Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-10-11 / 41. szám

372 Vadász- és Versen

y-Lap. Szeptember 6. 1883. Az államnak megvételre felajánlott mének megszemléltetvén, ezekről való referálás és a jövő fedeztetési idényben felállitandó fedeztetési állomások megállapítása tárgyában a föld. miv. minisztérium lótenyésztési osztályában okt. 14-én és következő napjain értekezlet lesz, melyre az illető méneskari tisztek meghivattak. A lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság őszi lóvásár- és lódijazása. A társulat csinnal és ritka szakértelemmel berendezett, a nyár folyamán is több uj helyiséggel ellátott telepén ez alkalommal 70—80 ló várta a biráló bizottság Ítéletét, és a mi erre a magas jóváhagyást van hivatva gyakorlati módon megadni: a vevőket. Nem sok ló volt ez; de sietünk hozzá tenni, hogy a mi volt, az jó volt, s mint már annyiszor, ugy most is becsületére vált Magyarország messze előrehaladt lótenyésztésének, melyet a hazai és külföldi vevő-közönségnek bemutatni, épen a társulat egyik feladata, hogy az előbbi abból, minden félrevezetés, minden csalódás és csalatás lehetőleg való elkerülése mellett, szükségletét beszerezze ; a tenyésztőknek pedig, hogy a maguk és más lovát, a vevők Ízlését a lehető legkényelmesebben tanulmányozhassák, s egyúttal felesleges állataikat jó áron eladhassák. 8 e feladat megoldásán dolgoznak, ezért küzdenek ez intézmény vezetői; küzdenek az ismeretlenség, még mindig a kezdet nehézségeivel, pénztelenségünk, szegénységünkkel, félreértésekkel —- melyekre megengedjük, hogy okot talán egyes intézkedéseik is szolgálhattak — közönynyel, szóval száz meg száz bajjal, melyet azonban erő és kitartással le lebet, le is fognak győzni. A végleges sikerben való bizalomban kétkedni nincs ok addig, mig, ha kevés is, de oly válogatott szép lovakkal jelennek meg tenyésztőink, mint most megjelentek. A ki megkisérlette és tudja, mily nehéz, mily ritkán sikerűi egy minden tekintetben összeillő és kifogástalan négyes-fogatot összeállítani, az fel birja fogni, mily méltatlanság történik azon, kinek ilyen fogatát szélyelszakitva, páronkint birálják, és igy versenyeztetik a kettős-fogatokkal. E hátrányon most a négyes-fogatok részére külön dijnak kitűzésével segítettek. Erre Jankovich Elemér úr fekete, lipicai kanczái és Degenfeld Lajos grófnak, valószínűleg hasonvérű szürkéi pályáztak. Az első fogat már a tavaszi kiállításon és versenyek alatt keltett közfeltűnést; most még lehetőleg jobban, tényesebben nézett ki, s mindenki meg volt róla győződve, hogy e fiatalabb, 4—5 éves szürkék előle a dijat el nem vihetik; de helyöket ezek is tisztességgel megállották; oly kitűnő szép, keményjárású, hibátlan négy ló ez, hogy régi gazdájok rájok méltán büszke lehet, az újnak pedig csak gratulálhatunk. A könnyebb kettős-fogatok között Geist Gyula uraak ritka nemes külsejű, szép alakú, igen finom, talán kissé tulfinom feketéi váltak ki leginkább; könnyű városi kocsi elé alig lehet jobban illő, feltűnőbb pár lovat képzelni. De nagyobb útra, hosszú sebes munkára inkább gr. Esterházy Miklós kis aczélos sárgáit választanék, melyek jól nekimelegedve, azt hiszszük, nagyon megállnák helyüket. Ezeknél valamivel nehezebb, inkább a jó használati ló jellegével bitó egyedeket mutatott be a társaság, a 14. számú istállóban elhelyezett 3 pej, egy szürke és egy deres, úgy Brázay ur fekete lovában; ilyen a leginkább keresett, igen sok czélra alkalmas állat. Az arab vért tisztán Dyke úr ismert, igazi