Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-07-19 / 29. szám

m 256 Vadász- és Verseny-Lap. s a 11 Méntelep Le Pin Saint Lő A méntelephez tartozó megyék Calvados (A l'Orn jobb partján.) Eure Orne Seine Seine et Oise „ Seine Inferior ( Calvados (a l'Orn balpart­< ján) ( Manche j ( Corréze Pompadour) Creuz e (ménes) ) yievne (haute3 ) Blois Angers Cluny Hennebout Lamballe La Roche sur Yon Saintes Libourne Pau Cher Eure et Loir Indre Indre et Loir Loir et Cher Loiret Í Maine et Loire l Mayenne ( Sarthe Ain Allier Loire Niévre Rhone Saone et Loire Finistere (1 Arrondisment) Ilie et Villaine Morhiban Cote du Nord Finistere (2 Arrondis­ment) Loire Inferieure Sevres (deux) Vendee Charente Charente Inferieure Vieuve S Dordogne t Gironde ( Landes I Pyrénées (Basses) Ariege Garonne (Ilaute) Gers Pyrénées (Hautes) Villeneuve ) ^ £> ar0Dne ( Tarnet Garonne Tarbes sur Lot Aurillac Roder Perpignan Annecy Besancon Í Cartas < Loire (Haute) ( Puy de Dómé Ardeche Aveyron Lozerc Taru Alpes Maritimes Ande Bauches du Rhone Corse Gard Herault Pyrénées (Oriental) Var Vaucluse Alpes (Basses) Alpes (Hantes) Drome Isere Savoie Savoie (Haute) Beliort (Arrondisment de Cote d'Or Doubs Jura Saone (Honte) l Meurthe et Moselle Rosieres ] Meuse ( Vosges Montierender Compiegne Ardennes Aube Marne Marne (Haut) Yonne Aisne Nord Oise Pas de Calais Seine et Marne Somme Lótenyésztési iskola. Ez felállitatott újra 1874 auguszt. 14 én, végleges szervezetet nyert 1881 február 9-én. A pini ménteleppel kapcsolatosan áll fen, s a telep parancsnok igazgatása alatt áll. — Kilencz egyénnél több nem vétetik fel egy­egy évben, s a felvétel pályázat utján törté­nik. — A pályázók felvétel előtt vizsgát tesz­nek a számtan, mértan, természettan, mecha­nics, vegytaD, történelem, földrajz, rajzból és valamely idegen nyelvből (angol vagy német) való Írásbeli gyakorlatból, végre franczia fo­galmazásból, és lovaglásból. A tantárgyak a következők: lóismeret; a méntelepek administratiója és számvitel; a lovaglás elmélete és gyakorlata; lóhajtás és kitanitás; a ló élettana, boncztana, physiolo­giája, küllemtana, egészségtana, pothologiája, vasalása, szerves testek pbysiologiája, elmé­leti és gyakorlati gazdálkodás, takarmányok növénytana, rajz, angol és német nyelv. A tanfolyam tartama két évre terjed; minden félév végén a növendékek vizsgáz­nak, s azok, kik nem megfelelő előmeneteket tanúsítanak, elbocsátatnak. —Az utolsó vizsga után oklevelet nyernek. A fiatal emberek, kik ezen iskolából ok­levéllel kikerülnek, általános képzettséggel és solid gyakorlati ismeretekkel birnak. — Csak a pini iskola képes egyedül oly egyéneket nevelni, — mondja Cormette — kik azon specialis ismeretekkel birnak, melyekre a ló­tenyész-intézetek vezetőinek szükségük van. A lótenyésztési főtanács a lótenyésztési törvény érte'mében áll 24 tag­ból, — melynek harmada minden harmadik évben kilép és a köztársaság elnöke álial kiegészíttetik ; ez minden évben kétszer tart gytilést. Hatá>köréhez tartozik a budget megálla­pítása, fontos elvi kérdésekben a tanácskozás (a mi t. i. a lótenyésztés előmozdítását illeti) és véleményezés. Jegyzőkönyveit a törvényhozó testület elé terjeszti. Az állomány. lS74-ben volt az állami mének létszáma 1100 drb kerekszámban; a lótenyésztési tör­vény értelmében ezen létszám évenkint két­százzal emelendő fokozotosan, mig 2500-at el nem éri. Ezen 2500-ra menő létszám eléretett 1882-dik évben, sőt néhány darabbal meg is lett balad­va, azon veszteségek pótlására, melyek a fe­deztetési idény beálltáig rendesen előadják magokat. Valamennyi vásárolt mén a lótenyésztési törvény 4-dik § értelmében különféle fajták­ból lőn kiválasztva, különös tekintetlel a hadsereg számára szükségelt loiale tenyésztésére. A vásárlások nyilvánosan történnek, és pedig a területek inspectoral, bizottságai által, melyeknek választásában, és vásárlásában a kormányzat megbizik, s melyek az eladók bizalmát is birják. A vásárlás minden év szeptember és ok­tóber havában történik, a következő városok­ban, — u. m.: Paris, Chantilly, Saint Quen­tin, Rouen, Caen, le Pin, Lamballe, Lander­neau, Nantes, La Roche sur Yon, Rochefort, Bordeaux, Pau, Tarbes, Auch, Agen, Tou­louse, Limoges. A szükségelt mének száma ezen kivül a pompadouri ménesben nevelt telivér-arab és anglo-arab ménekkel egészítetik ki. A vásárlás sok nehézséggel van össze­kötve, mert a jó typusok ritkák, ezek árai pedig magasak, mert a külföld, nevezetesen Amerika nagy vásárlásokat tesz, s az általa keresett s megta'ált anyag drágaságára nem néz. Az állami mének állománya volt 1882­ben január 1-én 2500 drb, mely szám fajták szerint következőleg oszlik el, és pedig: Telivér angol Telivér arab Telivér angol-arab Félvér Igás Auguszt us 16 . 18 83. 218 drb 187 drb 63 drb 1860 drb 192 drb Összeg 2500 drb. Az 1860 félvér mén között volt typusn 302 carossier és norfolki, a többi 1558 azoa vidékek typusait birták többé kevésbé, : honnan beszereztettek. Elhullás, kiselejtezés és betegségek kö­vetkeztében fedezésre csak 2484 mén volt bocsátható, s e szám 617 fedeztetési állomásra osztatott be. Ezen 2484 méD fedezett össze­sen 129298 kanczát, tehát átlag egy-egy mén 52 öt fedezett. Ez még a legnagyobb fedezési szám, melyet eddig a franczia állami mének után jegyeztek. Megjegyzendő, hogy 1874 ben az 1098 állami mén 336 fedezési állomáson működött. A pompadouri ménes. A pompadouri ménes 1751-ben alapítta­tott; 1791-ben a többi lótenyésztési intéze­tekkel együtt megszüntettetvén, 1806 évi ju­lius havában ismét felállíttatott. — Ezen idő­től fogva mint méntelep mindig fennállott, de mint ménes 1825-ben megszűnt. 1833-ban a ménes újra felállitatott, s 1860-ban ismét fel­oszlattatott, mig végre a szóban levő lótenyész­tési törvény által 1874-ben ismét életre hivatott­A pompadouri ménes gyakori feloszlatá­sának az vo't a következménye, hogy Fran­cziaország területéről a telivér arab fajta te­nyészanyag majdnem egészen eltűnt. — Mi­után ezen fajta néllcülözhetlen az ország déli része lóanyagának javítására, mely vidék főképen fe­dezi a hadseregnek könnyű lovakban való szükségletét, az 1874-dik évi lótenyésztési törvény ezen ménest kizárólag a telivér-arab és anglo arab vér fentartására és terjesztésére szentelte. — A törvénynek ezen rendelkezése annál nagyobb jelentőségű és annál inkább indokolt, mivel mindinkább nehezebbé válik a kelet­ről jó apalovakat szerezni. — Ez jelenleg még fokozottabb mérvben áll. — Erre vonatkozó­lag Cormette ur, ki 1880-ban részt vett a legutóbbi Syriai emissióban, következőleg nyi­latkozik. „Azon nomád törzsek, melyek a legértékesebb fajtálc birtokában vannak, napról napru hanyatlanak és kevesbeclnek. — Kezdenek eltűnni, s az idő nem igen távol, midőn a beduin oly ritka lesz, mint az indus Amerikában. — A nyomor meg az éhség, folyton kiséri ezen nyomorultakat. Ha termé­sűk rosz, éhen halnak ugy ők mint állatjaik ezrével; ha jó a termésük, akkor nem birnak azon észszel, nincs azon előre látásuk, hogy feleslegüket a rosz termés esetére félre tennék, s igy magokat és állatjaikat az éhenhalástól biztositnák ; innen jönazután az, hogy napról napra szegényebbek lesznek. — A telivér arabs fajta kevesbedésének egy másik lénye­ges oka Syriának — bár igen tökéletlen — civilisatiója. — A szállitásra szükségelt utak épitése folytán megindult a szállítás is, és ezt eszközölni, a nagy terhet húzni, az arab ló nem volt képes. — Ennek következménye a különféle fajta lovak behozatala vala, me­lyek lassankint összekeveredve az arab faj­tával, ennek tisztaságát megtámadták, s igy ezek ivadékai önmagok között szaporodván, ezek az arab fajta előnyeit nélkülözik." A lótenyésztési törvény a pompadouri ménes létszámát 60 darab kanczában állapí­totta meg, és ezek ivadékaival. 1882. évi január hó elsején volt a lét­szám 59 kancza, melyek részint a keleten, részint Angliában vásároltattak, részint pedig a pompadouri ménesben tenyésztettek, — és 77 különféle évjáratú csikó. A kanczák fajta szerint következőleg oszlanak el: telivér angol 17 telivér arab 40 telivér angol-arab 2 összeg 59 drb.

Next

/
Thumbnails
Contents