Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-04-24 / 17. szám

158 Vadász- és Verseny-Lap. Áprili s 17 . 1884. V. Aláírási díj- (Prix des Souscripteurs.) Min­den országbeli és szármasásu 3é és id mének, kan­czák és heréltek. A győztes teljes jogos tulajdonába jut az aláíróknak a dij fejében. Kisorsolását a tu­lajdonos határozza ineg. Teher 3é 54'A, kilo, 4é 66 kilo, óé 70 kilo, 6é és id 7 1 1/, kilo. Tét 75 frank. Nevezés májú- 10- g. kettő- téttel május 17-ig. Tav 3000 meter, l-ső dij 3000 frank, 2-dik dij a tétek 300 frankig. Jegyzet. 1. Az egylet minden versenyében, az Asszony­ságok diját kivéve, a kanczák l 1/, kilo leengedés­ben részesülnek. 2. Minden versenyben, a Tavaszi dijat, Aka­dály-versenyt, Király-dijat és Vigasz-versenyt ki­véve, olv lovászfiuk, a kik egy év óta romániai versenyistállókban szolgálnak, 3 kilo leengedésben részesülnek. 3. Minden oly nevezés, melyhez a tetösszeg nem csatoltatik, érvénytelen. 4. A nevezésnél a zárlati határnap mindenkor délben jár le. 5. A versenylovak, akár külföldieke, akar bel­földieké, valamenny i romániai vasúton gyors szállí­tás és a rendes szállítási dijnak egy harmadáért szállíttatnak. Igazolási jegy a verseny-egylet tit­kárságánál váltható. 6. Minden idegen lónak, mely nyertes nem volt, avagy mint második ötszáz frank dijat nem kapott, vagy a melynek tulajdonosa 1500 franknyi első vagy második dijat nem nyert, kártérítés gya­nánt 250 irank állapíttatott meg. 7 Minden nevezés és tudakozódás a Jockey­Club titkárságánál (100, Callea Victoriei Bucarest) történhetik. Gyepérdekűek. Legközelebb a következő versenyszinek lettek bejelentve : Gohíegg Pál lovag, százados (5. huszár ezr.) megváltoztatott versenysziue cseresnye­piros test, sárga vjj, sárga-vörös csikós sapka. MÉNES- és GYEPUJDONSÁGOK. A következő importált lovak igazoltattak kö­zelebb : Gr. Larisch György Inspector p m ell. 1879. ap Speculum a Bobbin Around aj) Newminster (G. St. В. Vol. XIV. pag. 53. English Staad-Book (Zer- tifikate Nr. Ill, ddo. London Jul. 21 1883.) Gr. Thun Miksa főhadn. (13. drag, ezr.) Sta- tesman p h ell. 1875. a Lord Gough a Gazelle, Bri- tish Liontól (fv.) (Racing Kalender — Steeplechases Past 1881—1882. Vol. XVI. pag. 417. Angol kiszál­lít. igazolvány Austriába ddo London márcz. 9. 1883.) Schawel Jakab ur Windfall p к ell. 1877. a Acalus a Canary, Applausetól (G. St. В. Vol. XIV. pag. 511) Irlandi kiszáll, igazolvány Ausztriába ddo Dublin márcz. 9. 1883.) Ellesek. Br. Wesselényi Béla ВапШа (0. G. B. Vol. II. pag. 95 (Suppl. II. pag. 6 ) márczius 1-én sötét pej mén csikót ell. csillaggal, Prince Paris után. Ugyanannak Girofla (U. G. B. Vol. II. Suppl. II. pag. 78) ápril 5-én vil. sg. kancza csikót hóká­val Prince Paris után. Ifj. gr. Bonibelles Márk Moor Lass (О. G. В. Vol. И. pag. 135. — Suppl. II. pag. 52) február 8-án s. p. kancza csikót kis csillaggal Dualist után. Elnevezés. Gr. Esterházy Miklós sg. m. ell. 1882. a Wai- senknabe a Rolla, Ostregertől (0. G. B. Vol. И. Suppl. II. pag. 103. — W. R. K. f. Deutschland 1882. pag. 673) Abiturient nevet nvert. Ifj. gr. Bombelles Márk s. р. k. ell. 1884. a Dualist a Moor Lass, Doucastertől (W. К. K. f. Oe. Ung. 1884. pag. 323) Moor Lass nevet nyert. Birtokváltozás. A magyar kir. kormány megvette Cambusier sg. m ell. 1879 ap Cambuscan a Crisis, Saunter­től (0. G. B. Vol. IL pag. 36.) br. Springer Gusz­távtól. Gr. Esterházy Miklós megvette. Satin pej к ell. 1876. a Ostreger, a Silkstone, Touchstonetól (0. G. B. Vol. 11. pag. 168) Pollinger J. В. úrtól. Bernáth Béla hadn. (1. huszár ezr.) megvette Zulu p m ell. 1879 a Prince Paris a Zuelma, Zet­iandtól (0. G. B. Vol. II. pag. 199) br. Wesselényi Bélától. Gr. Kinsky Rudolf megvette Miss Grace p к eil. 1875. a Umpire a Tim Wiüler- La Maudite kancza (fv.), (Racing-Calendar — Steeplechases Past 1881 — 1882) Vol. XVI. pag. 338 Angliában. ) Ifj- g'". Almásy Kálmán megvette Incognito sg к ell. 1880-ban a Buccaneer a Anonyma, Thunder- bolttól (О. G. В. Vol. II. pag. 9.) Mayer Arthur úrtól. Névváltoztatás. Gr. Wallis Ferencz ezredes (11. huszár ezred) Masha sga к eil. 1880. ap Strabantzer any Olga, Ostregertől (О. G. В. Vol. II. pag. 143.) ujabban Lady Bird nevet kapott. ÜGETÖVERSENYEK és TENYÉSZTÉS. Ügető verseny-napok A magyar-osztrák monarchiában : Bécs május 4, 8. 11. Budapest (lásd 7. sz.) május 18, 22, 25. Bécs augusztus 10. Budapest augusztus 17, 19. Bécs október 5, 9, 12. Budapest, őszi három nap. Külföld : München május 26. Bologna május 17, 18. Reggio Emilia május 30, junius 12. Padua julius 6, 10, 13. Gent junius 25, 26. Nevezési zárnapok: Bécs, tavaszi versenyek április 24, 28. Budapest, május 3-ikán déli 12 órakor, mindhárom versenynapra nézve. ORSZÁGOS LÓTENYESZTES. Megjegyzéseim Almási Géza urnák, a márczius 13-dik számú „ Vadász és Ver­seny-Lap u-ba irt válaszára. Bár a tizenegyedik számú „Vadász- és Verseny-Lap "-ban kellőleg indokolva tartom felszólalásomat, mindazonáltal Almási Géza barátomnak erre tett válaszát nem hagy­hatom megjegyzés nélkül. Mindenekelőtt ami a bérmén-intézményt illeti, melyre Almási Géza barátom igen helyesen jegyzi meg, hogy a bérmének országos lótenyésztésünkre igen jó befolyással vannak ; s magam sem szó­laltam volna fel ez intézmény ellen, ha azt tudnám, bogy annyi ménlóval rendelke­zik az állam, hogy mindeniive jut, a hová csak szükséges. De miután nagyon is kevéssel rendel­kezünk, azért e kevés anyagot oda kell elhelyezni, ahol az leginkább szükséges, s azt hiszem, Almási Géza ur sem fogja azt állítani, hogy egy nagybirtokosnak ne állana inkább tehetségében magának egy jó mén­lovat vásárolni, mint egy kisbirtokosnak. S ezért az államnak inkább a kisbirtokosokat kellene segélyezni mint a nagybirtokosokat. Igen helyesen jegyzi meg Almási bará­tom azt is. bogy a kisbirtokosok kezei között kevés oly lóanyug van, melyre telivér apa­lovakat lehetne használni. Ezeket én nem is kívánnám nagybirtokosaink kezéből ki­venni. sőt óhajtanám, hogy ezeket inkább nagybirtokosaink vásárolják meg, s igy sa­ját ménjeikkel rendelkezzenek. (Ezek besze­rezhetők is volnának, mert ilyeneket az ál­lam úgyis belföldi lótenyésztőinktől -vásárol.) De igen is óhajtanám, hogy ama jobbfajta félvérmének maradj anak olyan kisebb te­nyésztők rendelkezésére, kiknek nemesebb kanczáik vannak, és kik a lótenyésztést szin­tén nem csupán passióból űzik, hanem üz­leti szempontból is. Ami a nagykőrösi ménkiosztást illeti, ott már többször jelen voltam, de még so­hasem volt szerencsém Almási Géza urat ott láthatni ; s ezért csodálkozom, hogy er­ről olyan határozottan szól, különösen a bérméneket illető amaz állításán, hogy azok olyan fajuak volnának, melyeket a kisebb tenyésztők nem vehetnek igénybe, holott az idei bérmének között is igen sok Noniust, Furiozőt, Mekemed Alit, s több ilyen kisebb tenyésztők kanczáira igen alkalmas méne­ket láttam. Igaz ugyan, bogy eme fajokból az egyes ménállomásokra is jutott, de bizony nem a javából. Almási