Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-09-06 / 36. szám

324 Szeptember 6. 1883. minden tekintetben tökéletes ló a világon nincs, a corrcctura csakis a kanczákhoz illő mének megválasztása, az egyesekben talált hibáknak ezáltal való javítása által eszközölhető. Első czél a hibátlan, lehetőleg correct alko tású jó ló, s az egyformaság csak ezekben jó, ha megvan. A válaszuti ménesnek rendesen megvannak saját vagy bérelt ménéi, melyekkel a hozzájok illő kanczák fedeztetnek ; de ezek mellett szoros vizsgálat alá véve a kanczák alkatát, vérét, temperamentumát, külsejét, szétkiildetnek a hozzájok legalkalmasabb ménekhez, igy találunk Ott : Zetland, Cotsicold, Bois Roussel, Diophantus, Palestro, Kalandor atb. nevezetesebb telivéreknek félvér csikóit; valamint ez idén is két tulajdon mén használatán kivül, szétküldettek a kanczák : Old England, Scdvanos állami telivér és 3—4 állami félvér ménekhez. Ennyit röviden a félvér ménesről és most szóljunk az ott látott telivérekröl. * A válaszuti ménps tulajdonosa régibb idők óta ezek tenyésztésével is foglalkozik; tavaly ezek egyikét: Pattit, Verbena édes testvérét, a kisbéri ménesnek adva át, többi telivér kanczáit, mint részben igényeinek sem vérre, sem járóképességre meg nem felelőket, kisorolta és telivér állományát egészen uj, a jelenleg leginkább kedvelt vérekbűi állitá Össze. Jelenben következőkből áll a válaszuti telivér állomány, melyeket kis részben nevelt, Dagy részben legutóbb szerzett meg privatu sok és a kisbéri állami ménesből, s tulajdonos állítása szerint e létszámot még bevásárlások által szándékszik szaporítani. Mitrailleuse, apja Buccaneer any Sampler, kisbéri nevelés, roppant erős, zömök, szép í nemes fejjel és nyakkal biró, kisebbszerii kancza, egyedüli szépséghibája lenne kissé csapott fara, de a melyet csikóiban ugy látszik nem örökít, mivel ez idén egy minden tekintetben igen szép, erős és nemes csikója van Triumph után ; fedezte ez idén Vampyr. La Compromise

, apja Compromise any Mrs Trimmer, 170 centimeter magas, igen nemes kinézésű, jó alkotású kancza, kissé több lábakkal, mint ahogy kiváDni lehetne; ez idén félvér csikóval; fedezve az állam által gróf Henckeltől vett Old England által. Tündér, apja Virgilius anyja Titania, kisbéri nevelés, nagy és minden tekintetben csontos, széles, szép izmokkal, rövid csuklókkal ellátott kancza; ha valami hibát kereshetnénk benne, ugy az a többnyire minden Virgiliusban feltalálható első lábakban Tolna keresendő; ez idén fedezve Vampyr által. Gardenia, ap Palestro any a Kisbérre megvett Patti ; ez a kolozsvári pályáról már ismeretes; jelenben trainingben Sz. Nagyfaluban, s igy nem volt látható. Anonyme, ap Palmerston, any az Angliából importált Aunt Sally, a nagy szalácczi ménes egyik leghíresebb kanczája; e kancza is jelenleg trainingben van. Tisane, 2éves p k, ap Dami any Themecau anyjáról Elspeth féltestvére, igen szépen fejlett csikó, szép vállapokkal, jó háttal, térden alól kissé összeszorult első lábakkal, kissé francziás állással, melyeknél fogva, ha pályán nem is lesz tartós ló, de helyes mén megválasztásával igen jó tenyészanyaggá válhatik. 