Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-11-15 / 46. szám

MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VADÁSZ- és VERSEHT-LÁP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSEN YEGYLK­TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYESZBIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 46. sz. HIVATALOS. Meghívás a „Magyar Lovaregylet" 1883. évi nov. bó 18-dik napján, vasárnap este 10 órakor Budapesten Nemzeti Casino II-dik emeleten saját üléstermében tartandó rendkívüli közgyűlésére. Főtárgy: Jelentés a Kincsem sorsjáték eredményéről. Budapest, 1883 november 1. Elnöki megbízásból : A titkárság. Nevezések 1885 re. Igazítás. Blaskovics Ernő urnák az 1885-dik évi budapesti, bécsi s más helyekre történt nevezéseiben Gunnersburytól és Lenkéből származó léves pej kan­czacsikó neve leírási hiba folytán mint Kecses közölte­tett, holott annak neve Legyes, mint ei már a neve­zési idő előtt úgy a „Vad. és Vers.-Lap" (43. szám), mind a „Wochen-Bennkalender"-ben a (Pag. 1065) köz­zététetett, mi is köztudomásra hozatik. Budapest, nov. 13. 1883. A Magyar Lovaregylet titkársága. Hibaigazítás. Lapunk mult számában az 1875-dik évi St. Legerre nevezett lévesek közt a 72 dik szám alatti sga m származására nézve megjegyeztetik : hogy annak apja Przedswit, any Venus CambuscantöL és nem Stanleytői való. TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. Nevezési zárnapok, teherközlések és kisbánat­jelentések. Deczember havában. 31. Budapest. Csikóverseny 1885. 5000 frt Nevezés. Magyar lovar­egyi. titkár­ság Budapest (Programmja közöltetett e Hatvam-utcza lapok 31. számában.) Nemzeti Ca­sino Teliver tenyésztés. Lovak beltenyésztéséről, rokonsági tenyészté­séről S keresztezéséről. (In-breeding, Out­crossing ) Gr. Lchndorff Györgytől.*) A telivérek rokonságba-párositásának elő­nyeit és hátrányait akarom itt részletesen tár­gyalni. Sajnos, hogy állattani iróink, mint Nathusius, Settegast, Mentzel, Weckherlin stb., a juhok, sertések, szarvasmarhák és közönséges vérű lófajták vagy akár félvér-lovak helyett nem inkább a telivértenyésztést vették ez irány­ban vizsgálódásaik alapjául. *) E szakkitünőségnek „ Handbuch für Pferde­züchier" czimü jeles munkájából már közöltünk pár szakaszt a mult évben a telivér és félvértenyésztés­ről, s nem tartjuk érdektelennek a bel- és kültenyész­tésről irt elmélkedésével is megismertetni olvasóinkat. Szerk. Budapest, 1883. november 15. Nézetem szerint egyetlen állatfaj sem al­kalmasabb kiválóan ahoz, mint a telivérte­nyésztés, mert itt a megdönthetlen tények áll­nak rendelkezésünkre, s a versenynaptárak statistikai táblázatai 170 év óta összegyűjtve bizonyságokul, mig ama zoologok által hasz­nált tenyésztési adatoknál igen sok nem bir a teljhitelű okmányok értékével, s többnyire egyéni nézeteken, észlelődéseken alapulnak azok, harmadik személytől eredt közléseken, más irók állításain s egyéb igazolatlan ada­tokon. Köztudomás szerint, az angol telivérte­nyésztés három keleti törzsapára: Byerly Turk, Darley Arabian és Godolphinra vezettetik vissza s átalában elfogadott elvtétel, valami élő te­nyészlovat ama törzsekhez számítani, a me­lyektől apai ágon közvetlenül származnak, mig az anyai részről való származás e számi­tásnál csak melleslegesen tárgyaltatik. Tisz­tán belátható, hogy eme számítás nem lehetne mérvadó, mert valamely ló, anyja által köny­nyen kaphatja törzsének kétannyi vérét, mint ama törzsét, melytől az apa, apai részről ered, s mégis csak az utóbbihoz számíttatik. Ha azonban egy átalános áttekintést akarunk az összes telivértenyésztés, és külö­nösen ama családok felett", melyek az idők folyamában legsikeresebbeknek bizonyultak, s ha e CBaládok származását a mult század elejéig követjük, természetesen nem marad egyéb hátra, mint ezeket törzsapáik után rendezni, mivelhogy a törzsanyák után ren­dezés nem adhatna oly tiszta képet. Könnyebb áttekintés végett külön táb­lázatot is mellékelek, melyek közül a három első a 19-dik század középéig terjed; a