Géza barátom továbbá azt mondja, hogy talán nekem az esett rosszul, hogy nem nyerhettem el a gyöngyösi állomásra ama ménlovat, melyet óhajtottam volna Legyen meggyőződve Almási barátom, hogy ennyire önző nem vagyok, s hogy inkább azon bot­ránkozom meg, hogy épen egyes tenyész­tőknek miért áll jogában egy oly ménlovat mint bérmént kivenni, mely az előbbi évben levő állomáson kellőleg ki lett használva, miből következtethető, hogy ama vidék igé­nyeit kielégítette; s igy egy vidék érdeke háttérbe szorul egyesek érdeke miatt. Azon is igen csodálkozom, hogy Almási Géza barátom annyira rosszalólag nyilatko­zik egy általam ajánlatba hozott módozat­ról, melylyel igen egyszerűen, majdnem költ­ség nélkül és kevés fáradsággal kipuhatol­hatok volnának a terméketlen mének, melyek bogy léteznek, Almási ur nem fogja kétségbe vonni ; miről különben a ménkiosztásnál N.-Kőrösön az idén is meggyőződhetett volna, liogy minden lelkiismeretes kiselejtités mel­lett, mégis voltak tenyésztők, kik egyes állami mének terméketlensége mellett igen határozottan nyilatkoztak. Almásy ur külön­ben igen jól ismerhetné amaz eljárást, mely­lyel az állami mének után származott csikók kipuhatoltatuak (miből azután az egyes mének termékenysége megállapíttatik). Ez egyszerűen abból áll, hogy a ménállomást vezető katonák kérdezősködnek az állomá­son megjelenő kanczatulajdonosoktól : nem tudják-e, hogy az idén x y-nak van-e csikója ? Ez igy történt tavaly községünkben is, hol biztos tudomásom van róla, miután én is ama három kancza tulajdonos közé tartozom, kiknek kanczája mint fias lett bejegyezve, holott egy csikóm sem volt. Erre azt fogja Almási ur mondani, hogy győződjem meg magam az eredményről, de ezt sokkal köny­nyebb mondani, mint megtudni, bogy egy nagy vidéken 160—180 kancza közül hány lett fias. Végre legyen meggyőződve Almási ba­rátom, bogy én mindenesetre azok közé tar­tozom, kik országos lótenyésztésünk elő moz­dítását és felvirágzását, csekély tehetségem szerint ahol csak lehet, elősegíteni óhajtom, mit jelen felszólalásommal is bizonyítok, mert nem szólási viszketett, о 1 után teszem azt ; s hanem mea­o győződésem sugallata mert tudom, bogy ezen a téren a legcseké­lyebb hiba mennyire káros befolyással vau az ügyre. Csak a legközelebbi példát vegyem fel, a gyöngyösi állomást, melynek felügye­letével bárom év óta vagyok megbizva. Ezen állomáson a két megelőző évben a vidékbeli tenyésztők a legnagyobb elismeréssel és megelégedéssel nyilatkoztak az ott levő mének­ről, mit bizonyít az a körülmény is, hogy azok annyira igénybe lettek véve, hogy az idén az állomás egy negyedik ménnel sza­porittatott. Fájdalom, az idén eme megelé­gedés nem nyilvánul, mert nemcsak bogy a nyert negyedik mén vidékünk igényeit teljességgel ki nem elégíti, banem még azon­fölül állomásunk legjobb ménjétől, a Nonius­tól megfosztatott (a bérmén-intézmény kö­vetkeztében ez is magán kezekbe jutott). Az előrebocsátottak után, remélem, Almási barátom nem fog csodálkozni azon, ha én, mint a gyöngyösi állomás felügyeletével meg­bízott lótenyeszti bizottsági tag, kötelessé­gemnek tartom felszólalni, mert tudom, bogy közös érdekünk az volna, bogy itten nagyobb és erőteljesebb ménekkel rendelkezzünk, mit N.-Kőrösön eléggé hangsúlyoztam, s mégis kicsiny s gyenge testalkatú mént kaptunk. Ezt méltán tekinthetem eme vidék lóte­nyésztési ügye hátramozditásának. Rhéde, 1884. ápril 14. Brezovay Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents