Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-09-27 / 39. szám

348 V adász- és Verseny-Lap. Szeptember 6. 1883. E lapok utján jó előre figyelmeztettünk mindenkit ama nagy előnyre (lásd a Vad. és Vers.-lap 1883. 27-dik számát), amit ily uton a magukat telivér-anyagra előjegyzők nyernek. Igy például a kisbéri magy. kir. ménes, melynek elöregedett kanczái helyett ugy is ifjabb, jobb vérről kellett gondoskodni, 50000 frtig tett megrendelést. Az az a Kincsem-sors­játék legfőbb nyerő-számára. Már most, ha az első nyerő (talán Gevatter Schneider, Schu­ster v. Handschuhmacher) — mint valószínű — nem tartja meg 50000 írtban azt az 5 kanczát és csikaikat, melyek alább mint első nyeremény vannak csoportosítva, hanem 20°/ 0 leengedés mellett vísszabocsátja a Lovaregylet, illetőleg a magát előjegyzett kisbéri ménes rendelkezésére, ugy ez 10000 frttal olcsóbban kapja meg azokat a kanczákat, mint ha di­recte hozatta volna. Ha még leszámítjuk, hogy a velők jött 5 csikó is megér a jövő májusban legkevesebb 15000 frtot, s az 5 kancza fedezéséért csak 3000 frtot irunk le: úgy 10000-f 15000 + 3000 == 28000 frtot gazdálkodhatik meg Kisbér, s a 10 ló csak 22000 jrtjába kerül. Mondjuk még, bogy a csi­kók felnevelése a jövő májusig 2000 frtot ki­ván, ugy az öt — legfashionablebb vérből való — kanczába összesen 24000 frtot fekte­tett a megrendelő; — csekély ár, ha meggon­doljuk, hogy ez 5 vemhes kaneza — kissé kedvező lefolyás mellett — csikaival két­három év alatt a befektetett tőkét teljesen visszafizeti. Reméljük, hogy jövő évben többen fel fogják használni ez előnyt. A 9-es bizottmány által megrendelt 5 db kancza, körülbelől 30000 frt értékben, két nyerő-számra lenne felosztva, s a nyerőktől 20°/ 0 leengedés mellett visszaváltatván, nyil­vánosan magyarországi tenyésztők közt fognak egyenkint elárvereztetni. A gróf Festetics Tasziló, gróf Károlyi Gyula ő excja által előjegyzett lovak egy-egy nyerő-számot képviselnek, szintúgy a Lovar­Egylet által hozatott Linden is, melyre még valaki előjegyeztethetné magát. (Hozattak 1883-ban Angliából.) a) Az első j kanczára elBjegyez-tette*) magát a kisbéri magy. kir. ménes. 1. L'Eclair, sga k ell. 1877. ap Hermit, any Light­ning (Fűimen anyja), ennek ap Thunderbolt, any May Queen, Newminstertől. Fedezve van 1883-ban Galopin által. 2. Orange Lily, sga k ell. 1878. ap Blair Athol, any Crinon, ennek ap NewmiDSter, any Margery Daw, Broekettől. Van egy pej mén-csikaja Hamptontól, és fedeztetett Georg Fréderiektöl. 3. Claret Wine (?) k ell. 1878. ap Windham, a Nec­tarine, ennek ap Claret, any Urania, Idle Boytól. Van sga mén-csikaja Blair Atholtúl, és fedeztetett Peter által. 4. Marie Galante pej k ell. 1873. ap Macaroni, any Curacoa, ennek ap The Cure, any Tasmania, Mei­bournetól. Van pej mén-csikaja Springfieldtől, és íedeztetett ugyané mén által. 5. Merry Bells, sga k ell. 1872. ap Saunterer, anyja Minster Bell, ennek apja Newminster, any Aspa­sia, Pyrhus the Firsttői; van neki kaneza-csikaja Doncastertől, és fedeztetett ugyané mén által. 6. Kancza, ell. 1873. ap See Saw a Sweet Annie en­nek ap Parmesan a Stockade, Stoekwelltől és Sortieből, Melboumetól. Kilenczes bizottság 7-től Ji-ig 7. Bridget p k ell. 1873. ap Hermit, a Bertha, ennek ap Y. Melbourne, any Queen Mary, Gladiátortól, fedeztetett Scamp által. 8. Queen of Pearls, szürke k ell. 1875. ap Stratcho­nan, any Poinsetta, ennek apja Y. Mellbourne, a Lady Hawthorn, Windhound, fedezte Doncaster. 9. Fairy Ring, p k ell. 1878. ap Macaroni, any Sil­ver Ring, ennek ap Blair Athol, any Silverhair, (Silvio anyja) Kingstontól. Van sga mén-csikaja The Palmertel és fedeztetett Georg Fréderiektöl. 