Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-03-08 / 10. szám

MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VÁDASZ- is VERSEHT-LÁP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSEN YEGYLFTEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LOTENYESZBIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. f ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 forint, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 10. sz. Budapest, 1883. márczius 8. XXVII. évfolyam. HIVATALOS. Programm Budapest, 1884-re. Br. Wenckheim Béla emlékversenye. 2000 frt. Tét 50 frt, bánat 15 frt, mely utóbbi az Emlékverseny alaptőkéjéhez csatoltatik. Táv. 1600 m. Minden 3é és id. mén és kancza részére. Teher: 3é 52'/

2 k., 4é 60'/

2 k., 5é és id 62 k., kanczára l'/

2 kilóval kevesebb. A verseny évében vagy az azt megelőző évben 3000 frt vagy nagyobb értékű verseny nyerőjére 5 kilo, bármikori ily verseny nyerőjére csak 3'/a klgr. több; — 3é nyeretlen 2 '/

2 klgr, 4é 5 klgr.. 5é és idősb 7 kgr. kevesebb. Angol és franczia lovakra azonkívül 3 kilo külön. A 2-dik ló a tételek kétharmadát nyeri. Nevezési zárnap 1883. márczius 31-én éjfélig a Magyar Lovaregylet titkárságánál Budapesten. TELIVÉREK ÉS VERSENYEKLóverseny napok 1883-ban Április havában. Budapest (Feltételek e 1. 6. sz.) 8. Bécs (Felt. e 1. 9. sz.) 15, 19, 22, 24, 29. Pozsony (Felt. el. 11. sz.) 26. Május havában. Budapest (Felt, e I. 6 és 7. sz) 6, 8, 10, 13, 14. Bécs (Felt. e 1 9 és 10. sz.) 1, 3, 20, 24, 27, 29, 31. Junius havában. Bécs (Felt. el. 10. sz.) 3, 5, 7, 10 Augusztus havában. Budapest (Felt. e 1. 6. sz.) 20. Bécs (Felt. e I. 11. sz) 26. Október havában. Budapest (Felt. e 1. 6. sz.) 14, 18, 21. Nevezési zárnapok, teherközlések és kisbánatjelentések. Márczius havában. 31. Budapest. Báró Wenckheim Béla emlékMagy. Lovar- versenye 1884 re, 2000 frt. Nevezés, egyl titkárság Budapesten 1883-diki ImportNemz. Casino dijra Kisbánatj. Hatvani-utcza. Budapesten 1883. St-Leger „ „ Április havában. I. Budapest. A folyó évi April 8-diki öt — — versenyre « Nevezés. (Lásd e lapok 6-dik számában. A „Kincsem sorsjáték." Kiszivárgott már a hir, hogy a „Magyar Lovaregylet" nagy sorsjáték rendezésén fáradozik, s miután ama helyzetben vagyunk, hogy annak czéljáról, szervezéséről és mi módon kiviteléről alapos közlésekettehetünk, abban a hitben, hogy az ügynek használunk, ha iránta az érdekeltséget felköltjük, röviden elmondjuk azokat. A vállalat czélja: Magyarországon a telivér-lóanyagot nagyobbmérvü bevásárlások utján szaporitni, és ezáltal a jobb félvér lótenyésztés nagyobb mérvbeni terjesztésére javitó-anyagot szolgáltatni; s ugyan e végből különféle fajta méneket is venni; másrészről ama versenydij-alaptőkéket, melyeket a „Magyar Lovaregylet" az uj-versenytér építkezéseibe fektetett — eredeti czélukra visszaszolgáltatni, és a jövedelem egyrészével a versenyek emelésére hatni. Az inditó okok e vállalatra a következők. Ismeretes dolog, hogy hazánk legnagyobb jövedelmét a föld-termékekből és az állattenyésztésből szerzi; — s hogy ez utóbbi ágban a mi jobb félvér lovaink azok, melyek a telivér behatása mellett, szerenesés talaj és éghajlati viszonyaink folytán annyira sikerülnek, s Nyugot Európa országai által annyira keresettek, (különösen mintjucker- és katona ló) hogy azoknak nagyobb mérvben termelése • — közgazdászatunk egyik legjövedelmezőbb forrását még sokszorosan emelhetné. A kereslet ugyanis annyira szaporodott, hogy az utóbbi években már távolról sem fedezhetjük azt, s félő, hogy az európai lókereskedés majdan Oroszország felé fordul, hol kivált könnyű hátas- és kocsi-lovakban nagymennyiségű anyagot találhat. Lóanyagunk, tekintve Magyarország nagy gazdagságát e részben (miről később egy öszszehasonlitó táblázatot adunk) elég volna, de nagyrée-ze még nem elég jó kiviteli czikknek; — a javító telivér anyag pedig még mindig csekély, daczára annak, hogy főnemes családaink és az állam-kormány évtizedek óta nagy erőfeszitéseket tettek e tekintetben, melyek eredménye szembe is tűnik. A Lovaregylet, mint oly testület, mely a legnemeeb ló tenyésztésének és fejlesztésének előmozdítását tűzte ki feladatául az idomítás és versenyek utján, 3 e telivér-anyag által a félvér lótenyésztés javítására akar hatni: kénytelen bevallani, miszerint lelivér-anyagunlc mennyisége, összehasonlítva azt a nyugat-európai országokéval, s arányosítva azt a félvér ló-állományhoz, még mindig igen csekély.*) Pedig csak oly államban lehet elégséges, mindennemű használatra képes és kereskedelmi szempontból is hasznos lóállományt növelni, hol a telivér anyag helyes arányban áll a közönséges lómennyiséggel; ez utóbbi pedig a területtel, legelővel és a népesség számával. Hasonlítsuk össze Európa négy nagy államát, s nézzük, hogyan arányúinak e te kintetben egymáshoz: lakos terület lóállom. telivér millió Qkilom. anyak. Anglia 35^ 314951 1923000 3300 Frankhon 377

