Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883
1883-09-06 / 36. szám
322 Vadász- é s Verseny-Lap. Szepte mbe r 6. 1883. némely lónál az előlábakon, másiknál a hátsón van a súly ; enélkül nem érhető el a ló ilgetősebességének a culminatiója. A pálya mindenütt vizmértékre csinálva, és mindez aprólékosnak látszó körülmények kellenek ahoz, hogy oly rendkivüli sebesség éressék el, mint p. Maud S.-nél, t. i. 2 perez és 10 1/ a mdp. angol mrtfdre, mihez hasonló még nem volt több. Ritka lónak sikerül 2T5-ig vinni, és csak ama hároméveshez van remény, mely 2T!) alatt már ügetett egy mföldet. Az amerikai ügetők fejlődése, idomitás folytán. W. H. Bewer, a Yale College czimű gazdasági tanintézet tanára, aki az amerikai ügetők fejlődésének, történetét különös tanulmány tárgyává tette, „Best Records" czim alatt táblázatos kimutatást tett közzé, amelyből érdekes adatokat nyerünk, az ügetők gyorsaságának fokonkinti gyarapodására vonatkozólag. 1806-ban ugyanis „Yanke" 3 perez (2"o9) ügetett be egy angol mértföldet. 1810-ben egy bostoni tenyésztő lova fél mperezel legyőzte. Tizennégy évvel később (1824) „Top Gallant" állott az ügetők élén 2'40 perczczel. Ismét , 10 év múlva „Edwin Forest" 2'31 x/ 2 perezre i szállította le a legjobb időt." 1844-ben „Lady I Suffolk" 2 ,26 1/ 2 perez alatt ügetett be egy mfldet. Ez időtől fogva a gyorsaság gyarapodását évenkint mint egy fél másodperezre tehetjük. 1853-ban „Tacony" már egész másodperczezel rövidítette meg a „legjobb időt" 1856-ban „Flora Temple" ismét egy ujabb mpczel, s ugyané kancza 1859 ben világhírűvé lett, 2T9 3/ 4 perez alatt ügetvén be egy mértföldet. E gyorsaságot a következő évben túlhaladta „Dexter" 2-l8 x/ 2. 2*18 majd 2T7 1/, gyorsasággal. 1871—1878 „Goldsmith Maid" volt az ügetőpályák királynője; mely a „legjobb időt" 2'l7, 2T6 3/ 4 és végre 2T4-re szállította le. Még 1878-ban elébe vágott „Rarus" 2Y3 x/ 4 perczczel, de még ezt is megverte a következő évben „St Julien" 2T2 3/ 4 „legjobb idővel." Jobbjaink leggyorsabb ügetője „Maud S" mely 1880-ban 2*10 3/ 4 perczczel elsőnek küzdötte fe! magát, és azóta 2'10-re reducálta az időt. Egy másik, nem kevésbbé érdekes kimutatásból megtudjuk, bogy a 2-30 (vagy jobb) osztályból 1843 ban csak egyetlen példány létezett. 1853-ban 14, 1863-ban 59, 1873-ban 376 és 1882-ben 1421. A 2-25 (vagy jobb) osztályból 1856-ig egyetlen ügetőt sem láttunk följegyezve; 10 év múlva már 17 ilyen léte zett és tovább; és további 10 év alatt 175-re gyarapodott a névsor. A mult évben 495 ló volt az Egyes. Államok területén, a melynek egy mértföld beügetésére 2'25 perezre volt szüksége. A 2T9 osztályból 1865-ig egyetlen á !lat létezett (Dexter), ma azonban már nem kevesebb mint 60 van olyan, amely „FloraTemple" legjobb idejét túlhaladta. Tizennyolcz példáuy van a 2T7 osztályból; kettő olyan mely 2T3 perez alatt üget be egy mértföldet, és végre „Maud S." eddig még le nem győzött 2-10 perczével. Az amerikai ügetők fejlődésének egyik tényezője az Egyesült Államok országútjainak jó karba helyezése is. A forradalom után még sokáig hijjával voltak a sebes hajtásra alkalmas utaknak. Könnyű és szilárd szerkezetű kocsikat, az ügető-sport egyik legfontosabb tényezőjét is, csak ujabbb időkben készítettek. Könnyű, kétkerekű kocsik 1830. évben készültek először, de ezek még nem voltak rugókkal ellátva. A „Buggy" már vékony, de erős aczélrugókkal felszerelve, csak később keletű, mert a keleti államok