2éves sárga kancza ap Kettledrum any az oly sok babért aratott Erzsi, kisbéri nevelés. Minden tekintetben nagyszerű kancza, roppant mély, széles szügygyel, gyönyörű vállapok és farral, szépen feltett fő és nyak, hatalmas csontozat. E kancza, lapoczkabaj miatt tavaly nem kerülhetett Kisbéren árverésre, mely sántasága miatt, ha ugyan megmarad, versenyben nem lesz használható, do az esetben is ugy alkatra mint vérre nézve első rangú anyakaneza lesz, s ez acquisitióhoz csak gratulálhatunk. lives pej kancza, ap Kisbér, any. Imperatrice, a kisbéri Orlando kanczák egyik legjobbika. — Hatalmas, roppant kifejlett csikó, minden tekintetben hármonikus, arányos, s e csikónak sebes és könnyű galopugrásait szemlélve, bátrak vagyunk ennek nagy szerepet jósolni. lives pej kancza, ap Kisbér öccse, any Ritournelle Voltallaból, mely oly hires lovaknak, miniFaisacapa, TallÓ3, Voltige volt anyja. Ott az öreg Buccaneer tiinteté hi magát, itt e szerep fiának jutott. Ez egy kisebb termetű, de Dagyon arányos nemes külsejű csikó, igen szép, szabad mozgással, s valószínűleg sok kitartással. léces pej mén, ap Harry Hall, any Mistigris, mindegyik között talán legszebb, legelegánsabb formájú csikó, gyönyörű kis fej, szép hosszú nyak, erős hát, igen széles keresztcsonttal, nagyon szép galoppal, most kissé könnyű impreasiót tesz, de megerősödve igen hasznos lóvá válhatik. Telivér apamén c ménesben jelenben egy van, a ritka erős csontozatéi Vampyr, az Angliába visszavitt, Carnivalunk fia, a Valetta (S ockwell) kanczából. Ily magas vér mellett ily erőt, ily csontozatot ritkán láthatni; rendkívüli jó háta, mely talán még igen is rövid; a telivéreknél oly sokszor előforduló szépséghibával, mely szerint fara kissé magasabb lehetne. E csakis szépséghibán kivül rendkívüli állat, dús izomzattal, rövid csuklókkal, s mint értesülünk, gr. Forgáchnál, előbbi tulajdonosánál, mint apamén, igen jó szolgálatokat tett, s o tekintetben is egy félvérménesben igen használható mén. Szóval, ily rövid idő alatt oly szép és szakszerűen összeállított telivérállományt mutat már most is fel Válaszút, meiyhez csak gratulálhatunk, s mely oly szakavatott vezetés melleit, bizonyára busásan fogja kihajtani a belevert tőkének kamatait. E telivérállomány a legnagyobb gondozásban, tartásban részesül, megadatva minden, mi fejlődé'éro nézve okvetlen szükséges ; kétéves korukig a csikók Válaszúton neveltetve, s ez idő alatt lovászgyerekekkel is lovagol tatva, mennek tulajdonos fi'éréhez, br. Bánjfy György szilágy-nagyfalusi training-istállójába, a további előkészítések végett, s igy e két testvér között meg van osztva a szerep, mint tenyésztő és versenyzők kö> ött, mely intézmény rendkívül megkönnyíti a verseny-anyag tartását. S most végzem e ménesleirását ama kérelemmel, hogy utaim közben megszemlélt más ménesek leirásának is alkalomszerűleg a t. szerkesztő ur e becses lapokban helyet adni szíveskedjék.*) T. *) Igen szívesen, sőt igen kérjük is; valamint más oldalról is nagyon szívesen fogadunk ily leírásokat, melyek mind a tenyésztő, mind a vásárló közönségnek igen tanulságosak. Szerk. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, Kékkű-\-Gács, 1883. aug. 27-én. — Igen tisztelt Szerkesztőség! A vadászidény kezdete alkalmából évenkinti tudósításommal van szerencsém szolgálni. — A szalonkák tavaszi felvonulása alkalmával tisztán lesben 24 drb ejtetett; a felvonulás a gyérebbek egyike volt, és jóllehet az idő gyakran igen kedve- j zett, a hosszuesőrű vendégek a vidék igen nagy részében meg nem fordultak, azaz alig észleltettek. — Julius havában cserkészeten 30 őzbak ejtetett tisztán a személyzet által, melyek a szliáesi, stubnai és más helyiségekbe, mint megrendelt vad szállíttattak; a vad általánosan igen szép és jó is volt, néhány 6-os kampói (a kampók egyébkint mindenha itt tartatnak) igen igen szépek, erősek, van köztük egy nevezetes abnormitás is. — Miután az 1883. évi XX. t.