2 528571 2826000 2000 Németország 45 550513 3352000 500 Ausztr.-Magy. 37

8/

t 625167 3569000 650 Magy.-orsz.külön 15

3/

4 3*5183 2120000 450 A fentebbiekből kitűnik, hogy Angliában a telivér anyag legelőnyösb arányban áll a közönséges lótenyésztéshez, s ez okozza, hogy az állattenyésztés ez ágában — az idézett államok közt, sőt egész világon — Anglia a legelőhaladiabb, s hogy ott minden fajta lóból a legtökéletesb egyedek forrását talál*) Hogy a telivér-tenyésztés a jó félvér előállithatására nélkiilözhetlen, s hogy az előbbinek tökéletesithetéséhez a versenyek mellőzhetetlenek : azt, mint mai napság már általánosan elismert tényt, itt nem szükség bizonyítgatni. Melléklet: Az összes állami mének kiosztásának hatni, melyből a többi államok drága pénzen merítnek, s hogy az angol lókereskedés évenkint közel 50 millió forÍDt jövedelmet hoz az országnak. Francziaországra tekintve, tudjuk, hogy annak legszebb Jófajtája, az anglo-norman, csak azóta keletkezett, mióta HI-dik Napoleon bőkezüségo által az angol telivér-tenyészaDyag oly nagy mértékben vitetett be, hogy az eredetileg alig 500 kancza-á'lomány 2000-ig szaporodott fel, — s hogy az ezekből származó angol telivér-csődörök egyenes keresztezése a norman-kanczákkal teremté az imént emiitett derék lófajtát; beismeré ezt a köztársaság is, 8 a császár által életbeléptetett tenyész-irány és lóversenyek pártfogása talán az egyetlen intézmény, mely nemcsak hogy fentartatott, de folyvást gyarapittatik is, s ámbár Francziaországban a telivér-anyag menynyiségileg még nem kielégitő, mindamellett is lókivitele tetemes jövedelmet ad neki. A német birodalmat illetőleg köztudomású, hogy keleti Poroszország és Mecklenburg régóta hires félvér tenyésztéséről, s ha az okozatot keressük, feltaláljuk abban, mert eme tartományokban karoltatott fel legelőbb a telivér-tenyésztés, miáltal oly derék használati félvér lóállományt teremtett, mely mind katonai szolgálatra, mint kocsis- és igás lónak egyiránt a legkitűnőbb talán Európában. A birodalom többi része azonban — és éppen ott, hol kevesebb a telivér-anyag — nincsen ily kedvező helyzetben. Felismerték ezt az ottani gazdasági egyesületek is, s teljes erővel munkálkodnak e biáDy pótlásán. Miután az ottani telivér-kancza-állomány igen kevés, éppen most kérelmez az „Union-Club" a porosz kir. kormánytól egy 3000000 márka erejéig kibocsátható sorsjáték-engedélyt, melynek jövedelme — éppen úgy mint az itt előterjesztetté — a lóversenydijak javitására és a telivér-tenyészanyag szaporítására fordittatatik. Sajnosan tapasztalják odaát ugyanis, bogy a telivér-anyag hiánya folytán — mely távolról sem elégséges a közönséges lóállomány emelésére, ez utóbbi igen hanyatlott, s hogy a jobb ló Devitel 5—6 év óta folyvást nagyobbodik, úgyannyira, hogy ennek nagysága átlag 24000-25000 drb évenkint, mi pénzre átszámítva, évenkint 10000000 frton felüli veszteséget okoz. Az osztr.-magyar birodalom, különösen Magyarország, ha némileg kedvezőbben áll is e tekintetben, mint Németország, de mint a fentebbi statistikai kimutatásból látható, még távolról sem áll azon a tokon telivér anyagjára nézve, mint Anglia, mert tekintve kiterjedését, és közönséges ló-állományának mennyiségét, szükséges lenne, hogy telivér-anyakanczáinak száma legalább 2000-re emeltessék; — s ha csak Francziaországot — mint e tekintetben másodrendű államot veszezük is, ez esetben is okvetlenül szükség — egy virágzó félvér-tenyésztésre, hogy telivér kanczáink száma 450-ről legalább 1500-ra szaporittassék. jegyzéke.