keszthelyi kanczája, a társaság szeg-sárga bábolnai lova, keverékben Csépány Géza ur bárom könnyű hámosa képviselték, a magok nemében mind használható lovak. Lnczenbacher úr kisbéri Diopbantusa és gr. ' Szápárynak Waisenknabe után nevelt „Góbéi-"- 1 ja, szép, a nemes, magas angol vért minden izükben visszatükröző paripák, Sauter G. tüzér hadnagy úr Exact ja, művésziesen belovagolt, nehéz teher alá való, kitűnő paripa, s nagyon kár, hogy becsét kissé gyanús terjedelmű hátsó alszárai és nem eléggé haladó járása némileg alászállitja. A hátas lovak közt az első helyet mégis minden kétségen felül gr. Esterházy és báró Uehtritz lovai foglalják el. Ez utóbbié: Ignátz, mely mint hajdani Steepler és vadászló több kiállításon dijjaztatott már; az előbbi egy norfolki sárga kancza, mely elég jól sikerűit a tenyésztés nagy retortájában mindig ujabb kísérleteket tevő grófnak. Az épen most méltatott norfolki paripa tulajdonosa két 16 markos, az angol származást első pillanatra eláruló, nemes tartással, nagy térölelő haladással menni tudó, igazán hintóba való szép pej kanczát is állított ki, melyeken az erős használat mutatkozó nyomai daczára is örömmel legeltették a látogatók szemeiket. Gr. Szápáry Gyula és Habermayer szintén egy-egy pár pej nagy hintés-lovat állítottak ki, de ezek minden tekintetben messze maradtak az előbbiek mögött. Különben a hintósok osztályában tömegre, imponáló nagyságra határozottan az első volt Wenckheim Frigyes gróf négy Gidranja, köztük különösen értékes egyformasága, öszszevágósí'ga miatt: a két setét-sárga; ezek ugyan nem soká, de annál nagyobb parádéval és hatással vannak hivatva egy óriási diszhintó előtt fényeskedni, de azután még igában hosszú ideig tehetnek jó szolgálatokat. A „Deutschländer és Cohner" udvari lószállitó czég az előbbieket tömegben megközelítő, de egészen más jellegű, egyes példányokban norfolki, másokban Nonius - apára valló 24 darab, valószínűleg bánáti lovat állított ki. E csoport összeválogatása becsületére válik e czég ügyességének. Különösen két pej, nagyság és sok csont mellett oly szép formákat, négy sárga — ez utóbbi tulajdonság kisebb mértékével — mely oly élénkséget és szilárdságot — a mi pedig az emez eredetüeknél nem gyakori eset — is mutatott, hogy nagyon bámulnók, ha vevőjük nem akadt volna, vagy hamar nem akadna. Az állam által dijlónak adományozott „Bajnok—

Nonius" kancza 3éves nagy, felnyuíott csikó, melyből majd csak 2 év múlva lesz igazi-, s őzteteme daczára, valószinüleg igazán értékes ló. Ifj. gr. Esterházy Miklós három szürke, és a társaság két egyforma fekete, kese és bóka ponnyja, mint ilyenek, alig hagynak fenn kívánni valót. S az őszi sport-hónap eme első részének ismertetését amaz óhajtással fejezzük be : hogy vajha tenyésztőink, lólulajdonosaink a társulat törekvését a jövő tavaszszal ilyen minőségű, de sokkal nagyobb számú ló beküldésével támogatnák. Mi elhiszszük, hogy az ilyen ló otthon is kel el; s ott fáradtság-, költség - koczkáztatás nélkül s még sokszor jobban is el kell; de meg vagyunk győződve arról, hogy ez csak eleinte lehet igy; ez intézmény számos előnyét utóbb is be kell látni vevő és eladónak egyaránt, s akkor is nagy előnyben lesz az az eladó, a ki mindozt előbb belátta, a vásárt előbb kereste fel ; s ki tudja, hogy az, a ki ezt máris tette : nem köszöni-e egy-egy jó vevőjét annak a körülménynek, hogy lova, — melyet talán amaz alkalommal eladni nem is tudott — és ezáltal ménese, tenyésztői jó hire, széles körben ismeretes itt