10, British Queen, p k ell. 1877, ap Blair Athol any Coimbra, ennek apja Kingston, any Calcavella, Birdcatcbertől. Van pei mén csikaja Pirate Chief­töl, és íedeztetett Peter által. 11. (?) kancza, ell. 187 (?) apja Hermit, a Salamanca, ennek apja Student, any Bravery, Game boytól. (Van mén-csikaja Plebeiantől)**) és fedeztetett is­mét Plebeian által. Gróf Festetics Tasziló. Sárga kancza, ell. 1879. ap Hermit, a Christina (ezel. Queen Anne) ennek a Wild Dayrell, a Butterfly Knight of the Whistletől. Van neki (?) kancza-csi­kaja Skylarktől, és fedeztetett Kingscraft által. Caledonia, p k ell. 1875. ap Scottish Chief, any Gas­sidia ennek apja Orlando, any Himalaya, Bay Middletoutól. Van neki pej mén-csikaja Bertram­tól és fedeztetett Pellegrino által. Gr. Károlyi Gyula. Ercildoune, pej mén ell. 1877. ap Rosicrueian, anyja Anterida, eDnek apja King Tom, any Woodcraft, (Ostreger aoyja) Voltigeurtől. Lovar-egylet­Linden, sp k ell. 1876. ap Cremorne, any Queen of Prussia, ennek apja Orlando, a Hersey, Glau­custól.Van neki (?) kaneza-csikaja Isonomytól, és fedeztetett Ethus által. •*) Ez előjegyzés érvényes amaz esetre, ha az illető lovat annak első nyerője nem akarja megtartani, **) Kimúlt szept, 6 án Kisbéren. A verseny-ló idomítása. (Ujabb tanulmányok e téren.» XXVII. A fogadásoknak törvény által való szabályozása. -­Javaslatok a fogadások kötésére nézve. — A kémke­dés megakadályozása. — A lovászfiuk. — 88 font minimum teher. — A kötelezettséggel való eladás. — Némely szabálynak revisio alá vétele. Óhajtandó volna, a fogadásokat törvény­áltál szabályozni. E törvény erejénél fogva, nemcsak az ügynökségeket lehetne féken tar­tani, de elejét lehetne venni ama sajnálatos eseteknek is, melyek akkor merülnek föl, mi­kor a rosszhiszemű fogadáskötők, miután sokat nyertek, tova illanak a legcsekélyebb veszte­ségük esetében. Ha a börzén való kötések törvényesek, miért ne lennének a turfon kö­tött fogadások is törvényesek? Minden tisz­tességesember óhajtja, hogy azok legyenek. Ha valamely ügynök elhanyagolja a ke­zére bizott ügyet, vagy ha értetlensége által annak többet árt, semmint használ, büntetést érdemel s kárpótlást lehetne tőle követelni. Felelőssé kellene tenni a fogadási ügynökö­ket azokkal szemben, a kikkel fogadást köt­nek s minden nap számot kellene ezeknek adniok a fogadásokról, a melyeket kötnek. Ha a fogadások törvényszerüleg szabályoztat­nának, minden bajnak elejét lehetne venni; joga lehetne egy e czélból választott enquéte­nek az ügynököt kérdőre vonni, ki, ha vét­kesnek találtatnék, érdemileg büntettetnék. Ezek az emberek, kik többnyire egy fillér nélkül kezdik, meggazdagodnak a fogadások által. Egész alaptőkéjük egy szál irón és egy könyv s néhány év múlva százezrekkel ren­delkeznek. Hogy esik az? Egyszerűen ugy, hogy megcsalják pártfogóik bizalmát, a kik becsületességükben és ildomosságukban meg­bíznak. Pedig az egésznek nagyon könnyű or­voslási módja van. Azok az urak, a kik fo­gadni akarnak, fogadnának egymás közt (ba­rátok közt mindig akadnának ilyenek. Ha igy nem cselekesznek, ne panaszkodjanak, ha előnytelen fogadást kötnek. Az ajánlott módszer szerint járva el, kénytelenek volná­nak az ügynökök tisztességesebben működni. Átlátnák ők, hogy ha ildomosán szolgálnak, azt csak a saját érdekökben cselekszik. Más halálos csapás lenne mérve a foga­dás-kötésekre, ha a nagy handicapekben a nevezéseknél és a téteknél más rendszer al­kalmaztatnék. íme az általunk ajánlott terv, mintául például a Cesarewitchet véve. A Cesarewitch-dij huszonöt font, szabad handicap, tiz font tét és bárom font bánat. A tulajdonosok és a lovak nevei beirat­nának a titkárságnál aug. 1-én, s a terhek szept. 1-én közöltetnének, melyeket három héttel a verseny napja előtt kellene elfogadni. Igy például: [Tulajdonosok nevei Lovak nevei Due de Redhil 4é John Barleycora. Lord Southdown 3é Bay Wyndham. Mr. Jones Id. John Master. A terhek aztán következőleg közöltetnének : 4éves John Barleycorn 140 font Id. John Master 142 „ 3éves Boy Windham 88 „ Három héttel a verseny előtt a teher­elfogadások következő módon történnének: Lord Southdowu nevezi John Barleycornt. Mr. Johnes nevezi Boy Windhamet. Redhill herezeg nem fogadja el, s John Master visszavonatott. Minden egykorúak versenyénél a neve­zések történhetnének csupán a tulajdonosok neveivel s egy vagy két héttel a verseny előtt közöltetnének a lovak nevei és koruk (ha korterhű verseny) azok által, a kik a nevezést eszközölték. Semmiesetre, nem fo­gadnának az emberek erre vagy arra a lóra, de igen a tulajdonosok aláirására. Világos, hogy mindenkinek joga van nevezni s fut­tatni a saját lovát. Nem kell hinni, hogy eme rendszer által azok, kik lovakat neveznek, lovaikat mások­nak a neve alatt futtathatnák. Ily módon könnyen lehetne fogadnunk valamely lóra, a nélkül, hogy tartanunk kellene attól, hogy arra más valaki fogadott, miután csak ma­gunk tudjuk, melyik lóra fogadunk. A fogadáskötők kétszer is meggondolják magokat, mielőtt pénzüket ismeretlen lónál koczkáztatják. Azt mondhatják némelyek, hogy ez tö­kéletesen megakadályozná a fogadásokat. Mi ezt nem biszszük, s azt állítjuk, hogy ily módon a Derbyre és Waterloo cupre rop­pant összegekig fognának fogadni, s mindenki meg lenne elégedve. Mi sem kívánatosabb turf-ügyeknél, mint a- kémkedés megakadályozása. Mi szolgálunk egy tervvel, mely szerint, ha a baj teljesen el nem háritható is, legalább lehetőleg segitve lesz azon. Nem a gyepen, sem nem kint az utakon tör­ténik a kémkedés, de igenis az istállókban. Ha kérdezik a lovászfiúkat, ezek mindent tudnak, a mi az istállóban történik, mert mai napság mit sem rejtegetnek előlük. A lovász­fiuk apraja-nagyja ismer minden lovat, s tudja, egészségesek-e ezek vagy pedig bete­gek, sánták-e vagy nem, sőt még azt is, minő természetű a sántaságuk? Ha mind e titkokat tudják, este már mindenki értesülhét általok azok felől. Mindazok, a kiket a turf ügye érdekel, méltán kívánhatják, hogy e minősíthetetlen gyakorlat megszűnjék. Nem győzzük eléggé ismételni, hogy minden baj az istállóból árad ki, s rendesen ama tapasztalatlan ficzkók, — a kik alig tudják a jót a rosztól megkülön­böztetni — árulják el a titkot lelkiismeret­len szolgáknak, kik amazokat részint pénz­zel, részint egyéb szívesség által megveszte­getik. Az eredmény az, hogy a lovászfiúk el­erkölcstelcnednek s az istálló-tulajdonosnak minden terve fel van forgatva. Az igaz, hogy az ily bajon nem könnyű segiteni, de mind­amellett lehetőleg segithetni. íme a mi tervünk: Először is számozni kell valamennyi bo­xot és állást s a lovakat a számok szerint kell emlegetni; a gyakorlatban sokkal köny­nyebb azt mondani: 1-ső, 2-dik sat. szám, mint ez s ez apától származott mén, vagy kancza; a mellett, ha igy a lovászfiúk séma pedigreejét sem a korát a lovaknak nem tud­ják, azt sem tudhatják, mely versenyekre ne­vezvék azok s ha egyik-másik ló egészséges avagy beteg, e tudomásukat mások nem hasz­nálhatják föl oly könnyen a saját javokra. Ha aztán az illető istállótulajdonos, ba­rátaival a lovakat megtekinteni jő, az idomár mindenkinek a kezébe ad egy lapot, ily föl­irással: „ Kéretik ön, hogy semmi kérdést ne intéz­zen a lovak karára, nevére és pedigreejére nézve, mi­után ' üt minden részletesen föl van jegyezve, minden

Next

/
Thumbnails
Contents