kö­vetkező táblázatok ellenben ama mének iva­dékait mutatják, melyeknek fiai, unokái stb. jelenleg a telivértenyésztésben leginkább epo­chát képező lovak, s egyszersmind arra lát­szanak hivatva, hogy egykor oly zárpontot képezzenek, melylyel a jöffő szakavatott fér­fiai a törzsfák felállításánál, meg lesznek elé­gedve. Az utóbbi táblázatokban a Németor­szágban és Ausztria-Magyarországban fedező lovak kiváló figyelemben részesültek. Kitűnik ez összeállításokból, hogy a „Darley Arabian" törzse, vagy jobban mondva az „Eclypse-é" leginkább pradomináló lett, ma­gában az anyaföldön is. A „Byerly Turk" törzse, három nagy ivadékával; „Wild Dayrell", „Flying Dutch­man" és „Partisan"-nal, Anglia tenyésztésére jelenleg kevesebb befolyással van, mint más országokéra. Wild Dayrell legjelentékenyebb fia „Buccaneer", Ausztria-Magyarországba vi­tetett ki, miután AngliábaD több, minden­esetre kiváló kanczán (ezek közt két Oaks­nyertesen) kivül csak „Paul Jones"-t és „See Saw"-t nemzette. Persze megtörtént aztán az a sajnos kürülmény, hogy Buccaneer legjobb fia, „Kisbér", újra Angliába kebeleztetett be. „Flying Dutchman" Franeziaországba vi- I tetett ki, hol két legjobb fiát: „Dollar"-t és I XXVII. évfolyam. „Dutch Skater"-t nemzette, melyek közül az utóbbi jelenleg Angliában íedezvéD, a tenyész­tésre kevésbbé sikeresnek látszik; „Insu­laire"-en kivül legalább nem nemzett valami jelentékeny lovat. „Partisan" legértékesebb fia, Gladia­tor, szintén Franeziaországba került, hol nagy­számú jeles kanczát (pl. Gladiateur anyját) nemzett, s különösen a Fitz Gladiator-család megalapítása által Francziaország telivérte­nyésztésében elíeledhetlen érdemet vivott ki. Anglia szerencséjére Partisan az anya föld­nek „Sweetmeat"-ben a telivértenyésztés egyik sarkkövét hagyta hátra, s leányában Queen Mary-ben (melynek leányai Haricot,Bloo­ming Heather, Blink Bonny sat.) egy őscsalád törzsanyját. Különben Anglia a Partisan-ivadékokból semmi kiválót nem tartott meg; „Kingston" ép oly kevéssé váltotta be, mint legjobb két fia „Ely" és „Caractacus" a tenyésztésben hozzájok kapcsolt reményeket. Utóbbit ké­sőbb Oroszországba szállították ki. A „Glaukus"-ágat is már csak a Nabob ivadékai képviselik, melyekből Angliáé csu­pán „Nutbourne"; ellenben Francziaországé „Suzerain" és „Vermouth" s fia „Boiard", Ausztria-Magyarországé pedig „Bois Roussel". Ritkaságképen Amerika is birt a Byerly Turk-törzsből származott oly mént „Lexing­ton"-ben, mely az összes telivértenyésztésben a legsikeresebb apalovak egyike volt. A „Godolpbin-Arabian"-törzs végre, me­lyet most már tulajdonkép a „Melbourne-csa­lád" képvisel, Angliában, mén-utódaiban ki­veszőfélen van. A legjelentékenyebb még élő mén a Melbourne-törzsből „Ruy Blas" lenne, azonban a Franeziaországba kiszállított West Australian eme fiát Francziaország birja. Le­het, hogy „Knight of the Garter" vagy „Sta­tesman" még adhatnak Angliának e törzs­ből elsőosztályú apalovat. Az elsőre nézve talán szerencsétlenség volt, hogy „Przedswit" anyja, ettől vemhesen,Ausztria-Magyarországba kivitetett; azonban kérdéses, vájjon Przedswit az ő kissé kétes harczi kedvével Angliában játszhatott volna-e oly kiváló szerepet, hogy a közönség rászánta volna a fejét, hozzá jó kanczákat vezetni. „General Peel", „Joskin", „Plebeian", „The Earl", „Mornington", „Pell­Mell", „Strafford" vagy ennek öcscse alig hi­vatvák arra, bogy a Melbourne-törzset a jövő század számára föntartsák. Feltűnő jelenség, hogy a Melbourne-vér a femininumban sokkal jobban öröklődött, mint a masculinumban, s bizonyára csupán e körül­ménynek róható föl, bogy a törzs, mai nap­ság, ménekre vonatkozólag, oly rosz lábon áll. Az egész méneskönyvben alig van egy mén, mely jobb és tenyésztés czéljából sike­resebb kanczákat nemzett volna, mint Mel­bourne („Bünk Bonny", Blooming-Heather, „Canezou", „Go-abead", „Leila", „Mentmore Lass", „The Slave", „Stolen Moments", „Sor­tie", „The Bloomer" sat.); mig fiai közül a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents