön. Ilyesmit a francziák aztán „Very old England"-nak neveznek.