-ez. a foglyokra már aug. 2-án engedi meg a vadászatot, tehát Kékkő vidékén próbáltunk szerencsét, de a besti ma- I sasiatokat és a kis-kürtösi lóheréiteket kivéve, fő-fővadászterületünk, azaz Szklabonya, mely helyütt absolute semmit sem lelhettünk, az összes eredmény alig teszen 130 db fürjet és 40 foglyot ; nyul nem igen lövetett, mert kíméltük és pedig jogosan, mert a máreziusi évszak eredménye mind elpusztult, a későbbi alom pedig egy kisebb házimacskával sem érvén fel, nem lövettük. — Szklabonyán több izben kacsáztunk, és jóllehet a lőtt kacsák fele ott veszett, az eredmény még is 20 drbra. számittatott. — Aug. 27 és 28-án a gácsi nagyobb, pásztázva intézett foglyászaton — roppant hőségben — az igen nyugtalan szárnyasokból 88 dbot lőttünk; esett még 8 fürj, 2 haris, 2 fáczány és 1, azaz egy nyul = 101 db. A nyulak itt is megfogytak, nem lövettek. Az igen sikerült, de rendkívül fárasztó vadászatokat a tulajdonos id. gr. Forgáeh Antal öcsém uri házánál elköltött uras fesztelen estebéd fűszerezte főleg, mely alkalommal gr. Schaffgotsch Rezső, gr. Bercbtold Artúr, gr. Czébrián László és Pongrácz György mint meghitt vendégek mindkét szempontból igen dicséretesen működtek; ha a másodnapi pásztázás nem járja oly általános „pechMiel, mint teszem, hogy a hajnalban meghallgatott 7 falka fogolyból egyet sem láttunk, mert bőség, birka, sertés, sarjuhordás által megriasztva, mindnyája a fáczáuyosba vonult, árnyék és nyugalom végett, ugy az eredmény kétannyi. Fővadunk igen erős, számos, 4 db 8-as most lévénlőhető, alkalmasint vendégeink valamelyike jön fel cserkészni ; a sok fiatalságot és meddő ünőket csak üzekedés után fogjuk majd nyugtalanítani. — Fürjek — mint láttuk — e vidéket kerülik, s ezek után fentartva a fentartandókat, vadászüdvvel maradok: Az egy öreg vadász. * * * Pásztó, (Heves m.) aug. 31. — Vad itt kevés van, a minek oka, mint — gondolom — sok más helyeken is: a hiányos felügyelet s szinte semmi gondozás. A szőllőpásztorok, mezei csőszök puskát hordanak és leseken ellövöldözik a nyulat, még pedig nemcsak az idényen belül, de azon kivül is. Ez ugyan csak gyanitás, de szinte bizonyos. Aki egy forintot lop, annak mindegy már, sőt szivesebben lop tizet, százat. A vadásztiluiom nálunk még uj fogalom, már legalább népünknél. A legalsó réteget még nem hatotta át a „dögészet" szégyenlős voltának tudata. Lepuffantja biz az a csősz i nyulat, még az öreget is akkor, és ahol éri. És megeszi oly irtózatos konyhai elkészítésben, mint az adomabeli parasztasszony a kávét, aki azt fazékban főzte meg, mint a közönséges paszulyt. Tehát meglövi tilalmas helyen, mint egy tolvaj, tilalmas időben, mint egy vandal, és megeszi, mint egy barbár ! Háromszorosan boszautó! De azt hiszem, meglövik ezek még a foglyot is, nem ugyan röptében — mint illenék — mert röptében ezek a vadpuskások soha még rá sem koczkáztatják rozsdás előltöltőjük vágott sörétjét. Hanejn mikor a fogoly szép nyári alkony előtt, — még világossal — az ut porában hosszant szaladgál mint a lovas katona: hogyne lőné, még pedig olykor hármat négyet is egy lövéssel; hiszen ez is nekivaló, mert ehez sem kell — tudomány. Hát azlán mikor a városi uri ember kilódul égető tantalusi vadászszomjjal, s háromszoros piaczi árt is fizetne minden előtte kihemperedő nyúlért; és járja a legsűrűbb gazos, bogáncsos, igazi vadkamrának tetsző helyeket, eleintén csodálkozva, hogy itt még gyik-sárkányok nem tenyésznek, hát a sok járásnak, fáradságnak, csodálkozásnak a vége az, hogy este hazaérve, egyedüli nyeresége, miszerint nem kell kihúznia érintetlen, tükörsima puskacsöveit. Még aránylag fürjet találtunk legbővebben a „Busa-réten" egy órai járás alatt, egy igen jól kereső és igen is rendületlenül (mert be nem ugró) vizslával kettecskén (a jeles gazda, orvos és költő