városaiban csak 1845-ben, más vidékeken pedig még később terjedt el használata. A még könnyebb „Trotting sulky" a SZÍVÓS Hyckory-fából készítve, és aczélrugókkal ellátva, legújabb és egyik leghatalmasabb tényezője az amerikai ügetők bámulatos fejlődésének. A kocsiszerkezet tökélyesbülése karöltve halad az ügetők jeles tulajdonainak fokozásával. A kitűnő ügetők tenyésztése kíszámithatlan haszonnal járhat az egész országra nézve. Az ujabb üzleti modor gyorsabb lovakat igényel, s kétségtelen, hogy az ügető-raee, melynek fejlődése az utóbbi évtizedek alatt oly rohamosan haladt előre, a legkitűnőbb anyagot szolgáltathatja e czélra. Az oly ló, mely ügetésre idomítva van, ha nem válik is be verseny-ügetőnek, azért még nem vesztette el fontosságát a gazdászatra nézve, sőt ellenkezőleg igen becses anyagot képez, mert izmai ugy a sebes járásra, mint a teher vontatásra megvannak edzve. Az 1883-dik évi fedeztetés eredménye Magyarországon. Egy osztrák sportlap a legutóbbi számában szives volt a vegyes közlemények rovatában megemlékezni röviden, csak alig pár szóval, „Österreich-Ungarn" dualistakus kifejezés alatt, a közel mult fedeztetési idény eredményéről. Elszámolja az örökös tartományokat egymás után, hogy azokban az osztrák állami mének hány kanczát fedeztek, de a detail-ban „véletlenül" megfeledkezett Magyarországról. — Bármennyire szereti is a Lajtántuli újságírók egyrésze Magyarországot a „Gesammt-Monarchie" fogalma alá vonni, anynyit talán még sem véthetnek Magyarország tekintélyes térfogata és közgazdasági teste ellen, hogy azt akár Karinthia, akár Stájer, vagy valamely más provineziába boolvaszthatnák. Pedig az alig tiz soros közleményből ugy tetszik ki, hogy még is csak ott kell keresni Magyarországot valamelyik kis osztrák provincziában, mert hát az a sportlap rólunk különösen nem emlékezik máshol, mint ama kifejezésben, hogv az 1883. évi fedeztetési eredmény „in Österreich-Ungarn." — Hát isten neki, hitesse el a külfölddel, ha birja, az a sportlap, hogy Magyarországon osztrák csődörök alkalmazvák; hitesse el azt is, hogy a kincstári mének osztrák-magyar monarchiában összesen 485 állomáson vagy 92 ezer kanczát fedeztek. Nem törődünk vele ! Hála istennek Magyarország lótenyésztését körülbelül még is csak ismeri a külföld, s tudja, hogy bizony Magyarországnak is vannak állami méntelepei, és talán jobb kutforrásból azt is tudja, hogy itt 16 ménteleposztályban 2032 állami mén áll a magyarországi tenyésztőknek a 720 fűd állomáson rendelkezésére, mely mének bizony csak itt használtatnak fel, s nem kerülnek át Lajthántulra, mint az ottaniak, melyeket a szóban forgó sportlap idézett közleményében, atyafiságosan megosztott velünk. Szép a nagylelkűség, de nem igen szorultunk ezúttal reá. Használják csak fel az osztrákok az ő méntelepbeli — 1655 drb — ménjeiket, majd mi csak megmaradunk a mi 2032 számunk mellett. Van őjnekik az ő méneikre szükségük, nekünk meg a miénkre. Ök nem adnak nekünk, mi pedig nekik. Ne is akarják tehát boldogítani Magyarország tenyésztőit az ő méneikkel , megelégszenek ezek, s „talán" jobban is járnak a miénkkel. Hanem hát hiába, 1 igy van ez a mi jó szomszédainknál szokásban : a mi jó van, az természetesen tőlük ered, a mi pedig rosz, annak mi vagyunk az okai. Legyen meg nekik az ő hitük szerint. Hogy ennyi felesleges szót pazaroltunk, azt nem azért tettük, hogy őket a mi állapotunkról meggyőzzük, hanem csak azért, mert Magyarországban az 1883-iki fedeztetési idényről kívántuk a száraz adatokat közölni, s mert, isten bocsássa meg bününket, még is csak gondoltuk, hogy bizony jó lesz az itthon valóknak megmondani, mi az igaz, mi nem, s azt, hogy hát itthon a méntelepek mikép felelnek meg rendeltetésüknek az osztrák méntelepek segedelme nélkül. Tehát tisztán csak hazai tenyésztő közönségünk kedveért és tájékoztatása végett közöljük a következő kimutatást: Méntelep méntelep osztály a ménteleposztály területéhez hány megye tartozik e megyékben [hány állomás volt ezen állomásokon hány mén e mének összesen hány kanczát fedeztek. I. Székesfe| hérvár Fehérvári Bábolnai Bajnai Ozorai 7 3 3 3 107 33 31 63 292 103 83 166 13937 5005 4093 8396 Összes. 4 16| 234 644|I. 31431 . >>É rí tl'C Nagykőrösi Verseczi Mezőhegyest Bajai 4 3 3 2 61 70 42 44 179 7815 171 7747 116 4974 129; 6267 Összes. 4 12 217 595 II. 26803 III Debre ezen. Eperjesi Debreczeni T. Remetei 10 51 3' 62 8| 52 141 126 126 6470 5899 5671 Összes | 3 21| 165 393IIII. 18040 > S £ t—( SO cc a llouioródi S. szt -györgyi Ileési 8 3 4 40 105 36; 105 28 77 43U8 4181 2404 Összes I 3 | 15) 104|~~ 287|1V.10893 Ebhez járul a fehérvári teleposztálynál 98 bér-mén, mely 2212 kanczát fedezett, és a debreczeni méntelepnél 17 bérmén, mely 567 kanczát ugrott meg. Összegezve most már a fentebbi adatokat, azt tapasztaljuk, hogy az idén Magyarországban a 720 fedeztetési állomáson és bérben elhelyezve volt 2032 darab kincstári mén, összesen 89,946 kanczát fedezett junius hó végével, mely határidő utan is még bizonyára pár Bzáz kancza lett általuk megugratva, ugy, hogy a fedezett kanczák a 90,000-et jóval meghaladják. A mult évben a fedezett kanczák száma 82,890 volt; örömmel láthatjuk tehát, hogy az idei szám a tavalyit 7056-al haladja tul, vagyis az idén 7056 kanczával több fedeztetett. Igaz ugyan, hogy most körülbelül 40 ménnel több lett kihelyezve, de e körülmény éppeu nem von le semmit a jó eredményből, sőt ink .bb azt igazolja, bogy a hazai tenyésztők minden alkalmat megragadnak, tehát e méntöbbletet is fel tudták használni arra, hogy anyagukat a jóvérű állami ménekkel nemesbitsék. Általában véve megnyugvással tapasztaljuk lépésről-lépésre, hogy az ország lóáílománya minőség tekintetében (nem szólva a szaporodó mennyiségről) folyton emelkedik, javul, s hogy a tenyésztők zömét képező mezei gazdák már tudatával birnak ama reájuk jelentékeny, az országra nézve pedig fontos szerepről, mit a lótenyésztés ugy pénzügyi, mint politikai tekintetekből játszik. Legjobban igazolja az önérdek felébredését az a körülmény, hogy a községek vetélkedve kérvényeznek fed. állomásokat, s oly tömegesen jelentkeznek, hogy kéréseik kétannyi mén - létszám mellett sem volnának teljesíthetők. A fentebbiekben contour-ját adtuk az idei fedeztetés eredményének; csak azt csatoljuk még hozzá berekesztőül, hogy a licentiált és az államtól a községeknek eladott ménekkel bizonyára fedeztetett annyi kancza, hogy azok száma, hozzáadva a méntelepbeli csödörökkel ugratott kanczákat, valószínűleg megüti a száz ezeret. Hazánk ménesei. A válaszúii ménes. E becses lapok mult évi folyama hasábjain egyes hírnevesebb méneseink ismertetése, keletkezésük, jelen állományuk, tenyésztésük körüli rendszer leírásával jelent volt meg, s ez, a mellett, hogy az olvasó közönség tetszéssel fogadta, egyúttal tanulságos is; ily részletes ismertetésekből láthatjuk, hogy hazánk ménes-tulajdonosai mily anyagokkal rendelkeznek, s a vevő