lett? S J A budapesti Tattersallbau árverésre kerülendő telivér-csikók. Lapunk mult számához volt mellékelve jegyzéke ama telivér mének, kanczák, versenylovak és léves csikóknak, melyek a „Lótenyésztés emelésére alakult társaság" helyiségében, f. évi október hó 21 én elárvereztetni fognak. Miután az öregebbek a versenypályákról amúgy is ismeretesek, nem szándékunk itt azok hosszabb ismertetésébe bocsátkozni, s e helyett csak ama 9—10 egyéves telivér csikóra akarjuk a figyelmet felhívni, melyek még a nyilvánosság előtt nem ismeretesek; de melyek mind pedigreejök mind alkatuknál fogva a legjobb versenyló anyagot szolgáltathatják. Ilyenek : Druid, p m ell. 1882. gr. Forgách nevelése, Nagy-Szalánczon, ap Amarantbus (ausztr. Derby-nyertes), a Dryad, Thormanbytól. — Ez egy igen racing üke kinézésű csikó; kitűnő marj, derék, szép nyak és nemes fej ; a lapoczkák és karok kifogástalanok; épp ilyenek a csánkok, csüdök s hátsó szár-csontok, s ha valami kifogást lehetne tenni, az az egy "olna, hogy az elŐ szárcsontok térd alatt valamivel erősebbek lehetnének. Commodore, p m ell. 1882., szintén a nagy-szalánczi ménesből, ap Amaranthus a Consideration, Knight of St-Patriektól. Commodore hatalmas és roppant masszájú mén; egész eleje, dereka és hátsó része kifogástalan, de ennek is, épen ugy mint az előbbinek, egy kis hibája van, az t. i. hogy a járásnál csánkban kissé összeáll; kivéve ezt, nagyon összhangzásban alkotott szép mén. Van Tromp, sga m ell. 1882. Nagy-Szalánczon, ap Kettledrum (ang. Derby-nyerő) a Valetta, Stockwelltől. Szép nyak s fejjel biró mén, lapoczkái rézsút állitva, dereka s fara jó, marja szép a szélesssge kielégítő, banem kissé hoszszabb s mélyebb lehetne, s első szárcsontjai valamivel rövidebbek. Lictor, p m ell. 1882. Nagy-Szalánczon, ap Amaranthus a Lucretia, Voltigeurtől. Lictor egy nagyon aczélos, sok qualitással biró mén; alkatában semmi kifogást sem lehet találni, ha csak egy csekély hibának nem róvjuk fel, hogy bal esánkjának egyenes — mintegy legyalult vonala — nem egészen kielégitő. Fickle, p k ell. 1882. N.-Szalánczon, ap Kettledrum a Fidget, OstregertSl. Fickle nagyon massziv, s nyak és fejben a Stockwell descendentiát el nem tagadható kancza, a legcorrectebbűl alkotott telivér évesek egyike melyet valaha láttunk, s ha versenypályán nem is felelne meg a hozzá kötött várakozásoknak, mint anyakanczamegfizethetetlen lesz. Aquileja, Sga k ell. 1882. Nagy-Szalánczon, ap Kettledrum a Armadale, Carnivaltól. — Ez egy szép, nagyon nemes, egészen arabs külsővel biró kis kancza, dereka s hátsó része jó, de előlábai erősebbek lehetnének. Azonban versenypályán jó 2éves lehet belőle. Chartreuse,Pkell. 1882.N. Szalánczon, ap Amaranthus vagy Kettledrum a La Charantonne. — Szép és sok qualitást mutató kancza; igen szép, aczélos lábakkal, jó szügy és hátsó részszel; marja mögött azonban a derék kissé alantabb megy, mint kellene, s ez által a far valamivel magasabbnak tűnik fel a kelleténél, a derék összeköttetés is jobb lehetne. Artless, sga k ell. 1882. N.-Szalánczon, ap Kettledrum any Arrogante, Buccaneertől. Artless egy erős s minden teher alá való szép kancza, roppant mélységgel, széles szügy s jó lábakkal; — ha a kancza, kissé gömbölyű actiója folytán elsőrendű sikverseny-ló nem js lesz, az akadály-pályán okvetlenül ki fogja magát fizetni. Fairy-Queen, pej k ell. 1882. Nagy-Szalánczon, ap Amaranthus any Fair-Star, CapeFlyawaytől. — Bár a legutóljára emiitjük, de okvetlenül a legszebb s legjobb az egész tár-